Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-10-25 / 43. szám

SZATMÁRMEGYEY KÖZLÖNY igazgatás, valamint saját helyzetük javí­tása érdekében. Az országos jegyzői egylet elnöke: Uszkay Bálint ugyanis egy kiváló szak­értelemmel összeállított és a belügyminisz­terhez intézett emlékirat-tervezetet terjeszt a közgyűlés elé, melyben a többek között a községi jegyzők közjogi helyzetének, a fegyelmi eljárásnak, ä fizetés és nyugdíj­ügynek rendezését, valamint a jegyzőkép­zés reformját és a községi ügyviteti sza­bályzat kibocsátását sürgeti. Ismerve ezen mozgalom indító oká­nak becsületes motívumait, annyival inkább kívánunk foglalkozni e kérdéssel, mert magunk is abban a véleményben vagyunk, hogy a közállapotok javulását egy jó köz- igazgatás megteremtése nagyban előse­gítené. A mai közigaztatás elavult, rozoga. Az a bizonytalanság, amely minduntalan kénytelen igénybe venni a legvégső fórum döntését, — eléggé igazolja egy alapos, gyökeres reform szükséges voltát. Külö­nösen a községi közigazgatás terén ész­lelhetni kézzelfoghatólag a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát. Az a képtelen állapot, hogy a község törvényes feje ma is az a parasztbiró, aki sok esetben irni-olvasni sem tud, — érthetővé teszi annak szük­ségét, hogy a községi törvény gyökeres átdolgozás alá vétessék. Történt ugyan az utóbbi időben némi gondoskodás, hogy a jegyző kvalifikáczió- jának emelése által a községnek legyen oly tisztviselője, aki azt a haladás és fej­lődés iránti törékvéseiben támogassa; de ennek ily irányú működését nagyban meg­bénítja egyfelől az a tömérdek sok munka, amit az egyes hatóságok reá rónak — a legtöbb esetben segédmunkaerő megadása nélkül, — másfelől pedig a hatáskör hiánya. Szinte nevetséges, hogy a képviselő- testületi gyűlésen — ahol a község auto­nom jogköre jut érvényre a községi bíró személyében — kivált itt Szatmármegyé­ban a török csapatok páratlan kegyetlenséggel csakhamar elnyomtak. E körülmény beavat­kozásra késztette u hatalmakat. Keresztény kormányzó által igazgatott két autonom bolgár tartomány alakítását követelték a portától. Tö­rökország vonakodása jelzi az orosz-török há­ború kezdetét. A saa-stefanói békéken Török­országnak végre mégis csak be kell egyeznie egy adófizető szuverén bolgár fejedelemség lé­tesítésébe, amelynek tartozéka Maczedónia is. Azonban az 1878-iki. berlini kongresszus a feje­delemség területét a Duna és Balkán közére szorítja; Kelet-Rumélia autonom tartománya lesz Törökországnak, mig Maczedónia közvet­lenül a porta fönhatósága alá kerül. Az 1886-iki philippopolisi felkelés révén Kelet-Rumélia is csatlakozik a fejedelemséghez. A szultán késznek nyilatkozik arra, hogy Bul­gária mindenkori fejedelmét 5—5 esztendőn­ként Kelet-Rumélia kormányzójává nevezi ki. A kelet-ruméliai képviselők tagjai lesznek a bolgár nemzetgyűlésnek, a szobránje-nak s ennek következtében ez a „tartomány“ most egy egységet alkot Bulgáriával. Az igy meg­növekedett birodalom területe 159,820 méter­négyzet 3,310.713 lakossal, akik közül 2,600.000 a görög-keleti, 22,617 a római-kathólikus egy­ház és 643.000 az izlám vallás hive. A szobránje 158 képviselőből áll, akiknek mindegyikére 20,000 lakos esik. Aktiv válasz- tójoga minden 21-ik életévét betöltött állam­ben, (tisztelet a kivételeknek!) — gyak­ran