Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-03 / 5. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY — Csődtömeg eladás. Hartmann Henrik volt szatmári divatáru kereskedő csődtömegéhez tartozó bolti áruk, üzletberendezési tárgyak és követelések vétele iránt f. hó 8-ig nyújtandók be a zárt ajánlatok Dr. Frieder Adolf csődtömegválasztmányi elnök, szatmári ügyvédhez. Felhívjuk e körülményre kereskedőink figyelmét. — Elvétve még találkozunk azzal az ósdi felfogással, hogy a gyógyszernek, hogy hatásos legyen, okvetlen nagyon rossz ízűnek kell lennie. Ma más nézet uralkodik már és igy például a „Scott-féle Emulsió“ oly csukamájolaj összetételű, mely kellemes izü, könnyen emészthető és a gyermekeknek, a gyenge embereknek valóságos áldás. A „Scott-féle Emulsió“ minden gyógytárban kapható. —- Vagyont érnek szakértelemmel és lelkiismeretesen kezelt szőlőoltványok, melyek legolcsóbban a „Milleniumtelep“-en Nagyősz. Torontál megye szerezhetők be. A kezelőség kívánatra ingyen és bérmentve küldi remek kiállítású magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű főárjegyzékét és készséggel ad útbaigazítást és felvilágositást uj vagy ujraültetésekre vonatkozólag. — Uj ügyész. A németi ev. ref. egyház vasárnap délelőtt tartotta Asztalos Sándor gondnok elnöklete alatt egyházi tanácsülését, melyen a Dr. Vajay Károly polgármesterré történt megválasztása folytán megüresedett egyházi ügyészi állást töltötték be. Választásra nem került sor, mert a Dr. Vajay Károly és Bakcsy Gergely felszólalása után ügyésznek egyhangúlag Dr. Veréczy Ernő ügyvédet kiáltották ki. — Megbízás. A nagyszőlősi állami gyermekmen- hely gondnoki teendőinek ellátásával Fógel László gyermekmenhelyi irodatiszt bízatott meg. — Debreczen tüzelöfa nélkül. Debreczenből jelentik, a városban óriási visszatetszést kelt a városi tanács gondatlansága következtében beállott fahiány. A közel 80 ezer lakossal biró városban nincs biztató, reményt nyújtó szava sem. Egyik-másik iskolában beszüntették a tanítást, mert nem tudnak fűteni és lehet, hogy néhány nap múlva ipari és gyári üzemek akadnak fenn. A városházán a házipénztár csukott ajtaján ököl- nyi betűkkel áll ez a felírás: „Semmiféle fa nincs. Nem tudjuk mikor lesz“. A városházán azt mondják, hogy a héten 400-Ö1 botfát akartak beszállítani a guti faraktárba, de nem tehették, mert nincsen vállalkozó napszámos, aki a bánki erdő száraz fáját a vaggonokra rakja. Azt is mondják, hogy a Bánkon 8000 öl fája van a városnak, de ezt se tudják beszállítani. — Uj nagyközségek. A belügyminiszter Petrova, Izaszacsal, Felsőszelistye, továbbá Barczánfalva, Akna- szlatina és Kökényes kisközségeknek nagyközségekké alakulását megengedte. — Szoczialista szobacziczák. Mint értesülünk f. hó 20-án vasárnap délután Szatmáron mintegy 7—8 szobaleány és szakácsnő értekezletre gyűlt össze, hogy sorsukat megbeszéljék és helyzetük javításáról csevegjenek, főképen pedig, hogy a szakegyletbe magukat felvétessék. A gyűlésnek azonban nem volt zavartalan lefolyása, mert a csendőrség széjjel zavarta a tanácskozókat. — Megakadályozott kivándorlás. Furfangos módját eszelte ki egy rejtélyes idegen a kivándorlás csökkentésének. Nemrégiben a szatmármegyei Nántü községben két gazda csomagolt össze, Amerikába menendő. Budapestre érkezvén, egy nyájas idegennel barátkoztak össze, aki szives örömmel kalauzolta s apróbb figyelmességekben