Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

Nagykároly, 8909. augusztus 29. 35. szám. XXXV. évfolyam. r POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hova a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTÓ : DB AiíTAL ISTVÁN TvlegjeSentk minden vasárnap. = ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér A FEKETE TÉL. —ő.— Az időjárás még vetélkedik a nyár legpompásabb napjaival, a nap heve még nyári meleggel tűz le a földre, azon­ban tényleg nyakunkon már az ősz és emlékünkbe hozza utódát, a telet. A folyó évben kétszeres okunk van már ma gondolni a télre, a legkínosabb és legkellemetlenebb évszakra. Ma nem­csak azok a gondolatok foglalkoztatnak bennünket, amelyek évről-évre felébrednek bennünk akkor, a mikor a nyár pompája letünőben van, hogy az ősznek és télnek adja át helyét. Azok a megszokott őszi és téli borongós hangulatok ma kétszeres erővel lepnek meg bennünket, ha elgon­doljuk azt a nehéz, kinos telet, a mi most reánk következendőben van, a silány, már évek óta nem is sejtett rósz termés miatt. Az országban általános szegénység uralkodik. Az államháztartás napról-napra súlyosabb terhei mellett, ma a megélhetés gondjai kétszeres erővel nehezednek vál- lainkra és a csak munkája és keresete után élő ember lelkében igen szomorú képek és balsejtelmek ébredeznek a közel jövő gondolatára, a szükségletek fokozódása és az első rendű életszükségleti eszközök nem remélt megdrágulása folytán. A silány termés következtében pang az ipar, seny­ved a kereskedelem, nincs munkája az iparosnak, nincs bevétele a kereskedőnek, mert mezőgazda állam lévén, tönkretett mindent a mezőgazdát válságos helyzetbe sodró, várakozáson aluli rósz termés. És eme osztályok nehéz helyzete rendkívül súlyos következményeivel hatalmába kerí­tette a más téren foglalkozó osztályokat és érzi a szomorú állapotok súlyát a latei- ner és sínyli a szűkös fizetéséből élő hi­vatalnok osztály, mely kis fizetéséből képtelen fedezni az élelmi szerek megdrá­gulása következtében, háztartásának mond­hatnék legelemibb követelményeit és szük­ségleteit. A szegényebb néposztály pedig, a mely eddig nyári keresményére támasz­kodva szállott szembe a tél zord viharai­val, a megélhetés nehézségeivel, egyrészt az általános drágaság, másrészt az általá­nos pangás okozta munkahiány miatt nem is lehetett abban a helyzetben, hogy valamit télire félretehess'-n. Ez az osztály teljesen a véletlennek kitéve várja a szo­morú és nélkülözésekkel biztató és ma már kétségbeejtőnek látszó jövőt. Ez az osztály az, mely ma az éhség riasztó képével kél és fekszik és végzi megfeszí­tett munkáját, mely munka ma a dolog időben is csak alig hozza meg a maga keserves gyümölcsét. Általános a félelem a reánk következő tél ínséggel fenyegető napjaitól. A rendé­szeti közegek máris félve gondolnak arra a bűnügyi krónikára, minek az idei vi­szonyok lesznek szülő okai, azonban távolról sincs még sejtelme senkinek arról, hogy miféle preventív intézkedésekkel lehetne a nyomornak útját vágni és sima, normális lefolyását biztosítaná az idei gaz­dasági válságnak. Az előbbi évek sem voltak valami rózsásak és az emberiség nagy része még ma is nyögi annak még nem fedezett terheit és ime már is reá köszöntött az uj, a kétszeresen terhesebb. Gondoskodni kell tehát már ma arról, hogy télire a kis embernek, a kenyér nélküli­nek valami munkát, valami keresetet biz­tosítsunk. Az államháztartástan törvényei ilyenkor juttatják eszébe az államhatalom­nak a télen is elvégezhető szükségmunkát, melynek biztosítására már ma kell gon­dolnunk és arra kell törekednünk, hogy