Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

SZATMARMEGYEI közlöny hírek. Karácsony előtt. Közeledik a Szent Karácsony ünnepe. És ünnepi készülődésben van az egész ország. A kereskedők karácsonyi árukat kínálnak és az országnak az a népe, mely küzd a létért a nehéz megélhetési viszonyok közepette, most még jobban küzd, hogy övéinek kelleméssé tegye az ünnepet. Maga az ünnep, a Szent Karácsony, a keresz­ténység legszebb, legmagasztosabb ünnepe. A szeretett ünnepének is hívják, mert ezen a napon szeretet költözik'be kunyhóba és palotába egy­aránt. Gazdag és szegény egyformán ünnepel, egyenlő áhitat költözik szivükbe, csak a külső­ség más, amennyiben a gazdag csillogóbb kará­csonyfát állít, mint a szegény. És ilyenkor karácsony előtt időszerű fel­vetni azt a kérdést: váljon megtudja-e ünnepelni kellően minden szegény ember a karácsonyt és ha ném tudja, gondolnak-e azok a szegényekre, a sorsüldözöttekre, akik duslálkodnak a jólétben? a szegény ember gyermekei is tudják, hogy ezen a napon születeti meg a kis Jézuska, csak azt nem tudják, hogy miért feledkezett meg róluk, miért nem hoz nekik is ajándékot? Bizony, a gazdag osztály általában nem törődik a szegény­nyel. Örül, ha nem hall róluk, ha nem látja őket és becsukja szemét, fülét, ha emberi nyo­mort kell látnia, vagy hallania. A gazdagok csak ott szeretnek jótékony­ságot gyakorolni, hol ez mulatsággal, a külső pompa csillogtatásával jár. Jótékony egyesületek csak kis számmal vannak és igen gyakran azok sem gyakorolnak intenzív jótékonyságot. Egy-egy szegényt agyontámogatnak ugyan és tele is kürtölik a világot evvel, de általában a szegények ezrein segitve nincsen. Karácsony a szeretet ünnepe. De csak jel­képileg. Igazán nem úgy van. Mert ha igazán a szeretet ünnepe volna, akkor a gazdagok ilyen­kor, karácsony előtt felkerekednének, felkeresnék a szegényeket, a hideg szobában fagyoskodó, éhes, rongyos, sapadt gyermekeket és gondos­kodnának az ő karácsonyukról is. A kis Jézuska születését a szegény gyermek is tudomásul venné és ő is örülne neki. Ha egyöntetűen így cselekednének a jólét, a pénz, a boldogság emberei, egyúttal társadalmi kötelességet is teljesítenének. Talán nem volna annyi a gonosztevő, mint most. Legalább az a szegény generáczió, mely a társadalom szerete- tében melegszik, nem volna hálátlan, nem lopna, nem gyilkolna. Hogy gonosztevők szép számmal vannak, egyenesen a közönyös társadalomnak köszönhető. Mert miért ne gyilkolna, lopna az a szegény ördög, aki gyermekkora óta csak utálni tanulta a társadalmat, mely őt mindig félre- rugta ! ? . . . Karácsony előtt vagyunk. A szeretet ünnepe előtt. Keressük fel mindannyian, akiknek módúk­ban áll a nyomorgókat, a fázókat, az éhezőket és tegyük lehetővé, hogy ők is ünnepeljék a karácsonyt. Ha ezt megtesszük, a mi karácso­nyunk is szebb és melegebb lesz ! — Kinevezés. A pénzügyminiszter Kutassy Józsefet a szatmári, Fülep Istvánt a nagykárolyi járási számvevőséghez díjtalan, Hebe -Józsefet pedig a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez díjas számgyakornokká nevezte ki. — A népkonyha megnyitása. A nagykárolyi izr. Nőcgylet népkonyhája csütörtökön délben kezdette meg áldásos működését. A megnyitás ünnepélyes actusán díszes, előkelő hölgy és férfi társaság jelent meg, köztük gróf Károlyi Istvánná, Dr. Falussy Arpádné, Debreczeni Istvánná, a nő­egylet vezetősége, választmányi és igen sok tagja. A megnyitó beszédet Fürth Ferencz főrabbi tar­totta, meghatóan vázolva azt a nemes feladatot, melyet a népkonyha intézménye és igy a nő­egylet a szegénység és nyomor ellen folytat. Majd vázolta a volt elnöknő özv. Kaufmann Mártonné érdemeit és méltatta azokat a sikere­ket, melyeket Rooz Samuné a jelenlegi elnöknő aránylag rövid idő alatt elért, ki igy hálálja meg az egyletnek azt a nem mindennapi szeretetet és ragaszkodást, mely megválasztásakor nyilvánult. Majd szép szavakkal emlékezett meg gr. Károlyi Istvánné érdemeiről, melyeket a jótékonyság terén szerzett. Ezután Rooz Samuné elnöknő köszönte meg az előlegezett bizalmat és dicsé­retet, valamint a megjelentek érdeklődését és gróf Károlyi Istvánné támogatását, ki példát nyújt a jótékonyság terén. Az éljenzéssel foga­dott elnöki megnyitó után a jelenlevő urleányok szolgálták fel a 85 főnyi szegényeknek a leves, hús és tésztából állott ebédet. A jelen voltak örömmel szemlélték azt a gyönyörű képet, ami­dőn a főleg sok gyermek jóizüen látott neki az oly ritkán élvezett meleg és bőséges eledelnek. És különösen jó hatást keltett gróf Károlyi Ist­vánné, Dr. Falussy Arpádné és Debreczeni Istvánné jelenléte, fényes bizonyítékául annak, hogy a jó szív, a nemes érzés összehozza azokat is, kik nem egy egylet tagjai, de az érző szív, a jótékonyság harezosai. — Deák-téri uj üzlethelyiségek. Lapunk leg­utóbbi számaiban már több ízben említettük, hogy a Deák-térnek á grófi kastély előtti részén mintegy 50—60 uj üzlethelyiség létesítése ier- veztetik és hogy a vonatkozó műszaki munká­latok folyamatban is vannak. Mint értesülünk a tervek és rajzok már teljesen elkészültek és a kérdés egyik legközelebb^ városi közgyűlésen napirendre is lesz tűzve. Érdeklődéssel várjuk a közgyűlés határozatát annyival is inkább, mert értesüléseink szerint az esetre, ha a város ebbe bele nem menne, úgy egy társaság hajlandó a terv kivitelét eszközölni. — Esküvő. Dr. Propoer Dezső nyíregyházai ügyvéd ma d. e. köt házasságot a helybeli anyakönyvvezető előtt ifj. Kaufmann Adolf föld- birtokos leányával, Ilonkával. Az egyházi eske- tés kedden lesz Debreczenben. — Az Ecsedi láp lecsapoló társulat közgyű­léséről Írott referádánkban a közgyűlés tárgyso­rozatának azon pontjára vonatkozólag, melyben társulat tisztviselői és Írnokai kérték fizetésük emelését, azt irtuk, hogy a közgyűlés a fizetés- emelés iránti kérelmeket elutasította. Utólag azon­ban arról értesítenek bennünket, hogy a hivatal­nokok 20 százalékos javítást kaptak és pedig nem úgy, mint irtuk, a jövő évtől kezdve, ha­nem már a f. évre is, kérelmük részben telje­sítve lett, miért is czikkünknek idevonatkozó ré­szét a fentiekhez képest örömmel rectificáljuk. Ha a szegény hivatalnokok minden évben kap­nának 20 százalékos javítást, — igazán mond­hatjuk, — minden évben szívesen korrigálnánk ki egy-egy idevonatkozó czikket . . . És mikor feljött a hold az égre, a csalogány a rózsabokorhoz repült és odaszoritotta keblét tüskéjéhez. Egész éjen át énekelt és a hideg, kristálytiszta hold lehajolt és figyelt. Egész éjen át énekelt és a tövis mind mélyebbre nyomult a keblébe és éltének vére kicsepegett. Először arról énekelt, hogy mint ébred a szerelem a lányka és üu szivében. Es a leg­szélső csúcsán a fának kivirult egy csodálatos rózsa, levél sorakozott levél után, mint hang hang után. Sápadt volt elébb, mint a köd, mely ott lebeg a folyam felett; sápadt, mint a nap első derengése és ezüstös, mint a reggszürkü- letnek szárnyai. Mint visszfénye egy rózsának ezüstös tükrön, mint az árnya egy rózsának a tavon, olyan volt a rózsa, mely kivirult a rózsabokor legszélső csúcsán. De a bokor odaszólt a csalogányhoz, hogy szorosabban simuljon a tüskéhez. „Simulj erő­sebben kis csalogány 1“ kiáltott a rózsabokor, „mert felhasad a reggel, mielőtt a rózsa megnyílik.“ És a csalogány erősebben simult a tüs­kéhez liangosabbá-hangosabbá lön éneke, mert arról a szenvedélyről dalolt, mely a férfi és nő lelkében ébred. És halvány pir jelentkezett a rózsa levelén, mint a vőlegény arczán a pir, ha csókot nyom menyasszonya ajkára. De a tüske még nem hatolt szivébe és igy a rózsa szive fehér maradt, mert csak egy csalogány vére képes a rózsa színét pirosra festeni. És a fa odaszólt a csalogányhoz, hogy erősebben simuljon a tüskéhez. „Simulj erősebben, kis csalogány,“ szólt a fa, „mert felhasad a reggel, mielőtt a rózsa megnyílik.“ És a csalogány erősebben simult a tüs­kéhez és a tüske szivébe hatolt és vad fájdalom járta át. Keserves és keservesebb lön fájdalma és mind vadabb és vadabb éneke, mert a szere­lemről dalolt, melyet megdicsőit a halál; a szerelemről, mit el nem oltott a sir. És pirosodott a csodálatos rózsa, mint(a keleti óg pírja. Pirosak voltak levelei és piros volt a szine, mint egy rubin. De a csalogány hangja gyengébb lön s kis szárnyaival vergődni kezdett. Könnyű köd borult szemére, gyengébb lön éneke és úgy érezte, mintha összeszorulna a torka. Aztán még egyszer felzokogott. A sápadt hold meghallotta és elfeledte a hajnali pirt és nyugodtan időzött az égen. A piros rózsa meghallotta és reszketett a kéjtől és megnyi­totta szivét a hüs reggeli légnek. A visszhang elvitte biborbarlangjába a hegyek közé és fel­kelté álmukból a pásztorokat. Megremegtette a viz színét és az elvitte a hirt a tengernek. „Nézd, nézd!“ kiálltott a fa, „kész a rózsa,“ de a csalogány nem adott választ, mert holtan feküdt a füvön, szivében a tüskével. És déltájt kinyitotta a diák az ablakot és kitekintett. „Oh micsoda nagy szerencse!“ kiálltott, „ime egy piros rózsa, egész életemben nem láttam ilyen rózsát. Túlságosan szép és bizo­nyára valami hosszú latin neve van“ és kihajolt és letépte. _____________________________ Az után feltette kalapját és kezében a rózsával elrohant a tanár lakására. A tanár leánya a pitvarban ült, kék selymet gombolyított és kis kutyája a lábánál hevert. „Azt mondta, hogy tánczoíni fog velem, ha piros rózsát hozok Önnek 1“ kiáltott a diák. „lm itt a világ legpirosabb rózsája. Szorítsa ma este szivéhez és ha együtt tánczolunk, meg­mondja majd, mily nagyon szeretem Önt.“ De a leány összeránczolta homlokát. „Félek, hogy nem illik ruhámhoz,“ vála­szolta „és azonkívül a kamarás unokaöcscse valódi ékszert küldött és mindenki tudja, hogy az ékszer sokkal többet ér, mint a virág.“ „Nos, ön valóban hálátlan!“ kiáltott mér­gesen a diák és az útra dobta a rózsát, hogy a piszokba esett és egy kocsi keresztül gázolt. „Hálátlan?“ kérdéaleány. „Mondokönnek valamit, ön neveletlen és tulajdonképen kicsoda ön? Csak egy diák. Meg vagyok győződve, hogy még csak olyan ezüstös csatja sincs czipőjén, mint a kamarás unokaöccsének.“ És felállt a székről és a házba lépett. „Micsoda dolog ez a szerelem,“ mondta elfordulva a diák. „Félig sem oly hasznos, mint a logika, mert nem bizonyít semmit és dol­gokról beszél, melyek nem léteznek és oly dologgal hiteget, mely nem is igaz. Igazán nem praktikus és minthogy ko­runkban csak a praktikusnak van érteke, vissza­térek a philosophiához és tanulmányozni fogom a metaphisikát.“ És ismét a szobába lépett, elővett egy nagy poros könyvet és olvasni kezdett. C Sirolin CmeH az étvágjpat és a testsMyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadáet. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ^ eiiew szárntslas tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ Roche“ ermietí csomagolást. fete ■ÖF. Hoffmann-La Roche & Co. Basel I

Next

/
Oldalképek
Tartalom