részesítette őket. A két gazda örült az úri barátságnak s a finom úri idegen ajánlatára átadták neki 3000 kor. összegű pénzüket, hogy azt amerikai pénzre váltsa be. Be is váltotta, még pedig amerikaiasan. Hozott helyette 180 darab huszkoronást, — de hamisat. Nagy volt a két kivándorló meglepetése persze, mikor a jegyváltásnál kiderült a pénz hamissága. Mit volt mást tenni, nagy szomorúan hazatértek s feljelentették a ravasz esetet a csendőrségnek, mely most a nyomozást széles körben megindította. Vegyes. — A postamesterek uj illetményszabályozása. Ez a szabályzat, amely évek óta foglalkoztatta a magyar postamesteri kart, most jutott dűlőre. Wekerle Sándor miniszterelnök ugyanis kedden értesítette Kossuth Ferencz kereskedelmi minisztert, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy az uj szabályzat kiadassák és hogy az e szabályzat alapján megállapítandó magasabb járandóságok a postamesterek részére az 1906. évre is, 1906. évi junius hó 1-től számítandó visszahatással kiutalványozíassanak. A magasabb illetmények kiutalványozására, amelyek összesen 898,000 koronát meghaladnak, Kossuth kereskedelmi miniszter a legközelebbi napokban fogja kérni a minisztertanács felhatalmazását, amelynek kieszközlése után tehát 1906. junius 1-től járólag megkapják a postamesterek azokat a magasabb illetményeket, amelyeket oly régóta várnak s amelyeket oly rég ki is érdemeltek. — Egy Választás epilógusa 1906. évben Krassó községben megtörtént képviselő választás után, amidőn már az amaCziak is hazatérőben voltak, Amaczon az a hir kezdett elterjedni, hogy a község biráját az odavaló oláhok szorongatják. A magyarok e hir hallatára tüstént a veszedelemben hitt birájuk védelmére a helyszínére siettek, hogy megvédjék. Azonban miután odaérve látták, hogy veszedelem egyáltalán nincs: nyugodtan haza akartak térni, de az oláhok botokkal felfegyverkezve közrefogták a magyarokat, amelyből aztán parázs verekedés támadt, úgy hogy az ütközet után két oláh, nevezetesen Kovács György és Drágus József halva maradt a küzdő téren, a harmadik pedig névszerint Suta János hatodnapra meghalt, többen pedig részint könnyebb, részint súlyos testi sérülést szenvedtek. Ezen ügyben január hó 21-én, 22-én és 23-án tartatott meg a főtárgyalás a kir. törvényszéken, amely alkalommal dr. Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái biró elnökölt. Bírák voltak: dr. Matolay Gábor kir. törvényszéki biró és dr. Pál István kir. albiró, jegyző Görög Miklós, ügyész ifj. Jákó Sándor. A vádlottakat Kovács Józsefet és 19 társát dr. Harcsár Géza ügyvéd védte, mig a sértetteket dr. Dobosy Endre képviselte. A törvényszék a főtárgyalás során 72 tanút és 6 sértettet hallgatott ki. A bizonyítás során a jogos önvédelem fennforgása bizonyítást nyervén, a kir. törvényszék a vád és védelem meghallgatása után mind a húsz vádlottat fölmentette. — A munkaadók szervezkedése a munkások ellen. Az utóbbi időkben előforduló s Inéba jogtalan munkabeszüntetések sürgőssé tették azt, .bogy a munkások ^hatalmas szervezetével szemben eddig védtelenül álló munkaadók is saját védelmükről gondoskodjanak, ők maguk is szervezetté tömörüljenek. Szolnokon már egy év óta van az önálló iparosoknak szervezetük s annak hasznát már több Ízben tapasztalták. Szegeden a napokban tömörültek szervezetté és most pedig Debreczen, hol már két év óta különösen az építőipar szenved kárt