Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY Vármegyei közigazgatás. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága dr. Falussy Árpád íőispán elnöklete alatt pénteken délelőtt fél 11 órakor ülést tartott. Az alispáni jelentést, — mely szerint a vagyon és személybiztonságot oly esetek, melyek különlegesebb intézkedés megtételét tették volna szükségessé, nem zavarták, — tudomásul vették. A vármegye területéről junius hó folyamán 1046 egyén kért, ezek közül 419 kapott útlevelet. Júniusban 48-an tértek vissza Amerikából. Nagy vitát idézett elő Jungreisz Jakab a rabbi azon kérelme, hogy a közig, bizottság mondja ki, hogy a nyirmegyesi izraelita anyakönyvezésre egyedül ő jogosított addig is, mig állásában a közp. iroda megerősíti. A hitközség ugyanis, mint rabbit nem akarja őt elfogadni. Viszont a bizottság kimondotta, hogy ez ügyben az intézkedés tétessék függővé, mig izraelita központi iroda nem dönt abban a kérdésben, hogy Jungreisz Jakab rabbija e Nyirmegyes izr. hitközségének, vagy sem. Az anyakönyvezést addig továbbra is a hitközségi elnök végezze. Nagy László,Hykovics László, Blichárd József és Lányi Ákos erdőtisztek erdőtiszti esküt tettek. Majd az egyes referensek jelentései következtek. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelentéséből kiemeljük a következőket: Áz általános egészségi állapot júniusban az előző hónaphoz hasonlóan elég kedvező volt. Uralkodó kórok kedvezőtlenebb viszonyokat a hevenyfertőző kórok Kisbányán, Urában és Csengerujfaluban okoztak. Első helyen május 25-től junius végéig a 662 Szerencséjéről már hihetetlen dolgokat beszéltek a kaszinóban. Szinte félelmes volt már ez a szerencse. D . . . sohase vesztett. Mesés volt azaz összeg, amit összenyert, kivált a lóversenyek alkalmával, mikor az ország minden részéből Budapestre özönlenek a mágnások. Egy alkalommal feltűnt, hogy a báró, valahányszor a kiosztott kártyát kezébe vette, előbb mindig czigarettát sodort és maga elé helyezte a dohányszelenczéjót. Ez a dohányszelencze finom, tükör sima- ságu ezüst lappal volt ellátva, úgy hogy a báró partnereinek arczát éppen úgy láthatta benne, mint egy velenczei kristályban. Más alkalommal aztán nemcsak az tűnt fel, hogy a báró czigarettát sodor, de az is, hogy mialatt játszik, lopva, de sűrűn nézi a szelencze tükörsimaságu lapjait. Egy nem játszó ur egyszer úgy intézte a dolgot, hogy D . . . háta mögé állt és megdöbbentve vette észre, hogy a báró nem any- nyira a pártnere arczát, mint inkább kártyájukat vizsgálja. Pár nap múlva mindenki tudta a kaszinóban, hogy D . . . hamisan játszik. A kaszinói tagok elhatározták, hogy lefogják leplezni. Midőn egy este jött a báró, szokott partnerei leültek vele játszani. Osztottak, mint rendesen és D . . . mielőtt a kártyát kezébe vette volna, czigarettát sodor magának. — De remek dohányod van — mondá egyik partnere a finom szultán-flórra mutatva. D . . . mormogott valamit, de nem kínálta meg az illetőt. — Megengeded, hogy sodorjak? — forszírozza a partner. — A báró kissé kellemetlenül érintve adta át a tárczáját és még kellemetlenebbül érezte magát, mikor azzal a kifogással, hogy kóstolni akarják a dohányt, kózről-kózre járt a tárcza. Izgett mozgott székén a báró, halottlélekszámú lakosság között 16 diíteritis eset fordult elő, ezek közül 5 meghalt. A halálozás oka az, hogy a szülők a be- ojtást megakadályozták. A vármegyei főorvos jelentette továbbá, hogy a vármegye tulajdonát képező erdődi magánkórházban a „házirendbe“ ütköző hibák merültek fel. Á vizsgálatot a kórház íelügyelője ellen folyamatba tették. A nagy- somkuti kórházban a kórtermek tisztaságának fokozása érdekében, továbbá a kórházhygiénia javítása czéijából a szenny és csapadékvizek hiányos elvezetése miatt emeltetett kifogás. Köztisztaságot, illetőleg a csengeri járásban sok a kívánni való. Csengerben az árkok tele vannak szeméttel, a szennyvizeket az udvarokról az utczára bocsátják. Ez anomáliák megszüntetésére intézkedés történt. Czilli György törv. kir. állatorvos jelentette, hogy a vármegye állategészségügye junius hó folyamán kedvezőtlen volt, amennyiben a ragadós betegségek nagyobb számban léptek tel. Zárlat 23 községben áll fenn. A hivatalvizsgálatoknál rendetlenséget nem észlelt. Ilosvay Ferencz árv. elnök jelentése szerint az elmúlt hó folyamán elin- tézteiett 2534, elintézetlen maradt 48 ügydarab. A kiadóhivatal és irodához beérkezett 2534 ügydarab feldolgoztatott. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése szerint a vármegyei kir. járásbirósági fogházakban az elmúlt hó folyamán 242 fogoly volt letartóztatva, ezek közül kiszabadult 230. Az erdődi fogházból 2 letartóztatott megszökött. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentéséből kiemeljük, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Szaniszlón 4, Nagymadarászon 3, Pribékfalván 2, Lajos- völgyön, Alsófernezelyen, Berenden 1—1 tantermes iskolákat engedélyezett. hallvány lett és az erek egészen kidagadtak a homlokán. A játék nagy pénzbe ment és a báró elvesztette a pártit. Ekkor a vele szemközt ülő ur arozába dobta a kártyát és kijelentette, hogy hamis játékos . . . A nemzeti kaszinónak fennállása óta nem volt ennél kínosabb átférje. Pár év előtt I. B. a dzsentri kaszinó tagja Tátrafüreden leplezett le egy egész, hamis kártyásokból álló bandát. Porosz lovagoknak adták ki magukat és temérdeket nyertek, mert játék közben felcserélték a talónt. Sokkal rusztikosabban járt el S.-A.-Ujhe- lyen egy nemes ur, aki mikor észrevette, hogy társa paklizott, kivette a bicskáját és az asztalhoz szegezte a hamisan játszó kezét. Az illető teljes életében nyomorék maradt és nem használhatja többé csalfa tudományát. Óriási kártyázások estek a .nemzet bárójának“ néhai Bizay Miskának az idejében Baiatonfüreden. Bizayt kitűnő kibicznek tartották és általános volt a hit, hogy tetemes vagyonát kártyán, nevezetesen kibiczeléssel kereste. Egy ismert felvidéki család tagja, úgy mondják, kártyán nyerte a feleségét egyik jó barátjától, aki mindenét elvesztette, utoljára az asszonyt tette fel a blattra. A Duna mellett, Abonyban is történt hasonló eset, ahol egy ur, miután birtokát, kastélyát, lovait eljátszotta, az utolsó partinál még a feleségét is elvesztette. De nem csak a férfiak, ma már az asz- szonyok is kártyáznak és akárhány zsuron ezzel töltik az időt. A régebbi időben ritkább volt a blattozó asszony és J. S.-né, egy turóczmegyei földesur neje országszerte hires volt, mert nemcsak kitünően, de szerencsésen is kezelte a négy lePlachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató jelentése szerint junius hó végéig ez év folyamán egyenes adóban hadmentességi díjban 28,596 K 18 f, bélyeg s illeték fejében 52,473 K 42 f, fogyasztási és italadóban 18,177 K 81 f folyt be. A befizetési eredmény kedvező. Mándy Zoltán vm. gazdasági előadó jelentése szerint a vármegye nagy részében a közepesnél is gyengébb a termés. Az őszi vetésekben a rozsda sok kárt tett. A júniusi hideg és tartós eső, továbbá az árvizek úgy a kalászos, mint a kapás véleményekben, főleg pedig a lekaszált lóherében tett sok kárt. Javasolja, hogy az előállott vízkárok is adóleirás tárgyává tétessenek. Kérte a bizottságot, hasson oda, hogy a pénzügyigazgatóság az általa épen most a legszorosabb munka idején kiküldött végrehajtókat rendelje vissza. Bizottság kérésére erre nézve Ígéretet tett Plachy p. ü. igazgató. Áz eső és árvíz okozta károkra nézve azt határozta a bizottság, hogy az alispáni féléves jelentés felterjesztésének kapcsán kérje meg a vármegye a minisztert hogy a károsultak adójából engedjen et bizonyos százalékot. 11—JJÍ..1. —«n n lur’ujuua uc inai a toaiuaua, Midőn a hét fejegelmi törzs, akiket ősi nyelven „Hetumogernek“ hét magyarnak neveznek, ^megindult hóditó útjára a scythiai földről. Álmos vezórök a Kárpát bérczein megpihent s bibliai Mózesként megáldá népét — letekintve a tejjel-mézzel folyó Hungáriára, melyet elődei a hunok birtanak, s — a vezérletet átadá délczeg fiának Árpádnak, ezt mondván: „Élj vitéz népeddel e vérrel áztatott őseid örökén az idők végtelenéig“. Erre Árpád a daliás vitéz, nyalka paripáján lovas vitézeivel, a fejedelmi nő ökör fogatán s a rettenthetlen nóptömeg gyalog szált alá Hunnia földére. velü bibliát. Ritka gavallérság lakott még azonfelül ebben az asszonyban. Egy Ízben Kassáról Budapestre utazva többet vesztett, mint amennyi készpénzben nála volt. Megmondta, pártnereinek, hogy még aznap megküldi. És csakugyan féltizenkettőre kopogott a J-né komornája az illető ajtaján és elhozta a hiányzó pénzt. A mai zsurokon kártyázó asszonyok közül is van akárhány, aki nagyobb összegben játszik és bátran el lehet mondani, hogy a jelenlegi társadalmunk legnagyobb romlása a turf kártyaszenvedély. A nők játékszenvedélye különben csak nálunk újabb keletű, mert Angliában már II. Károly idejében szenvedélyesen kártyáztak a hölgyek s Lady Kastlemaine egy alkalommal egyetlen egy éjszakán át 15,000 forintot nyert. Á Lady különben oly szenvedélyes játékos volt, hogy egy kártyára akárhányszor 1000—2000 guinet is feltett. 1679-ben Rebenac gróf igy ir Fequeieres őrgrófnak: „Montespan assszony már oly szenvedélyesen játszik, hogy 100,000 tallóros veszteségek nem tartoznak nála a ritkaságok közé.“ A kártya szeretető különben Franc ziaor- szágban is nagyon régi keletű, már a keresztes hadjáratok alatt panaszkodott Szent Lajos fivéreire, akiket a kártya ördöge ejtett hatalmába. Szórakozásképpen, egy-kót órai m ulat- ságra, ám mondjuk, hogy nem árt a kártya, de mihelyt szenvedélylyó válik, káros és elítélendő. Az őrült VI. Károly franoiia király mu- lattatására találták fel, azért is az okosemberek csak okkal, móddal éljenek a kártyával. Ha nagyon belemerülünk a játékszenvedélybe, mint a számtalan példa mutatja, semmisem lesz többé szent előttünk és föláldozzuk a családi boldogságot — és ami ennél is drágább: a becsületet.
