Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

SZATM ARMEOYEI KÖZLÖNY Jelentette egyszersmind, hogy meg­vizsgálták a szinérváraljai járási közigaz­gatási fogházat, mely az előirt kivánal­maknak mindenben megfelel. Közgazdaság. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelentése szerint a múlt havi hideg idő­járás a vetésekre, gyümölcsösök és szől- lőkre nézve kedvezőtlen hatással volt. A búza a vármegye több helyén foltos, ritka és gazos s a várható termés eredménye a közepesen alul fog maradni. A tava­sziak, úgy a kalászosok, mint a kapás és takarmánynövények fejlődése kielégítő, sőt egyes járásokban kitűnő. Az állatállo- mánv a megjavult legelőkön javulásnak indult s ára is emelkedett, különösen a tejelő teheneknek. A vármegyei gazdasági egyesület május 24-én a mély-talaj műve­lés meghonosítása érdekében rendezett szakszerű előadást, mely útmutatást nyúj­tott arra, miként lehetséges a gőzeke- érdektársulatok utján a mély művelésre a kis- és középbirtokokon is berendezkedni. Színészet, A nagyobb vidéki városok ugorkasaisonja reáköszöntött Nagykárolyra is, mert hiszen ilyen, a mienkhez hasonló városokban a szín- társulat tavaszi előadásainak végeztével kez­dődik a nyár legunalmasabb része, a mikor a legtőzsgyökeresebb bensziilöttek is unatkozni kezdenek és vágyakoznak azután, mi elmúlt és amit nem használtak ki, mig itt volt. Szomorú saison után szomorú hangulatban távozott a direktor. De még távozása előtt megmutatta a vele szemben fagyasztóan hűvös közönségnek, hogy van még humor a világot jelentő deszkák birodalmában és nagy valót­lanság miatt szégyenletében elpirult szinlapon köszönetét mondott azon szives és jóindulatú támogatásért, melyben , Nagykárolyban része volt. A sok ráfizetésért még megeresztett egy viczezet is szegény !! ! Be kell azonban ismer­nünk, hogy az utolsó felléptükkor, a lövöldéi népünnepélyen volt annyi ember, hogy szá­zaknak már sem szék, sem ülőhely sem jutott a lövöldében s mondja valaki, hogy nincs Nagykárolyban színházat pártoló közönség, igaz viszont az is, hogy olyanok is voltak a Ezen felbuzdulva, nekiláttak a vegyészek, hogy olcsó illanó-olajokból, sőt a kőszén kát­rányából a drága olajokkal egyenlő, vagy leg­alább is azokhoz szagban közelálló kémiai anyagokat állítsanak elő. Fáradozásuk sok esetben nagyszerű sikereket eredményezett. Mesterségesen elkészítették a vanília illanó­anyagát, a vanilint, a tonkabab és a szagos­müge illatositóját, a kumarint, a heliotrop-vi- rág szagával egyező heliotropint, a bergammot, a czitrom és narancsnak a természetessel tel­jesen egyenlő olaját, majd egymásután az ylang-ylang, a jázmin- és narancsvirág illanó olaját, mindannyit tudományosan és szagban oly híven, hogy ezen találmányok következté­ben a természetes illanó olajok árai rohamosan hanyatlottak. Azután sorát ejtették az orgona- szagu terpineol s végül az ibolyaillatu ionon fölfedezésének is. A mesterséges rózsaolaj ké­szítése, tekintettel arra, hogy már nagyon a sarkába járnak — csak rövid idő kérdése. Azt szeretnék tudni, ugyebár, tisztelt ol­vasóim, hogy milyen illatszert használjanak, ha már a készítés hamissága ennyire fejlő­dött?... A hamiság hagyján... de hát az ezerféle Ízlésnek hogyan feleljek meg én egyet­len tanácscsal? Nem lehet! Tessék csak a parfümös boltba elmenni s a tetszésének meg­népünnepélyen, kiket egész saison alatt nem láttunk a színházban. Pedig, hogy megérde­melte volna a pártolást, azt be kell ismernünk mindnyájunknak. Reméljük azonban, hogy mire az őszi saisonra visszakerül, közönségünk már melegebb pártfogásban fogja részesíteni, mert elvégre sok függ a megszokástól is. Az utolsó előadások során egy bemutató előadásban is volt részünk. Erdőssy Vilmos kollegánk egyfelvonásos vígjátékét, „Az első zsur“-t láttuk s szerzőjébe vetett bizalmunkban nem is csalatkoztunk, mert e kis darab tel­jesen méltó volt Erdőssy azon irodalmi alko­tásaihoz, melyeknek ismerete után megjósol­hattuk és biztosra vehettük darabja fényes sikerét. Nem tartozik a közismert vidéki gyárt­mányok sablon fogalma alá, hanem az egy gyakorlott iró igen sikerült munkája, melyben igen élvezetesen tárja elénk szerzője azt, amit mondani akar, s díszére vált volna az akárme­lyik fővárosi színpadnak is. A fiatal pár zsurra- készülődése és ezzel kapcsolatos czivódása sikerült jeleneteivel nagyon tetszett a szép számú közönségnek, mely szerzőt többször szólította a lámpák elé. A szereplők is igen ügyesen oldották meg feladatukat sok tapsot aratva már a darab révén is. Az élvezetes estéhez teljesen méltó élvezetet nyújtott az azt követőleg előadott „Parasztbecsület“, az egyetlen opera, mely színpadunkon eddig szinre került. Bállá, Tibor, Boda, Asszonyi, mind igen jók voltak. Vasárnap délután a „Goldstein Számi“ zónázott, este pedig Somogyi Károly jutalom­játékául a „Szerencsemalacz“ operett bemuta­tója volt, melyen a közönség egyaránt ünnepelte a kedvenczóvó fogadott Somogyit, mint Bállá Mariskát, úgyszintén Rónait és Szécsit. Nehéz feladatukkal sikerrel birkóztak meg Érczkövy és Herczeg. Hétfőn Sipos Zoltán jutalomjátéka alkal­mából nagy közönség nézte végig „A kis mama“ vígjátékot és ünnepelte meg a jutalmazandót, ki arra derekasan reá is szolgált. Volt taps bőven és a hires „ötpecsétes“. A szereplő kol­legák mind igyekeztek a közönségre nézve kellemessé tenni az estét. Kedden a „Vig özvegy“ került szinre kiváló előadásban, Daniié szerepében Asszonyi Lászlóval, kitől első felléptei után jobbat vártunk. Szerdán Fodor Oszkár jutalomjátékául, bucsuelőadásul a „Császár katonái“ került szinre Joasz Géza szerepében a jutalmazandó- val telt ház előtt kiváló előadásban. A közön­ség egész este ünnepelte a jutalmazandót, ki­ben úgy a közönség, mint mi a társulat egyik felelőt kiválasztani! Saját orrocskájuk az egye­dül hivatott tanácsadó ebben a nagy kér­désben. Általánosságban annyit mondhatok, hogy csakis elsőrangú boltban vásárolt és nevesebb illatszer-gyárostól való parfümöt használjunk. Egy-két cseppnél többet sohase hintsünk ru­hánk avagy zsebkendőnkre, mert csupán a gyöngén érezhető illat kellemes igazán. Az erős illat-áradat kellemetlen, visszataszító, sőt gyakran undort gerjesztő s az is bizonyos, hogy a messziről szagosak felebarátaik maró élczének teszik ki magukat. Ne akarjuk folytonosan érezni parfümün­ket. Ugyanazon illatnak folytonos behatásánál szaglásunk hamar tompul s hogy azt magunk ismét észrevehessük: mind nagyobb és na­gyobb mennyiségű parfümöt kellene használ­nunk. Elégedjünk meg — ebertársaink kedvé­ért — mindenkor egy-két csöppel. Minél áthatóbb szaga van valamely par­fümnek, annál kevesebbet használjunk belőle. Sipr, pézsma vagy pacsuliból elég egyetlen csöpp. Rózsa, jázmin, szegfű és hasonló illat­szerből két csöppet, ibolyából, rezedából — szóval a diszkrét szagu parfümből három csöp- pet használjunk. __________________________ leg képzettebb és legtehetségesebb rokonszen­ves tagját tiszteli. Ezzel legördül egy pár hónapra a függöny, elbúcsúzott a népünnepélyen a társulat, elvé­gezte dolgát a szinlaposztó és unalmas estéktől való jogos félelmében teszi le tollát az