Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-24 / 12. szám

S z Pusztafentős község képv. test. községi pénzek elhelyezése tárgyában kelt határozata. III. Szappanpataka község képv. test. községi pén­zek elhelyézése tárgyában kelt határozata. III. Nyircsaholy község képv. test. határozata közkút átalakítása tárgyában. III. Csengerujfalu község képv. test. ingatlan ela­dása ügyében kelt határozata. III. Ráksa község képv. test. határozata ingatlan bérbe adása ügyében. III. Pusztafentős község képv. test. határozata 6 drb s.-m.-berkeszi hitelszövetkezeti részvény vásárlása ügyében. III. Szappanpataka község képv. test. határozata 5 drb s.-m.-berkeszi hitelszövetkezeti részvény vásárlása ügyében. III. Berkeszpataka község képv. test. határozata 10 drb s.-m.-berkesz hitelszövetkezeti részvény vá­sárlása ügyében. III. Berkeszpataka község képv. test. határozata községi pénzek elhelyezése ügyében. III. Nagysomkut község telekvételi ügye. III. Veresmart község képviselőtestületének hatá­rozata ingatlan átengedése ügyében III. Nagysomkut község képv. test. ingatlan eladás ügyében kelt határozata. III. Giródtótfalu község képv. test. határozata telek- vásárlás ügyében. III. Erkörtvélyes község képv. test. ingatlan vagyon eladása ügyében kelt határozata III. Balotafalu község képv. test. államkölcsön kötvény és ingatlan átengedése ügyében hozott határozata. III. Oláhtótfalu község képv. test. ingatlan átenge­dése ügyében hozott határozata. III. Blum József felebbezése Lippó község képv. test. a bor- és husfogyasztási adó bérlete ügyében hozott határozata ellen. III. Székely Ernő felebbezése Gaura község képv. test. a község tulajdonát képező tőkepénzeknek elajándékozása tárgyában hozott határozata ellen. III. Dr. Miskolczy Sándor felebbezése Hóba község képv. test. 28—1905. sz. kgy. határozata ellen III. Nagysomkut község képv. test. határozata Buttyán László nagysomkuti lakos kérelme tár­gyában. III. Dobrácsapáti község határozata a szamos-bal- parti ármentesitő társulattal kisajátítási egyezség ügyében. III. Kiskolcs község határozata az eesedi-láp lecsa­poló stb. társulattal kötött kisajátítási egyezség ügyében. III. Sárosmagyarberkesz község határozata ingatlan bérbeadása tárgyában. Mikola község iskolaépitési ügye. III. Csenger község határozata a Szatmár—máté­szalkai h. é. vasútra megszavazott hozzájárulás tárgyában. III. 0 Vajda János-társaság segély iránti kérelme. III. Csanálos község 1904. évi számadása. 111. N. Szabó Albert ügyvéd és bizottsági tag kifogása a csanálosi 1901. évi számadás tárgyában. Iriny község 1904. évi számadása. 111. Dr. N. Szabó Albert ügyvéd és bizottsági tag kifogása Iriny község 1904. évi számadás tárgyában 111. Ezenkívül több községi költségvetések és zár­számadások. Búcsúztató. Ha megszűnik dobogni egy szív, mely ezer és ezer szív dobogását értette és érezte, ha elnémul az ajk, mely ezer és ezer ember imáját tolmácsolta Istenének, ha elnémul ilyen ajkon a dal, mely ezer és ezer ember lelkében keltette fel a legmagasztosabb érzelmeket, úgy kétszeres erővel ragadja meg a távozás fájó érzete az emberek szivét. G. Diószeghy Mórnak, az érkávási papköltő­nek immár kihűlt tetemeit már megtámadta az enyészet mindent elpusztító hatalma. Költői lelke már visszaszólt Istenéhez, poriásnak induló tetemeit már magába zárta az anyaföld örök nyugalmat nyújtó méhe. Nem csendül föl többé ajkán az ihletett ének, a pap nem nyújtja többet a vigasz­talást szenvedő hívének. Elhallgatott örökre 1 Mi, kik csak nagy ritkán emelkedünk fel az ő birodalmába, a dalok és énekek misztikus világába, kik idekötve a napi politika és események szennyes forgatagába, nem is értjük az ő lelke világát, meg- illetődve tesszük le sírjára az örök emlékezet her­vadhatatlan koszorúját. Mi, kik legjobban Írásaiból ismertük őt, nem engedhetjük nagy útjára búcsúz­tatás nélkül . . . A szeretet és visszaemlékezés soha el nem lángoló szövétneke lobogjon örökké sírja felett. Az érkávási temető dalos madarának andalító éneke zengje örök időkön át búcsúztatóját, porladó tete­mének porszemeit a temetőben végigfutó szellő kapja szárnyára s az ő puritánságával és haza­szeretetével termékenyítse meg a honfi sziveket. Béke poraira, áldás emlékére! Dr. Antal litván. ATMARMEGYEI közlöny hírek. — Előléptetés. Sándor Géza, ki a helybeli kir. adóhivatalnál sok éven át mint adótiszt működött és előzékeny modoráért köztiszteletben állott, adóhivatali ellenőrré lelt előléptetve s ily minőségben Bánffy- Hunyadra áthelyezve. — Búcsú bankett. A folyó év április 1-én nyug­díjba vonuló Serly György városi pénztárnok tiszteletére a városi tisztikar ma a Polgári Olvasókör helyiségében bucsuvacsorát tart. — Lemondás. Dr. Gózner Elek helybeli ügyvéd, járásbíróságunknál viselt ügyészi megbízotti állásáról a napokban benyújtotta lemondását. — Árvízveszély vármegyénkben. Mint lapunk zár­takor értesülünk, az idei szokatlan hosszú tél követ­kezményeként oly sokáig tartó havazások előre várt eredménye már mutatkozni kezd. Nem is szólva arról, hogy bár nekünk folyó vizünk nincs, városunk ala­csonyabb helyein árvizszerü állapotok vannak, úgy magát Szatmár városát, a hol már 5 méteren felül van a vízmagasság, mint csaknem az összes Szamos és Kraszna menti községeket a legkomolyabban fenye­geti az árviz veszedelme. Az illetékes hatóságok nagy­ban hozzá láttak a lehető óvintézkedések megtételéhez. — Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képvisclő-testülete ma délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tisztújító közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a városi pénztárnoki, — s az esetleg előléptetés utján megüresedhető pénztári ellenőri állás­nak választás utjáni betöltése. — A népkonyha bezárása. A helybeli izr. Nőegylet által fenntartott népkonyha, melynek áldásos műkö­dését fennállása folyamán annyiszor volt alkalmunk a legőszintébb elismerés hangján szóvá tenni, ehó 19-én bezárult, letelvén az idő, a mely alatt évről-évre működni szokott. — Változás vlllanytelepünk vezetőségében. Mann­heim Rezső, villanytelepi üzemvezető, mint értesülünk állásáról való lemondását Debreczeni István polgár- mesternek bejelentette és junius 1-én megvállik állásától. — Halálozás. Két bájos, viruló asszonyt ragadott el szerettei közül e héten a halál, őszinte gyászba borítva a mélyen sújtott családokat, őszinte részvétet keltett az ismerősök és gyászolók nagy seregében. Az egyik Dr. Sternbetg Gyuláné, a városunkból nemrég Fehér-Gyarmatra közjegyzővé kinevezett ügyvéd neje, kit Fehér-Gyarmatról hoztak ismét Nagykárolyba örök pihenésre, a másik Csetényi Emilné, szül. Schiff Szeréna ,a városunkban pár éve elhalt, közbecsülésben részesült Schiff Ábrahám kereskedő leánya. Az előbbit f. hó 18-án, az utóbbit 19-én helyezték örök nyuga- galomra a helybeli izr. temetőben, a város közönsé­gének nagy részvéte mellett. Fürt Ferencz főrabbi gyönyörű szavakkal búcsúztatta el a korán elhunyta­kat. Nyukodjanak békében ! — Lemondott szerkesztő. Varjas Endre a „Szat- márvármegye“ szerkesztőségéről lemondott. — Népgyülós Nagykárolyban. A Nagykárolyi szocziáldemokrata párt folyó hó 17-én, vasárnap délu­tán népgyülést tartott a nagypiacz-téren mintegy 1500 ember jelenlétében. A népgyülés első pontja a nép gazdasági és politikai helyzete, oly elasztikus gyűjtő kifejezés, amely állandóan ott szerepel a szocziálde- mokraták programmján. Ezt a pontot Horváth Gusztáv debreczeni órásmester adta elő igen elmésen. — Horváth Gusztáv után Varga Ferencz a városunkban már némi hírnévre vergődött agitátor, beszélt a vidéki agitácziókról, miközben egy igen figye­lemre méltó indítványt pendített meg a munkás-piacz felállításáról városunkban. A gyűlés által egyhan­gúlag elfogadott határozati javaslatot Sternberg Ottó, a helyi