Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-21 / 29. szám

— Uj csillagkeresztes hölgy. Mária Josefa főher- czegasszony urai báró Uray Balintné, szül. urai Uray Margit bárónőnek a csillagkeresztrendet adományozta.

— Pénzügyi kinevezés. A pénziigyminiszer Majos Károly nyug. anyakönyvi felügyelőt Szatmármegyének a nemzeti ellenállás alatt helyettesített alispánját a székesfővárosi adofelügyelőséghez végleges minőségben pénzügyi tanácsosnak nevezte ki.

— A Kossuth Lajos-asztaltársaság tánczmulatsága.

A nagykárolyi Kossuth Lajos-asztaltársaság választmánya folyó hó 14-én ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy az asztaltársaság folyó év augusztus 25-én tombolával egybekötött tánczmulatságot rendez A rendező-bizottság elnökéül Simkó Aladár lett megválasztva.

—- Esküvő. Dr. Helmeczy Pál szatmári ügyvéd folyó hó 16-án vezette oltárhoz Aranyosmedgyesen hi- ripi és ivácskói Böszörményi Zsigmond nagybirtokos leányát: Margitot. Az esküvőt fényes nászlakoma követte.

— Eljegyzés. Szilágyi István ombodi ev. ref. tanító eljegyezte Sátor Dávid szinérváraljai ev. ref. lelkész leányát: Jolánkát.

— Választó közgyűlés. Nagykároly város képvi- selő-testülete a városnál megüresedett állások választás utjáni betöltése czéljából ma délelőtt 10 órakor közgyűlést tart.

— Halálozás. Sereghy Sándor nyug. aljárásbiró ki a nagykárolyi kir. járásbíróságnál sok éven át mü ködött, folyó 16-án 68 éves korában Aranyosmedgyesen meghalt.

— Áthelyezett polgári leányiskolái tanítónő. A

vallás- és közoktatásügyi miniszter Nickel Irma nagykárolyi polgári leányiskolái tanítónőt Komáromba helyezte át. Nickel Irma helyére Kurcz Vilma jön Nagykárolyba.

— Rendkívüli városi közgyűlés. Nagykárolyi város iépviselő-testülete f. hó 16-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya, a polgármesternek a rendőrség ügyéről tett előterjesztése volt. A rendkívüli közgyűlés szenvedélyes vita után elhatározta, hogy a rendőrlegénység havi fizetését 5 koronával felemeli és a sztrájkoló rendőrök közül az alkalmasabb embereket a szolgálatba vissza fogadja. A szolgálati állásra felhivott csendőrök a felhívásnak eleget tettek, miért is a rendőrségi szolgálat Nagykárolyban folyó hó 18-án este 6 órakor megszűnt.

— Pályázat. A m. kir. posta, távirda és távbeszélő hivatalnál 100 gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. Érdeklődők a postahivataloknál nyerhetnek bővebb felvilágosítást.

— Anyakönyvi kinevezés. Szatmárvármegye főispánja Duma László segédjegyzőt Giródtótfaluba anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

— A nagykárolyi közkórház évi kimutatása. A

nagykárolyi rend. tanácsú városi nyilvános közkórház 1906. évi működéséről szóló évi kimutatást most tette közzé Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos. A kimutatás szerint a közkórházban a múlt évben 1112 beteg gyógykezel tetett. A zárszámadás adatai szerint az 1906. évi bevétel 38,952 korona 92 fillér, a kiadás pedig 36,822 korona, 1906. évi pénzmaradvány pedig 2130 korona 92 fillér.

— Katonai pályára készülök figyelmébe. Katonai tanintézetbe pályázó ifjaink már régen nélkülöznek egy olyan kézikönyvet, mely leendő pályájukra nézve felvilágosítást kellene letenniük, erre nézve útmutatást adna s a leteendő vizsga anyagát rövid összefoglalásban rendelkezésükre bocsátaná. Ezért is kötelességünknek tartjuk most pályaválasztás küszöbén a katonai pályára készülő ifjaknak figyelmébe ajánlani Gontean Jenő temesvári főhadnagy könyvet, mely könyv igen érdekesen élvezhető stílusban mindenről felvilágosítást ad s egyszersmind a vizsgára szükséges elsajátítandó tananyagot is tartalmazza. A könyv 5 koronáért szerzőnél Temesváron rendelhető meg.

— Észretért sztrájkolok. Domahidán a „Görbe hát“ és a „Szilvás hegy“ tanyán Kaufmann Antal és Katz Mózes bérletén az arató munkások megtagadták a munkát és a már megkezdett aratást abban hagyták. Hiába való volt a bérlők békítési kísérlete, az aratók hajlithatatlanok maradtak. A bérlők az esetet feljelentették a nagy károlyi főszolgabirósághoz, amely az indoktalan sztrájkotokat 30—30 napi, két felbujtót pedig 40—40 napi fogházra Ítélte el. A csendőrség f. hó 16-án kisérte be az elitéit aratókat a nagykárolyi kir. járásbíróság fogházába büntetésük megkezdése végett. A fogházban hüsölő érkörtvélyesi aratók egy napi pihenés után meggondolták a dolgot és a fogházőr utján megüzenték az alispánnak, hogy ereszszék ki őket, mert hajlandók a megszakított munkát tovább folytatni. Az alispán a rövid utón benyújtott felebbezés folytán megváltoztatta a főszol- gabiróság Ítéletét és a munkások szabadon bocsáj- tását rendelte el. A „Görbehát“ és a „Szilváshegy“ tanyán most már zavartalanul folyik az aratás. De tudja Isten, a hagyományos nóták sehogy sem akarnak az aratók ajkán megcsendülni.

— Halálozás. Csengeri Benjamin nagykárolyi terménykereskedő — a kit egy pár nap előtt a „Magyar Király“ kerthelyiségében szélütés ért, — f. hó 17-én reggel 8 órakor 72 éves korában elhunyt. A jótékonyságáról ismert népszerű öregur temetése másnap délelőtt 10 órakor volt a város közönségének nagyrészvéte mellett. A ravatalnál, mely mint volt egyházi gondnoké a templom előtt volt felállítva, Fürth Ferencz főrabbi mondott megható gyászbeszédet.

— Megörült a tengeren. A New-yorkból folyó hó 12-én Fiúméba erkezett „Pannónia“ hajón érkezett haza egy Kempf Antal nevű gilvácsi illetőségű kivánszatmarmegyeiközlő

dorló, aki azonban még a tengeri utón megőrült. A szerencsétlen embert a hajon külön Őrizet alatt tartották. Fiúméban pedig a kórház megfigyelő osztályán helyezték el. A „Pannónián“ egyébként a mostani útközben két haláleset is előfordult.

— Roncsoló toroklob Nagykárolyban. Nagykárolyban e hét folyamán ismét több roncsoló toroklobos megbetegedés fordult elő. A betegség terjedésének meggátlására a hatóság a szükséges intézkedéseket megtette.

— Tanítók esküje. Bodnár György kir. tanfelügyelő az 1907. XXVII. t.-cz. értelmében most veszi fel a vármegyei összes tanítóktól az esküt, mivel most már az egyházi tanítók is tartoznak a kir. tanfelügyelő előtt a királyhoz és a hazához való hűségre felesküdni, különben nem kapnak államsegélyt. A nagykárolyi járásban működő tanítók és tanítónők folyó hó 16-án, kedd délelőtt fél 11 órakor a polgári leányiskola dísztermében tették le az esküt.

— Revolveres merénylet egy csendőr ellen. Nagybányáról írják, hogy Kudor András csendőrőrmester ellen vakmerő merényletet követett el egy Czinege Demeter nevű giródtótfalusi oláh ember. A csendőrőrmester ugyanis szolgálat közben rendre utasította a részeg Czinege Demetert botrányos utczai magaviseletéért. Erre rövid szóváltás után ruhája alól revolvert rántott elő és a csendőrre lőtt. A csendőrőrmesternek csakhamar sikerült ártalmatlanná tenni a bátor atyafit és az ügyészségre vitte, a hol ellene a vizsgálatot elrendelték.

— Öngyilkosság. Gózsa Demeter nagybányai lakos a minap eltávozott hazulról s többé vissza sem tért. Hulláját Érvölgyön az arra járókelők egy fára felakasztva találták meg. Gózsa öngyilkosságának okát nem tudják.

— Megszurta a feleségét. Riszt György nagykárolyi asztalos mester folyó hó 15-én összeveszett feleségével, született Svitoloszky Máriával. Az asszony, hogy a veszekedésnek véget vessen, átment a szomszédban lakó Illés András ácsmesterhez. Riszt György utána ment és ott feleségét kétszer arczul ütötte, majd egy vésővel több szúrást ejtett rajta. Az asszonyt, kinek sérülései életveszélyesek, a közkórházba szállították. A brutális férjet a rendőrség letartóztatta, de kihallgatása után szabadlábra helyezték.

—- Elvesztett gyűrű. Folyó hó 19-én a Könyök- utczából a posta hivatalig vezető utón egy női arany lánczgyürü elveszett. Becsületes megtalálója kéretik a talált gyűrűt a kapitányi hivatalnak átadni.

— Viperamarás. Fehérgyarmatról jelentik: Ács Lajos csekei ev. ref. lelkész tizenhét éves Béla nevű fiát szombaton a mezőn egy keresztes vipera megmarta. A fiút azonnal a fehérgyarmati közkórházba szállították. Állapota életveszélyes.

— Magyar név. A belügyminiszter megengedte, hogy Herskovits Jenő nagykárolyi vendéglős vezetéknevét „Havasira változtassa.

— Tűz. Özv. Kováts Józsefné a Gróf Károlyi György-téren levő házának udvarán folyó hó 13-án egy fáskamra ismeretlen okból kigyult. A kivonult tűzoltóságnak azonban már nem akadt dolga, mert a tüzet a házbeliek gyorsan eloltották.

— Országos Tisztviselő Szövetség Takarékpénztára r. t. czim alatt Budapesten egy uj pénzintézet van alakulóban, melynek czélja az, hogy a magyar társadalom tisztviselő tagjainak hitelviszonyait kon- solidált alapokra fektesse. Az alapítók között vármegyénkből Dr. Falussy Árpád főispán, llosvay Aladár alispán és Jeney Géza ny. vm. főszámvevő nevei szerepelnek. A fővárosi sajtóban azonban már eleve is erős agitátió indult meg a létesítendő intézet ellen, mivel az alapítók között „tizenhárompróbás“ haladókat vélnek felismerni, miért is egyik fővárosi lap a „Magyar Laptudósitó“ óva inti a tisztviselőket az pj intézet támogatásától, mely bank létesítése szerinte nem egyéb, mint a haladók törekvése a kiközösítésből a világosság felé. Városunkban egyébként a részvények jegyzése és azokra a befizetés a „Kereskedelem és Iparbank“- ban eszközölhető. A létesítendő bank tervbe vett alaptőkéje 2.000,000 korona. Egy részvény ára 20 korona, melyből az aláírásnál 10 korona fizetendő.

— Versenytárgyalási eredmény. (Műtárgy építkezések.) Szatmárvármegye alispánja folyó évi julius 4-ére árlejtést hirdetett kilencz th. utón épülő műtárgyak összesen 66.518 kor. 31 fillérrel engedélyezett munkáira, mely alkalommal Kozma József (Fehérgyarmat) a sima—csenger—mátészalkai útra 5 százalék és a szatmár—fehérgyarmati útra 10 százalék áremeléssel, Grosz Soma és Freund Ezekiel (Szatmár,) ugyanezen utakra 5 5 százalék áremeléssel és az előirányzati árban, továbbá a szatmár—-kissikárlói útra 5’5 százalék, a remetemező—Erdőszádai utra 2T százalék és az avasujváros—remetemezői utra 21 százalék árengedménynyel, F'ülep Gábor (Misztótfalu) a nagybánya— nagysomkuti, tőkés—garbcnáczi és erdőszáda--puszta- hidegkuti útra 5’5 százalék, 10 százalék és 8'1 százalék árengedménynyel és végül Salamon Ferencz (Nagybánya) az összes műtárgyakra 6'8 százalék árengedménynyel tett ajánlatot, miért is az utóbbi ajánlatát fogadták el.

— Pályázat- A nagykárolyi egyházmegyében fekvő olcsvaapátii lelkészt állomásra pályázat van hirdetve.

— Fidibusz. Ötlet és vidámság köszöntött be a „Fidibusz“ czimü uj fővárosi élczlappal, mely csüpa vidámság, elmésség, ragyogó jókedv, pajkos gúny. Képei is nagyszerűek. Minden pénteken délben mái kézhez kapja a vidéki olvasó is. A „Fidibuszát a fényes tehetségű Heltai Jenő szerkeszti; főmunkatársai : Ambrus Zoltán és Molnár Ferencz, ez a két brilliáns talentum. Karrikaturái javát Dinek Lajós, Vesztróczy Manó, Paulini Béla, Feiks, Vadász,

N Y

Erdey, Oláh, Sűle, Csukássy, Kőbőr, Kondor, ezek a kitűnő magyar festőművészek rajzolják. .A lap állandó munkatársainak sora is fényes: Ábrányi Emil,, Herczeg Ferencz, Ignotus, Erdélyi Jenő, Pásztor Árpád, líajdu Miklós, Kemény Simon. Nádas Sándor. A „Fidibusz“ legalább 16 oldal terjedelemben a legolcsóbb élez lap. — Mesésen olcsó! Előfizetési ára: egy évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 fillér, egy hónapra 50 fillér. Egy szám ára (5 krajezár) 10 fillér. Mutatványszámot készséggel küld a „Fidibusz“ kiadóhivatala (Budapest, Rökk Szilárd-utcza. 9. szám.)