oly individuum elnököl és enuncziál határozatokat, akinek korlátolt értelmi ké­pessége egyáltalában nem alkalmas ennek a köz érdek szempontjából is fontos tény­kedésnek kellő súlyt kölcsönözni. A jegyző, aki a törvény betüszerinti értelmezésével csak másodsorban jön szá­mításba, évek során át tanúsított lelkiis­meretes, fáradságos munka után igaz, szerez magának olyan tekintélyt, hogy szava döntő, véleménye pedig mérvadó legyen, de ez nem azonos a hivatali állás­sal járó és egy bizonyos tiszteletet paran­csoló hivatalos tekintélylyel, hanem éppen csak olyan ideig-óráig tartó egyéni befo­lyás jellegével bir, melyet az illető épp olyan könnyen elveszíthet, mint amilyen nehezen megszerzett. Mert tett légyen az a jegyző községe érdekében bármily szé­pet, bármily jót és üdvösét, légyen annak a jegyzőnek része a legnagyobb szeretet és tiszteletben : mihelyt pl. áthatva a tago­sítás vagy bármely más olyan közérdekű vállalkozás hasznos és üdvös voltától oly elveket hangoztat, melyek a nép előtt ellenszenvesek, úgy elveszti hosszas becsü­letes munkálkodásával szerzett tekintélyét, mintha sohasem lett volna része benne. Fölötte visszás és a közrend fentar- tására nézve bénitóJag hat az a valóban szánalmas állapot is, hogy az elöljáróság­nak nincs meg a karhatalom közvetlen igénybevételére a joga. Lehet az a községi bíró vagy jegyző akármilyen erélyes, egy- egy renitens atyafi szimplicziter kijelenti, hogy nem engedelmeskedik és a hivatalos tekintély csúffá van téve. A főszolgabíró­nak semmiféle szigorú Ítélete ki nem kö­szörüli aztán az elöljáróság tekintélyén — a népcsődület hahotája között — ejtett csorbát. E czikk szűk keretében nem terjesz­kedhetünk ki a községi közigazgatás szám­talan bajainak felsorolására, azonban meg­ígérjük, hogy olvasóink gyakran fognak polgárnak van. A bevételek 1900-ban 84 milli­óra, a kiadások pedig 83 millióra rúgtak A hadsereg békelétszáma 1903-ban 52,357 embert tett ki, mig háború esetén ugyanakkor 190,452 embert tudott volna a csatasikra állitani. Flot­tája 1903-ban 15 hadi- és 1 iskolahajó. Keres­kedelme, amelyben főleg Magyarország-Ausztria, Németország, Anglia, és Törökország van ér­dekelve, ezidőszerint aktiv. Utóbbi években ipari tekintetben is sokat haladt az ország, mig földmivelése még mindig kezdetleges. Ez ifjú államnak első fejedelme Battenberg Sándor herczeg, kit az első szobránje választott meg 1879-ben. Julius 9-én Tirnovóban leteszi az esküt az alkotmányra, székvárosává Szófiát teszi s az orosz kormány akarata ellenére a tirnovói alkotmány visszaállítására és Kelet- Ruinélia visszacsatolására törekszik. Prokla- málja a rumél-bolgár uniót, aminek következ­tében elveszíti a czár kegyét, ki őt minden méltóságától megfosztja. Ugyancsak az annexió miatt üzen neki hadat Milán király. A 14 na­pig — 1885. november 23-tól 28-ig — tartó háború folyamán sikerült neki a szerb had­sereget alaposan levernie és visszaszorítania. Már Belgrád megszállása forgott agyában, mi­dőn megjelenik gróf Khevenhüller, osztrák­magyar követ és tudtára adja, hogy a legcse­kélyebb további előnyomulás esetén osztrák csapatokkal gyűlik meg a baja. Ez intervenczió eredménye”a bukaresti még találkozni lapunkban a közigazgatás számtalan bajainak felsorolásával s előre is nagy lekötelezettséggel vesszük, ha bennünket főleg a jegyzői karé munkánk­ban támogatni fog. Czélunk lesz a felso­roltakkal és ezután felsorolandókkal rámu­tatni az említett sürgős és gyökeres reform szükséges voltára. Egyelőre pedig csak ennyit: Nézetünk szerint a községi közigaz­gatás bajain a jogkör deczentralizálása által hathatósan lehetne segíteni. A községi (kör-) jegyzői állást eléggé alkalmasnak tartjuk arra, hogy elsőfokú hatósági jogkörrel ruháztassék fel. Elsősorban természetesen ki kellene ragadni a jegyzőt a mai bizonytalan köz­jogi helyzetből és őt az elöljáróság fejévé kellene megtenni. A szolgálati pragmatika megalkotása és egy megfelelő, a mai nehéz megélhe­tési viszonyokhoz mért fizetésrendezés által pedig őt úgy hivatalos működésében, mint anyagi tekintetben függetlenné tenni. így aztán hisszük, hogy községeink fellendülése rövid idő alatt oly haladást mutatna fel, mely a kor kívánalmainak megfelelne. A jegyző-egylet mozgalmát tehát azzal a rokonszenvvel fogadjuk, amely rokonszenv kell, hogy kisérjen minden olyan akcziót, mely a köz-érdek előmoz­dítására irányul. Végül még azt jegyezzük meg, hogy mindennemű e tárgyra vonatkozó közle­ménynek lapunk hasábjai szívesen rendel­kezésre állanak, sőt kérjük a jegyzői kart, hogy azokat igénybe venni szíveskedjenek. P. G. Magunkról. A „Szatmármegyei Közlöny“-re uj előfizetést nyitottunk. Kérjük Szatmárvármegye magyar kö­zönségét, hogy részesítse támogatásában, pártfogásában lapunkat. A „Szatmármegyei Közlöny“ nem dolgozik a reklám eszközé­béke, amelyet nemsokára a porta és Bulgária közötti megegyezés is követett. Pánszláv és orosz áskálódások azonban csakhamar I. Sán­dor lemondását idézik elő. A rövid Sztambu- lov-aera és számos puccskisérlet után végre 1887. julius 7-én a szobránje egyhangúlag Kóburg-Koháry Ferdinánd Miksa Károly Lipót herczeget választotta fejedelemmé, akinek si­került békés állapotot teremteni, a nagyhatal­makkal való jóviszonyt helyreállítani és orszá­gában minden téren igaz jóléttel kapcsolatos hallatlan fejlődést létesíteni. Ferdinánd, mint Ágost szász-kóburg her­czeg és a csak rövid idővel ezelőtt elhunyt Klementina orleansi herczegnő — Lajos Fülöp franczia király leányának. — fia, 1861. február 26-án Bécsben született. Összes testvérei közziil ő az egyetlen, aki születésére nézve nem fran­czia. Ha még oly közkedveltségnek is örvend második hazájában, Magyarországon az ő nő­vére, Klotild főherczegnő, a mi felejthetetlen József főherczegünk özvegye : mégis csak ke­vesen tudják nálunk, hogy ő is, valamint idős- bik fivére, a Kóburgok ez ágának elsőszülötte, Francziaországban látott először napvilágot. Klotild főherczegnő ugyanis Neuilly-ben, Páris száj namenti népes elővárosában született; Fülöp herczeg, a most Aachenben élő Lujza belga királyi herczegnő elvált férje, pedig magában Párisban. _______________________(Vége, köv.) • Strolin Emeli ax étvágyat és a testsúlyt, megszűn­teti « kOMgést, váladékot, éjjeli tzzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktélen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boohf“ «tredetf csomagolás. F. Hoffmann-La Roche & Co. Bősei (Svájc) „Roehe“ kapható orvot! rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ara Oregenkint 4.— korona. mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom