Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-04-12 / 15. szám

s czélja a fiatalság korcsmázásának eltiltása, azokat haladéktalanul terjesszék föl. A belügy­miniszternek czélja uj rendszabályokat alkotni, melyek a serdülő ifjakat a lányok és korcsmák látogatásától szigorúan eltiltsák. Nagy súlyt fognak helyezni az ellenőrzésre, de különösen arra, hogy visszaélések, mulasztások elő ne forduljanak. Az utóbbi eseteket a legnagyobb szigorúsággal meg fogják büntetni. Á belügy­minisztériumnak ezen tervét fölösleges dicsér­nünk, hisz mindenki, ki az alkoholizmus gyors terjedését szemléli, belátja, hogy égető szük­ség van ily szigorú rendszabályok behozata­lára, különben csakhamar a tönk szélére jutunk nemcsak gazdasági, de erkölcsi tekintetben is. Az alkohol gyorsan idézi elő mindkettőt. Re­gisztráljuk egyébként, hogy vármegyénk a gyer­mekek korcsmázása ellen már évek előtt alkotott szabályrendeletet. — Állami faipari szakiskola Szatmáron. Az élelmes szatmáriam egyre-másra jutnak köz­intézményekhez. így legutóbb az állam jóvol­tából faipari szakiskola épitését határozta el a földmivelésügyi miniszter, amely czélra 35O.000K összeget engedélyezett s évi fentartására 35.000 K fordít. A város maga mindössze ingyen telekkel járult az iskolához. — Mucsa Nagykárolyban. Többoldalról ér­kezett hozzánk panasz az iránt, hogy a csor­dások a teheneket a késő délelőtti órákban kürtölik össze hatalmas ostorcsattogások kísé­retében. így történt ez a legközelebbi vasár­napon is, amikor tiz óra' tájban, éppen mikor a közönség a templomokból hazatérőben volt, terelték végig az utczákon a jószágokat, amelyek persze, száraz idő lévén, óriási portéi ígért ka­vartak fel. Kívánatos volna, hogy az ilyen el­járásnak egyszer s mindenkorra vége szakit- tatnék. — Uj gép a városi villamos-telepen. A nagykárolyi villamos-telepen újabb gőzgép be­állítása vált szükségessé. Okot erre az szolgál­tatott, hogy a telep eredetileg csak 4000 izzó­láng produkálására volt berendezve, mivel azonban az előfizetők száma ez idő szerint a 6000-et is meghaladja, nem képes a most hasz­nálatban levő 150 lóerős gép a kívánt erőt szolgáltatni még az akkumulátorokkal együtt sem. Az van tervbe véve, hogy egy 250 lóerős gépet állítanak fel s a mostani tartalék-gép marad. Az ügy a májusi rendkívüli városi köz­gyűlésen kerül szőnyegre. — Tűzoltó-kongresszus Szatmáron. A ma­gyarországi tűzoltók kongresszusa az idén Szat­máron lesz megtartva és pedig valószínűleg augusztus hónapban. A kongresszus irodáját f. hó 1-én a tűzoltó őrtanyán már megnyitotta. — Az állam adóságai. Magyarország adós­sága 1906. év végén 4.753.392,000 koronát tett ki. — Arczkép-leleplezós. A szatmári dal- és zeneegyesület megfesttette néhai Méder Mihály volt karmesterének életnagysága arczképét s nagytermében április végén fogják leleplezni. Az ünnepi beszédet Dr. Fechtel János alelnök tartja. Az elhunyt kiváló karmester városunk­ban több éven át tartózkodott és szintén köz- tiszteletnek örvendett. — Tűz. Múlt pénteken az u. n. Halmos­tanyán, Gróf Károlyi Gyula birtokán óriási tűzvész pusztított. Egy juh-akol gyuladt meg ismeretlen okból, amely tele volt juhokkal. Mintegy 235 drb. állat esett a tűz áldozatául s a kár 8604 koronát tesz ki, mely biztosítás révén megtérül. — Utczák fásítása. Nagykároly város utcza- fásitása örvendetesen halad előre. Alig van már jóravaló utczája a városnak, amelyek gyalog útjait gömb-akácz vagy egyéb fa ne szegélyezné. Az utóbb történt javítások közül ki kell emelnünk, hogy egész hosszában gömb- akáczokkal látták el nemcsak a Petőfi-utcza két oldalát, de amennyire lehetett, annak közepét is, ami kétségkívül nagyon helyes intézkedés. — A m. kir. államvasutak hatáskörének,ki­bővítése szeméíydijszabási ügyekben. A MÁV. személydijszabásiésmenetdijkedvezmónyi ügyek gyorsabb intézése és az ügymenet egyszerűsí­tése ,érdekében a kereskedelemügyi miniszter a MÁV. igazgatóságát közvetlen intézkedési joggal ruházta fel több oly ügyben, melyek ezideig a miniszter engedélyezésének voltak fentartva. Ezen