Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY nek körében mindent, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Hazafias üdvözlettel maradtam: 1907. ápril 29. Luby Géza, megyei pártelnök. Igazgatói jelentés. A „Széchenyi Társulat“ múlt évi működéséről április hó 24-ikén tartott választmányi ülésén Nagy Béla igazgató a következő jelentést terjesztette elő: Tekintetes Választmányi Társulatunk 1906. évi működéséről beszámo­landó, van szerencsém jelentésemet a következőkben megtenni: Az előző években dúló politikai harczok a köz­vélemény és érdekeltség figyelmét s érdeklődését annyira szétforgácsolták, hogy Társulatunk csakis erőteljes alapozásának köszönheti a nagyobb meg- rászkódtatásoktól való megkimélését s igy eljutha­tott azon határig, melyet alapszabályaiban czélul tűzött feladatának: a magyarosítás terjesztésének és erősítésének magasztos eszméjét szolgálni immár egy negyedszázadon át képes volt. 109 gyermekmenhelyen készítette elő nemzedé­künk zsenge virágát a magyarság felé való vonzó­dáshoz, a magyar szó elsajátításához. 24 éven át, évi átlagában 9500 gyermeket szá­mítva 230,000 gyermek részesült Társulatunk által nyújtotta áldásban. Társulatunk eme működésével nemcsak vár­megyénk, hanem széles hazánkban is számottevő kulturtényezővé vált. Gondoskodásunk azonban nemcsak az ővókö- telesekre terjeszkedett ki, hanem az egyes iskolák­kal kapcsolatos ifjúsági egyesület vezető tanítóinak jutalmazásával lehetőségét nyújtottuk annak, hogy az iskolákból kikerült s nemzetiségi vidékeken lakó 15 éven felüli ifjak is a magyar beszéd gyakorlásá­ban a nemzeti érzés fejlesztésében részesedhessenek. Az 1906. évben szintén csak a hivalkodás nélküli zajtalan alapozás képezte Társulatunk mü- küdését s immár elért azon határhoz, melyen anya­giakban megerősödve a tisztán nemzetiségi vidé­kekre is kiterjeszthető működését. Ily tiszta románlakta vidékre társulatunk már betette a lábát. A nagy nehézségekkel küzdő lacfalui állami iskola szegény sorsú gyermekeinek téli fel­ruházásához 100 koronával járult. Kicsiny az összeg, de úgy hiszem, hogy az ottani tanítónak, vármegyénk köztiszteletnek örvendő tanfelügyelőjének irányítása révén szerzett sikerei­hez e kis segítség is hozzájárult, amenyiben az iskola növendékeinek száma 26-ról 57-re emelkedett. Nyári gyermekmenhely létesítése e helyen ki­váló eredményre vezetne s útját állaná a nemzeti­ségi törekvések féktelenkedésének is. Oláhgyürüs a Szatmárhegy tövében, továbbá Lippó volnának még azon helyek, amelyeken Társu­latunk nyári menliely felállításával működése terét tisztán nemzetiség lakta oláh vidékekre helyezhetné. Természetes, hogy ezen helyeken nagyobb mérvű segélyezéssel és pedig a menhelyvezetőnő fizetésének teljes fedezetével volna egyelőre a szer­vezés keresztülvihető. Nem kétlem, 1—2 évi fenállása után e men- helyek kiadásaihoz a községek kozzájárulása is biztosítható lesz. Társulatunk vagyoni állapotát a közgyűlésnek bemutatandó számadás tünteti fel, mely szerint 12287 kor. 16 f. kiadással szemben van 13056 kor. sem a közgazdagság nem látja hasznát. Újabb idő­ben azonban tudományban és gyakorlatban folyton szaporodnak a kísérletek, a melyek ennek a