Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-18 / 33. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Kályhagyár városunkban. A nemrégiben alakult „Nagykárolyi Hitelbank“ kezdeményezésére cserép-kályhagyári és fűtőanyag-elárusító részvény- társaság van alakulóban. Az uj részvénytársaság 300 darab egyenként 100 korona névértékű részvény kibocsátása által létesül 30.000 korona alaptőkével. Az alapítók,között a „Nagykárolyi Hitelbank“, Dr. Falussy Árpád főispán, Dr. Kovács Dezső és Dr. Adler Adolf ügyvédek, Dr. Komoróczy Iván árvaszéki ülnök, Kerekes Zsigmond vármegyei aljegyző, Márton Sándor m. kir. erdőmester és Fo- garassy Sándor szatmári mérnök szerepelnek. A részvény aláírási ivek már kibocsáttattak és az aláírás zárideje 1907. évi október 14-ike. Az uj kályhagyár volna az első azon ipari alakulások között, melyek városunk ipari és gazdasági életének felvirágoztatására tervezve vannak. Majd jön a többi is — Betörés. Csütörtökön éjjel a nagykárolyi vasúti állomás mellett lévő, Zvibel Lajos tulajdonát képező petróleum-raktárt ismeretlen tettesek feltörték és onnan egy hordó petróleumot elloptak. — Kőműves sztrájk. Korunk ipari mozgalmainak ismét kiviritott városunkban a kőműves-sztrájk alakjában egyik virága. A nagykárolyi kőművesek a szerdai nap folyamán beszüntették a munkát az egész vonalon. A sztrájk előzménye az, hogy Varga Ferencz a városunkban ismert szoczialista agitátor e hó 13-án este a szakegyletben gyűlést akart tartani, mely gyűlést azonban, mivel az bejelentve és engedélyezve nem lett, a rendőrség feloszlatta és az egylet helyiségeit becsukatta. Mivel pedig az ezen intézkedés megváltoztatása végett a rendőrségnél megjelent küldöttség Demidor Ignácz rendőrkapitány részéről igen helyesen azon választ nyerte, hogyha sérelmeik vannak, forduljanak a felsőbb hatóságokhoz, Vargának pedig, amennyiben a város területéről huszonnégy óra alatt el nem távozik, mint foglalkozás nélkülinek a letartóztatást helyezte kilátásba, e válasz a küldöttséget ki nem elégítvén, sztrájkba léptek. Helyeseljük a rendőrkapitány eljárását, mert jóllehet, teljesen értjük és méltányoljuk az össz- munkásságnak helyzetük javítására irányuló, de csakis a lehetőség határai között mozgó actiót, helytelenítenünk kell minden olyan mozgalmat, mely a hatóság oly intézményeivel szemben keres a sztrájkokban orvoslást, mely intézkedések esetleges jogtalansága más utón orvosolható és orvoslandó. — Robbanás a villanytelepen. A nagykárolyi villamos művek telepén pénteken d. u. fél 3 órakor a víznyomó készülék lég-szivattyuja felrobbant. A hatalmas nyomás a lég-szivattyu burkolatát képező vasszekrény fedelét feltörte és a vasdarabokat egész a gépház plafondjáig dobta fel. A robbanás idejében a gépházban öt ember tartózkodott, kiknek szerencsére semmi bajuk nem történt. A robbanás véletlenség műve s Így mulasztás senkit sem terhel. — Megszűnik a vaggonhiány. A gazdaköröket igen közelről érdeklő nagyfontosságu vasúti intézkedésről adunk hirt. —- A Fejérváry-kormány annak idején Olaszországnak kétezer darab teher kocsit adott kölcsön. — Ezek közül a kocsik közül 1839 drb már visszaérkezett Olaszországból és a magyar vasúti és pénzügyi közegek már átvették őket. Ami hátralevő kocsit augusztus elsejéig vissza nem küldtek, azokért az olaszországi bérlők kocsinként napi nyolcz lira bírságot kötelesek fizetni. Hogy milyen rendkívül nagyjelentőségű Kossuthnak és Szterényi- nek ez az intézkedése, nem kell fejtegetnünk. Élénk emlékezetben él még a vaggonhiány következtében a télen dühöngött széninség s ez magában magyarázza, mily nagy fontosságú a kereskedelmi kormánynak elhatározása. A vaggonnak visszahozatala elejét veszi egy újabb széninségnek és az azzal járó minden nyomorúságnak, nem is szólva arról, most aratás után, mily fontos a gabona és közvetlen a kenyér árára a több vaggon. — Elhamvadt búza asztagok. Szatmáriéi körülbelül 4 kilométernyire az Udvari felé vezető utón Fényes Péter birtokán, melyet Schwarcz Mór gazdálkodó bérel f. hó 10-én mintegy 6 kazal búza 10000 korona értékben elhamvadt. — Eljegyzés. Gufárt Márton polgártársunk leányát, Erzsikét, eljegyezte Almássy János szatmári kereskedő. — Aszphalt-mizériák. Nagykárolyban az aszphalt- járdákat átszelő udvari vízlevezető csatornákat szabály szerint vaslemezzel kellene befedni. Ez azonban csak néhány helyen van igy. A legtöbb ilyen csatorna ócska, rósz deszkával van lazán leboritva, úgy hogy ha a járó-kelő közönség alatt nem is minden esetben szakad le, de mindenki feltétlenül megbotlik benne. Ezen a szabad közlekedést veszélyeztető állapotokra felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét. — A dánosi gyilkosságnak áldozata. Biharudvarin a falu gyermekei rabiósdit játszottak. Egy Kóti Károly nevű gyermek volt a dánosi haramia, akit kötél általi halálra Ítéltek. Az ítéletet játszótársai mindjárt végre is hajtották. Hurkot kötöttek a nyakára és egy fa ágára fölhúzták. A gyermek már rugdalózott, de a többi azt hitte, hogy tréfál s tovább hagyták lógni, mig meg nem fuladt. — A baromfitenyésztés tavaszi teendője. A baromfitenyésztőnek most legtöbb gondot a csirkék kikeltése és felnevelése okoz. A mostani munkától függ a tenyésztés sikere és haszna. Ezen időben van a tenyésztőnek legnagyobb szüksége tanácsra és kipróbált oktatóra, tájékoztatóra és vezetőre. A baromfi- tenyésztés összes ágaival és összes teendőivel szakszerűen csakis egy munka foglalkozik és ez Parthay Géza: Gyakorlati baromfi-tenyésztés czimü könyve, mely gazdagon illusztrálva, megbízható tanácsot ad a tenyésztőnek minden szakbeli szükségletére. A szóban levő könyv ára 3 korona s az összeg beküldése mellett megrendelhető a Szárnyasaink czimü baromfi-tenyésztési szaklap kiadóhivatalában Budapesten, Rotten- biller-utcza 30. szám.-- A trafikok munka szünete. A pénzügyminiszter legújabb rendelete szerint, mely e hó elsejével lépett életbe, a nem kizárólagos dohányárusok vasárnapokon és Szent István napján a főüzletek nyitva- tartására megszabott időn túl a dohánygyártmányok eladásával is szünetelni tartoznak. — A kizárólagos dohányárusok vasárnapokon és Szent István napján délután 3 óráig kötelesek az üzletüket nyitva tartani, azontúl az üzletet bezárni és a dohány eladást beszüntetni tartoznak. A fürdő, üdülő és kiránduló helyeken és a vasúti pályaudvarokon fennálló rendes, valamint valamennyi korlátolt dohányárudásra nézve az eladás jelenlegi módozatai továbbra is érvényben maradnak. — E szerint a kereskedők déli 10 óráig adhatnak el dohányt s szivarokat, a kizárólagos dohányárusok délután 3-ig kötelesek árulni. A korlátolt dohányárusok — vagyis korcsmárosok — ivó vendégeknek ezentúl is épp úgy adhathatnak szivart és czigarettát, mint eddig. Vidék. — A mátészalkai önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára javára 1907. augusztus 18-án népünnet pélylyel, tombolával és világpostával egybekötőt- tánczestélyt rendez. — Leintett gör. kath. lelkész. Hidegkutról Írja levelezőnk : az „Astra“ czimü román nemzetiségű irodalmi és közművelődési egylet évi közgyűlését e hó ll-én tartotta Hidegkuton. A gyűlés minden tekintetben kifogástalanul folyt le és semmiféle magyarellenes hangulatnak nyoma sem volt. Gyűlés után közebéd volt, amelyen számos magyar felköszöntő hangzott el. A többek közt Ardeleán László vetési g. kath. lelkész is magyarul köszöntötte fel a kiküldött nagybányai főszolgabírót. Mikor Ardeleán magyar nyelven kezdett beszélni, Stanciu György batizvasvárii gör. kath. lelkészből (valószínűleg a bor hatása alatt) kitört a dákórománizmus s elég merészen szónokló paptársát „abeug“ és „eláll“ kifejezésekkel zavarta, nyíltan mutatva azt, hogy az ő fülének a magyar szó sehogy sem tetszik. A főtisztelendő urat azonban a mellette ülő paptársai csakhamar leintették és megmagyarázták neki, hogy közbekiáltásaival milyen baleset érte. A tisztes pap a leintés után kelletlenül bár, de elhallgatott. Mint bizalmasan értesülünk, Stanciu lelkész ur mindenütt azzal hivalkodik, hogy őt a szamosujvári gör. kath. püspökség azért küldötte Batizvasváriba, miszerint románnemzetiségii politikát követve, a már magyarosodni indult község híveit térítse vissza. Ilyen missió teljesítésére nem hisszük, hogy a lelkész urnák megbízatása lenne. CSARNOK. Vida Mariska emlékének. „Meghalt Mariska“ ! Ezt mondja szomorú apád, mi pedig szájról-szájra adjuk a fájdalmas hirt. Szép volt életed, mert fiiatalságod mellett maga. az ártatlanság voltál. Mikor liliom lelked ontotta illatát, mikor serény kézzel ültetni kezdted az erény magasztos virágait tanítványaid gyönge szivébe, akkor szakított le a halál és ragadott el körünkből, kik oly sok szép reményt fűztünk hozzád . . . Ifjan, a föld salakjától megtisztultan oda költöztél, hol az igazi boldogság honol. Istenem! Kárpótold bőven mérhetetlen szenvedéseiért! ... Az iskolában példányképünk voltál. Távol volt tőled hiúság és pajkosság; komoly, kötelesség tudó voltál. Csak akkor vonult el arczodon a vidámság lehelete, ha ünnepen fehér ruhát öltliet- tél; ilyenkor elég volt megjelenned közöttünk, hogy — okosabb játékba kezdjünk . . . Elváltunk ! Téged elszólitott körünkből a vágy, hogy tanulj és taníts ... Tanítónő lettél . . . Ott voltál az esküvőmön is. Okos szemeddel szelídségre, türelemre figyelmeztettél. Aztán megint nem láttalak sokáig. . . . Nagy volt örömöm, mikor a sors úgy határozta, hogy ott légy tanítónő, hol gyermekséged komoly álmait álmodtad, hol oly gyakran jelentél meg közöttük — kis fehér ruhádban. Örömöm csak fokozódott arra a gondolatra, hogy te fogod majd oktatni az én kis lányaimat is. Már élvezni véltem fáradságod eredményét; az Ur azonban másként akarta, másképen intézkedett! . . . Többé nem nyitod fel okos szemedet; a halvány mosoly megfagyott ajkadon! Már nem hívhatunk többé vissza; nem lehetsz a mienk, mert oda költöztél, a honnan nincs visszatértés. A világ nem elégíthette ki lelkedet, örömet is csak fukarul juttatott . . . Most azonban az örök boldogság honában örvendezhetsz, angyalok társaságában testvéreiddel és anyáddal játszadozhat lelked ... Most boldog vagy ! . . . Augusta. HIRDETÉSEK: Magyar királyi államvasutak ikletvezetősége Dsbreczenb en. 25334—1907. sz. Hirdetmény. Értesítjük a t. szállító közönséget, hogy az áruforgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében további intézkedésig Nagykároly állomásunkon a fel- és leadásra kerülő mindazon áruk után, melyeket a vasút a díjszabás I. rész P) szakasz A—VI. fejezete értelmében nyitott kocsikban szállíthat, a 0.4 fillér fekbér egységtételt négyszeresére vagyis 1.6 fillérre felemeljük — és ezen áruk közül rendes körülmények között 4 napi fekbérmentességet élvező áruk fekbérmentes idejét 2 napra leszállítjuk. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák múlt év junius 9-én kelt 41624—III. számú rendeletében gyökerező ezen intézkedésünk folyó év augusztus 21-én lép életbe. Debreczen, 1907. augusztus 14. Az üzlet vezetőség. Árverési hirdetmény. A budapesti VII. kir. járásbíróságnak 1907. évi Sp. V. 599—3. számú végzése következtében Dr, Hedvig Henrik ügyvéd által képviselt Hedvig Sándor javára Érkörtvélyes dengelegi gazdaság és Baumli József ellen 291 kor. 40 fii. s jár. erejéig 1907. évi julius hó 27-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1400 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : ökrök és takarmány nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek nagykárolyi kir. járásbíróság 1907. évi V. 558—2. számú végzése folytán 291. kor. 40 fillér tőkekövetelés, ennek 1907. február 12. napjától járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 80 kor. 94 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Erkörtvélyesi tanyán adósok lakásán az esetleges fizetett összegek betudtával leendő meg tartására 1907. évi augusztus 22-ik napjának d. e. V2 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-ez.107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fog adatni. Nagykároly, 1907. augusztus hó 12. Fazekas, kir. bir. végrehajtó. 2450—1907. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A m.-szálkái kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Schwartz Sándorné m.-szálkái lakos végrehajtatóuak Váradi Gáborné mátészalkai lakos végrehajtást szenvedő elleni 195 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a mátészalkai kir. járásbíróság területén Mátészalka nagyközségben fekvő a róm. kath. egyház, mint földtulajdonos nem telekkönyvezett ingatlanára épitett Váradi Gáborné végrehajtást szenvedő tulajdonát képező, vályogból épült, cserépzsindelylyel fedett, egy szobából és pitvarból álló lakóház, mint felülépitményi és fölhaszonélvezeti jogra az árverést 700 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1907. évi szeptember hó 12-ik napján d. e. 10 órakor Mátészalkán alantirt kir. járásbíróság árvarelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát vagyis 70 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Mátészalkán, a kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1907. évi junius 9-én. Bányay, kir. járásbiró. 895—1907. végreh. sz. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbíróságnak 1907. évi Eg. V2 sz. végzése következtében Jakab Jószef javára Buschman István és neje ellen 400 kor. jár. erejéig 1907. évi április hó 8-án foganatosított kielégítési végrehajtás folytán le- és felülfoglalt és 1401 kor. becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok, lovak, szekerek stb. nyilvános árverésen eladataak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbiróság 1907. évi V. 265—3. számú végzése folytán 400 kor. tőkekövetelés, ennek 1907. évi márczius hó 28 napjától járó 5% kamata és eddig összesen 23 kor. 70 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Nagykárolyban adós lakásán az esetleges fizetett összegek betudásával leendő megtartására 1907. évi augusztus hó 19-ik napjának d. e. 11 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c 107. és 103. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Nagykároly, 1907. évi augusztus 2-án Fazekas, kir. bírósági végrehajtó. 914/1907. végreh. sz.