a sztrájkok miatt, indult meg a mozgalom a keresk. és iparkamara vezetést mellett. C S A R N O K. A virágok jelentősége temetéseknél. Régi hit volt, mely a virágoknak lelket tulajdonított, virágaik pedig saját létünk és elmúlásunk szimbóluma. A régi görököknél és rómaiaknál azon hiedelem uralkodott, hogy az elhunyt lelke növény- nyé átváltozik kevésbbé vagy különösen szép virágokká. Szokássá lön a sirhantokat virágokkal di- sziteni és virágokat az elhunytnak tiszteletből és szeretetből az utolsó útra adni. De nemcsak a rómaiaknál és görögöknél, a germánoknál, kelteknél és szláv népeknél is volt és ma is az nemes szokás és végtisztelet. A szeplőtelen ifjúságnak fehér rózsák, fehér liliomok vagy más fehér virágok szenteltettek, a felnőtteknek kedvencz színük szerint, lelkűknek ártatlansága, szeretető, hűsége és szep- lőtlensége jeléül és kívánságul lelkűknek továbbléte az örök, szebb életben. Nekünk az elhunytak lelke nem él ma a virágokban, a mennyei közükből hálásan tekintenek ránk, ha földi maradványaikat virágokkal díszítjük és mi feltekintünk hozzájuk és kiáltunk: „viszontlátásra!“ A virágnak ma ugyanaz a szimbolikus jelentősége, mint az ősi időkben temetéseknél és sirlátogatásoknál. Szimbóluma az örök életnek, az volt a virág már a régi zsidóknál a Mózes utáni időkben, azután az első keresztényeknél, kik virágokkal és pálmaágakkal kisérték a halottat utolsó utján. A virág elhervad, újak fakadnak, a növény kimúlik, a tavasz újakat ébreszt életre, él a növény és vele a virág mint a lélek az emberi lényben generáczióról generáczióra, a sötétből világosságra, a haláltusából az örök életre! — így jelképezi a virág a valódi halhatatlanság-gondolatot, igy mutatja a virág, hogy az elhunyt elvesztésével érzett fájdalmunkkal, ő a béke kikötőjét elérte, jelképezi a halott iránt érzett hűségünket is. Ezért szép és nemes szokás utolsó ajándéknak, utolsó üdvözletnek virág-, babér- vagy czipruskoszorut szentelni. Mint a gyűrű, úgy a koszorú is végtelen, kezdet nélkül, vég nélkül zárva, olyan a hűség, melynek a síron túl is végtelennek kell. lennie. A koszorú jelképe egyúttal a tiszteletnek, a hálának. Ezért hordottak koszorút az ősi uralkodók, az archonták és tudós szónokok ; ezért koszoruztattak meg a görögöknél és rómaiaknál a hősök, a diadalmaskodók hajába koszorút fonva; mi is koszorúval szenteljük örök hűségünket és utolsó tiszteletünket a halott életének és munkálkodásának. Nekünk a virágdísz a síron forró szeretetünk és különös tiszteletünk jele, mely bennünket az életben a halottal összekötött. „A szeretet erősebb a halálnál!“ kiáltja a rózsa az elhunytnak. Azért virágok az elmúlás napján, virágok Já- nosnapján, halottak napján és halotti toron minden vallásban és minden nemzetnél előfordulnak. Es ha a szeretet vagy más megtisztelés bennünket a megbékülttel valaha összekötött, úgy a nemes együttérzés, a legbensőbb részvét a hátramaradottakat ért veszteség felett az, melynek a virágban és virággal kifejezést adni óhajtunk; a virágok mondják, hogy fájdalmukat osztjuk, hogy őket vigasztalásban ré- szesitenők, mikép az csak lehetséges lenne. Szól a virág temetéseknél olyan sokat! — az emberi lélek összes erényeiről, hit- és reményről, szeretet és hűségről, tisztelet és érdemről, együttérzés és vigasztalásról, minden mi szivünket indítja, temetéseknél és a síron ősi idők óta a virággal jut kifejezésre. Régi szokás, ránkszármazott nemes illem, mely mai kulturéletünkkel is szorosan van összekapcsolva. Csodának véljük, ha elvétve a halottjelentések végén olvassuk „virágajándékok udvariasan kéretnek mellőzni.“ Milyen rideg, milyen visszataszító, milyen szívtelen hang! Mintha a megboldogult a virágot nem érdemelné! A legszebb, a legkedvesebb mit a halottnak utolsó útjára búcsúztatóként adhatunk „udvariasan“ mellőzni kéretik — visszautasittatik! Sejteni sem lehet, milyen gondolat fut végig mindenkin, hogy annak milyen fájdalmat okozunk, ki az elhunytnak szeretetének, hűségének vagy tiszteletének jelét akarta kísérőnek adni! A virágok jelentősége, magas szimbóluma tartsa vissza a hátramaradottakat a megboldogult utolsó ékességétől megfosztani, mert áll a régi és örökké igaz mondat : „Hol sok szeretet az életben, ott sok virág a halálban.“ 3^T37‘Ilttér. (E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem felelős.) Nyilatkozat. A „Szatmármegyei Közlöny“ 1906. évi deczem- ber hó 30-án megjelent számában „Mikor a fiskális laptulajdonos“ — „Miért kell Ítéletet leközölni“ czimü hírlapi czikkemben foglaltakat Dr. Kovács Dezső, Dr. Yetzák Ede és Dr. Gózner Elek urak magukra nézve sértőnek találván, készséggel jelentem ki, hogy nevezett urakat czikkemmel sem megsérteni, sem pedig érinteni nem akartam és a felett, hogy annak bármely kifejezését magukra nézve sértőnek találták, — legmélyebb sajnálatomat fejezem ki. Nagykároly, 1907. január 31. Kunéry Kálmán. oly otthonban, hol a gyermekek nem betegesek nem gyöngék és nem idegesek, hanem egészségesek boldogok és állandóan jó kedélynek örvendenek. A gyermekek gyógyítására és egészségben tartására egyike a legjobb szereknek az alphosphorsavas mész és nátron hozzáadásával készülő Scott-féle Emulsió, mely rendkívül erősitő és gyógyerejével a gyermeket gyorsan juttatja erőteljes egészséghez. — A Scott-féle Emulsió kellemes, édes izü, minélfogva könnyen bevehető és mivel egyúttal feltétlenül könnyen emészthető is, az étvágyat gerjeszti és az összes emésztési szervek működését rendezi, hatásának erejében okvetlenül messze felülmúlja a közönséges csukamájolajat. f A Scott-féle Emulsió valódiságának jele a „hátán nagy csukahalat vivő halász“ védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér levélbélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL „városi gyógyszertára“ BUDAPEST, IV., Váczi-utcza 34/50USF" Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Eladó tenyészkan. Két darab tenyészigazolványnyal biró, 1 éves, szőke szőrű, a jobbfülére lyukas tenyészkan eladó, id. Schilli János kálmándi lakosnál, 16. házszám alatt. 1—2 Szakvélemények az ESTERHÁZY COGNACRÓL: A magy. kir. műegyetem borászati laboratóriuma által hivatalosan megejtett és általunk tudomásul vett vizsgálatok alapján az ESTERHAZI COGNACOT betegeinknél almaztuk és sikeresen használva, mint kitűnő minőségűt és a franczia Cognacokkal vetekedöt a legjobban ajánlhatjuk: Dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár, Dr.Stiller Bertalan egyetemi tanár, Dr. Réczei Imre egyetemi tanár, Dr. Pertik Ottó egyetemi tanár, Dr. Kétly Károly egyetemi tanár, Dr. Ángyán Béla egyetemi tanár, Dr. Poór Imre kir. tanácsos, egyetemi tanár, Dr. Báron Jónás egyetemi tanár. Az ESTERHÁAY COGNAC minden előkelő fűszer- és csemegekereskedésben kapható. 8—8 lapunk kiadóhivatalában jutányos árban vétetnek fel.