a közel jövő télen is végezhető munkáit télire biztosítsuk óvintézkedésül a nyomor és az éhínség ellen. TÄRCZA. Éther. (Sully-Prudhomme.) A pázsitra heverek s elnézem az eget, S úgy rémlik, hogy magosb, meg hogy derüsb a kékje S követem utjain a könnyű felleget Mit gyönge fuvallat űz fent a tiszta légbe. Oh hány formát nem ölt! Most erdő, hó fedett, Majd habzó tej vagy öv, vagy angyal, mely megy égbe, Hogy egyre változik azt észre veheted: De nem, hogyan s mikor megy változása végbe. Most im egy kis darab a felhőről lefoszlik S elvész, im újra egy — most nincs már semmi folt — Mint szűz aczéltükör ragyog az égi bolt. így másul lelkem is, mig éveim letelnek, Magam is az vagyok: egy sóhajüzte felleg, Amely majd egykoron a végtelenre oszlik. Radó Antal. A titkos fiók. Irta: Götnbösné Galamb Margit. — A Szatmármegyei Közlöny eredeti tárczája. — A régi családi bútorok között legszebb darab az a XVI. Lajos korabeli Íróasztal volt, amely a Katolnayak között élő szokás szerint mindig a legidősebb leányt illette meg. A fiuk sohasem tarthattak igényt erre a remek dologra, amelylyért azonban — ezt csak érté­kének emelésére hangoztatta a família — csak­hogy nem apróbb kis uradalmakat Ígértek ... Ez mindenesetre túlzás volt. A Katolnayak már évszázadok óta nem voltak abban a hely­zetben, hogy módjukban lett volna uradalma­kat ajándékozgatni. Sőt az utóbbi időben ugyancsak okosan kellett élniök, hogy ősi birtokuk teher nélkül állja ki a világtörvényt : a vagyon hullámzását. Az azonban kétségtelen, hogy az az Író­asztal remekműszámba ment, tulajdon az a Boulle készítette, aki 1675-ben a Versaillesi palotában a dauphin számára tervezte a búto­rokat. Ez a darab, amelyhez nagy áldozatok árán jutott egyik ritkasággyüjtő Katolnay, Boullenel Domenico Cucc! tervére készült remeke volt. Amit a fiuk sohasem tudtak — s ez a család leányainak nagy lelki erejére vall — két titkos fiók rejtőzött az asztal faragványai kö­zött. Hogy az a két fiók mi mindent ‘ rejtett évszázadok óta, azt nem jegyezte fel a krónika. De hogy kiváló és becses szolgálatokat tett a két rejtek a Katolnay leányoknak, azt elkép­zelheti mindenki, aki csak egyszer is végig tekinthetett az ősanyák fiatalkori arczképein. Oly szépek voltak valamennyien, hogy meg- kisértés nélkül egyik sem élhetett. Hogy mi­képp állták ki a kisértést, arról tanulságos példa nem maradt az utódokra, ha csak az a néhány megsárgult franczia levél, amelynek egészen elhalványult Írása olyan lángoló érzé­sekről beszélt, hogy az egyik unoka egyszer odament vele annak a szép anyjának a képé­hez, akihez a levél szólt és a fejét csóválva gondolta el: — Már énnekem mindegy, nagymama, de én nem hiszek a te őzszemed szelídségében. Ha te elolvastad és megőrizted ezeket a leve­leket akkor bele is égett a lelkedbe minden betű. Az a te két szelíd szemed — én nem tudom most már — sirt és ragyogott a titkos, bűnös boldogságtól . . . Oh, nagymama, hogy Értesítés I Az iskola idényre megérkezett legolcsóbb árak mellett fehérnemű, kalap, koffer, harisnya, táska, esőernyö, kézimunka, zsebkendő, tolltartó, fiókos tükör, kötény, szegletes és gömbölyű himzö ráma, pamut, Sei yem, horgoló czérna minden színben és minden e szakmához tartozó czikkek. A mélyen tiszteli helybeli és vidéki vevőkőzönséget kérve, hogy szükségletét nálam szerezze be, vagyok mindenkor készen szolgálatra kiváló tisztelettel XE f| X T TP Xp T nrl nöidivat, kézimunka-, játék- és rövidáru kereskedő A v A ^9 Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. MT Ugyanott egy tanuló felvétetik.'^^ —17

Next

/
Oldalképek
Tartalom