Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-24 / 17. szám
SZATM.. RMEGYEI KÖZLÖNY A szatmári Nemzeti Munkapárt megalakulása. Gróf TISZA István Szatmáron. Az alkotmány sánczai közé bocsátott magyar nép alkotmányos jogai gyakorlásának korszaka virradt reánk. Szerte az országban választási készülődésekkel van a választó polgárság elfoglalva és a nemes küzdelem elszánt harczosai telve harczi kedvvel és lelkesedéssel várják a küzdelemre szólító, az országgyűlést összehívó királyi*szózatot. Itthon minálunk közös erővel dolgoznak a különféle pártok, de már közel szomszédunkban Szatmár városában nagy, elszánt küzdelem készül. A Nemzeti Munkapárt dr. Keresztszeghy Lajost a párt elveinek egyik kipróbált, régi harczo- sát küldi csatatüzbe a kerület volt képviselőjével a Just-párti dr. Kelemen Samuval szemben és meg kell állapítanunk az ellenféllel szemben a legnagyobb lovagiasságot parancsoló ősi magyar szokás szerint, hogy méltó ellenfelek küzdelme kezdődik meg Szatmáron. — Hatalmas ellenfelek méltó táborai gyülekeznek a zászlók alá és örömmel látjuk azt a kölcsönös tiszteletet és elismerést, mellyel az ellenfelek egymás iránt viseltetnek. Hogy mi lesz az eredmény? Nekünk nem szabad sem elbizakodottságot, sem lekicsinylést tanúsítanunk ... A közel jövő megfejti a talányt! A szatmári nemzeti munkapárt végrehajtó- bizottsága vasárnap délelőttre gyűlést hivott egybe a Károlyi-ház külön termébe. A gyűlésen, mely d. e. 11 órakor vette kezdetét^ körülbelül 400 választó vett részt. A pártgyiilést dr. Keresztszeghy Lajos a a megjelentek lelkes éljenzése között nyitotta Köszönetét mondott, hogy a párttagok ily tekintélyes számban jelentek meg a párt felhívására, melyet a jövőre nézve biztató jelnek tekint. A mai ülés teendői közzé tartozik, hogy a bizottság előkészítse a párt megalakulását. A nemzeti munkapárt végleges megalakulása jövő vasárnap történik meg, midőn gróf Tisza István is meg fog jelenni a választók között s ez által ünnepi szint ad a vasárnapi nép- gyülésnek. A tárgysorozat első pontját Mátray Lajos adta elő. 8 nappal előbb, úgymond, egy szii- kebbkörü bizottság elhatározta, hogy dr. Keresztszeghy Lajost kéri föl a munkapárt jelöltségének elfogadására. Az indítvány oly lelkesedést keltett, hogy egy küldöttség azonnal fölkereste dr. Keresztszeghyt, ki a gyűlésen történt jelölést s a személye iránt megnyilvánult egyhangú bizalmat megköszönte azzal, hogy 8 napon belül elhatározását a bizottsággal közölni fogja. A határidő eltelt, azért felkéri dr. Keresztszeghy. Lajost, hogy a jelölés ügyében nyilatkozzék. Keresztszeghy emelkedett ezután szólásra. Előbb ingadozott, hogy elfogadja-e a jelölést s hogy ezt teljesítette, több ok miatt tette. A megtisztelő, szives szavakkal kifejezett bizalom lelkét nagy örömmel és büszkeséggel tölti el egyrészt, de másrészt szorongó érzést okoz és aggodalomba ejti, hogy vájjon gyenge erejével, szerény képességével képes lesz-e a jövőben magatartásával s ténykedéseivel meg is érdemelni azon bizalmat, mely ma csak előlegezett jóindulata a párt tagjainak. Hogy a jelöltséget elfogadta, oka az, hogy ez idő szerint a magyarság érdekeit látja veszedelemben az ellenzékkel szemben. Programmot még ez időszerint természetesen nem ad, mert annak kitűzése a párt feladatához tartozik. Nagyon kér minden egyes választó polgárt, hogy tartsanak össze, mert közös erővel, egyetértéssel lehet csak kilátás győzelemre. Az ellenzék igen erős, dr. Kelemen elsőrangu szónok, ő ezzel nem rendelkezik. Erőt merit azonban a küzdelemre a pártnak már e gyűlésén megnyilvánult nagy lelkesedéséből. Kérte, hogy e lelkesedés állandó legyen, legyenek az ő politikai elveinek önzetlen harczosai s akkor a győzelemre biztos kilátás lehet. A nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott beszéd után a vármegyei nemzeti munkapárt elnöke Domahidy István szólalt fel, nagy hatást keltett beszéddel üdvözölvén a pártot, megalakulása alkalmával. Dr. Feclitel János és Keresztszeghy Lajos beszéltek még, majd megalakították a párt tisztikarát a következőképen: Elnök : Dr. Keresztszeghy Lajos. Társelnökök : Korányi János, Visky Károly, Jeney György, dr. Frieder Adolf. Alelnökök : dr. Fejes István, dr. Farkas Antal, Kölcsey Ferencz, Petheő György, Franki Mihály. Jegyzők : dr. Ambróczy József, dr. Szűcs Sándor, dr. Antal László, dr. Fischer József, dr. Borgida Lajos. A végrehajtó bizottság elnöke: dr. Domokos Andor. Helyettes elnök: Litteczky Endre. Alelnökök: Mátray Lajos, Szombathy Ödön, dr. Fechtel János. Dr. Keresztszeghy Lajos támogatására gróf Tisza István, mint lapunk múlt számában jeleztük, ma Szatmárra érkezik. A vármegyei Nemzeti Munkapárt ünneppé avatja azt a napot, melyen a párt kiváló vezére a párt gyűlésén megjelenik és a nagy férfiúhoz méltó fogadtatásban készül őt részesíteni. Vármegyeszerte nagy előkészületek előzték meg a mai napot, melyek a fogadtatás minél imposánsab'o és bensőségteljesebb voltának előmozdítását czélozzák. A megállapított program m szerint gróf Tisza István ma délben 1 óra 9 perez- kor érkezik Szatmárra kocsordi birtokáról a szatmár—mátészalkai vonattal. A vasúti állomásnál a Nemzeti Munkapárt küldöttsége várja és üdvözli. A bevonulást 100 tagú lovasbandérium vezeti be, mely után a már eddig nagy számban is bejelentett magánfogatok sora következik. Két órakor a Pannónia éttermében ebéd lesz, melyre már is több százan jelentették be megjelenésüket. Maga a gyűlés d. u. 4 órakor lesz a Pannónia előtti téren, melyen Jeney György lesz az első szónok, ki a szatmári választó- kerület nemzeti munkapárti jelöltéül dr. Keresztszeghy Lajost fogja ajánlani. Ezt követőleg dr. Keresztszeghy, majd dr. Damokos Andor beszél, üdvözli Tisza Istvánt, aki is ezután fog felszólalni. Értesülésünk szerint a szatmári függetlenségi és 48-as párt, mint correct ellenfél fog viselkedni és tagjai az ellenpárt gyűlésén zavarólag megjelenni nem szándékoznak. TÁRC Z A. ■.. .. , . .... — ---------------------------------------------------------—— fl z öreg farkas. Irta: Csehov Antal. Az éhes nőstény farkas fölemelkedett, kinyújtotta merev tagjait és eledelt keresni indult. A kölykei észre sem vették. Egy csomóba összebújva aludtak a barlang sarkában. Fagyos téli éjjel volt, amely megropogtatta a fák ágait. E zajra ijedten rezzent össze a farkas ; már nagyon öreg volt és féltette a kicsinyeit. Egy férfi lábnyoma, vagy a fák között lebegő árnyak képesek voltak megfélemlíteni. Úgy érezte, mintha őt vadászó emberek volnának ; a távolból kutyaugatást vélt hallani. A farkasbarlangtól néhány kilométernyire közel az úthoz, kis erdészlak állott, amelyben vén erdőkerülő lakott. Iván volt a neve és azelőtt kormányos