Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-10 / 10. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY

A vármegyei közigazgatási bizottság ülése,

A vármegyei közigazgatási bizottság az évi III-ik ülését folyó hó 8-án tartotta, meg a vármegyeháza kistermében Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. J elen voltak a közigazgatási előadókon kivül: Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Papp Béla kir. ügyész, Kacsó Károly főmérnök, Czverdely Andor kultúrmérnök, Gr. Károlyi István, N. Szabó Antal, Luby Géza, Luby Béla, Jékey Zsigmond, Madarassy Dezső, Dr. Kovács Dezső, Jármy Andor, Böszörményi Emil bizottsági tagok. Domahidy István bizottsági tag elmaradását kimetette.

Az alispáni jelentés szerint a személy és vagyonbiztonsága vármegye területén a múlt hónapban jó volt. Az ügyforgalmi kimutatás előterjesztése után megemliti az alispáni jelentés, hogy különösebb intézkedést igénylő esetek nem fordultak elő.

Kultúrmérnök a Gróf Károlyi Lajos tulajdonát képező szentmiklósi uradalom lecsapolásáról tesz jelentést. E tárgynál N. Szabó Antal szólalt fel aziránt, hogy a nyirvidék belvizszabályozása mikor fog megtörténi? Előadó megnyugtatta a felszólalót, hogy mihelyt a hozzájárulási költségek belesznek fizetve, a munkálatok azonnal megkezdődnek.

A tanfelügyelői jelentés szerint február hóban 35 községben 48 iskola látogatás volt. A magyar nyelv tanitása a legtöbb helyen nem kielégitő. Nagykároly város azon kérelme, * hogy a szervezés alatt álló gazdasági ismétlő iskolába egy tanítónői állás is rendszeresittessék, pártolólag lett illetékes helyre felterjesztve.

Az árvaszéki elnöki jelentés Szatmárvármegye árvaszékének február havi ügyforgalmát foglalja magában.

N. Szabó Antal erősen ki kell azon szabálytalanság ellen, hogy az árvaszéknél egyes fontos ügyek sokszor 1 évig elintézetlenül hevernek. Előadja, hogy ezen körülmény bénitólag hat úgy a közvetlenül érdekeltekre, valamint a vonatkozó ügyek elintézésénél a bíróságok működésére is.

Elnöklő főispán is elismeri, hogy az ügyek érdemi elintézése az árvaszéknél csigalassuságu, azonban okát abban látja, hogy a rendelkezésre álló személyzet kevés. E végből illetékes helyen előterjesztést is tett egy újabb árvaszéki ülnöki állás rendszeresítésére. A közigazgatás más ágaiban is intézkedni fog a fogalmazói létszám emelésére vonatkozólag.

A főorvosi jelentés szerint a múlt hónapban a fertőző betegségek közül a vörheny, kanyaró és hökhurut lépett fel a szokottnál nagyobb mérvben. Az egészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak. Javasolja, hogy a vármegyében több uj körorvosi állás rendszeresittessék, mert ezidőszerint a körorvosok túl vannak terhelve, ami a közegészség- ügy rovására megy. (Ezt a körülményt jó lesz figyelembe venni a nagykárolyi járás 1. számú egészségügyi körorvosi állásának betöltésénél. A vármegye vezetősége tudtunkkal oly orvos megválasztását igyekszik támogatni, aki már is túl van halmozva hivatásbeli teendőkkel.)

A kir. pénzügyigazgató, kir. ügyész és állam- épitészeti hivatal főnöke által előadott szokásos jelentések után a közigazgatási bizottság Bódy László penészleki körjegyző ellen azért, mert egy lelkészi hivatalhoz sértőhangu átiratot intézett — fegyelmi eljárást rendelt el.

N. Szabó Antal arra kérte a főispánt, hogy a megyei távbeszélő létesítéshez a kormánynál segélyt eszközöljön ki. Elnöklő főispán válaszában kijelentette, hogy ez ügyben már előzőleg intézkedett. A vármegyének csak a vezeték sodronyokat és a szükvarzók Társas köre számára. Senkinek. De Tollforgató Jánost egyre hívogatják a pódiumra, hogy olvasson, tehát írjon ingyen a kiváncsi közönségnek. És Tollforgató János, a könnyelmű, indolens, kedélyes fráter, egyre föllép a dobogóra és egyre olvas a nagyérdekü publikumnak. Mert rösteli a visszautasítást s mert szé- gyenli a fizetés kérést. Pedig ha valakinek szégyenkeznie kell, a felolvasást és a nyomába következő tánczestét rendező b'zottságnak kell pironkodnia. A mulató mikor adakozást kér a munkástól. A bizottság a rendezte fényes estének minden élvezetéért, minden szükségeséért fizet, csak az írónak nem. A czukrász, a világítás, a fűtés, a zene, a nyomtatványok, a virág árát beveszik a költségvetésbe, csak a felolvasás munkájának nem számítanak honoráriumot. Mert az iró hazafi, akinek szórakoztatnia kell a hazafitársait. Mert ők hazafiak, akik annyi tisztelettel viseltetnek az irodalom iránt, hogy nem p’rofanizálják pénzzel.

A pénz nem profanizál, ha becsületesen megszerezték s a művészet, amelyet ma már profán ételekre fogtak, mert az ambrózia és nektár kiapadt, nem érzi magát megszentségtelenitettnek, ha nem azok éltetik, de lehetővé teszik, hogy megéljen. És ugyanannak a sze- mérmetes rendező-bizottságnak tagja könyörtelenül behajtja az iró tartozását, ha az esetleg kalapot vett nála. Mert a kalap mégis kalap, mig a novella csak novella. Kalapot az írónak is kell hordania, de felolvasást a kalaposnak nem kell hallgatnia. Világos tehát, hogy az iró fizet, a kalapos pedig csak tapsol. Nem hisszük, hogy ez a rend sokáig tarthat, mert az Írók, akik mindig csak fizetnek, elvégre is csak belátják, hogy az ő munkájuk nemcsak tiszteletre, de a megfizetésre is méltó. És okvetkenül megfogják ezt értetni a közönséggel is. Valamivel kevesebb felolvasás, de valamivel több jövedelem hasznára fog válni a magyar irodalomnak.

séges oszlopokat kell majd beszereznie, a felállítás és minden egyéb költségeket a kormány fogja fedezni.

Az ülés utolsó tárgyaként elnöklő főispán az Országos Gyermekvédő Liga megkeresését olvastatta fel. Ezen megkeresésben a Liga vezetősége nemes czéljának elérésében a vármegye támogatását kéri.

A főispán a megkeresést a bizottsági tagok figyelmébe ajánlotta és őket ez ügybeni agitáczióra hívta fel. 1

Városi közgyűlés.

Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 3-án, vasárnap délelőtt a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott.

A rendkívüli közgyűlés legérdekesebb pontja a nagykárolyi állandó sziház építési tervének oly módon való megváltoztatására vonatkozó bizottsági és polgármesteri jelentés volt, hogy a színház ne favázasnak építtessék, mint az eredetileg tervezve volt, hanem a favázak helyett tömör téglafal alkalmaztassák.

E városunkra nézve nagyon is fontos tárgy oly nagy számban vonzotta a gyűlésre a városi képviselő-testületi tagokat, amily szép számban azok még meg nem jelentek egyhamar.

A javaslat elfogadásával egy nagy hibát tett jóvá úgy a városi tanács, mint a képviselő-testület. Ma már, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy milyen könnyelműség volt annak idején a színház favázas tervezete. Hiszen olyan természetes, egyszerű dolog az, hogy a mikor már egy ilyen nagyobb szabású építkezéshez fog a város, azt úgy mint először elhatároztatott, megoldani nem szabad. Es ezt fényesen beigazolta a vasárnapi közgyűlés, a midőn talán össze vissza két szavazat hangzott el a régi terv mellett. A szavazás természetesen az ügy természetéből kifolyólag és a törvény kötelező rendelkezései folytán névszerinti volt.

De volt még mindig felszólalás a színház helyének megváltoztatására vonatkozólag. Az indítvány elvi helyességét nem tagadhatjuk. Dr. N. Szabó Albert ajánlotta ugyanis megfontolásra azt a körülményt, hogy nem e volna helyesebb a város részéről, ha az uj színház a Kölcsey-utczának a Nagyhajdu- város-utczára torkoló részén építtetnék fel, mert igy megoldható volna úgy a színház, mint az azon a város részen tervbe vett városrendezési kérdés is. Sajnos, a terv főleg financiális okokból ma már meg nem valósítható, a mint ezt a polgármester a felszólalásra adott válaszában kifejtette.

