Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

Vármegyei közigazgatás. Közigazgatási bizottsági ülés, Szatmárvármegye közigazgatási bizott­sága í. hó 11-én dr. Falussy Árpád fő­ispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, amelyről távolmaradásukat dr. Bö­szörményi Emil, N. Szabó Antal, Luby Béla és Szalkay Sándor jelentették be. Az alispáni jelentésből, melyei dr. Péchy István olvasott fel, megemlítjük, hogy Kovács Sándor és Teleky Jenő gróf hivataluk vezetését átvették és a múlt hó folyamán 399 Amerikába szóló útlevelet adtak ki. A jegyzői referádák egyhangúlag tu­domásul vétette*, a szakreferádákról pe­dig a következő értesítéseket adjuk: Árvaszék. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök a következőket referálta: 1909. május hó­ban elintézés alá került a régibb hátra­lékkal együtt 2601 ügydarab. Ebből el- intéztetett összesen 2473 drb, maradt elő­adói hátralék 128 drb. Az árvaszéki kiadóba érkezett leírás végett 2601 darab, mely mind leíratván, hátralék nem maradt fönn. A vármegyei árvaszék és más árva­székek és hatóságok között illetékességi összeütközés nem 'fordult elő. Az árva- és gondnoksági ügyek a törvény és szabály­rendeleteknek megfelelően intéztetnek, to­vábbá panasz az árvaszék eljárása vagy késedelmes intézkedése miatt senki által nem adatott be. A jelentés örvendetes tudomásul szolgált. Közegészségügy. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos a vár­megye közegészségügyi állapotát az előző havihoz képest eléggé kedvezőnek találta. A ragályos betegségek közül különösen a vörheny és kanyaró esetei fordultak elő. Majd az uj orvosi körökről emlékszik meg, amelyek közül 7 állás ma is betöl­tetlen és kívánja, hogy a körorvosok ré­szére községi költségen megfelelő lakáso­kat építsenek. Többen szóltak e tárgyhoz, igy elnök, alispán, Luby Géza, Jékey Sándor stb. s abban történt megállapodás, hogy a köz­ségek, bármily nehezen fog is menni, kényszerittessenek az épületek felemelésére. Legközelebb Hodász községben fognak körorvosi állást kreálni, ahol a község az építkezési költségeket önként felajánlotta. Luby Géza az utóbbi időben előfordult korcsmái pálinkamérgezési esetekről em­lékszik meg s kívánja, hogy a körorvosok a korcsmákat is szigorúan ellenőrizzék. Tanügy. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelen­tését a következőkben tette meg: Az elmúlt hónapban iskolalátogatást végeztünk az aranyosmegyesi állami és gk., görbedi gk. és ref., szamosberenczei gk. patóházai áll. gk. és vetési áll., pá- czafalusi, csegöldi gk., rk., császlói ref., lippói és nagykolcsi áll., csengeri ref. és rk., zazari, lénárdfalusi, láposhidegkuti, felső- és alsófernezelyi gk., rk., nántüi rk., gk., rákosterebesi, felsőboldádi, alsóboldádi, kisszokondi, laphegyi, béltekhodosi, oláh- meddesi gk., szakaszi, sándortalusi, nagy- szokondi, krasznabélteki rk., dobrai ref., vámfalusi áll., mátészalkai rk., ref., izr. és polg. fiú., nagykárolyi keresk. tanoncz, nagykárolyi és nagybányai áll. polg. leány­iskolát, nagybányai állami iskolákat, ösz- szesen tehát 30 községben 45 iskolában 85 tanító munkáját vizsgáltuk felül. A magyar nyelv tanításánál kiváló eredményt találtunk a béltekhodosi és rá­kosterebesi gk. iskolákban, elégtelen ered­ményt meg ezen körutainkban sehol, a legtöbb helyen általános jó, kevesebb is­kolában