ügyek közül a közönséget leg­inkább érdekli az az intézkedés, hogy tudo­mányos, kulturális, humanitárius vagy egyéb közczélokat szolgáló hazai egyletek alapsza- bályszerü évi rendes közgyűlései, nemkülönben | AT MAR MEG VEI KÖZLÖNY kongresszusok, jubileumok vagy más hasonló ünnepélyek alkalmával az illető egyleti tagok részére, továbbá a belügyminiszteri engedélylyel biró hazai színtársulatok állomáshely változ­tatása alkalmával a színtársulatok együttes át­költözésére a menetdijkedvezményeket ezúttal a MÁV. igazgatósága saját hatáskörében fogja engedélyezni Az illető egyleteknek stb. idő­nyerés czéljából érdekében áll tahát, hogy ezen­túl ily kedvezmények iránti kérvényeikkel köz­vetlenül a MÁV. igazgatóságához (Budapest, Andrássy-ut 75.) forduljanak. — Az erdők kiirtásának megakadályozása. A földmivelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentések szerint többször előfordult az, hogy egyes birtokosok, de inkább fatermeléssel fog­lalkozó gyárosok és vállalkozók a kihasználás végett talajostól együtt megvásárolt és feltét­lenül erdőtalajt, mely sok esetben még véderő jelleggel is birt, minek után sebtében letarol­ták, az igy letarolt erdőt tájékozatlan kisgaz­dáknak jelentékeny vételár mellett fölparczel- Jázták és eladták. A kisgazdák nagy remény­séggel fel is ásták és kapálták a drága pénzen és rendszerint kölcsönre vett földet, amig egy­szer csak néhány év múlva tapasztalták, hogy a csekély televény réteg kimerült s a mező- gazdasági művelésre nem alkalmas. Természe­tes, hogy ily módon a hangzatos parczellázás czimén sok kisgazda károsodott, sőt tönkre is ment. Darányi földmivelésügyi miniszter erélyes rendelettel végére jár ennek a tarthatatlan álla­potnak és az erdőfelügyelőségekhez intézett rendeletében kijelenti, hogy a jövőben minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel meg­akadályozni kívánja, hogy a feltétlen erdőtala­jokban lévő erdők kipusztittassanak és egyes élelmes vállalkozók jövőben a nép tájékozat­lanságát és jóhiszeműségét kihasználhassák. — Városok segélyezése. Több törvény- hatóság és város kérvényt adott be az or­szággyűlés képviselőházához aziránt, hogy az állami közigazgatási áthárított teendők ellátásával felmerült költségek viselése czéljából a fogyasztási vagy más adónemet engedjék át a törvényhatósági és rendezett tanácsú városoknak. A kérvényi bizottság ezeket a kormánynak pártolóan javasolja kiadni azzal, hogy az állami kárpótlás törvényhozási szabályozását sürgős szük­ségnek tartja és utasittatni kéri a kormányt, hogy ez iránt mielőbb törvényjavaslatot terjesszen elő. — Leányrabiás. A „Szamos“ czimü laptár­sunk Írja: Nem mindennapi furfanggal akarta Lakatos József erdődi czigány magának feleségül megszerezni Marx Mária ottani leányt. Ugyanis Lakatos József, nőtestvérét Máriát, valamint két czigány társát felbiztatta arra, hogy csalják ki valami ürügy alatt szive választottját, a külön­ben csinos képű Marx Máriát és ha máskép nem megy a dolog, erőszakkal rabolják el s vigyék majd a község határán levő kunyhójába. A terv sikerült is, amennyiben a leányt, kit különféle furfanggal elcsaltak a község végére, hirtelen fel­kapták, száját betömték s magukkal vitték a La­katos kunyhójába, ahol a fustösképü czigány szerelemre szomjas tárt karokkal fogadta s kezét ünnepélyesen megkérte, egyben pedig azon sze­rény óhajának adott kifejezést, hogy addig is, mig „meghütülnek“, lakjék az ó kunyhójában, hol tejbe vajba füröszti. A szegény leány kétség­beesetten tiltakozott ez ajánlat ellen, de haszta­lan, mert a Lakatos családdal egykönnyen nem boldogult. A leendő „sógorasszony“, hogy ven­dégszeretetét bebizonyítsa, a leánynak teát főzött s mellé sonkát szeletelt. Mindezen vendégszere­tet daczára sem volt hajlandó a leány a fiislös- képí'i csóréval közös háztartásba lépni és minden­áron elakart távozni a kunyhóból, de ez nem volt könnyű dolog, mert a Lakatos familia árgus szemmel figyelte a leány minden mozdulatát. E közben Marxék a leányuk keresésére indultak s kétségbeesve tűvé tették egész Erdőd községet az eltűnt leány felkutatására. Végre a csendőr­ségnek két napi kutatás után sikerült megtalálni a fogva tartott leányt, aki kétségbeesve pana­szolta el elraboltatásának körülményeit. Az egész leányrablo bandát letartóztatta a csendőrség s ellene megtette a bűnvádi feljelentést. — Lelkész változás. Kovács Károly nagy- szekeresi lelkészt a beregmegyei gulácsi' egyház lelkészül hivta meg. Kovács a meghívást elfo­gadta s e hó végén uj állomását el is foglalja. Nyilvános köszönet. Rohay Gyula, Máté­szalka város főjegyzője 30 koronát adott az ottani rom. kath. templom kifestési költségeire, amelyért az egyház község nevében köszönetét nyilvánítja Vadász Ágoston, plébános. — A tavasz bűbájos szépségét csak az egészséges ember tudja élvezni. Á napsugár, a levegő, virág, a szabad természet minden pom­pája csak azok számára virul, akik ép ideg­zettel s jó szervezettel birnak. Szomorú azon­ban, hogy millió és millió beteges, fáradt, kora­vén ember jár a tavaszi napsugárban, akiknek hiába tárja fel a szépségeit ég és föld, ők ko­mornak és szerencsétleneknek érzik magukat. Pedig segíthetnének magukon. A gyökeres gyógyulás módja meg van írva az „Értekezés a villamos gyógymódról“ czimü könyvben, melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld meg min­denkinek az „Elektro Vitalizer“ orvosi rendelő intézetjBudapest, IV. Károly-körut 2 félemelet 50. — Kéményseprő mesterek értekezlete. A szatmármegyei kéményseprő-mesterek folyó hó 5-én Nagykárolyban a Kun István-féle ven­déglőben értekezlete'; tartottak, melyen meg­beszélték állás-foglalásukat, amit követni fog-* nak azon értekezleten, melyet a vármegye' legutóbbi törvényhatósági közgyűlésének hatá­rozatából közelebb hivnak össze a kéménysep­rési szabályrendelet módosítása végett. Sérel­mesnek találják a mesterek főkép a kerületek aránytalan beosztását, amin változtatni elodáz­hatatlan kötelesség. Dipold Ferencz nagyká­rolyi kéményseprő-mester előterjesztése és töb­bek hozzászólása után, megállapodtak egy szabályrendelet tervezetben, mely egyrészt a tűzrendészet tekintetének teljesen megfelel, másrészt, úgy a közönség, mint a kémény­seprő-mesterek anyagi érdekeivel számol. — Hálásan emlékeztek meg a törvényhatósági közgyűlés, s legfőbb a vármegye alispánjáról, kinek leginkább köszönik, hogy alkalmat ad nekik a szabályrendelet végleges rendezéséhez közvetlenül hozzá szólni, s ezen áldatlan ügyet végre-valahára rendezni. Végül megválasztot­tak két kiküldöttet kebelükből Dipold Ferencz nagykárolyi és Engel Ármin fehérgyarmati kéményseprő mesterek személyében, kik érde­keiket a szabályrendelet módosítására, egybe- hivandók bizottság előtt képviseljék. Délben közös ebéd volt ugyancsak a Kun István-féle vendéglőben, mely után a vidéki mesterek a délutáni vonatokkal haza utaztak. — Kiss szerencséje nagy! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a leg­kedvezőbb nyerési estélyeket nyújtja. Nagy nyeremények mellett számos kisebb nyeremé­nyek vannak és különösen az, hogy a fele a kibocsájtott sorsjegyeknek — tehát minden “ második — nyer, az oka, hogy a nagyközön­ség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és eéer ember lett ily utón szegényből gazdaggá. Az osztálysorsjáték legutóbb megjelent képes leírását érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldjük meg. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása május 21. és 23-án lesz. Tegyen sze- rencsekisérletet és vásároljon sorsjegyet az előnyösen ismert Kiss bankházában (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 13), mert pontosan és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert Kis szerencséje nagy! Laptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH. BORSZESZ FOGKRÉM fcsSZAJVIZ * Budapesti bank részvénytársaság helyi főügynöksége Szatmármegye területén min­den községben helyi úypöliiliel keres kizárólag sorsjegyek eladására — tetszés szerinti törlesztésre. Ajánlatok „Grünfeld Vincze Nagykároly“ intézendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom