Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-14 / 11. szám

Nagykároly, si°9< márczius 14. II. szám. XXXV. évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAT*. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: Mová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. az. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. az. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR PiLISY 1ST VÁM, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN. .....: Megjelenik minden vasárnap. ..............: EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy érre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. .Nyilttór“ sora 40 fillér A NAGY NAP. Irta : Pozsonyi Gábor. Vénül az idő! Barátságtalan, íergeteges széllel bélelt. A langy tavaszi fuvalmak mintha el­ültek volna s nincs semmi forradalmi szán­dékuk immár. Nem lelkesítik az ifjú szíveket a tavasz ökök symboluinai, nem érzik kebelükben gyorsabban lüktetni a vért. öregszik az idő, öregszenek hazafias érzelmeink! Ezelőtt hatvanegy esztendővel tüzes láva-folyam száguldott keresztül a világon. Északról jött, mint minden,^ melyben erő­szak, tehát erő nyilvánul. Északról jött s mire délre ért, lobogó lángban állott a világ. Ifjak, vének egyaránt valami meg­foghatatlan lázas érzéstől elk«patva, fel­akarták szabadítani a világot az évszáza­dok patinájával bevont lánczoktól. Leakar­ták verni testükről a rabigákat, miket a múlt szokásai, emberei észszel kigondolt törvényei bilincseltek reá. S e törekvésük­ben lemondtak egy pillanat alatt mind arról a kényelemről, javakról, melyeket egy békés élet kínált nekik. Harczba, háborúba szálltak a hatalmasok bérelt zsoldosaival, nem a jelen élvezeteiért, hanem egy szebb T Á R CZ A. Márczius 15. — A Szatmármegyei Közlöny számára — Irta :Hromkovits Viktor. Még kihalt a táj, fa, bokor se mozdul, Még hó födi itt-ott a bérczet, mezőt. A fénye rezdül hajnal bíborának, Mozgatja már az alvó szémfedőt. Ébred kikelet múló tél nyomában. Terül az Élet lombos sátora — Itt vagy újra! Légy biven üdvözölve, Óh, márcziusnak szentelt idusa! Hozzád jövénk, vitéze a hazának Egykoron, mint a bús kételkedők Téveteg utján a vak éjszakának — Hited legyen: bitünk; erőd: erőnk ! Hivságos volna kérkedő beszédünk — Nagy lelked a tömjéntől idegen — Önvád keserve, mit e perezben érzünk, Hogy nem csiiggöttünk jobban biteden! Ott barczolál a milliók jogáért. Önzés szennyétől tiszta kebeled. jövő, egy rózsásabb hajnal pirkadásának halvány reménységéért. Pusztított a vihar. Hatalmas teiebély- fák estek áldozatul s csak a kicsiny meg­lapuló páfrányok s ku->zo-mászó növények maradtak épen, meghúzódva gyáván az erős, a hatalmas tölgyek védelmező hűs árnyé­kában. A hatalmasok kidőltek a küzdelem­ben. Elvesztettek mindent, még azt is, .mi a harcz eiőtt lelkesítette őket: a reményt egy szebb jövő eljövetelében. Hatvanegy esztendő előtt történt! Egész emberöltő telt el azóta. Kevesen maradtak meg a legendás idők hősei közül. Azok is nagyreszt nélkülözések, nyomor között. Elfelejtve, félreállottak ők, a hősök, hogy helyet adjanak az uj korszak immár nem nevtelen hőseinek, hogy intézzék azok a haza sorsát. Talán nagyobb szerencsével, mint aminő tehetseg adatott nékik. Hol lobog most mar a lelkesedés ha­talmas lángja a keblekben? Kiket hat meg nemzeti dicsőségünk mithoszi alakjainak küzdelme? Kinek szive dobog hevesebben, kinek keble feszül erősebben, ha el jő már- czius szent napja, az igazi tavasz eljőve­Terhed viselted, mit önkényt reá mért A nemzet és szabadság-szeretet. E századoknak bástyáit ledöntve A diadalmak mámora között Lelked, mint az igazságnak őre Gondokban aggva, biven őrködött! Igazság! óh, Te voltál Néki minden: Erő, vigasz, remény, hit, öntudat 1 És összetört e dönthetetlen szírien Gyülölség, vád, tisztátlan gondolat. De felzengett a barezok zivatarja Dicsőség mámorával fényesen, Országot dúló rémes forgatagja Végig sepert a küzdő nemzeten I És elzúgott a harezok zivatarja. Czikázó villámfény, győzelem... Vak éj utána... s honfivér patakja ... Valóra vált a néma sejtelem... Megásott sírnál tört szívvel zokognak, Kik vérüket ontották : a nagyok ... Mértéke hol van ilyen fájdalomnak ? Óh, volt-e nemzet még ily elhagyott ? 1... Törjünk, mit tűrni átokul szakadt ránk ; Reméljünk, mit remélni van jogunk, Kik multjokat kis hittel megtagadják : tele, a magyar nemzet husvétja, már czius idusa? Az ifjúság az csupán, mely lelkesedni tud. A meglettek, az élemedettebbek már nem érzik át ennek a napnak rettenetesen nagy jelentőségét, nem tudják már meg­érteni az elbukott hősök küzdelmének vi­lágra szóló értékét. Az élet ezer meg ezer gondja, a létért való küzdelem hevessége kiölte a szivéből azt a szent érzelmet, melynek kihunyta egy szebb jövő eljöve­telének minden reménységét eleve kizárja. Vagy talán tévedünk, az utczáról fel­harsanó „Hymnus“ szava a társadalom előkelőinek ajkáról hangzik el? A „Talpra magyar!“ vért pezsditő strófáit városunk első embere szavalja? Egy kórusban zengik az előkelők a kevesbbé előkelőkkel a „Ha­zádnak rendületlenül“ — szivreható dalla­mát?! Mi tévedünk, mi nem mondunk igazat, mert a hazafiasság nemcsak az ifjúság, hanem az egész magyar nemzet­nek szive mélyén elrejtve, sőt ott is ég minden ténykedésében, minden szavában, minden mozdulatában ?! Vajha igy lenne! Szívesen viselnők homlokunkon a hazug megszégyenítő bé­Jaj-szóval hadd sirassák nyomoruk’. Tűrjünk... várjunk csak néma büszkeséggel, Viseljük a „makacsság“ bélyegét, Áldozzunk könnyel, szenteljük meg vérrel, Várjuk el a világ Ítéletét 1 Ébredj I Ébrédj I hős harezosa hazánknak, Hosszú éveket alvó lantosa! Törj ki rejtett kebléből sírodnak, Csendüljön újra ajkad lángszava! A győzelemre te vezetted egykor Pusztában siró, árva nemzeted, Diadalról majd diadalra vitte Világra szóló kettős fegyvered! Fájó szivünkben mély bánatot hordunk. Jövőnkre nézünk kinzó félelemmel S könyünk kicsordul, mig imádkozunk : Terjeszd fölénk nagy lelked égi szárnyát! Hogy akik őrzik nemzetednek álmát: Nehéz időkben felidézzenek, Erőt, kitartást jövő küzdelemhez Szent emlékezetedből merítsenek 1 ...“«újdonságaim a tavaszi idényre a napokban rendkívüli szép s nagy választékban és olcsó árak mellett megérkeznek, u. m.: legjobb minőségű Hückl-féle kalap, női sapka, férfi- és fiú ing, gallér, kézelő, nyakkendő, kötött harisnya, parfüm, pipere szappan, öv, virág, koszorú, fátyol, csipke, szalag, blúz, kötény, alsó alj, elsőrendű börkeztyü, koffer, utazó és kézi kusár, penzerszény, legújabb kezdett kézimunka és anyag pamut, selyem, legjobb minőségű szövöczérna, gyermekkocsi, fűző, ernyő, séta bot és minden czikk. mely a női. férfi divat, játék, kézimunka és rövidáru szakmához tartozik. Szives pártfogást kérve vagyok kiváló tisztelettel P *\ X X TP 'ET' yy X dT*A Á ry úri és nöidivat, kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedő W JLdtf JL A Mj JELi J«L A J^i Ä Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. pg" Ugyanott egy tanuló felvétetik. "9W8 49—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom