Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY Nagykároly—Szatmár. (B —s) Régen, mikor még 1564. Íratott, az erdélyi fejedelem serege ostromolta az erős Ecsed várát, melynek kapitánya Szirmay Lajos lakodalmát tartván ekkép nyillatkozott: Magyar a magyart rontja, — kár; Bár több esze volna már. Fájdalom, Szirmay ezen óhaja ma közel 400 év után sem teljesült, hanem rontjuk egymást a helyett, hogy a közjót előmozdítanék, vagy a nemzetet közös igyekezettel erősitenők. A lengyelt kivéve talán egy nemzet sem gyilkolta, rontotta egymást úgy, mint a magyar. A franczia is pusztította egymást főképen a párisi vérnász és a forradalom idejében, de csak e két alkalommal és bizonyos ideig, s így nem volt oly ártalmas, nemzetet ölő, mint a magyar vagy lengyel, kit török, tatár, labancz egyaránt ölt, pusztított és ráadásul még a magyar a magyart irtotta kegyetlenül. A magyar szomszédja kárán akart mindig meggazdagodni. Ezt a elvet akarom igazolni Szatmár város történetének egy szomorú epizódjával, beigazolva egyszersmind azt, hogy Szatmár város maradt ma is a régi. Szatmár vára Tallóczy Bánlfy Boldizsárra volt bízva, ki mint dühös ellensége Zápolyá- nak, birtokait pusztította és híveivel kegyetlenül bánt. A nyírség elpusztítása után megrohanta Szatmár városát és Németit éj idején és katonáinak megengedte mindkét helyen a rablást s azután felgyújtotta. A halálra rémült lakosok a sötétben futásnak eredtek s sokan a két város melletti Szamosba fúltak, mások pedig a lángokban lelték halálukat. Ezen eseménynek hosszú volna egész történetét leírni, még csak annyit jegyzek meg, hogy ez időben, mikor városa elpusztittatott, Balassa Menyhért, mint egykori Szatmár várának kapitánya, hogy bora legyen télen át, a várőrség egy részével Hegyaljára ment bor beszerzése végett, holott nem szüretelt, hanem csak úgy közmondás szerint, mint szegény legény vett a hol talált. Nem csoda tehát, ha Szatmár városlakóiban ez a ragadós természet máig is megmaradt. Hát ők is egyet gongoltak, nagyot akarnak tenni, megbeszélték a dolgot, felkerekednek, hogy Nagykárolyból elviszik a megye- székhelyt, mert az nekik kell. De micsoda jogon? Hát az ököljognál fogva, a melynek alapján Ballassa Menyhért szerzett magának bort. Szatmár városának semmi sem elég, a mije van. Jövedelmét akarja szaporítani, mert az kevesbedik, mert hiszen erdeit kipusztitotta, pénzét színházra, pompás szállodára elköltötte. Ezért kellene uj pénzforrás után nézni. Nagykároly pedig pusztuljon, milliós megyeháza bontassék széjjel, omoljon porba, hiszen van még pénz. Valóban nemes gondolkozás, akárcsak az ököljog korában. Sajnos, igaz ma is: Magyar a magyart rontja, — kár; Bár több esze volna már. De hát Szatmár városa nem tud régi természetétől megszabadulni. Igaza van Horatius- nak a midőn azt mondja „Naturam expellas furca, tarnen usque recurret.“ Azaz az ember természetét, ha vasvillával kiűzöd is, visszatér az. A karvalynak sohasem lesz galamb természete. Az az állapot, a mi ma Szatmár és Nagykároly között fenn áll, talán csak Poly- nézia szigetén némely vadtörzs között létezhe- hetik. Nem egy vármegye van olyan helyzetben megyeszékhely tekintetében, mint Szat- mármegye. így van például Nógrádmegye, mely hosszasan nyúlik le északról délfelé s a vármegyei székhely mégis délen van Balassagyarmaton. A ki az éjszakon fekvő községekből akart ezelőtt a megyeszékhelyre bemenni,legalább két napig utazott és mégsem támadta egyik község vagy város sem a megyeszékhely kérdését, így van Trencsén, Zemplén, Pozsony, Sopron, és még több megye. Csak Szatmár városa nyugtalankodik, csak neki fáj a székhely kérdés jelenlegi megoldása. Pedig volna alkalma más utón is nagy várrossá lenni. Tudjuk, hogy hazánk szegény az iparban, szegény a gyárakban. Ez alkalmas tér egy város fejlődésére, a mint külföldön e tekintetben versengenek egymással a városok. Csak mi nem tudunk más utat lelni a boldogulásra, mint egymás ellen törni és egymás ellen áskálódni? így mozdítjuk elő a közjót, igy akarunk fejleszteni nemzetet? Szomorú kép. A melynek láttára önkéntelenül is eszünkbe jut: Magyar a magyart rontja, — kár : Bár több esze volna már. Színészet. Harmadik hetében gázolunk immár a színi saisonnak, láttunk már minden elképzelhető műfajt a színészet birodalmában és megelégedésünket Krémer társulatával szemben nem is leplezzük tovább. A nagykárolyi közönség eléggé magas igényeit teljesen kielégíti Krémer társulata és már ma bevallhatjuk, hogy az ősszel bemutatkozó uj társulatnak nehéz dolga lesz, mig elfeledteti velünk a jelenlegi társulat egyik másik nagyon is kimagasló tagjának elismerésre méltó tudását és ambitióját. V asárnap délután a „Koldus gróf“ koldult a színpadon, ami tekintettel a félhely- árakra és a vasárnapi délutánra, meglehetősen sikerült is neki. — A darab maga már olyan ismerős közönségünk előtt, hogy teljesen feleslegesnek tartjuk vele bővebben foglalkozni, elég, ha annyit mondunk, hogy a szereplők előadását meg nem érte, szorgalmuk jobb darabokhoz volt méltó. Este „Náni“ népszínmű támadt fel ismét halottaiból. Hétfőn végre egy modern darabot az .Ördögöt“ élvezte a ritkán nyújtott jó alkalomért hálás közönség. A színház megtelt, amit vajmi kevés alkalommal konstatálhattunk ez ideig — természetesen nem a közönség rossz akaratából kifolyólag. A közönség feszült figyelemmel hallgatta az ifjú művész, Vidor gyönyörű előadásását és bámulta kiváló játékát. — Az oly hamar világhírűvé vált darab megérdemelné a többszöri előadást. Kedden az elmúlt hét egyik a műsorról lemaradt operáját „Hoffmann meséit“ adták elő. Barna Andor igyekezett a közönséget kárpótolni a miatta történt múlt heti csalódásért és ez sikerűit is neki. A szereplők különít ülőn és összesen is eléggé megfeleltek a közönség várakozásának. Szerdán két uj darabot kaptunk az igazgató ur jóvoltából: „Salome“ színmű 1 felvonásban és „Pillangó kisasszony“ Operette 1 felvonásban, amihez ha hozzáadjuk a majdnem egy órát kitevő szünetet is, úgy megkapjuk a szokott 3 felvonást, mint eddig szoktuk volt. — A darabok még újak, tehát pár szóval tartalmukat is kell érintenünk. Salome a bibliából kikapottfantasztikus képeker. Jánoslefejezte- tésének. A tetrorcha, Heródes (creálta: Balázsi) szerelmes a mostoha leányába (Takács Mariska), aki viszont keresztelő Szt. János prófétára feni picziny fogacskáit. — A próféta (Vidor) felfedi Heródiásnak, a tetrorcha nejének (VerőJ.) bűneit, aki ezért gyűlöli a prófétát. Mikor pedig a szerelmes Herdódes esküvel ígéri mostoha leányának, hogy mindent megad tánczá- ért, amit kíván, az Szent János fejét kéri, mit Heródes nagy lelki harcz után megad és Salome megcsókolhatja a halott ajkakat, melyeket életében meg nem közelíthetett. — A szereplők remekül játszottak. Takács Mariskát kell első sorban kiemelnünk, aki talán ez este játszotta el legszebb szerepét. Igen jól játszott Verő Janka is. — Az est másik újdonságának czime „Pillangó kisasszony“ — operett, tartalma azonban dráma. — Pinkerton hadnagy (Vidor) elcsábítja Pillangó kisasszonyt (Komáromi Gizi) és elhagyja. A szegény kis japán leányka visszavárja azt, kiről azt hitte, hogy törvényes férje, de mikor a valót megtudja, öngyilkossá lesz s a hadnagynak, kit lelkiismerete későn hozott vissza, egy kis fiút hagy hátra. —- Komáromi Gizella remekül játszotta szerepét; — megható volt különösen az a jelenet, melyben szép hangjának altató dalával dajkálgatta kis fiát. Csütörtök este Strausz világhírű operettje a „Bőregér“ került színre megfelelő előadásban. Pénteken este zsúfolt ház tapsolt a zónaelőadás keretében megjelent „Vig övegy“- nek és daliás lovagjának Daniié grófnak. Daniié és Glavári Hanna! Van a ki e neveket nem ismeri? Említenünk sem kell, hogy az idei „Vig özvegy“ csak oly vidám és sikkes volt, mint a múlt évi és környezete is nagyon megfelelő volt. A jövő heti műsor még megállapítva nincs, mivel a polgármester távolléte miatt szinügyi bizottsági ülés pénteken nem volt. A színházra vonatkozólag felkérettünk a következők közlésére. Igen tisztelt Szerkesztő Url .Színházban voltam hétfőn este, amikor is az „Ördög“-öt adták. Sokat hallottam már a darabról és többször el is olvastam, de csak most volt alkalmam színpadon látni, az az csak lehetett volna, mert egyrészről a közönség feltűnni vágyó része, másrészt az igazán élhetetlen jegyszedők ügyetlensége és végül pedig a szinügyi bizottság jóvoltából az első felvonás felét nem hogy figyelemmel kisérni, de még csak hallani sem lehetett, amennyiben a közönség későn járó része és a jegyszedők valóságos háborúskodást vittek véghez részint egymás között, részint azokkal, kik jogos vagy jogosnak vélt helyeiket elfoglalták. Mindezeket azért panaszolom el a tek. szerkesztő urnák, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy ezen a dolgon csak a sajtó utján lehet segíteni. Részemről három reczeptet Írnék a kellemetlen betegség ellen. Az elsőt a közönségnek: beadván neki ostyában, hogy az előadás 8 órakor kezdődvén, azon pontosan megjelenni szíveskedjék, mert a késön jövő csak magának okoz kellemetlen séget és saját személyét teszi ki egy nem nagyon hízelgő kritikának. A második reczept a directornak szól, ki küteleztessék pro primo arra, hogy ne gyermekeket alkalmazzon jegyszedőknek, kik jóformán a jegyre Írottakat sem igen tudják elolvasni, hanem e czélra alkalmas egyéneket, pro secundo pedig az előadást pont 8 órakor kezdje meg. Végül a harmadik vény szerinti medi- ezinát Nagykároly város szinügyi bizottsága élvezze azon czélból, hogy a mostani számozását az ülőhelyeknek változtassa meg. Jó lélekkel mondhatom, hogy ez a hitetlenül nevetséges és boszantó számozás oka a legtöbb kellemetlenségnek, mert igazán ember legyen a talpán, aki eitud rajtok igazodni. Lássunk csak egy példát; az első sorban van pl. 18 ülés és pedig: Bal 1—5., balközép 1—4., jobbközép 1—4. és végül jobb 1—5.. tehát első sor l-ső számú ülés van csekély 4 darab és pedig: jobb I. sor, 1. jobb közép I. sor, 1. balközép 1. sor 1, és bal I. sor 1. Hát nem valóságos chaos ez? Részemről ajánlom és sokkal könnyebbnek és egyszerűbbnek találnám a következő beosztást: Földszint: balközép és jobb, a sorok pedig 1—18-ig. Azon reményben, hogy az itt elmondottakat az illetékes helyeken megszivielendik, vagyok teljes tisztelettel Egy a sok közül. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktélen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) „Roehe" • kapható orvost rendeletre a gyógyszertárak* ban. — Ara üvegenkint 4.— korona.
