Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Sarkadi Péter és társai nagykárolyi lakosok kérelmét a juhoknak a város utczáin át a legelőre való naponkénti kihajtásának korlátozása iránt, a képviselőtestület indokoltnak találván: megbizta a tanácsot, hogy erre vonatkozólag szabályrendeletet dolgozzon ki.

Az erdődi utbizottság megkeresése a Nagykároly—bükki ut kiépítése érdekében kérvényezés iránt: tudomásul vétetett.

Nagyecsed községnek a vásártartás hozzájárulási ügyében beadott kérelmét Lukácsovits János hozzászólása után egyhangúlag elutasította a képviselőtestület.

A vadászterület bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredménye jóváhagyatott.

Nem teljesittetett Divald Károly fény nyomdai és grafikai müintézet tulajdonos, budapesti lakosnak azon kérelme, hogy a Magyar Országház Monográfiája disznhí vétessék meg.

Megengedtetett ifj. Némethy Sándor cukrásznak, hogy a Széchenyi-utcza 42. sz. ház előtt a köztér és járda egy része üzleti czélra igénybe vétessék.

Bordás Imre Arpád-utczai 27. népsorszámu teliéből az utczaterülethez csatolt 6m2 és Kínál Ignácz Agoston-utczai 58. népsorszámu telkéből az utczaterülethez csatolt 11*1 m2 telekrészletek kártalanítási ára négyszögméterenkint egy koronában állapíttatott meg.

Az 1907. évi április hónapban tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése utána közgyűlés 1A 12 órakor véget ért.

Szózat az érettségiző diáksághoz.

A magyar iparpártolásnak mindinkább erősbödö, agilis ifjúsági szerve, a kolozsvári „Sorompó“ a küszöbön álló érettségi vizsgák alkalmából figyelemre érdemes, lelkes szózatot intéz az ország érettségiző diákságához. A „Sorompó“ országos iparvédő liga arra hívja föl érettségiző ifjainkat, hogy érettségi vizsga után ne csak a hagyományos tízéves találkozóra, hanem a magyar ipartermékek pártolására is tegyenek fogadalmat, hogy ennek a fogadalomnak praktikus érvényesítése is egyik hasznos támogatója legyen a gazdasági önállóságért folytatott nagy küzdelemnek. Lelkes, szép szózatában többek közt ezeket mondja a „Sorompó“ :

„Kedves barátaink, érettségiző ifjak Komolyjelentős lépés előtt álltok: elhagyjátok a nemzeti öntudatot bennetek először kifejlesztő középiskolát, részeseivé váltok annak a hatalmas élet-halál küzdelemnek, melynek kimenetelétől szinte a nemzet sorsa függ. Tíz év alatt dől el végképp a nagy probléma, az önálló vámterület felállításának kérdése.

Nemes diákhagyomány az: Írásban kötelezni magatokat első sorban a 10 év utáni összejövetelre. De higyjétek meg, nemesebbé, áldáshozóbbá, értékesebbé tennétek fogadadalmatokat azzal, ha beleirtok egy újabb pontot is: megfogadásátannak, hogy mindenben oly áru vásárlására törekedtek, amit a magyar kéz munkája teremtett. Korlátozzuk már egyszer azt az őrült pazarlást, melylyel Magyarország csak Ausztria iparát évente az ezermilliót meghaladó összeggel gazdagítja ! Ne legyen magyar ifjú, ki ezt a nemzet létérdekét érintő fogadalmat le nem tenné és aki azt körültekintő lelkiismeretességgel meg ne tartaná !

Tudjuk jól, hogy ilyen fogadalmat már eddig is sok intézet ifjúsága tett le. De ezt a lélekemelő példát követnie kell Magyarotszág minden tanintézete ifjúságának. Azt az ezer és ezer életbe kikerülő ifjút e fogadalom hatalmas láncza fűzze össze egy erőteljes, hatni tudó hadsereggé.

tánczmulatságokból befolyó jövedelmek növelni fogják az egyesület anyagi erejét.

így aztán az egylet megkezdheti működését» mely abból áll, hogy évente a járásból pár szegény beteget elküld a szanatóriumokba, de egyúttal gondoskodik arról, hogy az itthon maradt család anyagi segélyben részesüljön.

Felkeresi a beteget otthonában, okkal-móddal felvilágosítja arról, hogy betegsége ragályos természetű ugyan, a családtagokra veszélyes is lehet, de védekezhetünk ellene, sokkal jobban, mint más fertőző betegségekkel szemben! Ellátja a szegény kö- högős betegeket köpő-csészékkel, figyelmezteti őket, hogy csakis ezen csészékbe köpjenek, ne szerte- széjjel a szobában, hangsúlyoznom kell, hogy ez igen fontos és lényeges feladat. — Az itthon lévő, szegény betegeket anyagi segélyezésben részesíti, nyilvántartja őket és sorsuk iránt érdeklődik. — Legyen gondja reá és érdeklődjék aziránt, hogy kávéházakban, vendéglőkben, községi- és tanácstermekben és más olyan helyeken, hol nagyobb közönség szokott megfordulni, a betegségre vonatkozó figyelmeztető hirdetések és kellő számú köpőcsészék legyenek.

Használja fel az alkalmat arra, hogy téli időben, midőn a községekben összejöveteleket és mulatságokat tartanak, ezeken népies felolvasásokat és magyarázatokat tartsanak!

Midőn elmondtam volna rövidesen mindazokat, mik a tuberkulózisra és a „Szanatórium Egyesület“ működési körére vonatkoznak, azon reményt táplálom, hogy az' egylet lelkesedése nem a szalmaláng lobbanékony, ideiglenes természetével, hanem a ki- j tartó munkásság állandó és hűséges tüzével fog bírni, mert nagy és nemzeti czélt fog szolgálni!

Annyi bizonyos, hogy e harczban sok ellenséggel kell kint és bent megküzdenünk. Megcsontosodott fölfogás, léha közönbösség igyekszik majd soraitokat meggyöngiteni. De csüggedést, hátrálást soha ne ismerjetek! Segitségtekre lesz mindenben, tanácsot, buzdítást fog nyújtani nektek a már tízezreket magába foglaló, legnagyobb iparpártcló egylet: a „Tulipán- Szövetség—Magyar Védő-Egyesület“ (Budapest, VII., Erzsébet-körut 6.) és támogatni fogunk mi, az ország ezer, meg ezer ifját és leányát egy szervezetben tömörítő „Sorompó-Liga!“

Ha a nagy honalapító halálának ezredik évfordulóján ezt a szent elhatározást megfogadja a magyar ifjúság, ez lesz a leghatalmasabb lépés az annyiszor megálmodott szebb, boldogabb, független Magyarország megteremtése — az uj honalapitás felé. A Sorompó Országos Iparvédő Liga kolozsvári központja nevében, Kolozsvár, 1907. május 27. Téglás Géza s. k., elnök; Orbók Loránd, főtitkár.

Gazdasági gyűlés.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 29-én d. e. 11 órakor tartott rendkívüli közgyűlést Szatmáron, a városháza termében, s minthogy a közgyűlés az előző közgyűlés határozatképtelensége folytán lett az alapszabályok szerint összehíva, a jelenvoltak számára való tekintet nélkül határozatképes volt.

Jelenvoltak: Domahidy Sándor elnök, dr. Ke- resztszeghy Lajos alelnök, Kölcsey Antal, Komo- róczy Iván, Madarassy Zoltán, Péterffy Imre, Rácz Elemér, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Lajos, Tóth Móricz és Vajay Károly. I'oszvék titkár elnökségi intézkedés folytán a vármegyénkre rendkívüli fontossággal biró mezőgazdasági kamarák ügyében Budapesten az O. M. G. E. értekezletére küldetvén ki, a jegyzőkönyv vezetését, dr. Keresztszeghy Lajos vállalta el, jegyzőköny hitelesitőkül pedig felkéretnek Szuhányi Lajos és dr. Vajay Károly.

Tóth Móricz napirend előtti indítványt terjesztett be, hogy a megyei politikai pártelnökök kerestessenek meg, hogy hívjanak össze pártgyülést s azok kérjék fel a képviselőket, hogy a cselédtörvény javaslatot vegyék le az országgyűlés napirendjéről.

Tekintettel azonban, hogy minden lehetőt megtett már az Egyesület a javaslat levétele érdekében, különben is gyűlések összehívására már idő nincs, az indítványt mellőzte a gyűlés.

Az 1907. évre összeállított, a Gazdák Lapja midt hó 10-iki számában egész terjedelmében közölt költségelőirányzatot a gyűlés elfogadta.

Az egyesület neve alatt működő szövetkezet ügyében az ülés kívánatosnak jelezte, hogy a szövetkezet rendes üzletvezetőt alkalmazzon, hogy igy a titkárt ne foglalja annyira le, valamint rendes üzlethelyiségről gondoskodók, végre a jelentéktelen élelmiczikkekket üzletköréből zárja ki.

HÍREK.

— A koronázási évforduló megünneplése Nagykárolyban. Ő Felsége a király megkoronáztatásának negyvenedik évfordulóját Nagykároly város közönsége is megünnepelte tegnap. A középületeken és egy pár magánházon nemzeti szinü lobogókat lengetett a szél. A gör. kath. román templomban d. e. 8 órakor, a rom. kath. templomban 9 órakor, a lutheránus templomban fél 10 órakor, az ev. ref. templomban 10 órakor, az orth. izr. templomban 9 órakor és a státus quo izr. templomban 11 órakor volt ünnepélyes hálaadó istentisztelet, ezenkívül az összes templomokban külön alkalmi beszédet tartottak nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Az istentiszteletek után az összes iskolákban a tanítók növendékeik előtt az évforduló történetét, alapját és jelentőségét ismertették.

— Házasság. Dr. Sternberg Zoltán nagykárolyi ügyvéd folyó hó 18-án köt házasságot Dr. Adler Adolf nagykárolyi ügyvéd, a „Nagykároly és Vidéke“ felelős szerkesztőjének leányával, Margittal.

— Kinevezés. Vármegyénk főispánja a dr. Berger János halálával megüresedett vármegyei t. főorvosi állásra dr. Mariska Ödönt, Zilah városnak több, mint két évtizeden át kiváló hírnévnek örvendő tisztiorvosát nevezte ki.

— Birák szabadsága járásbíróságunknál. Szabó Pál járásbiró julius 15-től augusztus 16-ig, Csilléry Dávid járásbiró aug. 17-től szept. 27-ig, Csics Lajos aljárásbiró aug. 1-től szept. ll-ig és Füzesséry György aljárásbiró julius 15-től augusztus 26-ig lesznek szabadságon.

— Házasság. Gyene Pál dr. vármegyei aljegyző f. hó 4-én vezette oltárhoz a kolozsvári ref. templomban Klupathy Antal dr. kolozsvári egyetemi tanár leányát, Izát. A templomban megjelent ívolozs vármegye és Kolozsvár városának szine-java, akik zsúfolásig megtöltötték a tágas templomot.

— A nagykárolyi iparkiállitás mához egy hétre fog megnyílni. A kiállításra szóló meghívókat a múlt hét végén küldték szét.

— Lemondás. Fiíep Lajos városi adótiszt állásáról való lemondását Debreczeni István polgármesternek bejelentette.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Andrássy Jenő pénzügyi számtisztet a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz számellenőrré nevezte ki.

— Eljegyzés. Borody György nagykárolyi ügyvéd leányát, Babykát, eljegyezte Kemény Emil m. kir. pénzügyi fogalmazó Nagybecskerekről.

— Halálozás. Id. Adriányi Géza nyugalmazott

takarékpénztári pénztárnok, Adriányi Zoltán a „Klára“ majori uradalom kasznárjának édesapja, folyó hó 2-án Tiszapolgáron elhunyt.

— Fegyvergyakorlat alól felmentett munkások. A

mezei munka tudvalevőleg most a legsürgősebb s ezért valóságos csapásként hat a mezőgazdasági munkásoknak katonai szolgálatra való behívása. A hadügyi vezetőség figyelemmel is volt erre a körülményre, mert elrendelte az összes hadkiegészítő parancsnokságoknak, hogy a mezőgazdasági munkásokat, akiket fegyvergyakorlatra behívtak, a munka tartamára szabadságolják.

— Anyakönyvi kinevezés. Szatmárvármegye főispánja Sepsy Jenő jegyzői gyakornokot a csomaközi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki.

— Kerületi betegsegélyzö pénztárak. A kerületi

betegsegélyző pénztárak országos központi bizottsága Walter Gyula dr., majd Szontagh Jenő ügyvezető főjegyző elnöklete alatt s a bizottsági tagok élénk részvétele mellett folytatta tanácskozásait. A bizottság végig letárgyalta az országos munkásbeteg- segélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabálytervezetét, megállapította annak szövegét és elhatározta, hogy ezt a szabályzatot javaslat alakjában felterjeszti elfogadás és az országos pénztár alakuló közgyűlésén való le- tárgyaltatás czéljából. A bizottság Kardos Ignácz által készített ügyviteli nyomtatvány-minták ügyét tárgyalta, amely tárgyalás késő estig tartott. A bizottság ülésének napirendjén ki van még tűzve az országos és a kerületi pénztár ügyviteli szabályzata, továbbá a pénztári tisztviselők jogviszonyának rendezésére vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályzat, melynek tárgyalása végett a tanácskozást még folytatni fogják.

— Lemondás. Jeszenszky János, a nagykárolyi városi villarnos-mű uj üzemvezetője, ebbeli állásáról való lemondását Debreczeni István polgármesternek bejelentette.

— Legközelebbi országos vásárok, junius 3.

Nagykárolyban; 3., 4. és 5-én Nagybányán; 14-én Kővárhosszufaluban; 18., 19-én Ávasujvárosban;

25., 26. és 27-én Aranyosmedgyesen fognak megtartatni.

— Beküldetett. A vasúti állomáshoz vezető úgynevezett vasúti hozzájáró ut, mely a régi fürészgyár előtt kezdődik és egész a vasúti állomásig tart és a melyről már városvilágitási szempontból is sok szó esett, ismét beszéltet magáról. A napokban történt nagyobb esőzések alkalmával ugyanis oly nagy tömegű viz gyűlt ott össze, hogy csaknem lehetetlenné tette a kocsi közlekedést. Ajánlatos volna tehát, ha az illetékes körök ezen rendellenesség megszüntetésére végre valamit tennének.

— Halálozás. Ludányi Bay József nagybányai lakos folyó hó 5-én meghalt.

— Állati betegségek a vármegyében. Az alispáni

hivatalhoz érkezett jelentések szerint Börvelyben lép- fene és Kaplonyban sertésvész pusztít.

— Papnövendékek felvétele. A szatmári kath. egyházmegyében a papnövendékek felvétele julius 2-án tartatik meg. Pályázhatnak, kik a gimnázium VI. vagy felsőbb osztályait elvégezték. A pályázni kívánók ke- resztlevelökkel és iskolai bizonyítványukkal felszerelve julius 1-én jelentkezzenek a püspöki irodában, hol bővebb utasítást nyernek.

— Zenevizsga. A szatmári irgalmas nénék vezetése alatt álló nagykárolyi „Margit“ leánynevelő intézett Ő Felsége koronázásának 40 éves évfordulója alkalmából tartotta meg évi rendes zenevizsgáját e hó 7-én. A vizsgán nagyszámú szép közönség jelent meg, mely a 17 pontból álló műsort nagy élvezettel hallgatta és különösen nagy ovátióban részesítette a műsor szerint inkognitóban maradt tanítónőt, ki különösen a növendékek által előadott színdarab betanításával végzett derekas munkát. Az alkalmi beszédet Dr. Titz Antal kegyes tanitórendi házfőnök és igazgató tartotta, ki a kiegyezés jelentőségét méltatta igen élvezetes előadással.

— Nyilvános nyugtázás. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök ur Öméltósága Varjas Endre k. r. tanár ur által az általunk fenntartott népkonyha czél- jaira 20 koronát adományozott, mely adományért ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a Nagykárolyi Izr. Nőegylet Elnöksége.

— Támadás egy rendőr ellen. Kozma György és Szilágyi György szaniszlói lakosok pénteken délután beállítottak Nagy Pál helybeli lakos régi Petri-utczai vendéglőjébe és ott a vendéglőssel majd az ott ülő Friedl János volt nagykárolyi jelenleg mezőpetri-i lakossal czivódni kezdtek. Ezek a közelben posztoló Szász Gyula rendőrt hívták segítségül, ki is megjelenvén a rendetlenkedőket csendre intette. Mikor eltávozni akart, Szilágyi György kést rántott elő és utána rohant, mire a rendőr a feléje intézett késszurást elhárítandó kardot rántott. Azonban a túlerővel szemben nem boldogult és össze-vissza verték, kardját elvették és jobb halántékán és nyakszirtjén nagyobb sérüléseket ejtettek rajta. A jelenvolt vendéglős, Friedl János és az összefutott környékbeliek mentették ki a rendőrt veszélyes helyzetéből, a tetteseket pedig az időközben előhívott rendőrök letartóztatták és bekisérték a városházára, hol is a rendőrkapitány nevezetteket azonnal kihallgatta és ellenük az eljárás hatóság elleni erőszak büntette miatt folyamatba tétetett.

— Vízbe ölte magát. Simon János ópályii gazdaember néhány évvel ezelőtt elvesztette feleségét, kivel boldogan élt hosszú éveken keresztül. Nyolcz gyermeke anya nélkül maradt, ezen körülmény folytán határozta el magát arra, hogy újra megnősül. A második feleség saját gyermekeinek kedvezett inkább, ebből és hasonló esetekből kifolyólag perpatvar származott, mely