pártszervezet titkára olvasta fel, rövid szavakkal kitartásra szólítva fel a munkásságot, melyet az hatalmas éljenzéssel fogadott. A hatóság részéről Csorba Gyula rendőr alkapitány volt jelen s néhány­szor bizony kénytelen volt Horváth Gusztávot mérsék­letre inteni. A kivonult csendőrség, hála Istennek munka nélkül távozhatott. — Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést. Alulírottak mélyen megtört szívvel tudatjuk a legsze- retőbb édesanya, nagyanya és testvérnek özv. Kováts Ferenczné szül. Müller Berta úrasszonynak folyó évi márczius hó 20-ikán d. e. 8 órakor életének 23 ik évében hosszas szenvedés után történt csöndes elhunytét. Drága halottunk földi részei f. hó 22-én délelőtt 9 órakor a Kossuth-utczai gyászháznál tartandó beszen- telés után a csanálosi sirkertben fognak örök nyuga­lomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozatok a megboldogult lelkiüdvéért folyó évi márczius hó 22-én délelőtt 10 órakor a csanálosi, 23-án délelőtt 9 ólakor pedig a nagykárolyi plebánia-templomban fognak az Egek Urának bemutattatni. Kelt Nagykároly­ban, 1907. márczius 20. Áldás és béke lengjen a drága halott porai falett 1 Kováts Bella férj. Varga Lőrinczné, Kováts Nándor, Özv. Molnár Lajosné szül. Kováts Irma gyermekei. Tikos Anna férj. Kováts Nándorné menye. Varga Lőrincz veje. Kováts Jenő, Kováts Tibor, Molnár Mihály unokái. Özv. Fok Ignáczné szül. Müller Karolina, özv. Gulyás Józsefné szül. Müller Ilona, Özv. Hidegh Árpádné szül. Müller Krisztina testvérei. Hidegh Ilona és Bella unokahugai. — Felhívás. Az országos gyermekvédő Liga: egy országos gyermekvédő alap létesítése s ennek következtében a gyermekvédelem minden ágazatának felkarolása és hathatós támogatása czéljából folyó év április hó 2-án és 3-án gyermeknap vásárt rendez. A gyermeknapon a kereskedők, iparosok, lelkészek orvo­sok, gazdák, tisztviselők, katonák, kávéházak, vendég­lők, szállodák, közlekedési és más vállalatok tulajdo­nosai szóval mindenféle állású egyének önként kötelezik magukat arra, hogy ezen napi bevételüknek tetszés­szerinti hányadát a gyermekvédő alap javára befizetik, a mi által belépnek a Ligába. A Liga tagja lehet min­denki, férfiak, nők, gyermekek. Tagsági dij nincs, a tagság csak ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az illető az Országos gyermekvédő alap javára a gyermek napon a napi bevételének egy százalé­kát befizeti, vagy ha azt bármi okból tenni nem kívánná, valamely másik napon saját maga által meghatározandó bármily csekély adományt juttat a Ligának. Az adomány nyújtás nem évenként ismétlődő kötelesség. A jótékony intézmény érdekében felkérem a t. közönséget, hogy a gyermek napon szük­ségletét fokozottabb mérvben kegyeskedjék beszerezni, az olyan üzletekben, hol gyermekvásárnapot tartanak, mert a bevétel egyrésze az Országos Gyermekvédő Liga alapjának gyarapítására felajánltatott. Nagykároly, 1907. márczius 19-én. Debczeni István, polgármester. — Kinevezés. Debreczeni István polgármesier Csata Gerzont, a helybeli Önsegélyző Népbank köny­velőjét, a Nagykároly városi villamos művek könyvelő­jévé nevezte ki. — A répamag impregnalásáról. Az Országos MagyarGazdasági Egyesület földmivelésügyi és növény- termesztő szakosztálya Kerpely Kálmán tanár elnök­lésével ülést tartott, amelyen Rázsó Imre gazdasági akadémiai tanár tartott szakelőadást a répamag impreg- nálálsáról és ennek gazdasági jelentőségéről. Az értekez­letről szóló tudósítást részletesebben áttanulmányozva nekünk még volna néhány szavunk a tárgyhoz, mert mintha kis konkurrenczia-izt éreznőnk ki a dologból. Az étr kezleten ugyanis magkereskedők is vettek részt és pedig olyanok is, kiknél nem szerezhető be az impregnált répamag. Az értekezletnek olyan színezete volt, mintha azt a gazdák védelmére (?) tartották volna! Szép és nemes szándék, de talán nem is volt rá szükség, mert az impregnált répamag, melyet MauthnerÖdön budapesti magkereskedő hoz forga­lomba határozottan sokkal jobb a nem impregnáltnál. Az impregnált répamag 11 év óta elért sikereit nem lehet tudományos értekezletekkel kisebbíteni, mert azt ez ellen védi ezer gazda, kiknél éveken át mindig jelesen vált be, — Árvíz Nagykárolyban. Ez a specziálitás is csak nálunk van meg. Se folyónk, se tavunk még a negyedik határon sincs és mégis Nagykároly város egy részében árviz alatt voltak a házak, az utczák. A hétfő óta tartó esőzés megindította a Nyulháton a hóolvadást, amiből kifolyólag az egész Téglaszin, továbbá az Újsor viz alatt volt. Ezen a részeken a pinczék kivétel nélkül és mintegy 20 lakás szobái vízzel voltak telve. A forgalom teljesen megakadt. — A czipósz-sztrájk- A nagykárolyi czipész- segédek sztrájkjában semmi különösebb változás nem fordult elő. A munkaadók ragaszkodnak megállapodá­saikhoz, viszont a segédek sem hajlandók követelé­seikből engedni. Békére tehát ezidőszerint nincs kilátás. A harcz mindkét részről elkeseredetten folyik. — A iohnston-féle eredeti amerikai aratógépek kitüntetése. Vettük a következő sürgönyt: „Csanád- megye legelőkelőbb nagybirtokosaiból alakult arató­gépszövetkezete — élén a magyar királyi állami ménes­birtokkal — az összes bel- és külföldi gyártmányú aratógépek tüzetes megvizsgálása után — a Johnston gépeket találván a legkiválóbbaknak és a hazai viszo­nyokra a legalkalmasabbaknak, — a F'öldmivelésügyi minisztérium hozzájárulásával mai napon saját hasz­nálatára egyelőre 80 drb Johnston marokrakó és 20 drb Jonston kévekötőgépet vásárolt. E sürgönynyel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Johnston-aratógép- gyár képviselője és főraktárosa Spitz Mór Nagykároly, Deák tér 4. — Halálozás. Rosenberg Adolf városunk fia f. hó 15-én Budapesten 58 éves korában elhunyt és f. hó 17 én a Rákoskeresztúri temetőben tétetett örök nyugalomra. Az elhunytban Rosenberg Bernát polgár­társunk testvérbátyját gyászolja. — Keresve sem találhatni jobb példát az angol gyermek nevelésnél, hol a gyermek 6—10 éves korában állandóan Csukamájolajat iszik, mely célra a Zoltán-féle Csukamájolajból a kivitel igen tetemes azért, mert e készítmény teljesen iz és szagnélküli s gyermek, felnőtt szívesen veszi. — Munkás piacz Nagykárolyban. A budapesti földmunkások országos szövetségének helyi cso­portja a vasárnapi népgyülés határozatából kifolyólag kérvényt nyújtott be a városi képviselő-testülethez. A helybeli földmunkások azt kérik ebben, hogy miután a munkások alkalmazása a munkaadók részéről nehézségekbe ütközik, engedtessék meg nekik, hogy a korláttal bekerített konyhapiaczon naponkint állandóan, esetleg csoportosan is tartózkodhassanak és ott munkás piaczot létesítenek. — (Legelterjedtebb, legolvasottabb, legkedveltebb.) Szinte a köztudatba átment már ez a három jelző a Pesti Hirlap-pal kapcsolatban. S ha úgy elterjedt s ha oly kedvelt e lap a magyar olvasóközönség köreiben : bizonyára oly erényeknek köszönheti, melyekkel más lapok kevésbbé dicsekedhetnek. Valóban : mindig radi­kálisan szabadelvű volt; függetlenségét mindig meg tudta őrizni váltakozó kormányokkal, pártokkal és politikai irányzatokkal szemben: mindig hü maradt a demokráczia eszméhez és erényeihez. Tartalomra nézve legbővebb s vannak rovatai, melyek népszerűségét rendkívüli módon fokozták; ilyen a Szerkesztői üze­netek rovata (naponta több, mint más lapokban egész héten), a Színház, zene és képzőművészet rovata, mely egyenesen vezető szerepet visz a napi sajtóban ; az Esti levelek és Kis komédiák, melyekhez ugyancsak Tóth Béla az Esti levelek szellemes Írója, áprilistól kezdve rendkívül érdekes s a sajtóban egyedül álló uj rovatot nyit. Sport-rovata a legbővebb s még a különben^íegkimeritőbb tőzsdei tudósításai sem nél­külözik a szivderitő humort. Hölgy-olvasói kedvezmé­nyes áron rendelhetik meg a ma legjobbnak elismert

Next

/
Oldalképek
Tartalom