kielégítő vagy elégségesnek volt minősithető a magyar nyelv tanításának eredménye, ami a múltakkal szemben megnyugtató haladás s az uj népoktatási törvénynek a fokozottabb á erélyesebb fel­ügyeletnek örvendetes következménye. Most már iskolalátogatásunkat uti- átalányunk kimerítése folytán be kellett szüntetnünk. Én és a mellém beosztott négy kir. s. tanfelügyelő a tárgyalások, fegyelmi vizsgálatok, közigazgatási bizottsági ülé­seken kívül összesen 258 községben 352 iskolát és ovodát látogattunk meg, meg­figyelvén összes 571 tanító munkáját. Tárgyaltam Szaniszló községgel áll. isk. szervezésére nézve és sikerült a kívánt járulékokat és az iskolai építkezést meg­szavaztatnom és igy remélhetőleg a leg­rövidebb idő alatt a vármegye ezen népes nemzetiségi tekintetből is kiváló figye­lemre méltó községben egy tanerős áll. isk. fogja ott a magyarságot megerősíteni. A kultuszminiszter Tyúkodon uj áll. iskolát engedélyezett 1910-re,saját tárczája terhére. A nagykárolyi állami óvoda egyi­két megnyitottuk. Pénzügyigazgatói jelentés. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigaz- gató jelentette, hogy egyenes adóban múlt év végével maradt összes tartozás 1.936,700 K 11 f, ebből levonva az utólagos törlést, maradt helyesbített tartozás 1.808,899 K 79 f, május hó végével maradt hátralék 1.269,425 K 81 f. A múlt évinél a be­fizetési eredmény 11,734 K 60 fillérrel kedvezőbb. Hadmentességi díjban május hó végével maradt hátralék 66,225 K 41 f, a múlt évi bifizetésnél 40 K 34 fillérrel kedvezőtlenebb. Bélyeg és közvetlen ille­ték fejében 80,242 K 80 f folyt be, amit a múlt évi eredménynél 36,211 K 02 f-rel eredményesebb. Fogyasztási és italadóban 13,834 K 92 f fizettetett be, ami a múlt év hasonló időszakában befolytnál 4 K 09 f-rel kedvezőbb. Kir. ügyészi jelentés. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész előadta, hogy a múlt hónapban letartóztatva volt összesen 120 férfi, 27 nő, kik közül sza­badult 106 férfi 25 nő, letartóztatva ma­radt 14 férfi 2 nő. Szökés vagy rendkí­vüli eset nem fordult elő. csupán az est beálltával tárja fel, ekkor kezdi magából ontani az útbaigazító illatot és csakis naplementétől pitymallatig — az éj csöndjében — fogadja a zümmögő udvarlást. Holdvilágnál meg épenséggel bál van az ilyen illatos jó­szág körül, a sok levegőt rovó féreg ugyan­csak megtánczoltatja az északai virágszálat. Nem minden virágnak van jóillata, illető­leg az ember nem szagolja mindeniket szíve­sen ... Mi emberek a méhhel tartunk: ame­lyikre ez száll, annak szagát mi is kéjjel él­vezzük, de már a légynek kegyeltjeit nem szeretjük, ezek nekünk bűzösek, pedig a légy csak bennük találja örömét. Hja, az ízlés kü­lönböző ! Milyen irigylésreméltó sorsa is van a sok szedte-vette szálló féregnek ! A szépséges virágok — ki éjjel, ki nappal — epekednek utánok s a ruházat formájában, színezetében, a kecsegtető illat kedvesebb, avagy kábító vol­tában egymást tronfolják, csakhogy egy-egy ledér lepkeficsurt, koppauó szárnyas legénykót magukhoz édesgessenek. Az ember megirigyelte a bogarak virágos örömét, önzőén magának tépte le a virágot, hogy egyedül élvezhesse szépségét. Szemével legelte, szagolgatta, de csakhamar elfonnyadt a bájos apróság és a duskálásnak vége sza­kadt. Az ember, ki főkép a hamar tovaröppenő jó szagot sajnálja, töprengett, addig próbálga­tott, mig a virág