Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-13 / 24. szám
Vármegyei közigazgatás. Közigazgatási bizottsági ülés, Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága í. hó 11-én dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, amelyről távolmaradásukat dr. Böszörményi Emil, N. Szabó Antal, Luby Béla és Szalkay Sándor jelentették be. Az alispáni jelentésből, melyei dr. Péchy István olvasott fel, megemlítjük, hogy Kovács Sándor és Teleky Jenő gróf hivataluk vezetését átvették és a múlt hó folyamán 399 Amerikába szóló útlevelet adtak ki. A jegyzői referádák egyhangúlag tudomásul vétette*, a szakreferádákról pedig a következő értesítéseket adjuk: Árvaszék. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök a következőket referálta: 1909. május hóban elintézés alá került a régibb hátralékkal együtt 2601 ügydarab. Ebből el- intéztetett összesen 2473 drb, maradt előadói hátralék 128 drb. Az árvaszéki kiadóba érkezett leírás végett 2601 darab, mely mind leíratván, hátralék nem maradt fönn. A vármegyei árvaszék és más árvaszékek és hatóságok között illetékességi összeütközés nem 'fordult elő. Az árva- és gondnoksági ügyek a törvény és szabályrendeleteknek megfelelően intéztetnek, továbbá panasz az árvaszék eljárása vagy késedelmes intézkedése miatt senki által nem adatott be. A jelentés örvendetes tudomásul szolgált. Közegészségügy. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos a vármegye közegészségügyi állapotát az előző havihoz képest eléggé kedvezőnek találta. A ragályos betegségek közül különösen a vörheny és kanyaró esetei fordultak elő. Majd az uj orvosi körökről emlékszik meg, amelyek közül 7 állás ma is betöltetlen és kívánja, hogy a körorvosok részére községi költségen megfelelő lakásokat építsenek. Többen szóltak e tárgyhoz, igy elnök, alispán, Luby Géza, Jékey Sándor stb. s abban történt megállapodás, hogy a községek, bármily nehezen fog is menni, kényszerittessenek az épületek felemelésére. Legközelebb Hodász községben fognak körorvosi állást kreálni, ahol a község az építkezési költségeket önként felajánlotta. Luby Géza az utóbbi időben előfordult korcsmái pálinkamérgezési esetekről emlékszik meg s kívánja, hogy a körorvosok a korcsmákat is szigorúan ellenőrizzék. Tanügy. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentését a következőkben tette meg: Az elmúlt hónapban iskolalátogatást végeztünk az aranyosmegyesi állami és gk., görbedi gk. és ref., szamosberenczei gk. patóházai áll. gk. és vetési áll., pá- czafalusi, csegöldi gk., rk., császlói ref., lippói és nagykolcsi áll., csengeri ref. és rk., zazari, lénárdfalusi, láposhidegkuti, felső- és alsófernezelyi gk., rk., nántüi rk., gk., rákosterebesi, felsőboldádi, alsóboldádi, kisszokondi, laphegyi, béltekhodosi, oláh- meddesi gk., szakaszi, sándortalusi, nagy- szokondi, krasznabélteki rk., dobrai ref., vámfalusi áll., mátészalkai rk., ref., izr. és polg. fiú., nagykárolyi keresk. tanoncz, nagykárolyi és nagybányai áll. polg. leányiskolát, nagybányai állami iskolákat, ösz- szesen tehát 30 községben 45 iskolában 85 tanító munkáját vizsgáltuk felül. A magyar nyelv tanításánál kiváló eredményt találtunk a béltekhodosi és rákosterebesi gk. iskolákban, elégtelen eredményt meg ezen körutainkban sehol, a legtöbb helyen általános jó, kevesebb iskolában kielégítő vagy elégségesnek volt minősithető a magyar nyelv tanításának eredménye, ami a múltakkal szemben megnyugtató haladás s az uj népoktatási törvénynek a fokozottabb á erélyesebb felügyeletnek örvendetes következménye. Most már iskolalátogatásunkat uti- átalányunk kimerítése folytán be kellett szüntetnünk. Én és a mellém beosztott négy kir. s. tanfelügyelő a tárgyalások, fegyelmi vizsgálatok, közigazgatási bizottsági üléseken kívül összesen 258 községben 352 iskolát és ovodát látogattunk meg, megfigyelvén összes 571 tanító munkáját. Tárgyaltam Szaniszló községgel áll. isk. szervezésére nézve és sikerült a kívánt járulékokat és az iskolai építkezést megszavaztatnom és igy remélhetőleg a legrövidebb idő alatt a vármegye ezen népes nemzetiségi tekintetből is kiváló figyelemre méltó községben egy tanerős áll. isk. fogja ott a magyarságot megerősíteni. A kultuszminiszter Tyúkodon uj áll. iskolát engedélyezett 1910-re,saját tárczája terhére. A nagykárolyi állami óvoda egyikét megnyitottuk. Pénzügyigazgatói jelentés. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigaz- gató jelentette, hogy egyenes adóban múlt év végével maradt összes tartozás 1.936,700 K 11 f, ebből levonva az utólagos törlést, maradt helyesbített tartozás 1.808,899 K 79 f, május hó végével maradt hátralék 1.269,425 K 81 f. A múlt évinél a befizetési eredmény 11,734 K 60 fillérrel kedvezőbb. Hadmentességi díjban május hó végével maradt hátralék 66,225 K 41 f, a múlt évi bifizetésnél 40 K 34 fillérrel kedvezőtlenebb. Bélyeg és közvetlen illeték fejében 80,242 K 80 f folyt be, amit a múlt évi eredménynél 36,211 K 02 f-rel eredményesebb. Fogyasztási és italadóban 13,834 K 92 f fizettetett be, ami a múlt év hasonló időszakában befolytnál 4 K 09 f-rel kedvezőbb. Kir. ügyészi jelentés. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész előadta, hogy a múlt hónapban letartóztatva volt összesen 120 férfi, 27 nő, kik közül szabadult 106 férfi 25 nő, letartóztatva maradt 14 férfi 2 nő. Szökés vagy rendkívüli eset nem fordult elő. csupán az est beálltával tárja fel, ekkor kezdi magából ontani az útbaigazító illatot és csakis naplementétől pitymallatig — az éj csöndjében — fogadja a zümmögő udvarlást. Holdvilágnál meg épenséggel bál van az ilyen illatos jószág körül, a sok levegőt rovó féreg ugyancsak megtánczoltatja az északai virágszálat. Nem minden virágnak van jóillata, illetőleg az ember nem szagolja mindeniket szívesen ... Mi emberek a méhhel tartunk: amelyikre ez száll, annak szagát mi is kéjjel élvezzük, de már a légynek kegyeltjeit nem szeretjük, ezek nekünk bűzösek, pedig a légy csak bennük találja örömét. Hja, az ízlés különböző ! Milyen irigylésreméltó sorsa is van a sok szedte-vette szálló féregnek ! A szépséges virágok — ki éjjel, ki nappal — epekednek utánok s a ruházat formájában, színezetében, a kecsegtető illat kedvesebb, avagy kábító voltában egymást tronfolják, csakhogy egy-egy ledér lepkeficsurt, koppauó szárnyas legénykót magukhoz édesgessenek. Az ember megirigyelte a bogarak virágos örömét, önzőén magának tépte le a virágot, hogy egyedül élvezhesse szépségét. Szemével legelte, szagolgatta, de csakhamar elfonnyadt a bájos apróság és a duskálásnak vége szakadt. Az ember, ki főkép a hamar tovaröppenő jó szagot sajnálja, töprengett, addig próbálgatott, mig a virág illatát olyan alakba fejthette, hogy az bármikor rendelkezésére állhatott és megszületett — a parfüm. Vége-hossza se volna, ha én itt a számtalan illatszer nevét és összetételét felsorolni akárnám. De ez fölösleges is, mert igazi virágillat úgy sincs sok, mindössze hét a száma. Ezek: az ibolya, a valódi akáczia (nem a mi akáozunk), a rózsa, a zsónkil (jon- quille). a jázmin, a tubarózsa és a narancs- virág. Valamennyi néven nevezett parfüm ezen hót eredeti virágparfüm s gyakran még illő olajok keverékéből kerül ki. Hogy csak az említett hét virágfajból készítenek eddig illatkivonatot, annak oka abban rejlik, hogy csak ezek tartalmaznak elegendően illatos anyagot magukban és csakis ezeket tudták gazdaságosan nagyban termelni és kimunkálni. Francziaország délkeleti csücskében, a Provánsz tengerpartján sok holdszámra virul ama hét virágfaj. Az enyhe éghajlat, a déli nap korai heve gyorsan és bőven fakasztja az illattól terhes virágot. Ebből lesz a parfüm. Ha a tél nyomában, kora tavasszal, a virág teljesen kifejlődött: megindul a virágszüret. Hajnalban, jóval pirkadás előtt, vigan kivonul az asszony-gyermeksereg, ellepi az illatos földeket, szaporán letépdesi az illatos virágokat, garmadába hordja, majd szekérre hányja s mire a Nap föltápászkodik az égre, a virágtermés bent van a parfümgyárban. Kettős okból fontos ez a sietős hajnali virágszedés. Egyrészt a virág éjjel nem illatozván, egész éjszaka készíti, gyűjti magába a szagos illanó olajat, tehát hajnalhasadáskor legtöbb benne az illatos anyag. Másrészt pedig azért kell az egész termést harmathullás előtt betakarítani, mert a nedves virágot nem fogja a zsir, nem vonhatni ki belőle az illanó részeket. Mig a virággyüjtés folyik, a gyárban rendkívül tiszta, szagtalan zsírt olvasztanak nagy üstökben, azután az olvadt zsírt annyira hütik, hogy éppen folyós marad és ilyen melegen tartják mindvégig. Mihelyt a virágok a gyárba érnek, a port, esetleg piszkot kiszitálják belőlük s egy- egy csomót aprószemü dróthálóból készült kosárba töltenek, mely kosarat mármost az olvasztott zsírba sülyesztik. A zsírnak az a jó tulajdonsága van, hogy minden szagot gyorsan és teljesen magába szed s azt megköti. A virágból tehát az illanó, illatos anyag tisztán átvándorol a zsírba s az immár kimerült, haszontalan szirmok a kosá r- ban maradnak. Megismételik ezt mindaddig, amig a zsir szagos anyaggal kellően megtel- lett. Ekkor a kész p o m á d é t, ahogy az illatszerész az illatos zsírt nevezni szokta, bádog- szelenczékbe merítik. A tulajdonképeni parfüm készítés úgy esik meg, hogy a pomádót finom borszeszszel összehabarják s addig rázzák, mig a zsiradék illatát a borszesznek teltesen ki nem szolgáltatta. Az illatot okozó i illanó anyag ugyanis jobban húzódván a borszeszhez, mint a zsiradékhoz, ezt amannak kedvérért elhagyja, mig a zsiradék nem követheti, mert a borszesz a zsiradékot nem oldja. Az igy nyert illatos kivonat még nem fogja eléggé erősen az illatot s a vele szago- sitott tárgyak csakhamar elvesztik kedves illatukat. Ezen úgy segítenek, hogy a kivonathoz kevés ambra-, pézsma-, ibolyagyökér-oldatot, vagy egyéb megfelelő rögzitő-szert adnak s ezzel az illatot tartóssá teszik. Nyilvánvaló, hogy a parfümpótlók az eredeti virágparfümnél tetemesen kevesebbe kerül.