— Adomány. B. e. Özvegy Pósz Vendelné hagyatékából 100 koronát és több ruhaneműt juttattak örökhagyó gyermekei a szegények felruházó bizottságához. A nemeslelkü és bőkezű adományért ez utón fejezi ki háláját és köszönetét a felruházó bizottság védnöke Gróf Károlyi Istvánné. E köszönő nyilatkozattal kapcsolatbn említjük meg, hogy valóban követésre méltóé szép példa, mely az irgalmasságnak egy uj és könnyen megvalósítható cselekedetére hívja fel a figyelmet. A szegényeknek télire történő felruházása esztendőről esztendőre könyebben megvalósíthatóvá lenne és esetleg nagyobb arányokat is ölthetne, ha általánossá válnék amaz irgal- massági cselekedet, hogy a hozzátartozók elhunytjaik ruháinak egy részét a szegénység nyomorának enyhítésére ajánlanák fel. E valóban nemes gondolat megvalósítása érdekében ez utón is felkéri a szegényeket felruházó bizottság a könyörületes sziveket, hogy a gyász lesújtó napjaiban ne feledkezzenek meg a ruhátlan szegényekről, hanem fájdalmukat enyhítsék az irgalmasság oly gyakorlásával, hogy az elköltözött ruháinak egy részét, vagy a hagyatéki összeg egy kis részét juttassák a felruházó bizottsághoz, vagy a Paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek helyi zárdafőnöknőjéhez, hogy azt a télen szokásos ruhakiosztásnál a reá szorultak között kioszthassák, vagy a szives pénzadományt az e czél kivitelére létesített „Margitalap“- hoz csatolja, mely csak a múlt évről visszamaradt s az azóta befolyt szives adományokból lett betéve a takarékpénztárba s mely ma 1162 koronából áll. Hisszük és reméljük, hogy e kérelem eljut a nemes és jólelkü szivekhez.

— A Nap. A fővárosi zsurnalisztikái valóságos szenzácziója Ä Nap, mely ma az ország lefiiggetle- nebb, legszókimondóbb, legnépszerűbb és legelterjedtebb ellenzéki napilapja. A Nap a közönség rajongó szeretetétől kisérve, egy csápásra hódototta meg a sziveket. Minden száma kész meglepetés és szenzá- czió. A Nap független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak, s minden más lap megelőzésével már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor. Politikai czikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán, a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakja Írja. Irodalmi főmjunkatársa: Bródi Sándor. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Bródy Sándor, Cholnoky Viktor, Erdély Jenő, Feld Aurél, Gábor Andor, Hacsak Géza, dr. Hajdú Miklós, segédszerkesztő, Holló Márton, dr. Kalmár Antal, Kemény .Simon, Lengyel Zoltán. Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Ernő. Ez a névsor — élén Braun Sándor szerkesztővel — kész program. Hangban, tartalomban. formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője A Nap magyar függetlenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. A Nap hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar közönség érzelmivilága. Külön szenzácziója, hogy a legkorábban megjelenő újság s legolcsóbb is. Egy szám ára 4 fillér (2 kr.), előfizetési ára egész évre 16 kor., felévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér. (70 krajezár). Az érdeklődőknek A Nap kiadóhivatala (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 9. sz.) készséggel küld muiatványszámot.

Vidék.

— Zagyva József fegyelmi ügye. Annak idején

egy a vármegyei közigazgatási bizottsági ülésről szóló referádánkban a fegyelmi ügyek referensének előadása nyomán közöltük, hogy Zagyva József kap- nikbányai tanító ellen, egy tanítványán elkövetett halált okozott súlyos testi sértés miatt fegyelmi eljárás lett elrendelve. A tényállás azonban az, hogy Zagyva József ellen a jelzett ügyben a kir. ügyészség a vádat elejtette és az általunk jelzett fegyelmi eljárás nem ez alapon lett ellene elrendelve.

— Gyilkos villám. Múlt szerdán délután óriási vihar vonult el Badaló felett s ebben az időben több utas igyekezett kompon Csekéből Badalóba. A komp a badalói parthoz már közeljárt, mikor villám csapott az utasok közzé, miről 4 ember s 5 ló legott élettelenül terült el. A villámsujtott emberek közül 4 badalói, 1 csekei illetőségű volt, nagy részvéttel temették el őket.

— Lopás a kincstári kohóból. Rejtelmes lopásnak jött nyomára Horgospatakon Ignátyuk Mihály utka- paró. Midőn a Kapnikbányára vezető országút egyik liidján dolgozptt, feltűnt neki, hogy néhány óraval ezetőtt valaki lovával a hidon állt meg etetni, továbbá az árokban olyan kőrakást látott, amely azelőtt való nap még nem volt ott. Gyanúsnak tűnt fel a dolog, odament a kőrakáshoz, hogy azt széthányja s ekkor legnagyobb csodálkozására, a kőrakás alatt nagy mennyiségű ólmot talált, amely még aranyat és ezüstöt tartarmaz s ára hozzávetőleg 3000 koronát tesz ki. Rögtön bement a faluba jelenteni az esetet és szekeret keresett, mely a kincset vissza-