illatát olyan alakba fejthette, hogy az bármikor rendelkezésére állhatott és megszületett — a parfüm. Vége-hossza se volna, ha én itt a szám­talan illatszer nevét és összetételét felsorolni akárnám. De ez fölösleges is, mert igazi vi­rágillat úgy sincs sok, mindössze hét a száma. Ezek: az ibolya, a valódi akáczia (nem a mi akáozunk), a rózsa, a zsónkil (jon- quille). a jázmin, a tubarózsa és a narancs- virág. Valamennyi néven nevezett parfüm ezen hót eredeti virágparfüm s gyakran még illő olajok keverékéből kerül ki. Hogy csak az említett hét virágfajból készítenek eddig illatkivonatot, annak oka ab­ban rejlik, hogy csak ezek tartalmaznak ele­gendően illatos anyagot magukban és csakis ezeket tudták gazdaságosan nagyban termelni és kimunkálni. Francziaország délkeleti csücskében, a Provánsz tengerpartján sok holdszámra virul ama hét virágfaj. Az enyhe éghajlat, a déli nap korai heve gyorsan és bőven fakasztja az illattól terhes virágot. Ebből lesz a parfüm. Ha a tél nyomában, kora tavasszal, a virág teljesen kifejlődött: megindul a virágszü­ret. Hajnalban, jóval pirkadás előtt, vigan ki­vonul az asszony-gyermeksereg, ellepi az illatos földeket, szaporán letépdesi az illatos virágokat, garmadába hordja, majd szekérre hányja s mire a Nap föltápászkodik az égre, a virágtermés bent van a parfümgyárban. Kettős okból fontos ez a sietős hajnali virágszedés. Egyrészt a virág éjjel nem illa­tozván, egész éjszaka készíti, gyűjti magába a szagos illanó olajat, tehát hajnalhasadáskor legtöbb benne az illatos anyag. Másrészt pedig azért kell az egész termést harmathullás előtt betakarítani, mert a nedves virágot nem fogja a zsir, nem vonhatni ki belőle az illanó ré­szeket. Mig a virággyüjtés folyik, a gyárban rendkívül tiszta, szagtalan zsírt olvasztanak nagy üstökben, azután az olvadt zsírt annyira hütik, hogy éppen folyós marad és ilyen me­legen tartják mindvégig. Mihelyt a virágok a gyárba érnek, a port, esetleg piszkot kiszitálják belőlük s egy- egy csomót aprószemü dróthálóból készült ko­sárba töltenek, mely kosarat mármost az ol­vasztott zsírba sülyesztik. A zsírnak az a jó tulajdonsága van, hogy minden szagot gyorsan és teljesen magába szed s azt megköti. A virágból tehát az illanó, illatos anyag tisztán átvándorol a zsírba s az immár kimerült, haszontalan szirmok a kosá r- ban maradnak. Megismételik ezt mindaddig, amig a zsir szagos anyaggal kellően megtel- lett. Ekkor a kész p o m á d é t, ahogy az illat­szerész az illatos zsírt nevezni szokta, bádog- szelenczékbe merítik. A tulajdonképeni parfüm készítés úgy esik meg, hogy a pomádót finom borszeszszel összehabarják s addig rázzák, mig a zsiradék illatát a borszesznek teltesen ki nem szolgál­tatta. Az illatot okozó i illanó anyag ugyanis jobban húzódván a borszeszhez, mint a zsira­dékhoz, ezt amannak kedvérért elhagyja, mig a zsiradék nem követheti, mert a borszesz a zsiradékot nem oldja. Az igy nyert illatos kivonat még nem fogja eléggé erősen az illatot s a vele szago- sitott tárgyak csakhamar elvesztik kedves illa­tukat. Ezen úgy segítenek, hogy a kivonathoz kevés ambra-, pézsma-, ibolyagyökér-oldatot, vagy egyéb megfelelő rögzitő-szert adnak s ezzel az illatot tartóssá teszik. Nyilvánvaló, hogy a parfümpótlók az ere­deti virágparfümnél tetemesen kevesebbe kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom