Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 5. szám
Nagykároly, 1909. január 31. 5. szám. XXXV. évfolyam. SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. SZERKESZTOSEG: hová a lap szellemi részét érdeklő köalemények küldendők KIADÓHIVATAL: a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők SEéch.enyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN. ——---- Megjelenik minden vasárnap. ■■■ . EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak éa iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. .Nyilttér“ sora 40 fillér AZ ALVÓ ORSZÁG. Pszt! Csendesen, uraim, ne háborgassuk az alvót. Egy erősebb szó se legyen, hevesebb indulat se, mert bizony még ki találja nyitni a szemét az aluvó. Mert bizony még meg talál haragudni az a sok kenetes szavú dajka, aki körülzsongja a háló-ágyat. Pszt! Csendesen, uraim ! . .. Majd valamikor, a közelebbi, vagy a távolabbi jövő történetírója valami olyasfélét jegyez fel pergament papírra, hogy: arra kelet felé, hol a Kárpátok alatt lelemény föld hullámos, aranyfejü kalásztengert ringat a keblén, hol smaragzöld szinü, vadvirágos kövér mezőségek nyújtózkodnak el, — arra kelet télé, áldott termé- kenységü tájakon, a huszadik század elején, amikor a világot szilaj erejű, fékez- hetetlen vérkeringés futotta át: ebben és ilyen időben egy ország aludni készült. Ezt a Kárpát-koszoruzta tájat magyar Kanaán néven beczézgették, de hivatalosan Magyarország a neve. (Ámbátor — s ezt a jövő hisztórikusa is megjegyzi zárjel Között — némely közösügyes állapotok miatt a külföld sokszor figyelmetlen volt, mert ezt a nevet egyszerűen belecsapta a szomszéd ország fogalomkörébe. Ami — s ezt a megjegyzést szintén aligha T A R C Z A. Első szerelem. Adósa vagyok még egy dallal A debreczeni nagyerdőnek; Egy-két imádságos sóhajjal Balgatag, édes, diákos időmnek. Eöl-fölidéz még emlékezetem Édes bolondság, első szerelem. Oh, nappali szent álmodozások, Óh, álmatlan éjek varázsa . . . Hány édes, bus dalt s dalos álmot Pazaroltam el könyek alakjába 1 §ok átsóhajtozott, bus éjjelen . . . Édes bolondság, első szerelem! Kint a Nagyerdőn hányszor lestem Kis lábai nyomát a fűben; Ha vele egy utón mehettem, Bár messziről: boldogságát becsültem, íját még ha szemtől-szembe jött velem!... Édes bolondság, első szerelem! Később, hogy nekibátorkodtam, S be mertem menni hozzájuk,________ ha gyja el a történetiró — vo'.taképen nem is olyan csoda, mert arrafelé már évtizedek óta az a kulya divat járta, hogy a politikai természetrajz nyelvén — némi humorral — „osztrák ,ógor“-nak nevezett lény előtt aszpikká változott igen sok hegyes és a legpattogósabb kurucz gerincze is.) Furcsa szokatlan dolgok történtek — igy lészen megírva — ez időtájt ebben az országban. Egy általános, országos felbuzdulás után, ami „nemzeti küzdelem“ néven szerepel az akkori idők nagykali- berü mozgalmaiban, sok kisarjadt reménynek leiankadása, sok nagyszerű hitnek a megdöbbenése. Sajnos, nem nyílott meg a többek által reménylett politikai reneszánsz érája, sőt ellenkezőleg: elaikuvás, megalkuvás, alkudozás, csürés-csavarás, jezsuita magyarázgatás áradata jött el. S mind ebben a legszomoruságosabb az, hogy ezek akkor tör;éntek, mikor egy olyan párt dominálhat'a a többségi hatalmat, melyhez immáron hosszú évtizedek óta — egy letűnt heroikus kor inspirá- cziójától szítva — egy nép, egy ország egész népe fűzte a maga hatalmas szár nyalásu eszméit, a maga gyönyörű ideáit. Azokat az eszmékét, ideákat, amelyek egy önálló, független Magyarország képét vetiSőt a kezét is megfoghattam: Templommá vált nekem a kis szobájuk, fjolott Ő együtt hallgatott velem . . . Édes bolondság, első szerelem! Nagyerdő, akkor minden fád és Minden fiived nekem virágzott. Kint lestem első ibolyád — és Kazalba hordtam minden gyöngyvirágod! S hajh, — Ő még sem értett meg sohasem. Édes bolondság, első szerelem! — Te lettél ekkor is Nagyerdő Az én megmentő jó barátom. Neked köszönhetem merengő, Dalban vigasztalódó ifjúságom. Szelíd, bubánatos költészetem . . . Édes bolondság, első szerelem! Oh, minden lombod legyen áldott, Madárdal szóljon mindig benned, Ne fogyjon ki a gyöngyvirágod. S jelikép a legárvább szerelemnek: Őrködj egy belédvésett leányneven . . . Édes bolondság, első szerelem! Szabolcsba Mihály. £ tették emberöltőről-emberöltőre generácziók elé. Ettől a párttól — 48-as függetlensegi pártnak hívták — nem azt lehetett volna várni, hogy a mindenbe való beletörődések, a folytonos paktálások politikájának folytatója legyen. U y, hogy talán még olyanok is sokan voltak, akik nem is igen tartották méltónak azt az aszpikdereku többséget, mely e nagyrahivatott párt nevét viselte, e név viselésére. Mert ennek a többségnek viselkedése, magatartása igen sokszor egyenesen megbántása volt a valódi, a szűzi tisztaságú 48-as szellem és függetlensegi programra elv-tömegének. Ez a tény, még pedig — kénytelen-kelletlen be kell vallania az utókornak — szomorságos tény. Nem ezt, más hivatást és sorsot gondolt a magyar nép e párt számára. Valami olyasféle rendeltetést szeretett hinni részére, melynek czélja, törekvése az, hogy — ha vezető hatalomhoz jut —• egy országa. vigyen erős, izmoz lépésekkel a teljes, a minden irányban való függetlenség és önállóság megvalósítása felé. Mert ebben az országban, ebben a népben megvan az arravalóság, a képesség kiváló mértekben a haladásra, a fejlődésre. S ennek a 48-as függetlenségi pártnak lett volna Falusi történet. Irta: Zsoldos László. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. —• Van nekem egy szegény siketnéma ismerősöm, fehér pofaszakállas, mókusképü, fürge öreg emberke, akivel akárhányszor találkozom az utczán (ez pedig gyakran megesik), mindig már messziről olyan diadalmasan mosolyog és olyan örömmel integet — mit ? Gyönge szó! — hadonász felém a keztyiis kezével (miközben sietve tipeg hozzám), hogy a járókelők szinte megáiknak, és derülten pillantanak reánk: — Nini két rokon, aki legalább tiz esztendeje nem látta egymást! Vagy, ami már kissé kellemetlenebb föltevés : — Nini ni! Azt a fiatal embert (már minthogy engem) most megcsípte a hitelezője! Őszintén szólvást, én csak az utczárói ismerem az öreget (egy Ízben tüzet kértem tőle és innen számítódik a barátság), hanem azért igazán nagyon szívelhetem. Különösen az tetszik rajta, hogy bár én egyáltalában nem értek a siketnémák jelbeszédébez, és csak úgy a magam esze szerint magyarázgatok neki a kezemmel, ha nem bízom eléggé az ajkam mozgásában, hogy megérteti vele, amit monAlant jegyzett farsangi czikkek &ÄKÄ u. m.: csipke, szalag, virág, keztyü, fűző, legyező, pipereszappan, parfüm, púder, berliner báli belépő, selyem és gáz schál, hattyu- prém, nyakrüs, berliner és batiszt blouz, női fehér alsó alj, menyasszonyi koszorú, fátyol, divatos melltü, gyöngy, női és férfi nyakkendő, puha férfiing és még sok e szakmához tartozó czikkek Y Y TP Xp Y2J Y "MT úri és nöidirat, kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedőnél v “^9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. fiff1 Ugyanott egy tanuló felvétetik. 43—
