Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-15 / 37. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY fog támadni, mert a nagy emberek nem szoktak meghalni, csak lepihennek, hogy aztán, eszméikben kétszeres erővel ébredjenek uj életre. És ő fel fog még támadni. — Az egyenes adó reformja. Az egyenes adókra vonatkozó összes javaslatokat a pénzügyminiszter elkészitette már és az egyes minisztereknek meg is küldötte. Az egyenes adók összességére kiterjedő javaslatokat a kezelés egyszerűbbé tételére vonatkozókkal együtt ő felsége engedélyezésének kikérése után az ősz folyamán, még pedig minden valószínűség szerint a költségvetéssel együttesen fogja a pénzügyminiszter a képviselőház elé terjeszteni. — Munkássztrájk. A minek réme régen fenyeget, kezd megvalósulni. Az általános munkássztrájk proklamálva van október 10-ikére. Lapjaik már szervezik. Kíméletlen elszánt forradalmi harcz kezdődik, mint ők mondják. „Harcz azért, ami a kormány programmja és a mit a király megígért“. Az idők jele. A nemzetköziek szállnak harczba azért, a mit a nemzeti kormány megígért. Igazuk van, mikor azt írják „Ne kergessék harczba az ország népét. Adják, a minek megvalósítására szavukat lekötötték“.. Adják, itt az ideje, adják addig, mig a megtagadás miatt nem lesz nagyobb baj. Adják addig, mig a nemzetközi szocziáldemokratiából nem lesz az, amivel fenyegetőznek, „Forradalmi szocziáldemokrátia“. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án a vármegyeháza kistermében Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés minden érdekességet nélkülözött és egyhangúan, unalmasan folyt le. Az alispán jelentése szerint augusztus hóban Szatmárvármegyében a személy- és vagyonbiztonság kielégítő volt. Semmi különösebb említésre méltó esemény nem történt. Az alispáni jelentés felolvasása után, olvastatott Gróf Károlyi Istvánnénak a közigazgatási bizottsághoz intézett levele, melyben a néhai férje halála alkalmából megnyilatkozott részvétet köszöni. A nagykárolyi választásból kifolyólag Huszár Aladár hírlapíró, a belügyminiszterhez tiltott korteskedés miatt, Madarassy István nagykárolyi főszolgabíró ellen feljelentést adott be. A feljelentés kiadatott a közigazgatási bizottságnak, amely tekintettel arra, hogy a feljelentés konkrét adatokat nem tartalmaz, felhívta Huszárt, hogy a sérelmesnek vélt konkrét eseteket jelentse be, különben az eljárás Madarassy ellen be fog szüntettetni. A közigazgatási bizottság felirt a kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy a nagykárolyi m. kir. államépitészeti hivatalnál beállott munkatorlódás lebonyolítására ezen hivatal részére egy megfelelő munkaerőt bocsásson rendelkezésére. A tanfelügyelő jelentéséből örömmel tapasztaltuk, hogy Bodnár György vezetése alatt a Szat- mármegyei tanügyi állapotok napról-napra javulnak. Elrendelte a közigazgatási bizottság, hogy Szatmár- megye összes iskoláiban, úgy kívül, mint belül a magyar czimer alkalmaztassák. A tanfelügyelő bejelenti, hogy az erdőszádai gör. kath. iskolában egy .tiltott térkép találtatott. Ebből kifolyólag a közigazgatási bizottság felirt a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez, hogy Anderkó Sándor, ottani tanítót állásától függessze fel és ellene az eljárást tegye folyamatba. Anderkó ellen ugyanezen ügyben a szatmári kir. ügyészség államellenes kihágás czimén megindította az eljárást. A tanfelügyelő jelentést tesz arról, hogy legközelebb a vármegyében három uj állami iskola lesz építve, még pedig Nagyon tekintetes Szerkesztő Ur! Eddigi tárczáimat azon az alapon tetszett le- ránczigálni a fekete földig, azért tetszett agyonkri- tikázni, mert vagy nagyon szentimentális, vagy nagyon rémes volt, de mindig volt valami hibája. Most ezen tulajdonságok egyikével sem bir és igy nagyon kérem, az Istenre kérem tekintetes Szerkesztő Ur fogadja el ezt az egyet. Inkább megalkuszom a Szerkesztő Úrral meg az egész nagyon tekintetes Szerkesztőséggel úgy, hogy még a mennyországból reám jutó porcziót is, azt a kicsit a mit még el nem játszottam, odaadom én meg majd elférek a pokolban is. Csak úgy néha-néha fogok majd ellátogatni a mennyország kapujához s annak esetleges repedésén beszimatolok a mennyországba, hogy tudjam, jól érzi e magát ottan a tekintetes Szerkesztőség? S ha látni fogom, hogy ottan is folytatja mesterségét és a mennyország lakóinak szerkeszti a különböző szenzácziós híreket tulvilági lapjába akkor majd abba is bele-beleesempészek néha valamit. Ne tessék megijedni! Nem tárczát értek alatta. Hisz akkorra már — Szerkesztő Ur legnagyobb örömére — kiábrándulok a tárczairásból, meg oszt’ lesznek ott különb tárczairók, akik már régen várják a Szerkesztő Ur ,által létesítendő mennyországi lap megnyitását. Én tehát inkább riporter gyanánt fogok szerepelni és a pokolból, onnan alulról szállítom felfelé a legújabb pokoli híreket. — Megegyeztünk tekintetes Szerkesztő Ur ? Ha igen akkor maradok sistergős tisztelettel a tekintetes Szerkesztő Urnák előre elkárhozott eddigi tárczairója jelenleg riporterjelöltje: C»—y G—v. házilag, mert a vállalkozók rendesen az építési előirányzottösszegre oly ráfizetéseket kérnek, hogy az építés összegével arányban nem áll. Jelenti, hogy a múlt évben 17 állami iskola lett házilag előállítva a szatmármegyei államépitészeti hivatal ellenőrzése alatt, miért is indítványára a közigazgatási bizottság az államépitészeti hivatal vezetőségének köszönetét szavazott. Bemutattatott a szatmármegyei Széchényi-Tár- sulat 1908. évre szóló költségvetése és azon kérelme, mely szerint ezer korona évi részletekben folyósítandó tízezer korona államsegélyt kér; felterjesztetett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A tiszti főorvosi jelentés a vármegye folyó évi aug. havi közegészségügyéről számol be annak kapcsán, hogy a fenyegető himlő veszedelmével szemben a szükséges óvintézkedéseket megtette. A pénzügyigazgató jelentése szerint az adók befolyása a múlt hónapban a rossz gazdasági viszonyok daczára elég kedvező volt Az árvaszéki elnök az államépitészeti hivatal főnöke és a szatmári kir. ügyész jelentései a sablonszerű statisztikai adatokat tartalmazta. A közigazgatási bizottság ezután még mintegy 40 magánérdekéi ügyet, felebbezés, kérelem stb. intézett el. A napirend befejezése után Falussy Árpád főispán ismételten rátért a vármegyei telefonügy kérdésére s miután már kétségtelenül megállapítható, hogy az érdekelt községek a hozzájárulási költséget megtagadták, indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság a vármegyei telefonnak a közigazgatás helyes és gyors ellátására való tekintettel írjon fel a belügyminiszterhez, hogy az a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a telefon- hálózatot a főszolgabírósági székhelyektől a megye központjáig államköltségen csináltassa meg. — A bizottság ily értelemben határozott és a felirat megszerkesztésével dr. Péchy István vármegyei főjegyzőt bízta meg. Városi közgyűlés.- Nagykároly város képviselő-testülete folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor tartotta meg a városháza nagytermében őszi rendes közgyűlését. Hozzá vagyunk ugyan szokva, hogy a közgyűlések a bizottsági tagok valami intensiv részvételére általában nem igen számíthatnak, azonban mégis kissé különösnek tűnt fel előttünk a dolog, hogy a mikor ;i jövő évi költségvetésről és több fontos, a város háztartását igen közelről érintő ügy tárgyalása volt napirendre tűzve, hogy akkor nem sokkal több bizottsági tag jelent meg a gyűlésen, mint az évközben tartatni szokott és igen gyakran kisebb fontosságú ügyeket tárgyaló rendkívüli közgyűléseken. De a mi még feltűnőbb a megjelentek nagyrésze sem a választott, hanem a virilis bizottsági tagok közül való volt. Ilyen körülmények között nagyon is joggal kérdezhetjük, hogy akkor miért választunk mi bizottsági tagokat és miért igyekszünk a gyűlésekről a virilista elemeket törvényhozási utón kiküszöbölni, ha épen ezek azok, akik főleg érdeklődnek a város ügyei iránt? A gyűlés legfőbb tárgya a jövő évi költség- vetés megállapítása volt, a melynek keretén belül intéztetett el elutasitólag a Kölcsey nyomdának a városi nyomtatványok szállításának a Manyák és Tóth nyomda részére történt kiadatása ellen beadott felebbezése és a két izraelita hitközség iskola építése iránti segélykérvénye, a melyeket a képviselőtestület, mivel a város lélekszárn aránya szerint már a többi hitfelekezeteket is támogatta hasonló alkalommal, jelenben is kedvezőleg intézett el. Elhatározta egyszersmind a közgyűlés, hogy a városi szegények támogatására a jövő évtől kezdve 1500 koronával többet fordít, viszont a koldulást a város területén belül meg fogja tiltani. A szegényügy ilyen megoldása azonban nem czélra vezető. Az a pár forint, amit a mi szűkös viszonyaink közepette e czélra fordíthatunk, nem fogja soha sem pótolhatni a társadalom segítségét. Nagykároly város közönsége évenként minden meg • erőltetése nélkül sokkal többet fordított e czélra és még igy is nagy volt városunkban a nyomor és ezt a társadalmi segítséget 1500. szintén a polgárok által befizetett néhány korona pótolni nem fogja, a szegények pedig minden hatósági ellenőrzés és büntetés daczára csak reá lesznek utalva a város közönségének támogatására és a mit elértünk ezen határozat által nem egyéb, mint a pótadónak egy bizonyos o/°-al való emelkedése. Ezt pedig elkerülhettük volna, annál is inkább, mert köztudomású, hogy a jótékonyság gyakorolhatása egyik módja a polgárok erkölcsi fejlesztésének, mit bizonyít az is, hogy bár a külföldön igen sok helyen magas nívón álló szegényügyi berendezéseket találunk, maga a koldulás sehol eltiltva nincs, épen a fenti okoknál fogva. De különben is régen nyilvánvaló tény az, hogy úgy az állam, mint a község a szegényügy terén a társadalom segélyét nem nélkülözheti. A borital és fogyasztási adóknak az 1908—1910. évekre a város általi megváltása ügyében a polgár- mesternek sikerült a város részére 300 korona engedményt elérnie, a mely összeg az ezt kezelő személyzet fizetési és lakbér pótlékára fog fordittatni. A legtöbb adót fizető városi képviselők már a kiküldött bizottság által elkészitette névjegyzékének megállapítása és a társas kocsi iparról alkotott városi szabályrendelet kihirdetése után a képviselő- testület tudomásul vette az 1907. évi XIX. t.-cz. rendelkezései folytán némely városi alkalmazottaknak betegség és baleset elleni biztositására vonatkozó intézkedéseket és elutasította Csernus József iparos tanoncziskolai tanító azon kérelmét, hogy szaktanfolyamra menetele költségeit részben a város viselje. Majd névszerinti szavazás utján elrendelte, hogy a városi hatóság kezelése alatt álló pénztárak pénzkészlete a nagykárolyi négy régebbi pénzintézetben helyeztessék el egyelőre, mert az uj pénzintézet még mérleget nem mutatott fel. Ugyancsak névszerinti szavazás utján hagyta jóvá Boros János gencsi utczai telkéhez csatolt utczaterület szerződését. Több kisebb jelentőségű tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. Az iskolaév küszöbén. Az uj iskolaév küszöbén a gyermekek újból benépesítik a tanintézeteket. Elemi iskolák, közép iskolák, egyetemek zsúfolásig megtelnek. .Szűkös falaik alig győzik befogadni a sok jelentkezőt. És főkép az elemi iskolák, amelynek látogatása kötelező. Az elemi osztályok elvégzése után a szegényebb ember gyermekei nyomban kilépnek az életbe. Beérik azzal, amit ott tanultak. Pedig milyen kevés az! Különösen most, amikora népjogok kiterjesztése napirendre kerül. A megadandó jogok csak úgy