moz­galomnak szervezését és okszerű irányítását tűzték ki czélul. E deczentralizáló kísérletek között ugyan nem régi keletű, de már is jelentékeny és sokat emlege­tett a kertvárosok (garden-czitiés, czités-gardins, Gardenstaedte) létesítésére irányuló mozgalom. Kert-városok alatt nem kertes városokat értünk, hiszen minden nagy város ma is többé-kevésbbé el van látva kisebb-nagyok kertekkel, parkokkal. De nem értünk e néven egyszerű villa avagy mező­gazdaságitelepeket sem, hanem egészen újfajta vá­rosalakulásokra alkalmazzuk az elnevezést. E kert­városok, tervezőik eszméi szerint, ugyan mindazon tényleges elemekből alakulnak, a melyekből a mai nagyvárosok alakultak, de más méretekben és terv­szerű arányos összetételekben. Úgy hogy az egész kompozicziónak egészen más gazdasági, higiénikus, esztétikai és moralis élete és hatása lenne, mint a mai nagyvárosoknak. Nevezetes, hogy ennek a mozgalomnak is utó­pista színezetű irodalmi művek szolgáltak inditóokul. 1895-ben adta ki Th. Fritsch Die Stadt der Zukunft czirnü művét, de ebben fejtegetett eszméinél sokkal nagyobb visszhangra talált Ebenezer Horard Garden cities of To-morrov czimü rokontárgyu munkájá­val (1898). Howárd e művében a mai nagy városok tár­sadalmi bajai, nyomorúsága, erkölcstelensége elle­nében radikális orvosszerül ajánlja a terve szerinti uj mintavárosok alapítását. Értsük meg jól, nem elég egyszerűen falura menni, a Méline jelszavának : „Retour a la terre“! — eleget tenni. Távol e roko­kóhoz mesterkélt rajongásától a pásztoridiilliumok, a Trianon-nok, Hameau-k és Laiterie-k — a pász­torórák e kedves rejtekhelyei iránt, — távol a pseudo-paraszttörténetek émelyítő idealizálásától be­látja, hogy a falusi élettel számos alkalmatlanság is jár: a nagyvárosok sok közművének', kultúrintéz­ményének, a társas szolidáris szellemnek, a.szórakoz­08 f. bevétel és 768 kor. 92 f. pénzkészlet. Kiemelni bátorkodom azon körülményt, hogy vármegyénk által 1906. évre megszavazott 14,960 kor. segély még a mai napig sem utaltatott ki és igy Társulatunknak ez az összeg teljes egészében áll még rendelkezésére. Társulatunk vagyona körüli sáfárkodásunknak sarkalatos elvét képezte a törzsvagyon, gyarapítása. A törzsvagyont minden évben 2—3000 kor. ér­tékpapír vásárlásával növeltük s ez tette képessé Tár­sulatunkat arra, hogy működését fennakadás nélkül folytathatja. Evek óta forró vágyam volt az igazgatói teen­dőket fiatalabb, agilisabb kezekre helyezni. Nem mintha a Társulat iránti érdeklődésem megcsappant volna, hanem ellenkezőleg, éppen Társulatunk iránt érzett meleg szeretet s odaadó igaz jóakarat érlelte meg bennem azon elhatározást, hogy az eddig vi­selt igazgatói tisztemről leköszönjek. Nem válók meg ezzel Társulatomtól s mint tagja továbra is úgy szerzett tapasztalataimat, mint ■tőlem telhető munkásságomat is szívesen rendelke­zésre bocsátom, de vezető állásban utódomul mégis oly férfiút szeretnék látni, akinek személyisége ké­pességet nyújt arra, hogy Társulatunk ügyeit foko­zottabb mértékben és eredményesen fogja tudni vezetni. Miután ily személyiség vari, kérem a Tekintetes Választmányt, méltóztassék lemondásomat elfogadni és évi jelentésemet tudomásul venni. Menhelyvezetőnők: A Széchenyi-Társulat választmánya 1907. május 15-től október 15-ig terjedő idényre a következő menhelyvezetőnői megbízatásokat adta ki: Alsófernezely Molnár Teréz, Alsóhomoród Polez Anna, Amacz Ari Lajosné, Angyalos Szombatliy Gi­zella, Apa Hajdú Gizella, Atya Tar Ilona, Avasfelső- falu Kontros Józsefné, Barlafalu Kriszton Gyuláné, Batiz Tamássy Gizella, Botpalád Nagy Irma. Börvely Ferentzy Erzsébet, Osegöld Frank Ilona, Cseke Torna Julia, Csenger Geiger Ilona, Csengerbagos Facsinay Berta, Csengerujfalu Makláry Zsuzsa, Csomaköz Thoma Mária, Dengeleg Vajda Mária, Dobra özv. Tolnayné, Erendréd Szabó Lenke, Erkörtvélyes Kele­men M. Fábiánháza Mártikány M., Gebe Szekeressy Piroska, Genes Dukász Hona, Géres Varga Mária, Gilvács Markovits J., Győrtelek Laskayné, Hagymás- lápos Stréber H., Hirip Medák Mária, Hodász Bá- nyay Ziza, Homok özv. Bugyiné, Hosszufalu Ujváry Kati, Iriny Kovács Julia,,Istvándi Török Ilona, Jánk özv. Benitzkyné, Jármi Ágoston Árpádné, József- háza, Mály Izabella. K.-Jánosi Dani Emilia, Keér Nagy Ambrusné, Királydarócz Cseh Ilona, Kismaj- tény Mangu Gizella, Kisnamény Bene Kálmánná, Kocsord Jakab Katalin, Költő Betoné, Kölese Bocs- kay Kornélia, Kömörő Fazekas Ágnes, Kőszegre­mete özv. Szintayné, Krassó Reményi Erzsébet, Krsztmiklós özv. Katarié, Lázári özv. Soósné, Mező- petri Nagy Irma, Mikola Brandt Izabella, Mezőterem Vörös Mária, Misztótfalu Steiger Emma, Nagyar Kondor Julia, Nagydobos Kallós Etel, Nagyecsed Pápay Teréz, Nagygéez Koós Berta, Nagykoles Bura Erzsi, Nagymajtény Ludescher Anna, Nagypalád Krausz Gizella, Nagyszokond Molnár Jolán, Nántü Iván Kálmánná, Nyiresaholy Fekete Mária, Nyir- vasvári Mulegáné, Nyirmedgyes Henyeiné, Olcsva Tolvaj Julia, Olcsvaapáti Bereezky Ida, Opályi Jelinek Jánosné, Óvári Szabó Erzsébet. Ököritó Szumcseró Gizella, Panyola Lányi Berta, Papos Török Ilona, Parasznya Borsy Ilona, Penészlek Csornus Viktória, Patóháza Marosánné, Porcsalma Fássy Etel, Pátyod tató eszközöknek hiánya. Toldjuk meg: a gazdasági összeköttetéseknek, munka és kereseti alkalmaknak hiánya is. Howárd szerint oly uj társadalmi és gaz­dasági központok teremtése a czél, a mely a város és falu előnyeit frigyesitve, egyben nyújtják, hátrá­nyai lehető elkerülésére. Ilyen uj centrum: a kert­városok. Ezek nemcsak egészségesebb, szebb, kényel­mesebb házakból álló kertszerii telepek lennének, hanem a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem, tár­sadalmi élet minden nyilvánulásának központjai is. Egyrészt a városi embert olcsóbb, kellemesebb, egészségesebb lakáshoz és egyéb kedvezőbb élet- körülményekhez juttatná, másrészt a mezőgazda körül és az ő hasznára egy városi jellegű telep közvetlen szomszédsága révén is kedvező termelési és piaczi viszonyokat teremtenének. Az ideális kert­városnak nem szabad bizonyos nagyságon terjednie (ő legfeljebb 30,000 lakosra számit), különben a nagyváros hátrányai újból beállanak. Ha túlnépese­dés jelentkeznék, úgy megfelelő távolságban uj kert-városokat kell alapítani, s ezeket vasutak stb. által összeköttetésbe kell hozni. így keletkeznek városcsoportok, social cities, a-melyek közös cent­ruma lehetne egy 60,000 lakosra szabott nagyobb