Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-10-04 / 40. szám
SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY ság. Csütörtök „Herbelin Papa“ bohózat, újdonság. Péntek „János Vitéz“ operette, zóna. Szombat „Bohémszerelem“ operette, újdonság. Vasárnap d. u. ,,Zsidó honvéd“ népszinmű, félhelyár; este „Ingyenélők“ népszinmű. HÍR E K. A regruták. Az utezáknak egy pár nap óta egészen czibil képe van. Alig látni katonát. Az igazi katonák eltűntek az utcza panorámájából. Az öregek „abfüroltak“ és újra a polgári gúnyájukba bújva tértek vissza az ekeszarvához, vagy pedig a városban keresnek valami munkát, alkalmazást. A fiatalok, a regruták, a „bundagallérok“ pedig a kaszárnyákban vannak internálva. Nyolcz hétig nem is kerülnek elő. Amikor az „eráris“ sárga épület feketesárga kapuját becsapja mögöttük a „tórposzt“, egészen uj világ tárul fel előttük. Olyan egészen más, mint a külső, az otthoni. Az a rengeteg tágas udvar, amely talán százszor nagyobb a faluja grófjának szérüs- kertjénél, az a ménkii magas ház az egymás fölé és mellé rakott ablakával, azok az ekhós ambitusok a kikopott téglaburkolatukkal, azok a rideg „mancsaft-czimérek“ a sorba állított vaságyaikkal: mind olyan idegen, olyan furcsa, olyan nyugtalanító! A szegény ördögnek zug a feje a szokatlan zsongástól, jelenetektől. No meg a búcsúzóul bevett szeszféléktől. Nem jut hozzá, hogy eltűnődjék a tegnap és a ma közé pottyant változáson. Jóformán eszébe sem jutott a Julis, aki pedig szent esküt csikart ki belőle, hogy hű marad hozzá. Nem gondol az ő édes, öreg szülőjére, aki pedig tegnap még ott pityergett a széles mellén. Azt is elfelejtette, hogy a Birkás Marczit milyen derekesan elpáholta, amiért azzal ugratta, hogy az inába száll a bátorsága, ha a kapitány rárival. — Ha maga Ferencz Jóska ő szent felsége szólna rám, — felelte hetykén — akkor se rezdülne meg még a bajuszom hegye se! Bezzeg, ugyancsak bevált a Jóska bojtár mondása. Nem a kapitány, még csak nem is őrmester ripakodott rá, hanem csak egy nyomorult, egycsillagos frájter ordította a fülébe: — Rrrregruta 1 azt a siket mivoltát a kajla fülednek! Nem hallottad, hogy „ántréten“-t kommandiroztak ? Bizony, nemcsak a bajusza rendült meg, hanem a térde is megrogyott. Hejh, ha ezt látták, hallották volna a falubeliek! . , . Orvosi vizit. Ezzel kezdődik a katonaélet. Talán szimbolikusan azt jelzik ezzel, hogy levetkőzi a czibil embert. Következik a fürdés. Lemossák róla a puszták porát, a polgári munka utolsó verejtékét. Azután meg „magazinéhoz vezetik mundérét. Találomra dobják oda az ócska nadrágokat, blúzokat, bakkancsokat. Ki-ki válogasson közülök magának valót. A szerencsésebbek, szemesebbek elkapkodják a javát, a málészáju érje be azzal, amit a véletlen juttat neki. Olyik ugyancsak furcsán fest a rövid, de bő, vagy hosszú, de szűk nadrágban. Egyikmásik a bakkancsban az újat, a formásat nézi és csak későn érzi, hogy ugyancsak szorítja. Napok, hetek kellenek, mig a különféle rappor- tokon, viziteken kiegyenlítődnek a fonákságok s katona alakot ölt a regruta. Az első napok amolyan szoktatok. Még a „zupa“ is zsírosabb, a „czakkumpak1 is ize- sebb, a csajka is jobban megtelik. A dolog is kevés; leginkább beosztással, rendezkedéssel telik az idő. Még oldalfegyvert, puskát nem kap a kezébe. Csak egy rövid botocskát; ezzel kell a „strózsák“-ját „adjusztálni“. Meg kell tanulni, hogy a „koppolszter“ milyen széles és hosszú legyen, hogy a „pócz“-on milyen rend legyen. A „czimmérkommendás“ oktatja miud- erre. Ha hiba van, őt éri az első förmedvény. Ezért hát ő is marokra fogja a kavaletnek nevezett pálczikát, mely bizony néha a regruta fülét is éri. Ma már mindenkinek meg van a maga helye, a maga czugja, a maga százada, megkezdődik az „abriktolás“, — szebben mondva: „Ausbildung“. Mielőtt a különböző lépésekre és sok egyébb katonai tudnivalókra kerülne a sor, a regruták megtanulnak szalutálni. A kaszárnyaudvaron minden ,.abrikter“-nek van egy csapata. Ezeknek sorban el kell strammlépésekkel defilirozni mellette, jobbra vetni, balravetni a fejet és olyan keményen a jobb füléhez kapni a kezét, hogy pofonnak is be- illenék. De a nyolczheti regruta-idő se tart örökké. Ekkor véget ér az első, az ártatlanul szenvedett kaszárnyaáristom és édesen kecsegtet az a kilátás, hogy az „Ausbildung“ befejeztével kiereszti őket a „tónvach“ a kapun. Ezért a gyönyörűségért sokat el lehet viselni. Mikor aztán elérkezik ez örömnap, meg volt a „Tagsbefehl“, jól szemügyre veszik, nincs-e kifogásolni való az „adjusztirungon“; a napos káplár odaáll a kapu elé, a regruták ellépdelnek mellette és szalutálnak. Nagyon vigyáz mindegyik, mert aki elhibázza, annak „kehrt euch“ — visszamehet. Jaj, beh messze van még az a nap! Bell sokat kell addig azoknak a szabad mozgáshoz, szabad szóhoz szokott magyar fiuknak szenvedni. A legkeservesebb azt a német kommandót megtanulni, amelynek minden szava uj gyötrelmet jelent, csak egy kedves van közte, az, amikor három óv múlva utoljára mondják: Abtréten 1 Por. * * * — Királyunk névnapja. Dicsőségesen uralkodó királyunknak ma van a névnapja. Lojális nemzetéhez méltóan ünnepli meg ezt a napot Magyarország közönsége és Isten házában kéri áldását fenkölt személyére. Városunkban a hivatalos Isten-tisztelet ma reggel 9 órakor a róm. kath. templomban lesz megtartva, melyen Récsey Ede házfőnök pontifikái fényes segédlettel. Ez Isten-tiszteleten iészt fognak venni a hivatalos testületek, a honvédzászlóalj tisztikara, magános testületek stb. — Nagy idők emlékezete. A helybeli kegyesrendi róm. kath. főgimnázium az aradi vértanuk emlékére e hó 6-án d e. 10 órakor a tornateremben hazafias gyászünnepséget rendez, a következő műsorral: 1. A költő halála. Előadja: a főgimn. énekkara. 2. A nemzetes ur. Irta: Lampérth Géza, szavalja: Erőss Tibor, VIII. o. t. 3. Az aradi vértanuk emléke. Felolvassa: Nagy József, VIII. o. t. 4. Hazafi emlékére. Előadja: a főgimn. énekkara. 5. Az aradi nap. Irta: Lévay József, szavalja: Nonn Gyula, Vili. o. t. 6. Gyászinduló Beethonven- től. Játsza: a főgimn. zenekara. Az igazgatóság. — Városi rendkívüli közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 11-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, — Elhunyt szabadsághös. Fekete Sámuel, Szatmárvarmegye nyugalmazott főorvosa múlt hó 26 án életének 85-ik évében Szatmáron meghalt. Fekete Jókai Mórral nagyon jó barátságban élt, a szabadságharczot mint 48 as honvéd küzdötte végig és a Pilvax-kávéház nevezetes asztaltársaságának állandóan tagja volt. — Esküvő. Dr. iMedgyesy Ferencz szász- régeni kir. aljárásbiró f. hó 7-én tartja esküvőjét Ilosvay Margittal, Ilosvay László p. ü. számvizsgáló és neje sz. Vajda Izabella leányával Nagykárolyban. — Meghívás. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt folyó hó 8-án tartandó vármegyei rendes közgyűlést megelőzőleg f. hó 7-én, este 9 órakor a „Polgári Olvasókör“ helyiségében értekezletet tart, melyre a párt tagjait ezennel meghívom. Nagykároly, 1908. évi október hó 2-án. Hazafias üdvözlettel: Luby Géza vármegyei pártelnök megbizásásól: Dr. Adler Adolf nagykárolyi kerületi pártelnök. — Mikor lesz a szüret? Nagykároly város hegyközsége múlt vasárnap tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az idei szüretet f. hó 15-én tartják meg. — Önkéntes tűzoltóság Nagykárolyban. Nagykároly város elöljárósága megbízta Demidor Ignácz rendőrkapitányt egy helybeli önkéntes tüzoltó-testület szervezésének kidolgozásával. A kapitány már hozzáfogott munkájához és valószínűleg már a legközelebbi közgyűlésen bemutatásra kerül az önkéntes tűzoltóság szervezési javaslata. — Halálozás. Soltész János ombódi ref. lelkész, volt egyházmegyei tanácsbiró, kerületi képviselő stb. szeptember hó 27-én,\ életének 70-ik évében elhunyt. — Egy fuvaros szerencsétlensége. Tapsonyi Gábor nagykárolyi fuvaros f. hó 1-ón helybeli vásárosokkal a bélteki vásárra akart kccsizni. A bélteki hidnál nekihajtott egy hidfának, mikor is a szekér visszalökődött, s Tapsonyi egy 4 és fél méter mélységű árokba zuhant. Súlyosan megsebesülve szállították be a közkórházba, ahol még aznap meghalt. —- Népfölkelök jelentkezése. Nagykároly város hatósága közhírré teszi, hogy a népfelkelők szemléje október 30. és 31-én a városházánál következő sorrendben fog megtartatni: 1. Október hó 30-án reggel 9 órakor a nagykárolyi illetőségű 1866. születésű évfolyammal kezdődő azon népfelkelők kötelesek jelentkezni, kik katonailag ki vannak képezve, valamint a katonailag ki nem képezettek közzül azok, kik ajánlati lappal el vannak látva. 2. Október hó 31-én délelőtt 9 órakor az idegen illetőségű, azonban Nagykárolyban tartózkodó 1866. születési évfolyammal kezdődő azon népfelkelők kötelesek megjelenni, kik katonailag ki vannak képezve, s a katonailag ki nem képezettek közzül azok. kik ajánlati lappal el vannak látva. A szemléhez népfelkelési igazolványi könyvek, ennek hiányában egyébb katona igazolványok elhozandók. Mind azok, akik testi törődöttség folytán magukat a népfelkelési fegyveres szolgálatra, vagy minden népfelkelési szolgálatra képtelennek tartják, a jelentkezés alkalmával ebbeli kérésöket előadhatják. Felhivatnak a jelentkezésre köteles népfelkelők, hogy a fent körülirt haláridőben a szemlén pontosan jelenjenek meg, mert mindazok ellen, kik meg nem jelennek, a kihágási eljárás folyamatba fog tétetni. — Nagy tűz. Nagy Béla lázári-i nagybirtokos uradalmában, melyet Spiegel Ferencz bérel, folyó hó 1-én éjjel tűz támadt és elpusztította az istállóban levő 22 lovat, azonkívül sok búza és gabona nemű pusztult el. A kár circa 100,OOu K, mely biztosítással részben megtérül. — Szüreti mulatság. Mátészalkáról Írja tudósítónk, hogy a mátészalkai Iparosok Köre szept. 27-én a „Korona‘‘-szálló szőlőskertté alakított nagy szüreti mulatságot rendezett. Doby Antal elnök, Derczényi Károly és Sikli Ferencz agilis működésének volt köszönhető, hogy a mulatság és a körmenet a rossz időjárás daczára oly fényesen sikerült és 160 koronás jövedelmezett az Iparos Kör czéljaira. — Napfényre került temető. Szatmáron egy Rákóczi utczai ház alapgödreinek ásása közben nagy közös sir került napfényre, melyben vegyesen feküdtek emberi és lócsontok, továbbá e közös sir mellett egy egészen ma gános sir, melyben egyetlen csontvázat találtak. Ferenczy János, a kiváló iró és régész véleménye szerint e csontok a szatmári vár ostromában elesett labanczok csontjai, a magános sir csontjai pedig valamely labancz vezér maradványai lehetnek, — Óvintézkedések a kolera ellen. A belügyminiszter tudvalevőleg országosan intézkedett % Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli tzzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Koehe“ eredeti eeomagolást. kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Qvegenkint 4.— korona. F. Heffmann*La Roche &. Co. Basel (Svájc)
