Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
SZAT M A R MEGY E I K Ö Z I. 0 N Y Vármegyei közigazgatás. Jegyzői nyugdíj. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága márczius 18-án tartott közgyűlésében tárgyalta a községi és körjegyzők nyugdíj szabályrendeletét. Sajnálattal vesszük ama körülményt, hogy a nyugdijszabályrendelet teljes egészében nem a jegyzői egylet által benyújtott alakban alkottatott meg. Abban a tudatban nyugszik meg a jegyzői kar, hogy bízik Kerekes Zsigmond vármegyei aljegyző és tb. községi jegyző azon ígéretében, hogy jóváhagyás után, ha az állam részéről a kérdés addig országosan meg nem oldatnék, az Ígéretnek teljesen megfelelő nyug- dijszabályrendeletet fog alkottatni. Bárha kiemelni kívánjuk, hogy ifct óhajtottuk volna, ha Szatrmárvármegye törvényhatósága ama igazságos méretnek megfelelő nyugdijszabályrendeletet terjesztette volna fel a belügyi kormányhoz egyrészt azért, hogy az országosan megállapítandó szabályzatnál ennek fontos részei figyelembe vétessrnek; másrészt pedig azért, hogy ha az országos jellegű szabályzat meg nem alkottatnék, mélyre ható tételeivel a legfontosabb hivatali testület közjavára szolgáljon; mert hisz a mi véleményünk az, hogy kezelési könnyebbségből ercdőleg az érdemi rész rovására alkotni nem lehet. P. b Márcziusi ünnepélyek a vidéken. E közlemény előbbi számunkból helyszűke miatt maradt ki. Érendréden. Függetlenségi harczunk nagy napja márczius 15-ike lélekemelő ünnepség keretében folyt le Szatmárvármegyének egyik legmagya- rabb községében Érendréden; abban a községben, amelyben nemcsak az újabb időkben szokásos látszatért tesznek valamit, hanem rajongó hazaszeretettel ünnepelték meg e napot az üldöztetések évében is. Az ünnepi beszédet Csutoros Albert református lelkész, a függetlenségi és 48-as párt vidéki elnöke tartotta s igazán egy népes nagyvárosba illő magas szárnyalásu beszédében emlékezett meg e dicső nap jelentőségéről. Beszéde tartalmas, elragadó s oly tündöklő volt, amilyet csak egy oly igazi rajongó magyar elme és hazafias hevület tárhat elő, mint amilyen Csutoros Albert egyénisége. Az ünnepi beszédbe hatásosan ékelte be Érendréd nagyközség községi czimerének leleplezését, amely czimer is jelentőségével teljesen beillett az ünnepség keretébe. Megható szavakban adta elő a czimer jelképességét, amely is a nemes és paraszt község .1848. előtti czimeréből alkottatott meg. Ünnepi beszédében az egybegyült ünneplő közönség általános helyeslésével emlékezett meg Nagy István, a községnek buzgó jegyzőjéről, aki is beható kutatásával megszerző Érendréd községnek szép és jellegzetes czimerét. Ezután Uray András községi biró és Nagy István községi jegyző a község pecsétéit vették át, majd az ünnepség lelkes éljenzése mellett a következő üdvözlő távirat küldetett a belügyminiszterhez : Gróf Andrássy Gyula úrhoz. Magyarország belügyminiszteréhez Budapest. Márczius 15-iki ünnepélyünkből fogadja Nagyméltóságod, mint dicső atyjának méltó fia mélységes hálánk és szeretetünk megnyilatkozását ama hazafiasságáért, hogy Érendréd nagyközség czimerének nemzeti ünnepélyünkre való megkészitésót elrendelni méltóztatott. Érendréd közönsége nevében: Nagy István, jegyző. Távirat küldetett még Varga Gyula miniszteri tanácsosnak, aki is a községi jegyzőnek azon kérelmét, hogy a czimer és a községi pecsétek márczius 15-re soronkiviil elkészíttessenek, készséggel teljesítették. Ézt követve Szaleezki Miklós áll. tanító kitűnő szónoklatával aratott tapsot. A „Talpra magyarét Domokos Bálint szavalta el nagy tetszés mellett. Végre Prunár Mihály g kath. román anyanyelvű tanító tartott mélyreható és igazán tanulságos beszédet, melyben is kiemelte Magyar- ország népeinek magyar egységét s buzdította a román nyelvüeket arra, hogy bárha a nyelvek különbözősége áll is közöttük, de egy hazának fiai és csak úgy munkálkodhat Magyar- ország kormányzata mindannyiunk javára, ha egy értelemmel és becsületes szívvel kívánja minden fia boldogulását. Ostorozza beszédében a nemzetiségi ön- haszonhajhászó ámitókat; felhívta továbbá a a nemzetiségeket arra, hogy anyanyelvűk mellett tanulják meg a magyar nyelvet, mint hazájuk nyelvét, hogy tudják megértetni hazájuk nyelvén kívánságukat a magyar tisztviselőkkel s akkor nem fogják mondani, hogy igaztalanok a magyarok. Ily lelkesen ünnepeljenek és ünnepeltek az üldöztetés idejében is az érendrédiek. Végezetül csak azt óhajtjuk, hogy a magyar hazaszeretet minden községben oly lelkesedéssel istápolják, mint itt s a községek vezetői, lelkészei, jegyzői úgy vezessék a népet mint itt. Mátészalkán. A mátészalkai iparosok nagy lelkesedéssel ünnepelték meg márczius 15-ét. Tekintettel a hétfői nagy vásárra f. hó 14-én vasárnap este ünnepeltek. Este 8 órakor szép számú hafias közönség gyűlt egybe a „Hungária“ nagytermében. Dr. Rósenberg Ignácznak, az iparosok orvosának lelkes felolvasásával kezdődött az ünnepély, melyben a márczius 15-ének előzményeit, következéseit és tanulságait igen szellemesen fejtegette. Azután Puskás Lajos lépett a pódiumra és az ő ismert lelkesedésével szavalta el a „Talpra magyar“-t. Majd Komoróezy Pétiké szép bariton hangjával kurucz dalokat énekelt. Azután Bokor Bernát és Tikit Ferencz szép tehetségre való szavalata következett. A közönség emelkedett hengulatban a késő reggeli órákig együtt maradt, egy része tánczra perdült és ünnepelték Doby Antalt, az iparosok elnökét, kinek agilis tevékenységének köszönhető, hogy az iparoskor a közönség szórakoztatásáról folytonosan gondoskodik. Bérében. Bere község is lelkesen ünnepelte meg márczius 15-ikét, nemzeti ujraébredésünk emez évfordulóját. —- Reggel 8 órakor a ref. templomban hálaadó Istenitiszteletet tartott, melynek végezte után az ünneplő közönség átvonult az iskola udvarára, ahol Tűk ács Lász]ó ref. lelkész méltatta a nap jelentőségét. — Az ünnepélyt a „Szózat“ eléneklése zárta be. A gyermeknap. Hazánk Európa kulturállamai között foglal helyet és törekszik mindama kötelmeknek meg is felelni, melyeket a liberális háladó közvélemény egy kuítur államtól követel. Igv évek óta a humanismus parancsolta gyermekvédelmet is látjuk terjedni, a gyermekvédelem számtalan ágazataiban megindult a mozgalom és ebben elsősorban maga az állam, de mellette a törvényhatóságok, társadalom, egyesületek és magánosok is buzgólkodnak. Daczára azonban ennek a nagy terjedelmű mozgalomnak, tapasztalhatjuk naponta, lépés- ről-lépésre, hogy intézkedéseink nem tökéletesek, nem elég terjedelműek, mert számtalan nyomor vár még enyhítésre, számtalan seb gyógyító tapaszra; igen nagy még a száma a nyomorgó, nélkülöző gyermekeknek, nyomogett, mert a kötele nem engedte, hogy beleharapjon egy csomó fűbe. Seregéíy a szomszédba ment át Golyóbi- sékhoz. Az asszony éppen ludat tömött az udvaron. — Valami baj történhetett ? felelte a Seregély kérdezősködésére. Ma hajnalban nagy gyereksirást hallok. Mikor már nem akart csit- tulni, átnéztem a sövényen. Nem láttam egy egeret sem. A gyerek