kert-város. Ilorwárd azután városrendezési tekintet­ben is részletesen megrajzolta eszményi városát. Ez közformában van tervezve. A középpontban nagy és pompás kert körül sorakoznak az igazgatósági és kulturális középületek (városház, templom, mú­zeum, színház, hangversenyterem, könyvtár, isko­lák stb.) A következő körgyűrűben egy nagy part következik : szélén üveggalléria. vonul végig üzle­tekkel és barátokkal. Mellette három övben terül­nek el a legelőkelőbb villák, jobb és olcsóbb lakó­házak. Majd újból körkereteket látunk és körcsatorna és körvasút mentén megfelelő távolságban létesül­nek a kisebb műhelyek, majd nagyobb gyárak, ipartelepek, raktárak. Ezentúl a temetőket, nagyobb bérkerteket elhagyva, már a mezőgazdasági és kerti üzemek területére lépünk, szintén megfelelő övékben, lassú átmenetben, a mi Tlninen ismert köreit jut­tatja eszünkbe. (Folyt köv.) Less J-né, Remetemező Böhm Lujza, Réztelek Bre- zsákné, Reszege Fekete Teréz, Sályi Király Jolán, Sándorfalu Cziuczásné, Sárköz Brunner Teréz, Sár- közujlak Heffner Etel, Smberkesz Kolozsvári Katalin, Szamosszeg Kosa Mária, Szinfalu Krérner Ilona, Tiszabecs Terjéki Anna, T.-Terebes Dittrich Ilona. Tyúkod Henterné, Udvari Bodorné, Vállaj Tempfli Ilona, Tunyog Bunyilay Erzébet, Vámfalu Vajda Agnes, Vetés Novák Erzsébet, Vezend Jordánná Szucsányi V., Vitka Kocsis Julia, Sz.-Zsadány Ko­vács Julia, Laczfalu Papp J.-né, Lippó Ilosvay J.-né, Oláhgyürüs Nyisztor Anna, Kisar Görömbey Ilona, Krbéltek Zaveczkyné, Nagypeleske Novák Gizella. A társulat évi rendes közgyűlése május 8-án lesz d. u. 4 órakor a szatmári városháza,nagytermében. Elnökül valószínűleg Dr. Falussy Árpád főispánt és Ilosvay Aladár alispánt fogják megválasztani. HIl^EK, — Lapunk szerkesztője, Dr. Antal István ügyvéd külföldi útjáról hozaérkezett és a lap szerkesztését ismét átvette. — Előléptetés. Jeney István a szilágysági vasút tőmérnöke a III. fizetési osztály I-ső fokozatából a II. fizetési osztály llí-ik fokozatába lett előléptetve. — Hivatal-vizsgálat. Dr. Falussy Árpád főispán Kálnay^ Gyula főispáni titkár és egy pénzügyigazgató­sági számvizsgáló társaságában a járási tőszolgabirói hivatalok megvizsgálását legközelebb megkezdi. — Jubileum. Láng György dr., szaniszlói körorvos a napokban ünnepelte meg 25 éves jubileumát. E ritka estélyen 60 teritékü asztalánál ott láthatta legtá­volabb lakó barátait is. Jól mondotta Jordán Károly dr. apát, hogy ez az ünnep egyszerre fogja fel a múltnak minden örömét és köszönetét mond a negyed­század férfias, eredményes munkásságáért. Szívesen kívánjuk mi is, hogy Szaniszlo népszerű orvosának fáradhatatlan tetterejét, a közérdekért hevületes lelke­sedését félszázados jubileummal is jutalmazza az Ég. — Egy uj pénzintézet. A „Nagykárolyi Hitelbank r. t.