De örvendetes körülmény az is, hogy a tömör téglaépület nagyon sokkal többe nem kerül, az egész különbözet 17,595 korona, a melynek fedezése czél- jából különböző, a város kezelésében levő alapokból 18,000 koronás kölcsön lesz felvéve. Elvben elfogadta a közgyűlés Luczay János azon indítványát, hogy majd a színház úgy alakíttassák át, hogy az esetleg tánczmulatságok czéljaira is igénybevehető legyen. Egyszersmind bejelentette a polgármester, hogy az eredeti tervtől eltérőleg a színházban 17 páholylyal és 74 ülőhelylyel több hely lesz.

Kötelességünk még constatálni azt, hogy a képviselő-testület páratlan lelkesedéssel tette magáévá az előterjesztett és az észszeriiség által már rég javasolt tervet és kötelességének híven megfelelve járult hozzá városunk ezen úgyszólván első cultu- rális intézményének létesithetéséhez, csupán azt sajnáljuk, hogy a polgármesteri jelentés szerint az uj színház a mostoha pénzügyi viszonyok miatt csak város fejlesztési és nem . egyúttal városszépészeti feladatot fog teljesíteni.

A gyűlés további folyamán megállapittatott a színház telkének, valamint a Tompa-ntcza 16. nép- sorszámu teleknek utczai vonala.

A város tulajdonát képező „Lövölde kert“ 1907. évi január 1-től kezdődői eg 3 évre bérbe adni liatá- roztatott. A pénzügyigazgatóság a bérlőnek a nyári idényre italmérési engedélyt ad. Megállapittattak az árverési feltételek, melyek szerint a bérlőnek 300 korona óvadékot fog kelleni letennie. Az árverés ideje később lesz meghatározva.

A városban újabban települtekre a telepedési dij kirovatott.

Ezek után több utcza területhez csatolt magán- terület kártalanítási árának megállapítása és egy nehány illetékességi ügy nyert elintézést.

Végül az 1907. évi január havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv lett tudomásul véve.

Egy indítvány.

Varga Imre városi képviselő-testületi tag, mint értesülünk a városi képviselő-testülethez egy oly értelmű indítványt adott be, hogy mondja ki a közgyűlés a városi szervezeti szabályrendelet pótlásaként azt, hogy Nagykároly város semmi néven nevezendő hivatalnoka vagy tisztviselője más város, község, vagy törvényhatóság hivatalnoka, vagy tisztviselője nem lehet.

Az indítvány oly észszerű, hogy szinte csodálkozunk, hogy ez a szervezeti szabályrendeletben még benne nem foglaltatik és hogy ezt most kell pótlólag kimondani. Különös actualitást kölcsönöz az indítványnak az a körülmény, hogy a jelenleg üresedésbe jött nagykárolyi I. számú kör orvosi állására mint már erről megemlékeztünk, Nagykároly város tiszti főorvosa is pályázik.

A közigazgatás teendői ma már annyira megsokszorozódtak, hogy azoknak ellátása teljesen igénybe veszi egy ember minden munkaképességét és az nem képes még egy másik érdekeltség ügyeit is ellátni.

De vonatkozik ez főleg az orvosi állásra, illetve teendőkre. Egy orvos teendője ma már hivatalos területén oly sokoldalú, hogy annak még más irányban való elfoglaltsága teljesen ki van zárva. De maga a törvény is világosan kizárja azt, hogy egy orvos két érdekcsoport egészségügyének kétségtelenül nagy odaadást igénylő munkáját elláthassa. Az egészségügyről szóló 1876. évi XVI. t.-czikknek ugyanis az az intentiója, hogy minden községnek meg legyen a maga orvosa. Könnyíteni akarván azonban a szegényebb községeken, megengedi azt, hogy az ilyen községek egyesüljenek. A nagykárolyi

I. számú egészségügyi kör 6 községet foglal magában, melyek egyenként 200 koronával járulnak hozzá az orvos fizetéséhez. Kétségtelen tehát, hogy az esetre, ha Nagykároly város és a kör ügyeit egy orvos képes volna ellátni, mint a hogyan most szándékoltatok, úgy semmi szükség sincs arra, hogy Nagykároly város egyedül tartson orvost, hanem akkor az volna észszerű, hogy lépjen be a körbe és igy takarítsa meg az e szerint felesleges nagy orvosi fizetést, hanem járuljunk mi is annyival az orvos fizetéséhez, mint egy község, mert ez a törvény intentiója. Azonban első pillanatra látható, hogy Nagykároly város egészségügye külön orvost igényel, még pedig olyat, a ki még más irányban elfoglalva nincs és a kinek ideje van a város dolgait ellátni. Mert mi lesz, ha a városi orvosra épen akkor lesz szükség, mikor a körben kötelességét képező teendőit látja el? Ez az oka annak, hogy Nagykároly városnak külön orvos kell, a ki egyszersmind körorvos a dolog természetéből kifolyólag és a törvény intentióihoz képest sem lehet. Ha pedig meggyőzi mindkettőt egy, akkor nincs értelme, hogy' miért legyen kétorvosa annak a két érdekcsoportnak, a mely tulajdonképen e szerint egy. És miért ne takarítsunk meg valamit ott, a hol lehet.

Ezért észszerű Varga Imre indítványa, és ezért ajánljuk mi a városi képviselő-testületi tagok figyelmébe és óhajtjuk- ezt határozatképen, mert két ilyen fontos teendőt, mint egy, rendezett tanácsú város és egy kör orvosi teendőit egy ember el nem láthatja, mert ha elláthatná, úgy Nagykároly városának külön orvosra szüksége nem volna.

HÍREK.

— Személyi hir. Gr. Károlyi István a múlt héten csütörtökön pár napi tartózkodásra Nagykárolyba érkezett.

— Áthelyezés. Filep Endre nagykárolyi postatiszt, saját kérelmére Debreczenbe lett áthelyezve.

— A ..Kölcsey-Egyesület“ felolvasó-estélye. A

„Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ tegnap este 6 órakor a vármegyeháza nagytermében kitünően sikerült felolvasó-estélyt tartott. Áz estély műsora a kurucz idők diadalmas emlékének volt szentelve. Cseh Lajos a kurucz történetről, Sróff Gábor gimnáziumi tanár pedig az ugyanazon kor költészetéről tartottak felolvasást. Ez utóbbi felolvasás keretében egy igazán várakozáson felül sikerült kuruczkorbeli hanghangverseny folyt le, melyben Sajó Dezső tárogató, Nagy Ilonka kisasszony czimbalom játékkal, Kál- nay Gyula egy énekszámmal vettek részt. Áz előadás méltó befejezését Sikolya István hatásos szavalata képezte. A műsor után táncz következett. A A rendezőség hideg buffetről is gondoskodott.

— Küldöttség Kossuth Ferencznél. Az erdődyidéki utügy érdekében f. hó 12-én Dr. Falussy Árpád vezetése alatt egy monstre küldöttség fog tisztelegni Kossuth Ferencz in. kir. kereskedelemügyi miniszternél. A küldöttségben nagykárolyiak is részt vesznek.

— Szatmárvármegye uj törvényhatósági állatorvosa.

A földmivelésügyi miniszter Kellner György törvény- hatósági állatorvost Aradról Nagykárolyba helyezte át.

— A helybeli védöegylet f. hó 2-án tartotta meg rendes havi választmányi ülését. Az ülésen elhatároztatott, hogy az egylet a helybeli iparkiállitásra vonatkozólag az Ipartestületet egy közös értekezlet megtartására szólítja fel.

Királyi, kitüntetésre ajánlott községi jegyzők. Dr. Falussy Árpád főispán Bodoky Gyula börvelyi és Orosz Árpád vállaji községi körjegyzőket, a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréséül legfelsőbb helyen kitüntetésre ajánlotta.

— Iparosok küldöttsége a főispánnál. Hancsis Illés, Nagy Jenő, Marián Ferencz, Meszessy Ferencz, Kalina Ferencz és Kinczel János a nagykárolyi iparosok niegbizásából f. hó 2-án tisztelegtek Dr. Falussy Árpád főispánnál, hogy őt a helybeli önálló iparosok által az ezidei Pünkösdi ünnepek alatt rendezendő iparkiállitás védnökéül felkérjék A főispán a védnökséget elfogadta és legmesszebb menő támogatását ígérte meg.

— Hangverseny. A nagykárolyi zeneműkedvelők egyesülete f. hó 2-án pompásan sikerült hangversenyt rendezett a vármegyeháza nagytermében. A megjelent nem nagy számú, de előkelő közönségnek nem mindennapi műélvezetben volt része. A műkedvelők törekvő, lelkes csapata ezen hangversenynyel ismét haladásáról, fejlődéséről tett tanúságot. A hangverseny minden számát hatalmas tapsokkal honorálta a műértő hallgatóság. Az est érdekességét emelte Dr. Fechtel János szatmári gimnáziumi tanár felolvasása. A rokonszenves felolvasó a nála