Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

SZATM ARMEG YEI KÖ'ZLÖNY

jelennek és beszédeket fognak tartani. A vendégek okt. 25-én reggeli fél 9 órakor érkeznek Szatmárra, a pályaháznál fogadtatás lesz s az üdvözlő beszédet tartja dr. Vajay Károly polgármester. Majd villásreggeli a püspöki palotában és a Pannónia szállóban. Délelőtt tizenegy órakor a Pannónia dísztermében nagygyűlés, melynek tárgyai a következők: Elnöki megnyitó, tartja Boromissza Tibor püspök. Emlék beszéd ,gr. Károlyi István fölött, tartja dr. Falussy Árpád. A Széchenyi-társulat működéséről jelentés, előadja Fechtel János titkár. Széli Kálmán az orsz. kulturegyesület közp. szövetsége elnökének beszéde. Zárszó, tartja Ilosvay Aladár alelnök. Déli 1 órakor ebéd a Pannóniában, mely alkalommal Rákosi Jenő szövetségi társelnök beszél. Esti 8 órakor díszelőadás a színházban előtte a város kivilágítása. Szinielőadás után társas összejövetel a Pannóniában. A hivatalos küldötteket a város látja vendégül. Az ünnepélyt rendező bizottság dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt megalakult a következő tagokkal: Bodnár György, Faragó Ignácz, dr. Fechtel János, Fe- renczy János, Tankóczi Gyula és Thurner Albert.

— Pályázat közig, gyakornoki állásra. A vármegyei Hivatalos Lap legutóbbi számában 3 közigazgatási gyakornoki állásra a vármegye főispánja pályázatot hirdetett,

— Mikor lesz a szüret? Nagykároly város hegyközsége ma d. u. 2 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melynek legfontosabb tárgyát a szüret napjának megállapítása fogja képezni. Értesülésünk szerint a birtokosok nagyobb része október 14-ére kívánja azt kitűzni, mig egy töredék 15-ike mellett agitál. Tekintve azonban azt, hogy az idei szüret előreláthatólag több napot is igénybe fog venni, helyesen cselekedne a közgyűlés, ha egyhangúlag a 14-iki terminust fogadná el. E gyűlésen fognak határozni a szentjános- völgyi Tóth János lankáján összeomlott kút újból építése tárgyában is.

— A csendörség köréből. Imreh Ferencz csendőrszázados f. hó 19-én érkezett vissza városunkba a veszprémi királygyakorlatokról és a szárnyparancsnokságot Barényi Ferencz h. parancsnok csendőrhadnagytól átvette. Imreh százados, mint tábori csendőrtiszt volt kivezényelve és parancsnoka volt a tábori csendőr-osztagnak. A gyakorlatokon, mintegy 400 csendőr volt összpontosítva és ügyelt fel a rend és közbiztonságra. Mint lapunk zártakor értesülünk, Imreh századost 6 heti időtartamra visszaérkezése után közvetlenül, Miskolczra, a tábori csendőr-tanfolyam tanári állására behívták és igy körünkből elutazott. Barényi Ferencz hadnagy helyettesíti.

— A debreczeni dalárda hangversenye. A debreczeni u. n. Kossuth-dalárda e hó 27-én nagyszabású hangversenyt szándékozott rendezni városunkban, amit azonban, tekintettel az itt időző színtársulatra, deczemberre halasztott el, amikor egyszersmind megkoszorúzzák a helybeli Kossuth-szobrot.

— Krémerék Nagybányán. Krémer Sándor színigazgató, a Szatmár—nagykárolyi szinike- rület volt direktora, társulatával okt. 1-től 31-ig az ottani Polgári Olvasókör nagytermében szinielőadásokat fog tartani s erre az engedélyt már meg is nyerte.

— Irodalmi kör Nagybányán. Nagybányán e hó 18-án volt a „Teleky Irodalmi Társaság“ alakuló-gyűlése. Tollforgató, ideális emberek már évek óta hangoztatták, hogy a magyarság eme végvárában irodalmi kör alakittassék, mely hivatva leend a nemzetiségek közé be- ékelt magyarságot ébren tartani s a hazafias szellemet ápolni. A dicső emlékű költői gróf, Petőfi Sándor barátja, ki az irodalom terén is babérokat szerzett s kinek neve a magyar sza- badságliarcztól elválaszthatatlan, áldólag foga magasságból alátekinteni szeretett városára, melyen minden kő, minden porszem az ő emlékével van tele. Az alakulógyülésen, melyen Nagybánya város szellemi munkásainak java vett részt, elhatározták, hogv a Társaság okt. 11 -én a városháza tanácstermében első felolvasó-ülését meg fogja tartani. A Teleky-esalád tagjai, élén Teleky Géza gróffal, megígérték, hogy az ülésen megjelennek. Felolvasást fognak tartani: dr. Káplány Antal, dr. Sziklay Dezső, dr. Kiss Rezső, Fliesz Henrik és Révay Károly, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja.

— Halálozás. Ismét elszólitott a halál sorainkból egy közismert derék férfit: Almásy Ignácz ügyvéd, vármegyei t. alügyész f. hó

25-én életének 64-ik évében hosszas szenvedés után Nagykárolyban meghalt. Megboldogult utóbbi években teljesen visszavonult a társaságoktól, melyeknek fiatalabb éveiben közkedvelt tagja volt. A város idősebb polgárai kétségtelenül emlékeznek még vissza elköltözött- nek különösen művészi hegcdiijátékára, amelyben számos alkalommal volt módjukban gyö- nyörködniök. A család elhunyta alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak mélyen szomorodott szívvel tudatják, hogy Almásy Ignácz ügyvéd, Szatmárvármegye t. al- ügyésze, legjobb férj és gondos családapa, hű testvér folyó hó 25-én reggeli 7 órakor, életének 64-ik, boldog házasságának 20-ik évében hosszas szenvedés után elhalt. A megboldogult földi részei f. hó 26-án, d. u. 4 órakor fognak a róni. kath. szertartás szerint a mesterrészi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-miseáldozat folyó hó 28-án, reggeli 8 órakor fog az egek urának bemutattatni. Áldott legyen emlékezete! Nagykároly, 1908. szeptember 25. Neje: özv. Almásy Ignáczné, szül. urai Uray Margit; gyermekei: Almásy György, Almásy Anna és Almásy Sárika. Testvére: Almásy Ede. Temetése f. hó 26-án d. u. volt nagy részvét mellett.

— Hymen. Mermelstein Ármin Beregszász, eljegyezte Salamon Louiskát Pusztadaróczról.

— Eljegyések, esküvők. Bálint Jenő zilahi gyógyszerész eljegyezte Papp Béla orsz. gyűl. képviselő sógornőjét, Kerekes írónkét, özv. Kerekes Józsefné leányát Nagykárolyban. — Kölcsey Zsigmond honvédhadnagy f. hó 19-én jegyet váltott Bajnóczy Géza szinérváraljai orvos leányával, Válival. — Petky László mátészalkai czuk- rász eljegyezte Galló Antal nagybányai iparos leányát, Rózsikét. — Zanathy István vármegyei Írnok f. hó 26-án örök hűséget esküdött Nagykárolyban Győrffy József kedves leányának, Ilonának,

— Egy gyógyszerész tragédiája. Eisdorfer Károly avasfel'sőfalusi gyógyszerészen — mint tudósítónk jelenti — e hó 22-én, midőn családjával együtt üldögélt, váratlanul kitört az őrület. Beszaladt szobájába, elővette a revolverét és lövöldözni kezdett családjára. A golyó nem talált senkit. A magára maradt őrjöngő ekkor maga ellen fordította fegyverét és szivén lőtte magát. A golyó nyomban megölte.

— Halálos végű baleset F. hó 19-én délután végzetes szerencsétlenség történt a nagykárolyi vasúti indóház pályaudvarán. 3 óra 55 perczkor érkezett be az állomásra az 5303. sz. vegyesvonat, amikor Leitner György 5. sz. állomási hordárt egy azon a vonaton jövő utas felszólította podgyászának levételéért. Leitner nagy igyekezetében megfeledkezett a vágányok között felállított lámpaoszlopról, annak vakon nekirohant, minek következtében hozzá ütődött a még mozgásban levő vonat egyik személykocsijának lépcsőjéhez, mely maga alá rántva, bal lábfejét összeroncsolta, jobb lábfejét pedig súlyosan megsértette. A szerencsétlenül járt hordárnak dr. Schön pflüg Béla pályaorvos nyújtotta az első segélyt, sebeit bekötözte, azután bérkocsin a helybeli közkórházba szállíttatta. A rendkívül nagy fájdalmakat átszenvedett hordárt ezen utolsó útjára elkísérte állomásunk derék főnöke, Aczél Ferencz felügyelő is. Utolsó útjára, mert Leitner f. hó 22-én sérüléseibe belehalt.

— Óvintézkedések a kolera ellen. A vármegye alispánja körrendeletét bocsátott ki a községekben egy esetleges kolera járvány ellen megteendő óvintézkedések tárgyában. A körírat utal a belügyminiszter 1894-ben kibocsátott rendeletére s meghagyja, hogy az abban felsorolt óvintézkedéseket, tekintettel az idei oroszországi kolerajárványra, a hatóságok tegyék folyamatba.

— Pályadijat nyert honvédszázados. A Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület pályázatot hirdetett egy a baromfitenyésztéssel foglalkozó gazdasági munkára. A beérkezett pályaművek felett most döntött a bizottság és az a száz koronás dijat az „Ember küzdj és bízva bízzál“ jeligéjű pályaműnek Ítélte oda, melynek Vitkay Irr.re honvédszázados a szerzője. Vitkaynak nem ez az első műve, a gazdasági irodalomban már több jelentős érdemet szerzett tollával. A nyertes pályaművet az egyesület adja ki.

— Uj ezüstbánya a szomszédban. Ismeretes, hogy a mármarosi bérezek gazdag nemes fém tartalmúak. Rahóról most azt írják, hogy a „Plesi-Potkomány“ nevű dűlőben a napokban gazdag ezüst-telepre bukkantak. A vidék lakói nagy örömmel fogadták a hirt, mert uj keresethez jutnak a közelebb meginduló bányamunkákkal.

— Népgyülés. A nagykárolyi polgári radikális párt folyó hó 20-án délután 4 órakor a helybeli szocziáldemokrata párt bevonulásával az általános választói jog plurárissá tétele ellen Sternberg Ottó elnöklete alatt gyűlést tartott. Beszédet mondottak: Sternberg Ottó a gyűlés elnöke és Rózenfeld Zsigmond, lapszerkesztő, Majd elnök indítványára a gyűlés ő Felségéhez hódoló táviratot küldött kérve, hogy ne járuljon hozzá a plurálisnak tervezett választói jog törvényének megalkotásához. — A gyűlésnek különös érdekességet az kölcsönöz, hogy Nagykároly és Vidéke laptársunk szerint a gyűlésen 10—15 szocziáldemokrata és 30 függetlenségi párti polgártársunk jelent meg és ennek daczára a felolvasott üdvözlő távirat és határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott.

— Öngyilkosági kísérlet. Berényi Imre nagykárolyi fuvaros a feletti elkeseredésben, hogy nem tudott lovainak szénát venni, f. hó 21-én mellbe lőtte magát. Súlyos sérülésével lakásán ápolják. Felépüléséhez semmi remény.