boldogíthatják a nemzetünket, ha elkövetünk mindent, hogy megadassák a jogokkal együtt az a műveltség, amely okvetlenül szükséges, hogy valaki az ország ügyeinek intézésében áldásosán közremüködhessék. Igaz, hogy a népműveltség alapját az elemi népoktatás veti meg és annak fejlesztése a népműveltség fejlődésének alapfeltétele. De túlbecsüli az intézményt, aki tőle várja azt, hogy a korunk kulturális állapotának megfelelő népműveltséget megteremtse. Az elemi népiskola alig tehet egyebet, mint hogy az embert ellátja az elemi művelődési eszközökkel. Mert a gyermek zsenge kora nagy korlátokat szab az életre való ismeretek nyújtásában és az a kevés is amit a népiskola verejtékes munkával adhat, csakhamar egészen kárba vész, ha megtartásáról és fejlesztéséről valamilyen módon nem gondolkozunk. Tanulságos példa erre Jens L. Chris- tensennek e téren, tanulmányai közben szerzett következő tapasztalata: Egy mecklenburgi földmives- munkásra akadt kint a szántáson, amint éppen azt a papirost tanulmányozgatta, amelybe elköltött reg- gelje volt csomagolva. Megkérdezte tőle, hogy mi az? A munkás hosszabb gondolkodás után egészen komolyan azt felelte, hogy térkép. Szegény alaposan tévedett, mert valami divatlapnak a szabászati melléklete volt. Jensz L Christensen keserűen jelzi meg, hogy vájjon nincsenek-e ilyen felvilágosodot- tak a hottentották is, vagy ennek az európai béresnek a magasabb kultúrája abban áll, hogy kuglizni, szivarozni és sörözni tud? Ismételve hangsúlyozzuk, hogy nem kicsinyeljük az elemi népiskolai nagy szerepét a közműveltség fejlesztése terén, de nem mindennapi tapasztalat-e, hogy évek múlva milyen nehéz feladat még a névaláírás is annak, aki az elemi iskolát elhagyva, többé írással, olvasással nem foglalkozik. Hová lehettek a többi ismeretek ? Újabban az ismétlő iskolák igyekeznek ugyan az elemi iskolák által vetett alapot megerősíteni és tovább épiteni és kétségbe nem vonható, hogy meg lesz az üdvös hatásuk, de ezeknek az iskoláknak az ifjúsága is még sokkal éretlenebb, semhogy azokban az ember kiművelése az egész életre kellő befejezést érhetne. Igazi népműveltség csak ott fejlődhetik, ahol az érett eszü, felnőtt ember veti magát művelés alá. Bizonyság erre elsősorban a skandináv népek, különösen a dánok intenzív kultúrája. Tanulságos e kultúra és áldásainak megismerése. Ez a kultúra útmutatás minden általános népműveltségre törekvő nemzetnek. A mi magyar népünket teljesen átható magyar nemzeti műveltség megteremtésében és a nép gazdasági nevelésében is, — hogy a mai nehéz, bonyolódott megélhetési viszonyok között necsak létét valahogyan biztosítsa, hanem okszerű gazdasági tevékenységgel hazánkból gazdag, erős államot teremtsen, — elsőrangú tényező a felnőttek művelése. A fővárosban megtörténtek ebben az irányban a kezdeményező lépések. Ideje, hogy a felnőttek oktatásának ügyét a vidéken is felkarolják, s ezzel alapját vessék egy jobb jövőnek.! H I 1^ E K. — Gyászistentisztelet. Szeptember 10-én reggel 9 órakor, Erzsébet királyasszonyunk elhunyta napján a rom. kath. egyházban gyászistentisztelet volt, fényes segédlettel. A templomban a tisztikarok és a tanuló ifjúságok voltak jelen. — Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán dr. Kiss Antal, fehérgyarmati közkórházi alorvost és dr. Lacheta Brúnó szatmárnémetii körorvost tiszteletbeli járásorvosokká nevezte ki. — Oltáregyesületi közgyűlés. A nagykárolyi Oltáregyesület f. hó 22-én, vasárnap délután 4 órakor fogja a róm. kath. leányiskola nagytermében rendes évi közgyűlését megtartani, a melyre az Oltáregyesület tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy- sorozat : 1. Folyó ügyek. 2. A választások megejtése. 3. Indítványok. — Ul udvari tanácsos. Őfelsége a király Dr. Bársony János, a budapesti Tudományos-Egyetem nyilvános rendes tanárának, aki Nagykároly város