lehetett valamely hajón, mert ha önmagával beszélgetve haladt végig az erdőn, különböző tengerészkifejezéseket kiáltott az erdő csöndjébe. Rendes kisérője egy fekete kutya volt, nem volt ugyan vadászte- hetség, de kitűnő házőrző eb. Ha messzire el hagyta Araptsa — ez volt a kutya neve — a gazdáját, ez ekképp szólította vissza: — Ellengőz ! Visszhajt! — Ahoi! Miközben a sötét erdőn ment végig a farkas, eszébe jutott, hogy néhány nappal ezelőtt báránybégetést hallott az erdőőr házában. Szemei fölvillantak a vágyódástól és fogai összeverődtek, mintha már rágná a jó falatot. Beleiben az éhség korgott. Egyenesen a kis ház felé szaladt, amelyet szélfuvástól fölhalmozott hó kerített be. Körülötte rjagy csönd. Araptsa aludt az istállóban. Óvatosan átmászta a kerítést a farkas, tán az istálló tetejére mászott, amely szalmából készült. Kikapart magának egy nyílást. Forró pára és erős istállószag dűlt kifelé. A bárány megérezve a betóduló hideget, bégető hangott hallatott. Erre a sötét lyukba ugrott le a farkas. Valami kis állatra esett; ugyané pillanatban az istálló sarkából sikitó vonitás hangzott föl. Ez araptsa volt. Ijedten fölkapott valami állatot a farkas és kiugrott. Amily gyorsan bírták vén lábai, oly gyorsan menekült. Utána vonított a farkast szimatoló kutya. Az álmukból fölriadt tyúkok röpködve kodácsoltak. A nagy lármától Iván is fölébredt. Puskájával az ajtóhoz lépett és kikiáltott: — Hajó ahoi, — teljes gőzzel! — Ahoi! És visszhangzott reá: — Ahoi! Lassacskán leült a lárma. Iván bement, a tyúkok összebújtak a rudakon és Araptsa visszamászott a szalmára, csak néha vakkantott fel még dühösen. Amikor már nem hallott neszt a-farkas, megállt. Csak most vette észre, hogy a zsákmánya másmilyen, mint a bárányok. A szaga is más volt és különösen vinnyogó hangokat hallatott. A farkas a hóra ejtette le zsákmányát és megtekintette. Kis fekete kutyakölyök volt, otromba fejjel és hosszú, merev lábakkal. Megnyalta a hátát ott, ahol a farkas fogai érték. Azután elkezdett farkcsóválva ugatni. A farkas utálattal nézte Araptsa kölykét, morgott egy csöppet és elfutott. A kis kutya követte. Fogvicsorgatva visszanézett reá a farkas, de a kutya azt hitte, hogy játszik vele. Vígan visszacsaholt az erdészlak felé, mintha anyját hívogatná, hogy részt vegyen a játékban. Már szürkült a hajnal. Lassan kibontakoztak a sötétből a fák körvonalai. Madarak röpködtek az ágakon és fölsivitva kergették egymást. — Miért szalad utánam? — gondolta a farkas. — Úgy látszik, azt akarja, hogy fölfaljuk. ____A barlangja, amelyben a kölykei pihentek, Ol csó bevásárlási forrás Ha nyakkendő, ing, gallér, kézelő, szövő pamut, kézimunka és hozzávaló, játék, rövidáru, koszorú, fátyol, gyermek kocsi, babakelengye, blúz, kötény, pipereszappan, párfiim, kertiszék, művirág, csipke, hímzés, fűző, utazókosár és bőrönd, szalag, nap- és esőernyő, bőrvászon, kalap, sapka, harisnya, keztyü, legújabb oldalfésü és hajtű, zsebkendő, pipa, pénz és oldal - 1 ..........-.■■ , ■ - ------- tárcza, női fehérnemű, harmonika, hegedű és hozzávalót, olcsón és jókiszolgálás mellett óhajt venni, forduljon -.................. :■ POLI TZER IGNÁC Z. úri- nöidivat kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedő ezéghez, BC* Ugyanott egy tanuló fevétetik. Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában.
