Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-04-19 / 16. szám
SZ AT MARMEGYEI KÖZLÖNY mint azok, a kik azt ellenzik. Egyes alkotások helyessége vagy helytelensége sohasem alkotóik személye után ítélendő meg, mert lehet valaki nagyon jó hazafi a mellett, hogy sok kérdésben nem tudja megtalálni azt az utat, a melyen haladva, hazafisága a nemzetre gyü- mölcsöztethető legyen. A hirdetett elvek népszerűsége és hirdetőik fényes múltja még nem a jövő záloga és szép remények még nem biztosíthatják a sikert és azért nagyon téved a czikkiró ur, a mikor azzal akarja a kormány sikerét bizonyítani, hogy szép reményekkel lépett az alkotások terére és hogy nem kételkedhetünk abban, hogy a vezérek elveikkel ellenkező alapon vállalkoztak volna a kormányzásra. Épen az az ellenzék feladata, hogy mindenkor megmutassa azt az utat, a melyen haladni akartak és a melyen haladni erkölcsi kötelességük, mert sokszor meg van az elhatározás szilárdsága, de nincs meg a kellő erély a kivitelben. Ez az, a mi az ellenzék munkájának alapját képezi, itt van az eltérés köztünk és a kormánypárti orgánumok között, mert azok mindent megvalósítva látnak, vagy legalább is azon az utón vélik haladni, mi pedig még nem látunk semmi Ígéretet sem megvalósítva, hanem épen azt látjuk, hogy nem azon az utón mennek tovább, mint a melyről kiindultak. Végül, hogy lehet oly kíméletlen a függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja, hogy czikkében, melyben Apponyi Albert gróffal foglalkozik, holmi pártváltoztatásokról is regél. Vagy ha igaza is volna a czikkiró urnák abban, hogy a lap a jelenlegi szerkesztő vezetése alatt pártot változtatott, nem találja az irányváltoztatást politikai ideáljainál is elítélendőnek, vagy nálunk is természetesnek. Vagy ha vissza emlékszik egy pár hónappal ezelőtt történtekre, nem látja e be a czikkiró ur, hogy nem a mi irányunk, hanem az ő nézete változott, amiről mi említést sem tettünk, mert személyes kérdések feszegetésétől vonakodunk? . . . A „Közérdekére vonatkozólag pedig csak annyit jegyzünk meg, hogy ne aggódjék a czikkiró ur a város jövőjén, mert az a balpárttal összeköttetésbe nem hozható, míg a lap ön által perhorreskált múltjáért részben ön is felelős, a ki minket megelőző regiem alatt e lap főmunkatársa volt és mi nem tehetünk arról, hogy mit csináltak akkor a lap akkori szerkesztői és főmunkatársai. Mi magunkért felelünk és mi kik e lapot jelenleg Írjuk, nyűgöd- tan várjuk a mi tényeinkért a közönség Ítéletét és ha ön nem akar felelős lenni, azért a mi az ön munkásságát megelőzőleg történt, hogy | kívánhat ilyesmit tőlünk ? mert hibáztatni csak annak szabad, aki a kérdéses hibától ment. HIRE k. — Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk, — Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Dr. ! Lauka József aradi kir. törvényszéki bírót saját I kérelmére a nagysomkuti kir. járásbírósághoz vezető járásbiróvá helyezte át. — Müvószestély. A Kölcsey-Egyesület28-iki művészestélyénck műsora a következő: 1. Prológus. A mi ünnepünk Bállá Miklóstól. Előadja Gyurovits Mariska. 2. Gátszakadás, szabadon előadja Verner László a József főherczeg szanatórium egyesület főtitkára. 3. Beriot Concerto IX., hegedűn előadja Kovács, Vitek Károly zenetanár zongora kísérete, mellett. 4. Költemények. Jászay Mari. 5. Ének. Tóth Miczike, zongorán kiséri Vitek Károly. 6. Emberirtó. Irta és felolvassa Jászay Mari. 7. Czimbalomjáték. Vende Margit. 8. Utiemlékeim. Szabadon előadja Barabás Béla, országgyűlési képviselő. Jegyek előre válthatók Klacskó István főgymnáziumi tanárnál. — Kinevezés. Dr. Vaday Győző helybeli lakost a pécsi kir. ítélőtábla elnöke a bonyhádi kir. járásbirósághoz díjtalan gyakornokká nevezte ki. — Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye ez évi tavaszi rendes közgyűlését április 30-án és május 1-én tartja meg Nagybányán, Széli György esperes és Helmeczy József egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. — Eljegyzések. Dr. Lacheta Brúnó, szatmári orvos, eljegyezte Boross Zoltán aranyosmegyesi lakos, földbirtokos leányát, Jolánt. — Berczeli Bakó László fehérgyarmati földbirtokos jegyet váltott bátorkeszi Kiss Elzával, Kiss Gábor egykori városi tisztviselő leányával.-- Mikor leplezik le a Kossuth-szobrot ? A nagykárolyi Kossuth Lajos szobor-bizottsága folyó hó 11-én tartott ülésén abban állapodott meg, hogy a teljesen készen álló szobrot május hóban fogják leleplezni, azonban a leleplezés napjára nézve az ülésen nem történt megállapodás. Valószínű, hogy a leleplezés május 24. és 31 -ike között lesz. — A községi és körjegyzők nyugdija. A községi és körjegyzők tudvalevőleg régóta sürgetik nyugdíjügyük országos rendezését. A belügyminiszter most annak megállapítása végett, hogy vájjon a jegyzői nyugdíjügy tervbe vett országos rendezése az államkincstár nagyobb megterhelése nélkül keresztülvihető-e és hogy ezen kérdés minden részletéről alapos tájékozást szerezhessen, kimeritő jelentést kér a törvényhatóságoktól a jegyzői nyugdíjalapokról, a részesek számáról, koráról és általában azok fontosabb viszonyairól. — Színtársulat Nagykárolyban, Krémer Sándor színtársulatával előadásait Nagykárolyban május 1-én kezdi meg. A tavaszi cziklus 6 hétig fog tartani. — Halálozások. Kiszely Károly ny. miniszteri tanácsos, szatmári lakos, f. hó 8-án hosszas szenvedés után 86 éves korában elhunyt. Temetése e hó 10-én ment végbe a város és a vidék nagy részvéte mellett. — Szentiványi László joghallgató f. hó 12-én meghalt. Az elhunytban Szentiványi Gyula apai földbirtokos fiát gyászolja. — Hronyecz Antal, szatmári tekintélyes czukrász- iparos e hónap 8-án Szatmáron 52 éves korában jobblétre szenderült. — Braun Károly szinér- váraljai járási m. kir. állatorvos 36 éves korában hirtelen meghalt. — Gőnyey Pócs Ilona, néhai Gőnyey Gábor nagykárolyi lakos leánya, Budapesten 35 éves korában meghalt. — Súlyos csapás érte Kellner György törvényhatósági állatorvost és nejét: hét éves kis fiók a múlt héten jobblétre szenderült. A mélyen sújtott szülők bánatában kiterjedt rokonság osztozik.-- Vendégszereplés. Zilahy Gyuláné, szül. Singhofíer Vilma, a m. kir. operaház egyik ünnepelt művésznője f. hó 25 és 26-án a szatmári színházban vendégszerepelni fog, amely elé a város közönsége nagy érdeklődéssel tekint. — Ä Szatmár—mátészalkai h. é. vasút építése és üzleti berendezésére vonatkozó feltételeket a Budapesti Közlöny egyik múlt heti számában közli. Á rendes nyomtávú vasút, mint tudva van, a Szatmárnémeti m. kir. államvasuíi állomástól fog kiindulni s csak a Gőzfürésznél téléi. Az engedélyes által kiépítendő vaspályán a következő állomások, illetőleg kitérők és megállóhelyek lesznek: l. Vetés, rakodó megállóhely. 2. Óvári, állomás. 3. Csenger, rakodó állomás. 4. Porcsalma-Tyukod, vizállomás. 5. Ököritó, rakodó és megállóhely. 6. Győrtelek, állomás. 7. Kocsord, rakodó állomás. Am. kir. államvasutak Szatmár-Németi és Szatmárgőzfürész állomásai, valamint a szabolcsmegyei h. é. vasutak Mátészalka állomásai az uj h. é. vasút csatlakozása folytán előálló szükségnek megfelelően átalaki- tandók és kibovitendők lesznek. — Napilap Szatmáron. Mint értesülünk, Szatmáron május hó 1-én napilap fog megjelenni. A szerkesztőséget most szervezik. is vérezték. Az ellenség sebes és véletlen rohanása tönkretette a drótosok taktikáját, mert már sem nem menekülhettek s annál kevésbbé állhattuk össze, kiki kénytelen volt tehát magára hagyatva, homlok homlok ellen viaskodni, botjukkal a lehetőségig sebesen hadonászván nagy nehezen kijutottak ugyan a kapun, csakhogy még nagyobb veszedelembe jutottak, mivel a zaj az egész szomszédság ebeit fellá- zitá s boldogtalan drótosainkat nemsokára egy egész kutya sereg vette körül. Tovább halad- niok sem lehetett s minden oldalról védni kényszerülvén magukat, szünet nélkül forogtak, mint a dervisek imádkozás közben. Harcsáué jót nevetett a kapuból, de egy irgalmasabb szomszéd szétverte a kutyákat s annyit könnyített szegényeken, hogy szokott rendbe állva, bátrabban talpalhattak tovább. De hogy a város repedt edényeit jobban föllelhessék, nemsokára mellékutczákba oszlottak azon föltétellel, hogy éjszakára ismét összejönnek. Másnap délfelé volt, midőn három vándorunk a Tisza hidjánál ismét találkoztak, átkeltek tehát a folyón, mint Józsue a Jordánon, remélve, hogy túlsó partja nekik is Kánaán lesz, mert az innensőn rossz volt a keresetük. Fáradhatatlanul és mostoha sorsuk ellen morogva mentek a hosszú, magas füzektől árnyékolt töltésen végig, mely gátul szolgált a Tisza áradásai ellen. Nehéz, fojtó meleg volt, mint az rekkenő nyáron a zivatarokat szokta megelőzni. Hogy tehát kevéssé megpihenjenek, mivel már a mezővárosban is sokat kóboroltak ides-tova, de meg, hogy száraz kenyérből és veres hagymából álló ebédjüket is elkölthessék, azért a töltés oldalára tértek s ott egy terebélyes fűz árnyékában ieheveredtek. „Nézzétek csak, — szólamia meg Gyúró, ki fekvéséből a töltést hosszában átnézheté,— ott egy asszony jő, fél kezében kasornyában egy nagy szilkét visz, a másikban pedig kulacs is van s hátán is czipei valamit, alkalmasint urának visz eledelt a mezőre“. „Ha az a miénk volna!“ sopánkodék Janó. ..Be jó volna! sóliajtá Opolda s mind a háromnak szeme a hidfelé meredt, honnan a boldog teherrel megrakott aszony közeledett. „Ni, ni! az ám azon menyecske, ki tegnap kutyákkal kergetteíettki udvarából“, mondá Janó. ..Biz az, — erősité Gyúró — bosszuljuk meg, senki sem lát, vegyük el ételét“. „Az jó lesz“, mondák a többiek s ámbár bátorságuk nem a legnagyobb volt, de az éhség nagyon sarkalta őket a merénylet elkövetésére. A fa mögé vonultak tehát s egyszerre nagy kiáltással rohantak ki Harcsánéra .s kezéből, mielőtt összeszedte volna magát, már kicsavarták a szilkét is, meg a kulacsot is, Janó pedig a legizmosabb lerántotta a töltésről a megijedt menyecskét. Most volt.mit enniük és inniok, de csakhamar az a kérdés támadt, hogy mit csináljanak Harcsánéval, kit egy megtartani nem birt, mert ismét föleszmélvén, hatalmas jeleit adta erejének. „Kötözzük meg“, volt Gyúró bölcs tanácsa, de a kasornyán kívül nem találtak használható szert s ez is minden esetre elégtelennek bizonyult s mérgesen vetette azt Gyúró a fogoly fejére. „Ej be szép! — mondá Opolda, —ni,ni, mi lenne, ha bedrótoznék?“ „Enye ficzkó, te okosabb vagy, mint gondoltam, viszonzá Janó — legjobb is lesz, drótozzuk össze fejét, kezét, lábát“. ügy lett. Gyúró és Opolda a töltés oldalára lökték Harcsánét. Janó pedig, a leggyorsabb kezű elővette eszközeit s a visitó és hasztalanul erőlködő asszonynak legelőbb is a lábát fonta össze, azután kezét tekerte egybe s végre fejére került a sor s miként a kéznél és lábnál tartósságra, úgy itt a csinosságra nézve egész művészetét kifejtette s rövid idő alatt Harcsáné feje oly takarosai! be volt fonva, Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást, F. Hoffmann-La Roch© & Co. Basel (Svájc) „Roehe“ kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Qvegenkiot 4.— korona.