— Az „Astra“ működése. Az „Astra“ román kulturegylet (??) lelketlen izgatásainak, — melyről a kormány úgy látszik, még most sem értesült — már is meg van vármegyénkben az első magyar áldozata. Pete községben, melyet nagyrészt oláhok laknak, búcsút tartottak a minap. A mulatság nagyon népes volt s megjelent ott egy-két magyar ember is, hogy a „testvérekkel“ együtt mulathassanak. Varga János petei fiatal gazdálkodó is elment a bálra és úgy éjfél felé, mikor már a bor megereszti egy kissé a beszélgetés keretét: Varga hazafias önérzettel kelt ki az oláh- ság általánosan tudott szervezkedése ellen. Szavait többen hallották, azonban akkor minden válasz nélkül hagyták. Éjfél után, mikor Varga hazafelé tartott, a néptelen utczán leszúrták a magyar „testvért“. Nyilvánvaló, hogy bosszú áldozata lett. A csendőrség most a tetteseket elfogta. Ezek : Lázin Endre és Sándor, Boka János, Kővári László, Ifj. Ilucz László, Sándor és Tamás és Papp György. Kivülök még több ismeretlen után folyik a nyomozás.

— Uzsorás czigány. A nagykárolyi csendőrségnek már régebb idő óta feltűnt, hogy Lakatos Károly (alias Balog József) kaplonyi lakos, munkanélküli csavargó czigány állandóan hízott bugyellárissal rendelkezik. A pénz eredete után kutatva aztán kiderült, hogy Farao ivadéka a pénzszerzésnek nem éppen ismeretlen módjához: az uzsorához folyamodott, kölcsönt adva a megszorult szegény népnek és pedig nem kisebb, mint 80 %-ra. A bíróság fogja kioktatni Lakatost a pénzügyi tudományok ide vonatkozó részéből.

— Számonkérö szék- Vármegyénk főispánja okt. 3-án d. u. 3 órakor a főispáni kisteremben számonkérőszéket tart.

— Magyar név. A hivatalos lapból olvassuk a következő névmagyarosítást: Blau Móricz László nagykárolyi illetőségű ugyanotteni lakos családi nevének „Melindádra való átváltozását a belügyminiszter megengedte.

— Megveszett ló. Kapnikbányáról írja tudósítónk, hogy ott a napokban egy ló megveszett, a mely kiszabadulva istállójából, valósággal rettegésben tartotta a község lakosságát. A szerencsétlen állat előtt ha egy-egy ember mutatkozott, tüstént feléje rohant és jó szerencse, hogy elmenekülhetett előle. A bányászok napokon át csak a legnagyobb rettegések között mentek munkába s végre is az ottani csendőrjárőr tette a veszedelmes állatot ártalmatlanná egy pár hideg golyó belerepitésével.

— A legnagyobb természetes gyógyerő melyet a világ ismer: a villamosság. Kiváló szaktekintélyek igazolják, hogy nem létezik oly hasznos és eredményes gyógyitóerő, mint a villamos áram. Az ember agya, teste, egy villamos batéria és az idegek megfelelnek a villamos vezetékeknek : az idegek által fölfogott érzések pedig a villamos folyamatok, miáltal a szervek müküdése a villamosságon alapul. Bebizonyított tény, hogy a legtöbb betegség ellen a villamosság a legkiválóbb gyógyitómód. Allkalmazza tehát a villamosságot: az „Elechtro Vitalizer“ a legideálisabb gyógyitómód villamos gyógyító készüléket, melyet a most megjelent „Modern Villamos Gyógymód“ czimü könyv behatóan ismertet. Ezen hasznos értekezést ingyen és bérmentve zárt borítékban küldi az „Elechtro Vitalizer“ Orvosi Rendelő Intézet. Budapest, Károly-körut 2. félemelet 50 sz.

— Köztudomású, hogy köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál legbiztosabban hatnak a világhírű „Egger-féle mellpasztilák, melyek a gyomrot nem rontják és kitűnő izüek. Kaphatók min-