eddig oly jól élt Kritikus. HÍREK. Aratási szabadságolás. Közöltük már olvasóinkkal, hogy a közös hadügyminiszter, a honvédelmi és föld­művelésügyi miniszterekkel egyetértőleg ez év­ben is a közöshadseregbeli legénységnek az aratás, szőlőművelés, selyemtenyésztés munká­latainak elvégzésére, tengeritörés és szüretre három heti szabadságot engedélyez. Nagyon természetes, hogy ezen szabadsá­got csak azok igényelhetik, kik azelőtt is mező- gazdasággal, illetve gyümölcsészettel, szőlőter­meléssel foglalkoztak. Hogy minő eredményt mutat fel eme szabadságolás az általános va- gyonosodás terén, csak hozzávetőleges kritikát mondhatunk, mert hiszen ez év lesz csak a harmadik, a melyben a katonaság ezt a sza­badságot igénybe veheti. Az 1907. évben próba­képen egy-két hadtestnél lett ez bevezetve; majd szintén próbaként 1908. évben az egész ország területén. A múlt évben Magyarország területén 24376 katona kapott aratási szabadsá­got. A három hét alatt keresett átlag egy ka­tona 120 koronát, vagyis összesen kerestek az arató katonák 2.915,120 koronát és ha ehhez vesszük, hogy ugyanekkor ez a 24376 katona élelmezése nem terhelte az államot, mert koszt­ját is megkereste, akkor ennek a munkának pénzbeli értéke is megközelíti az öt milliót; de nem szabad itt mégfigyelmenkivül hagyni, hogy egész más az a munka, a mit a gazda magá­nak végez, mint a napszámos vagy fogadott munkás teljesítménye. De az aratási szabadságolás a hadseregre is előnyös hatással volt, mert a szabadságolt legénység hálával gondolva a katonai vezető­ségre, még sokkal inkább igyekezik a katonai követelményeknek mindenben megfelelni, s ma­gaviseletük határozottan javult, fegyelmük nem lazult. A szabadságolás részletes keresztülvitele az egyes csapatparancsnokságok hatáskörébe tartozik, melyek az éghajlati viszonyokra való tekintettel a közigazgatási hatóság, esetleg a gazdasági egyesületek meghallgatásával intézik el a szabadságkérők ügyét. Az erre vonatkozó hadügyminiszteri rendelet elsősorban a kisgaz­dák fiain akar segíteni, de figyelembe veszi a mezei munkásokat is. — Az utóbbiak kérelme különösen akkor lesz teljesítve, ha utolsó szol­gálati évüket töltik, hogy igy mód nyujtassók nekik aratáskor megszerezni kenyerüket, mely az őszkor leendő szabadságoltatásuk után meg­élhetésüket biztosítja. A mezőgazdasági munkára való szabad­ságolást a katonai parancsnokságok különben a következő sorrendben hajtják végre: 1. Azoknak a birtokosoknak és bérlőknek fiai, kik mint esaládfentartók a póttartalékba azért nem voltak áthelyezhetők,mert testvéreik a katonaságnál önként tovább szolgálnak, vagy kereset czéljából külföldön tartózkodnak, vagy pedig önálló családot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú paraszt­birtokok tulajdonosainak és bérlőinek fiai. 3. A mezei munkások, különösen azok, kik az utolsó évet szolgálják. 4. A három heti aratási szabadság alatt, a fegyverszünet alatt, nem aratási czélból rö- videbb tartamú szabadságok engedélyezhetők. Általános három heti szabadság csak a gyalogságnál, vadász- és vasutcsapatoknál, ne­héz taraczk- osztálynál,liegyi- és vártüzérségnól engedélyezhető, gjjfe. • Strolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést,, váladékot, éjjeli tzzaddstl hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellett számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, Unthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkoc „Etoehef*' eredeti esnmaffolást. F. Hoffmann-Lfl Rache & Co. Basel (Svájc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom