Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-04-12 / 15. szám
?>*& ta S ljag.ykároly, 1908. április 12. 15. szám. I w V V J. \o% \QP.s XXXIV. évfo5y^% ; i*' «*■ f *. SZATMÁRMEGYEI KOZ POLITIKAI I,AP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL : h#vá a lap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők Széflkttnyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jók&i-utcza 2. Telephon 50. szám. Telephon 56. szám. sz. FŐSZERKESZTŐ: DR. PIL1SY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR A&TÄL ISTVÁÜ. — ........: Megjelenik minden vasárnap. EL ŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fll. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron« Hirdetések jutányos áron közöltéinek. .Nyilttér“ sora 40 fillér. Nem lankadunk! Irta: Liplhay Sándor, országgy. képviselő. Soha még oly nehéz nem volt becsületes hazafias ellenzéki politikát követni, mint jelenleg, amikor az ellenzékiségért, a függetlenségi eszmék, a nemzet elévülhetetlen jogai hirdetéséért és sürgetéséért gyanúsítás és rágalom jut osztályrészünkül. Szomorú kor, melyben bűn lett a megalkuvást nem ismerő negyvennyol- czasság, és érdemet lehet kovácsolni az osztrák érdekek szolgálatából, kiegyezéskvótaemelés nyélbeütéséből, szájkosár behozatalából, Lipótrendek, udvari tanácsos, ságok, közjegyzőségek s egyéb konczok osztogatásából és elfogadásából. A fizetett lapok egyebet sem tesznek, mint babérokat osztogatnak a bécsi udva- ronczoknak és szidalmazzák a függetlenségi és 48-as balpártot. A parlament termében pedig a durvaságok özöne zug nap-nap mellett a maroknyi kisebbségre, fűszerezve az elnöki rendreutasításokkal. De miért? Mit vétettünk ? Talán mert nem tudunk belenyugodni az osztrák politika újabb és újabb térfoglalásába? Talán mert az volta nézetünk, hogy a magyar nép az eddigi terhek alatt is már már összeroskad s igy a közösügyi terhek újabb emelése lelkiismeretlen nemzetárulás? Talán mert a parlamenti szájkosarat, mely miatt a nemzet elsöpörte a Tisza rendszert, most is károsnak és TÁRCZA. A madarak szerelme és házasélete. — „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Irta: Pozsonyi Gábor. Sokan vannak még mai nap is, akik az embert valami különös, a többi teremtmények közül szelleme és érzelmi világa által kimagasló lénynek tartják. Ezek felfogása szerint az állat csak „gép“, mely mozog, táplálkozik és vetélytársával harczol a zsiros falatért; melynek szellemi élete, érzelmi világa, szabad akarata nincs. Aki igy gondolkozik, az elfogult és Ítéletében csalódik. Az elfogulatlan, aki egészséges szemléletből ismeri magát és az állatokat: éppen az ellenkező Ítéletre jut. Látja a teremtmények fokozatos sorát, látja a szellemi élet tökéletességét a legaisóbbrendü állattól fel egész a sorozat legmagasabb fokán álló emberig. Amaz az embernek az állatokhoz való hasonlatossá- gát mindenben tagadja, szemet huny a legkiriigazságtalannak tartjuk? Talán, mert gazdasági és szocziális reformokat a régi igazságtalanságok, önkénykedések megszüntetését a korrupczió kiirtását sürgetjük ? Talán mert azt követeljük, hogy a százszor megcsalt, elárult, válságba vezetett magyar népért végre tenni kell valamit? Valóban ezek nagy bűnök. Igaz, hogy negyven esztendőn át kötelesség volt mindezért küzdeni. De ma megváltoztak a nézetek, mert az oroszlánokból szelíd juhok, a kurucokból érdemkeresztes labanczok levének. Ma már nem illik független, népbarát negyvennyolczas politikát követni, mert ez árt az udvarképességnek, árt a kádernek. Ám ha a tisztelt udvari kuru- coknak nincs kedvük vagy bátorságuk régi elveik, törekvéseik, Ígéreteik mellett kitartani, legalább ne gáncsolnák, ha mások — bár nehezen is — megmaradnak a régi alapon Kossuth Lajos eszméinek hirdetése követése mellett. De ezt se akarják. Legyünk mind elvtagadók, akkor nem lesz a ki a népet felvilágosítsa, kiábrándítsa, észretéritse, s akkor büntetlenül, a népszerűség pusztulása nélkül lehet majd tovább folytatni azt a két asztalon való hamis játékot, a mely felfelé udvarképességre, császári kegyekre képesít, lefelé pedig népszerűséget, voksokat, mandátumokat szerez. Ezt a mulatságot és hasznos játékot akarjuk mi tönkre tenni, mikor szavunkat vóbb azonosság előtt és mereven utasit vissza minden közösséget, mely „emberi méltóságát“ lealázza, emez emelkedett lélekkel és önérzetes büszkeséggel tekint végig azon a sorozaton, melynek ő maga, az ember a legtökéletesebb tagja, a legkiválóbb alakja. Ember és madár! Mennyire különböző, mennyire távol álló lények! Mekkorg mélység, mekkora hézag tátong közöttük ! És igazán ne volna hid, mely azt áthidalná? — ne volna lánczszem, mely őket összekötné? — Ne volna valami, ami kimutatná, hogy a madárban is van egy kis emberi? „Szerelem és házasélet!“ E két szó az ember legmagasztosabb ideáljai között foglal helyet, olyan nemes, olyan fenkölt értelemben, amilyenbe n azokat egyetlen állatcsoport körében sem találjuk meg. Hanem azért én „a madarak szerelméről és házaséletéről“ mégis bátorkodom beszélni, ügy gondolkozom, hogy amig az emberi társadalomban az emberek bűnös szerelméről, hamis érzelméről, boldogtalan házasságáról, aljas érdekhajhászatáról beszélhetünk : jogosan és bízvást szólhatok én a madarak igaz szerelméről és boldog házaséletéről. fölemeljük a gazdasági önállóság, a nemzeti bank, a magyar hadsereg és vezényszó elárulása ellen. S innen van a tomboló műharag, mely a parlamentben és a kitartott sajtóban tajtékot túr ellenünk. Mi azonban nem csüggedünk, nem lankadunk. Kevesen vagyunk még igaz; a nemzeti ügynek az igazi függetlenségi törekvésnek ma kevesebben vagyunk szolgálatában, mint 67 óta bármikor. De számunk csekély volta és az ellenünk irányuló támadások bárdolatlansága vissza nem riaszt a küzdelemtől, mert érezzük igazságunkat s bízunk a magyar népben, melynek leikéből a függetlenségi vágyat, Kossuth Lajos szent eszméit kiirtani nem lehet soha. Thermopilénél háromszázan tartották fönn az óriási perzsa sereget, a mig Spárta elkészült a védelemre s a háromszázak hősi harcza megmentette hazájuk szabadságát. A mi kis csapatunk is fölfogja tartóztatni a nagy kormánypárti tábor romboló munkáját mindaddig, a mig a nemzet erejéből és a nép akaratából az igazi függetlenségi és 48-as harczosok megszaporodott számban, teljes hadi készültséggel vehetik fel újra a harczot, a központosító bécsi hatalom ellen, melynek a vedlett régi kurucok — sajnos — oly könynyen és olcsón behódoltak. A madár életfolyását az évszakok szabják meg. Tavaszkor virul a természet: virulnak, örülnek az életnek ők is; nyáron érik a gyümölcs: gyümölcsöt hoz az ő családfájok is; télen sivár, lombtalan az erdő, puszta a mező: sanyarú, kietlen akkor az ő életük is. Amint szakaszosan váltakoznak e külső körülmények, éppen olyan törvényszerűséggel ismétlődnek a madárélet mozanatai is. A természet gondoskodik gyermekeiről; megad nekik mindent, amire szükségük van. Sokszor ínséggel fenyegeti ugyan őket, de szabadságukat és akaratukat e törvényszerűség határain belül a legkevésbbé sem korlátozza. „Szabad vagyok, mint a madár!“ kiált fel, akit kötelék, viszonyosság sehova nem bilincsel. Óh! A madár szabadságát csakugyan megirigyelheti az ember! És a madár igyekszik is e szabadságát felhasználni; siet élni, örülni, szeretni; a szerelmet élvezni, úgy, mint egyetlen más állat sem. Még a gyermekruha pelyhe takarja a fiatal madár testét, már különbséget tesz az ivarok között. A kis gúnárban, alighogy felcseperedik, már felébred férfiuságának érzete; 1 szerelemre gerjed, hévvel udvarol testvéreinek Pontos kiszolgálás. Tisztelettel értesítem a n. é. vevőközönséget, hogy újdonságaim a tavaszi és nyári idényre rendkívüli szép és nag(/választékban érkeztek, u. m. férfi és fiú kalap, gallér, nyakkendő, kézelő, kötött harisnyák, parfüm, pipere szappan, öv, koszorú, virág fátyol, csipke, szalag, blúz, utazókosár, keztyü és minden czikkek, a mi a női, férfidivat, játék, kézimunka és rövidáru szakmához tartozik. Szives pártfogásukat előre is megköszönve, vagyok kiváló tisztelettel POLIIZER mez Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában.