“, melynek létesítése lerombolta vármegyénkben az itt lefolyt nemzeti küzdelem komolyságának illúzió­ját, ma egy hete megalakult, holott arra, mint több­ször kifejtettük, semmi szükség nincs. Az alapítók törvényadta joguknál fogva az igazgatóság tagjaiul 3 évi időtartamra Bodoky Béla körjegyző, Domahidy Elemér nyug. főispán, Illés József városi mérnök, Dr. Falussy Árpád főispán, Fogarassy Sándor mérnök, Ilosvay Aladár alispán, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Dr. Komoróczy Iván órvaszéki ülnök, Dr. Péchy Iván vrn. főjegyző, Sternberg Samu könyvkereskedő és Stróbentz Péter földbirtokos részvényeseket kinevezték. A felügyelő-bizottság tagjaivá titkos szavazás utján Dr. Blum József orv-os, Jurcsek Béla tiszttartó és Orosz Árpád körjegyző, póttagjaivá Dr. Tóth Zoltán ügyvéd egy évi időtartamra választattak meg. Az alapítóknak a felmentvény megadatott. A közgyűlést igazgatósági ülés követte, melyen igazgatósági elnökül Dr. Falussy főispán, alelnökül Ilosvay Aladár alispán, ügyészül Dr. Kovács Dezső és pénztárnokul legifjabb Sternberg Sándor választatott meg. — Számonkéröszék. A vármegyei főispán elnök­lete alatt folyó hó 6-án vármegyei számonkérőszéki ülés fog tartatni. — Üresedésben levő plébánia. A nagymajtényi plébánia üresedésben van. Ennek a javadalomnak gróf Károlyi Lajos a kegyura, a pályázati kérvények e hó végéig ő hozzá czimzendők, de az egyházi ha­tósághoz nyújtandók be. — A „Nagykárolyi ev. ref egyházmegyei tanító­egyesület“ a mai napon Nagykárolyban, az ev. ref. leányiskola termében délelőtt 10 órától kezdődőleg tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgyai: 1. El­nöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Pénztáros jelentése, szá­madása. 4. Értekezés a vallás-erkölcsi nevelésről, tartja : Debreczeni Mária vitkai tanítónő. 5. „Czinka Panna“ irta: Farkas Imre. Szavalja: Keszi Emma nagykárolyi tanitónő. 6. „Az ifjúságot helyesen nevelni, nagyobb fontosságú dolog, mint Tróját meghódítani.“ Értekezés, tartja: Katona Zsigmond, herei tanító. 7. „Király - hymnus.“ Szövegét irta : Komóczi József; zenéjét szerzé : ifj. Szotyori N. Károly. Énekli: Kádár Mariska, har- móniumon kiséri: Szaleczky Miklós, érendrédi tanító. 8. Alapszabály kiigazítása. 9. Beérkezett pályamunka megbirálása. 10. A közig, bizottsághoz tett kérelem eredményének kihirdetése. 11. A jövő évi költségvetés megállapítása. 12. Az elnökség által kiadott postadijak megszavazása. 13. A tisztviselői kar lemondása. 14. Elnök, alelnök, jegyző, pénztáros és öt választmányi tag választása. 15. A jövő gyűlés tárgysorozatának megállapítása. 16. Az egyesületi tagok névsorának ki­igazítása. 17. Esetleges indítványok. 18. A gyűlés be­zárása. 19. Megjelenési igazolványok kiosztása. A közgyűlésen megjelenő egyesületi tagok saját egyha­zuktól fuvarra és a megjelenési igazolvány ellenében 2 korona napidijra tarthatnak igényt. — Hadnagyi kinevezések. A király a szatmári 12-ik honvéd-gyalogezredhez Molnár Sándor és Sarvay János hadapród tiszthelyetteseket hadna­gyokká nevezte ki. — Révai Miklós emléke és a „Kölcsey-Egyesület“. A nagy hű-hóval ujraalakult „Nagykárolyi Kölcsey- Egyesület“ 2 rettenetes felolvaso-estély elkövetése után, ugylátszik végleg csődöt mondott. Legalább erre vall az, hogy Révai Miklós születésének századik évfordu­lóját, daczára annak, hogy laptársunk a „Nagykároly“ erre jóelőre felhívta a közfigyelmet —- nem ünnepelte meg. Pedig Révai Miklós sokáig volt a nagykárolyi kegyesrendi társház tagja (ezen körülmény emléktáb­lával is meg van örökítve), s igy legalább a „Kölcsey-

Next

/
Oldalképek
Tartalom