Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
SZATM ARMEGYEI KÖZLÖNY Mindjárt máskép volna, ha a magyar- országi ezredekben és katonai intézetekben szükséges circa 60,000 katonatiszti, hivatalnoki és ehhez hasonló állások a magyarok részére könnyebben hozzáférhető lenne. A középosztály fiai nem tolongnának a polgári közhivatalnoki pályára; nem lenne a lateiner-elem közt tulprodukczió és ezáltal nem nyomnák le a fizetések nagyságát — s igy: aki közhivatalnoki pályán működnék, azt tisztességesen lehetne díjazni is. Ámde éppen ettől retteg a mi szövetségünk. Ha a magyar katonatiszti, hivatalnoki stb. állásokra csak magyar ember juthat: úgy az osztrák középosztály eddigi jólétének befellegzett. Ettől pedig félni „muszáj", A magyar ezredekben, katonai intézetekben eddig elhelyezést nyert osztrákok otthon rekednének, saját polgártársaiknak csinálnának versenyt és bekövetkeznék Ausztriában az, mi nálunk már bekövetkezett: a középosztályt saját tagjainak a kenyérért való versenye tönkre tenné és az u. n. értelmi osztály csak diplomás koldus volna. Nem, nem a 80—120 német (jobban mondva franczia) kommandó szó, nem a német szolgálati nyelv az, ami miatt ellenzik odaát a magyar hadsereg létesítését. Kenyér-harcz ez! Nem akarják a magyar középosztálynak átengedni a megélhetés terét, mert akkor az osztrák adófizetők terhe még inkább emelkedik; az osztrák középosztály tönkremegy, mert tagjai feleslegét nem tudja Magyarország pénzén eltartani. Ebből a szempontból kell elbírálni a most már ismét aktuálissá vált katonai kérdéseket, mert csak igy láthatjuk meg, hogy miért ellenzik oly makacsul ezeknek a fontos kérdéseknek magyar nemzeti szempontok szerint leendő megoldását. Megyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága élénken látogatott rendkívüli közgyűlést tartott múlt hó 29-én dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A gyűlés ily szokatlan látogatottságát kétségkívül az idézte elő, hogy a törvényhatóság egy tagja azzal a pikáns indit- ványnyal akart kedveskedni a kögyülésnek, hogy intézzen ez hódoló felíratott Ő felségéhez s ezt hasonlónak hozatala czéljából közöljék a többi törvényhatóságokkal is. Az inditványból azonban semmi sem lett, azon egyszerű okból, mivel az indítványozó azt visszavonta s igy tárgyalás alá sem kerülhetett. Látható csalódást okozott ez az egybegyült bizottsági tagok körében, ami meglátszott a gyűlés további folyamata alatt is, amennyiben a tárgysorozat többi pontjai igen csekély érdeklődéssel találkoztak az egyre rohamosabban gyérülő hallgatóság körében. A gyűlés lefolyásáról egyébiránt a következőkben számolunk be: Ki arasi járás. Elnök üdvözölve a jelenvoltakat, felolvastatott a belügyminiszternek lapunkban már részletesen ismertetett leirata, melyet az avasi járás létesítése tárgyában intézett a törvényhatósághoz. A központi választmány a leirat tudomásul vételét javasolta. E tárgynál dr. Ádler Adolf Avasfelsőfalu polgársága nevében kérelmet terjesztett elő, melyben hivatkozva a vármegye közgyűlésének a járás létesítése alkalmával hozott határozatára kéri, hogy a járás székhelyéül Avasfelsőfalu jelöltessék ki. Ilosvay Aladár alispán válaszolt a felszólalásra s kijelentette, hogy az uj járás létesítésének jóváhagyása alkalmával a belügyminiszter — előzetes iniormáczió beszerzése mellett — székhelyül Avasujvárost jelölte ki, amidőn tehát arról van szó, hogy a vármegye közönsége a belügyminiszternek ezen tényért csak hálával tartozik, nem volna alkalomszerű a rendelet megváltoztatását kérelmezni s igy ajánlja a központi választmány határozati javaslatát elfogadásra oly kiegészítéssel, hogy a vármegye közönsége a belügyminiszternek a járás /elállítása s az azzal járó terhes kiadások átvételéért hálás köszönetét nyilvánítsa, amely indítvány t