meg csak sivalkodott. — Hová lett a gyerek ? kíváncsiskodott Seregély. Se apja, se anyja. Tegnap délután láttam, mikor az anyja szekeren elment hazulról. De hát az apja miért hagyta magára? Nem tudom. Tejet adtam a gyereknek s most alszik. — Még ma nem is harangozott, — dühöngött Seregély. Megmondom a főtisztelendő urnák. Amint át akart menni Seregély a plébánia felé, szemközt találkozott Iskátulya Marissal, a hirhordó, nvelves asszonynyal. Mindjárt Seregély elé kiáltotta, hogy a harangozót bekísérték a zsandárok. Most vallatják a községházán. Szép história, álmélkodott Seregély. — Jaj, gazduram, a harangozót asszonyruhában fogták el az utczán, amint a két zsandár kifordult a templom felől. A feje be volt kötve keszkenővel. Aztán a bajusza, meg a szakála... A zsandárok rákiáltottak és bevitték. — Ej ha, asszony-ruhában fogták el? Roszban törhette a fejét. ___________________ — A zsandárok is nagyon vádolják. Csakugyan vallatták a harangozót, Jobbik Pétert a faluházán. Csakugyan asszonyruha volt rajta. Miért csinált magából masku- rát? Mi volt a szándéka? A két zsandár nem ismerte a jövevény harangozót. Váltig mondta, hogy éppen harangozni sietett. Itt a templom kulcsa is nála. De hogy miért öltözött asszony-ruhába, arra nem akart felelni. Hanem rimánko'dott, hogy vigyék vissza Peti fiához, mert senki sincs mellette. Később, mikor megtudta, hogy a gyerekét át vitték a szomszédba s a főtisztelendő ur is eljött a községházához, Jobbik Péter mégis csak elkezdett beszélni: — Szegények vagyunk. A főtisztelendő atyám ismer engem, jót is tett velem — kezdte Jobbik Páter a vallomást. Csak a kis Petivel dicsekedhetünk. Meg a Miska miénk még, a kecske. Arra mifelénk, ahonnan idejöttem, Miskának hívják a kecsét, a bikát meg Samunak. Arra ott, — mond a harangozó, a fejével messze távolba intve, — a harangok is beszélnek csufolódnak. Azért jöttem el onnan. Isten áldjn meg a plébános urat, aki káplán korában ismerte az apámat. Keservesen kértem, hogy hozzon el engem Zámból harangozónak. Mert az angyalházi és szigeti harangoktól nincs nyugtom, meg a magunk harangjának a beszéde is nagyon keserített. A harangoknak csak vigyázni kell a hangjára és szavakat ért azokból, meg rimusokat. Zámban a nagy harang keservesen panaszkodik a rossz szikes föld miatt és mindig búgja: „Nincsen kenyér Zámban, Nincsen kenyér Zámban.“ Nekem kellett a harangot panaszra gerjeszteni, hogy hirdesse Angyalházának, meg Szigetnek, milyen szegény Zám. Az angyai- házi kis harang meg csufondáróskodik is. Vékonyan sebesen csengi: „Hogy lehetnek anélkül, Hogy lehetnek anélkül.“ Röstellem én azt. Hát még mikor a szigeti harang beszélt nagy kevélyen, mert nekik jól terem a föld. Dicsekszik a harangjuk: „Innen élnek szegények! Innen élnek szegények!“ Már, hogy Zám tőlük veszi a búzát. A harangok miatt nem szerettem Zámban lenni. Csúfoltak, hogy nincsen kenyér. Csakugyan, még szárazmalom sincs. így jutottam ide, — köszönöm főtisztelendő ur a nagy jóságát. Itt a harang csak annyit mond: „Bunda, suba, bunda, suba“. Ez csak gazdag embernek van. — Se bunda, se suba, harangozó uram — mondja a zsandárkáplár, hanem szoknya, erről beszéljen. Elvörösögött Jobbik. Megint a kis gyerek után kérdezősködött. Majd kérelemre fogta, hogy bocsássák el harangozni, kell hívni a jábórokat reggeli misére.___________________ tisztelettel értesíti a n.é. közönséget, hogy Kossuth-utcai műtermében \Xu MATT-KÉPEKET ‘Ä* készíti, még pedig legjutányosabb árakon ! miau minim