a közgyűlés lelkesedéssel tette magáé vá Domahidy István állptt fel ezután szólásra s ecsetelvén dr. Falussy Árpádnak a járás felállítása körüli érdemeit, indítványozta, hogy a közgyűlés szavazzon köszönetett a főispánnak, ami egyhangúlag, zugó éljenzés közben meg is történt. Elnök a felszólalások után még azt jegyezte meg, hogy ha látni fogják, hogy a köz- igazgatási teendők Avasujvároson nehézségekbe ütköznek, mindig lesz még alkalmuk a belügyminiszterhez kérvényt adni be a járási székhely megváltoztatása iránt. (Helyeslés.) Következet! az avast főszolgabírói állás betöltése. A kandidáló-bizottság következőleg alakult ipeg: Megválasztattak : Luby Béla, Madarassy Dezső, Papp Béla, a főispán pedig törvényadta jogánál fogva kinevezte gróf Teleky Gézát, Kölcsey Antalt és Jékey Zsigmondot. Kandidálva lettek: dr. Péchy „Péter nagy - somkuti főszolgabíró és Kállav Ödön szinér- váraljai szolgabiró. Mivel pedig utóbbi pályázatát időközben visszavonta, elnök dr Péchy Pétert egyhangúlag megválasztott főszolgabírónak jelentette ki. Dr. N. Szabó Albert indítványa. Ezt követőleg jött volna tárgyalás aláDr. N. Szabó Albert indítványa, amelyet azonban visszavonván, a tárgysorozatról levétetett. Az indítványozó ur e visszavonását egy körlevélben is tudomásul hozta, melyből közöljük a következőket: „„Köztudomású dolog, hogy az országgyűlés (J felségét most deczember másodikén hatvan éves uralkodói jubileuma alkalmából üdvözölte, hogy ezen üdvözlés a kormány indítványára történt, hogy ahoz úgy Kossuth Fe- rcncz, mint a függetlenségi párt teljes mértékben hozzájárult. Ily körülmények között joggal voltam abban a meggyőződésben, hogy indítványom Szatmárvármegye közönségének helyeslésével fog találkozni annál is inkább, mivel a vármegyében túlnyomó függetlenségi pártiak részéről egy hang kifogás nem emelkedett sem a kormány, sem az országgyűlés, sem Kossuth Ferencz eljárása ellen. Indítványom különben nem ezélzottmást, mint a kormány, az országgyűlés és a függetlenségi párt vezére Kossuth Iferencz által helyesnek talált dolog átvitelét szélesebb rétegekre és ezáltal megczáfolását azon a régi rendszer emberei által folyton hangoztatott vádnak, mintha a koaliczió és főleg a függetlenségi párt kétszínű játékot űzne és fölfelé a koronát lefelé a választóközönséget vezetné félre. Nagy meglepetésre indítványom nyomán egy erős áramlat keletkezett a kormány, az országgyűlés és Kossuth Ferencz álláspontja ellen a vármegye függetlenségi párti köreiben, mely hivatalosan is megnyilatkozott a nagykárolyi függetlenségi párt határozatában és Luby Géza vármegyei pártelnök körlevelében. Előbbi tiltakozik 1848. deczember máso- dika emlékének avatatlan kézzel való feltárása, tehat az országgyűlés üdvözlése ellen, meg- botránkozik iditványom tehát a felett, a mit az országos függetlenségi párt elfogadott és politikai szenzáczió hajhászásnak nevezi részemről azt, amit a kormányelnök Kossuth Ferencz hozzájárulásával előterjesztett. Luby Géza pártelnök ur még határozottabban tiltakozik a jubileumi ünneplés ellen, sőt azt személyes érvényesülni akarásnak nevezi. Mindezekből azt kell megállapítanom, hogy a szatmárvármegyei függetlensági párt elítéli vezére Kossuth Ferencz álláspontját és helyteleníti az országos párt, a kormány és parlament eljárását. Miután pedig a törvényhatósági bizottságban e párt van túlnyomó többségben, kétségtelen, hogy ezen elitélő és helytelenítő álláspont, indítványom leszavazását eredményezné. Minthogy pedig egy üdvözlés, egy udvariassági tény, kivált ha az uralkodó személyére vonatkozik, nem tehető ki annak, hogy egy párt annak leszavazása által documentálja vezére, a kormány és az országgyűléssel ellentétes felfogását — nem maradt számomra más, mint engedve a kéréseknek, indítványomat visz- szavonni.“ A Széchenyl-társulat «ógéljerése. Nagyobb vitára adott alkalmat dr. Yetzák Ede indítványa a Széchenyi-társulat segélyezése iránt a Szatmár város közönségéhez intézendő átirat ügyében. A központi választmány javaslata az volt, hogy az indítványt ne fogadja el a közgyűlés, hanem bízza az ügyet a társulat elnökére és igazgatójára, akik fognak alkalmas módot találni arra, hogy a társulatot nemes törekvéseiben Szatmár város is kellőképen segélyezze. A tárgyhoz először Cseh Lajos főgimn. igazgató szólott hozzá, ki ecsetelvén a nemes hivatást, amelyet a társulat betölt, amelynek székhelye Szatmár városban van s amelynek helyisége is az ott létesítendő kultúrpalotában fog elhelyezést nyerni, méltányos tehát, hogy Szatmár város is járuljon a társulat fentartá- sához annyival, amennyivel a vármegye közönsége is járul (1 százalék pótadó). Cholnoky Imre a jó ízléssel össze nem egyeztethetönek tartja az indítványt s ajánlja a központi választmány javaslatát elfogadásra. Dr. Vetzák Ede erélyesen utasította visz- sza Cholnoky vádját s kijelentette, hogy indítványát, mely a kulturegyesület fejlesztése érdekében lett beadva, félremagyarázzák. Indítványa nem akar Szatmár város ellen támadás lenni, amelyhez őt kedves emlékek fűzik, de azzal szolgálni akart a társulatnak, mely Szatrnár segítségével jobban teljesítheti misszióját. A vita már kezdett szenvedélyessé válni, mire elnök, a Cholnoky felszólalását magyarázó szavai után sietett kimondani a határozatot, hogy a közgyűlés a központi választmány javaslatát fogadja el. Ut-flgyeL A Szatmár -tiszaujlaki útvonal kiépítése ügyében, valamint a Nagysomkut—Szatmár—tiszaujlaki közutnak állami kezelésbe való átadása tárgyában a közgyűlés felirat intézését határozta el. A Hajos-Qgy. N. Szabó Albertnek Majos Károly kinevezése ügyében beadott indítványára vonatkozólag egyhangúlag a következő határozat fogadtatott el: A törvényhatóság az állandó választmány véleményével egyezőleg — tekintettel arra, hogy ezen ügyet 1907. deczember 12-én tartott közgyűlésében 1217—1907. törvényhatósági közgyűlés véghatározatával, hogy N. Szabó Albert bizottsági tag hasontárgyu indítványát mellőzendőnek s ezen ügyben az országgyűléshez intézendő feliratot szükségtelennek tartja, végleg befejezte — a beadott indítványt el nem fogadja és felette napirendre tér. Bgyébb-ügyek. Zemplémvármegye közönségének II. Rákóczi Ferencz szülőházának au állam által leendő megvásárlása iránt a kormányhoz intézett felirata hasonszellemü felirattal támogat- tatik. A kereskedelemügyi miniszter leirata Hollós Jakab budapesti lakosnak adott előmunkálati engedély tárgyában tudomásul szolgált A tiszabecsi Rákóczy-szoboralap számadásai jóváhagyás végett felterjesztettek. Alispán előterjesztése folytán az uj avasi járásban egy állatorvosi állás rendszeresítése tárgyában felirat küldése határoztatok el. Dr. Roóz Elemér felebbezése a nagykárolyi I. sz. egészségügyi körorvos választása tárgyában elutasittatott. Nagykároly város képviselőtestületének a városi közkórház igazgató-főorvosa és alorvosai fizetésének emelése, továbbá a Nagykároly— peéri h. é. vasút segélyezéze s néhai Kaufmann Márton-féle alapítvány jóváhagyattak. Csauálos község képviselőtestületének határozata a róm. kath. templomkerités s a plébánia javítási költségelőirányzata tárgyában Rónay István, Hrabovszky István, Cholnoky Imre és Ilosvay alispán felszólalása után meg- semmisittetett. N. Szabó Albert felebbezése Csanálos község 1904 évi zárszámadása ellen,visszautasittatott. Számos kisebb ügy került még tárgyalás alá, melyek az állandó választmány javaslata értelmében nyertek elintézést. Főlspáni kinevezések. Mielőtt a gyűlés véget ért volna, elnöklő főispán törvényadta jogánál fogva közéletünk több érdemes tagját tb. tisztviselőnek nevezte ki.
