Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-02 / 50. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Hétfőn délben Gellért Endre és neje vendégeik voltak a főispánék.

Kedden Felsőbányára rándult a társaság a mely hasonlóan zászló díszt öltött ez alkalomra. Farkas Jenő polgármester nagy küldöttség élén a város határán várta a vendégeket. Megérkezés után Falussy főispán a város küldöttségeit együttesen fogadta a városházán. Délben bankett volt, melyen a főispán nyitotta meg a felköszöntők sorát a királyra mondott toasztjával.

Bankett után mintegy 15 kocsin Laczfaluba rán- dultak a vendegek. Itt Lukács László fogadta a társaságot.

Estére Nagybányára érkezett vissza a vendégek zöme, hogy a „Függetlenségi pártkörben“ rendezett lakomán részt vegyenek. Főispánunk a sok hivatalos czeremónia, fárasztó ünnepségek daczára is éjjtélutánig kedélyesen szórakozott el a lakomán.

Szerdán délelőtt utazott vissza főispánunk városunkba megelégedést, szeretetet hagyva személye és családja iránt Nagybányán.

Gazdasági kulturális egyesületek és a népsegitö akczió.

(Folytatás.)

II.

Irta: Dr. Hollósy István.

Hogyan lehet a társadalomban rejlő erőket egyesíteni ?

Hogyan lehetne a nép anyagi és erkölcsi erejét fejleszteni s ezáltal az állam függetlenségét, hatalmi erejét növelni s országunkat minden idegen befolyástól, nyomástól függetlenné tenni? Ezek a kérdések mind egy főtörekvés által megvalósulhatnak, ha a kormány és társadalom minden erejükkel oda fognak hatni, hogy a nagy állami, alapítvány és hitbizományi birtokok bérletei ne egyes tőkepénzes bérlőknek adassanak ki bérbe, akik a föld uzsorával Amerikába kergetik a munkás népet. Ellenkezőleg, a népsegitö ügyosztály közvetítésével az állam vegye bérbe ezeket a nagy birtokokat, aztán örökbérletenként adja ki albérletbe a birtok közelében levő községeknek, a következő feltételekkel és czélzattal, hogy a birtok a község lakosai közt egyenlő arányban fog bérletbe kiadatni. Hogy a bérlet hasznával, á községi pótadókat fogják leszállítani. Hogy szövetkezeti alapon a bérlők gyárakat, tejszövetkezeteket, baromfi-, tojás, bor, háziipar értékesítő szövetkezeteket létesítenek, — nem csupán gazdaköröket, mint azt sürgeti az 0. M. G. E. így egy csapással meg lenne valósítható a kultusz és földművelési minisztériumnak ezer és ezer terve, óhajtása, a melyeket nap-nap mellett kiadnak körrendeletek alakjában, — de soha sem hajtja végre senki.

A belügyminisztérium szintén óriási felelősséggel van terhelve az idegen államellenes tévtanok, társadalmi szervezkedések nagy arányú fejlődése miatt; mert nincs ma kellő orgánuma, melylyel ellensúlyozni birná az állam, vagy ' hatóságok elleni társadalmi szervezkedést ás igy aztán még mindig az a legnépszerűbb dolog, ha az állam akaratával szembe helyezkednek a társadalom vezetői.

Akkor bizonyosan hinni fog nekik a tömeg és követni fogja őket.

Az úgynevezett darabont kormány vagy a Tisza- kormány, vagy az azelőtti kormányok már számoltak ezzel az állapottal és jól tudtak, hogy nagy alkotásokra ilyen társadalmi viszonyok között ilyen ferde theóriák követése mellett, nálunk gondolni sem lehet.

Az általános választói jog kérdésének felvetése nem vezetett sikerre, hanem csak siettette az állam- hatalmat kötelessége teljesítésére.

Az eddigi kormányok nem voltak sem határidőhöz kötve, sem a választói jog kiterjesztése czimén a szo- cziál politikai agitáczió elé állítva.

A szocziál politikai kérdésekben a vezetést nem lenne szabad kiengedni a kezéből, sem magyarország- nak sem a magyar kormánynak, mert akkor elvesztette a vezetést a politikaiközéletben.

A magyar társadalomnak pedig, nem is kellene nagyon erőlködni a győzelem megszerzése miatt, mert csak elő kellene vennie, csak folytatnia kellene azokat a hagyományokat, a melyeket a Hunyadi Mátyás törvényei és a Kölcsey, Bezeréd, Kossuth, Széchényi, Deák, Wesselényi által kezdeményezett népsegitö akczió ajánlott nemzetünknek.

Hunyadi Mátyás törvényeit a nemzet eltörölte, mert hálátlan volt. Ez a nagy ember megelőzte korát nemzetét évszázadokkal, szocziál politikai elveivel — mikor az általános teherviselést, a közterhek, közszabadság egyenlő megosztását, a páratlan igazságszolgáltatást, a néppel való testvéri jó, közös módot már akkor hirdette, mikor a társadalom kérdéseiről Európának állam- férfiai nem is álmodtak.

Bizony végzetes hiba volt, hogy Hunyady Mátyás törvényeit a magyar alkotmányból mellőzte a nemzet. Ezért szenved öt évszázad óta.

Hunyadi Mátyás szocziál politikai elveit vissza kell állítani a magyar alkot mányos élet keretébe.

Ugyan mit szólana hozzá a 10 millió munkás proletár, föld néküli polgár, ha látnák, hogy a kormány nem csupán szóval, de tettel is óhajt segitni a nép sorsán s e czélra szervezte a népsegitö ügyosztályt, szervezte minden megyében és községben annak fiókjait, ahol nagy bérletek átvételével, gyárak alapításává, kell a nép jólétéről gondoskodni!

Mit szólana hozzá a legvéresebb szájú ancrkhista is, ha olvasná, hogy a kormány szigorú rendeletben utasította az összes hatóságokat, hogy ezentúl a magyar

állam polgárokkal, legyenek azok akár a legszegényebb koldusok is, tisztelettudással, emberségesen kell bánni, ha a hivatalban megjelennek. Nem úgy, mint ha csak állatok, vagy ellenségek volnának!

Mit-szólanának hozzá a legfanatikusabb nemzetiségiek, ha a kormány a Népsegitö ügyosztály szervezése utján felvilágosítaná őket arról, hogy ebben az országban vagyoni jólét, egyéni függetlenség, közszabadság attól függ, vájjon a testvéri összetartozandósága nemzeti egység kötelező törvényének hódolnak-e a magyar családok ép úgy, mint a nemzetiségi vezérek, mert itt mindenki egy politikai nemzet tagja s egyenlő jogokkal bir, amig a pusztaszeri ősök alaptörvényein áll az egységes nemzet. Azonban rombolás és pusztulás jár mindenkinek nyomába, amint a német, orosz vagy osztrák beugratőknak sikerülne ismét lángba borítani ezt az országot, a nemzetiségi jelszavakkal.

Azt mondaná mindenki erre, hogy igazunk van!

De nem kell véka alá rejteni az igazságot! Nem elég az, hogy igazunk van, ha a társadalmi téren a békés, a nemzeti magyaros fejlődés elveit, a Hunyadi Mátyás és Széchényi István szocziál politikáját hirdetjük. Hanem kell, hogy a kormány is felemelje szavát és hangoztassa ezeket — mikor a német theóriák követői évek óta szakadatlan munkássággal egyre dolgoznak, agitálnak egyik oldalon — s másik oldalon pedig téves nyomon járó kuruczok folyton azt követelik, hogy a magyar nemzet az összetartás, a szorgalmas, megfeszített munka és küzdelem helyett lépjen arra a térre, a melyet osztrákszomszédaink óhajtanak, titkos bujtogatóik által.

Melyik ut az ? Az, hogy előbb egymással összeveszvén itt mindenikünk, aztán neki menjünk pusztakézzel egész Európának, a világnak. Hogy újra nyakunkra tegye a kötelet és kést, a szomszéd szövetséges, a mi jó barátunk és „jó“ szövetségesünk, aki mindenkit megcsalt, ha rászorult.

Az eddigi kormányoknak sem lehetett nagyon kellemes az, hogy itt a társadalomban veszedelmes elveket terjesztettek egyesek a nép között. De ha a függetlenségi eszmék uralmát óhajtja a nemzet és kormány, akkor ideje, hogy a Bécsből hintett magot, a nagy Magyarország hagyományaival ellenkező elvet Magyar- országról kiirtsák és kiseprüzzék, visszakergessék nagy Bécsbe, Berlinbe!

— Vége következik. —

HÍREK.

— Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja hivatalos ügyek elintézése végett, augusztus hó 30-án a délutáni gyorssal Budapestre utazott, honnan ma este tér vissza. — Gróf Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnő múlt hó 29-én az esteli gyorsvonattal Osztendéből — hosszabb tartózkodásra — haza érkezett. — Rényi Dezső Budapest székes főváros tanácsnoka múlt hó 26-án — ismerősének látogatása czéljából -— egy napig városunkban időzött.

— Az uj szatmári püspök Dr. Boromissza Tibor folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor teszi le az esküt a király kezebe Bécsben.

— Hivatal átvétel. Plachy Gyula kir. tanácsos, az uj pénzügyigazgató, múlt hó 27-én esteli gyorssal érkezett állomáshelyére; a vasútállomásnál Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató és Kimer János m. kir. adótárnok fogadták. Az igazgatóság vezetését kedden délelőtt vette át. Hivatalos szobájában a már egybegyült fogalmazási, számvevőségi és adóhivatali tisztikar fogadta. Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató üdvözlő szavaira az uj pénzügyigazgató megköszönve a lelkes fogadtatást, Ígérte a tisztikar érdekeinek mindenkori megóvását és kérte működéséhez a tisztikar támogatását. Ezután Barthos h. pénzügyigazgató bemutatta a tisztikart.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága folyó hó 6-án csütörtökön délelőtt fél 11 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlést tart, dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A tárgysorozatba 142 ügy van felvéve, melyek közzül a fontosabbak: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Szatmár— bikszádi h. é. vasút részvénytársaságnak, h. é. vasútvonalhoz adott előmunkálati engedély tárgyában. Nagy- Palád község közönségének indítványa a Szatmár— Tiszaujlaki törvényhatósági útvonal kiépítése tárgyában. Kolozsvár sz. kir. város határozata az alkotmány biztosítása tárgyában. Borsodvármegye határozata a cs. és kir. katonai földrajzi intézett ketté választása és Budapesten egy m. kir. katonai földrajzi intézetnek felállítása tárgyában. Szatmár sz. kir. város átirata a Szatmár—mátészalkai h. é. vasút építési költségeihez leendő hozzájárulás tárgyában. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megkeresése gróf Károlyi Sándor szobrára adomány megszavazása tárgyában. Alispáni előterjesztés a 800.000 koronás közúti kölcsön tárgyában. Alispáni előterjesztés a várnagyi lakás bérbeadása tárgyában. Varmegyei tisztviselői nyugdij választmány véleménye s jelentése Gőnyei István főszolgabírónak nyugdíjaztatás iránt beadott kérvénye tárgyában. Csenger község határozata, Szatmár -mátészalkai h. é. vasút segélyezése tárgyában. Mátészalka községnek a polgári

iskola létesítése végett megvásárolt telek és az átalakítási költségek fedezésére felveendő kölcsön ügye. Nagykároly város hegyközségi szabályrendeletének módosítása.

— Fegyelmi vizsgálat. Dr. Falussy Árpád főispán, Gőnyei István központi főszolgabíró és Hermann Antal járási Írnok ellen a hivatalvizsgálatnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, illetve a fegyelmi eljárást elrendelte.

— Honvédség köréből. Szemlét tartott múlt hó 27-én Csanády Frigyes ezredes a helybeli honvéd zászlóalj felett. Teljes megelégedésének kifejezése mellett 28-án este utazott el városunkból Máramaros- szigetre, a hol szintén szemlét tart.

— Kossuth asztaltársaság zászlószentelési ünnepélye. Immár alig egy hét választel bennünket a nagyszabású ünnepélytől, a melynek sikeréről már előre is beszámolhatunk azzal, hogy városunkban ily sikerült mulatság talán nem is lett rendezve. Egyfelől a hazafias czél, másfelől a jótékonyság gyakorlásának köszönhető, hogy tisztán szegek árából már 1000 kor. gyűlt be, mely összeg 3 helybeli pénzintézetnél lesz elhelyezve.

Tisztogatás a pénzügynél. Plachy Gyula kir. tanácsos a pénzügyigazgatóság vezetésének átvétele napján, minden egyes tisztviselő szobájába személyesen megjelent s bizony a tisztaság tekintetében sok pótolni valókat talált. Rendeletére már másnap takarító asszonyok jelentek meg a hivatalos szobákban s először is az ablakokat kezdték megmosni. (Lojzi idejében minden évben egyszer történt meg.) A bútorokat is újakkal óhajtja felcserélni az uj igazgató s össze íratta azonnal a szükséges bútordarabokat, mert bizony a mostaniak nagyon elavult, ócska állapotban vannak. Ez még csak kezdete a tisztogatásnak. Akad ott még sok minden a mi tisztogatásra vár. Azt hisszük a körültekintő, gondos igazgatónak mind szemébe fog az tűnni s uj éra következik a pénzügyigazgatóságnál is.

— A vármegyei állandó választmány a szeptember hó 6-iki közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából 5-én délután 3 órakor a vármegyeháza emeleti kistermében ülést tart.

— Tanítók kongresszusa. A kathólikus tanítók Budapesten négy napig tartó országos kongresszusa, a kathólikus tanügyi tanács egyik elnökévé, Szentgyörgyi Jordán Károly szaniszlói apátplébános és a százasbizottság tagjai közzé: Bodnár Gy. tanf., Jankovits János, dr. Kovács Gyula, Mondik Endre szatmári, Bretán György avasuj falusi és Zratkovits Czirill fábiánházai tanitók megválasztattak.

— A tisztviselők első fizetési fokozatának betöltése. Augusztus hó 23-tól 27-éig a pénzügyminisztériumban Popovics pénzügyminiszteri államtitkár elnöklésével tanácskozás folyt a tisztviselők első fizetési fokozatának betöltése kérdésében. A tanácskozmány véglegesen befejeztetvén, megállapittatott az az idő, mikor a tisztviselők első fizetési fokozatának betöltése megkezdődik. Egyszersmind megállapodás történt arra nézve is, hogy a rangosztályok első fizetési fokozatában hány állás szerveztetik.

— Megváltozott hivatalos órák. Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató egy régi méltányos kérelmét, mely évek óta már Tomka idejében életbe volt léptetve, teljesítette a pénzügyi tisztikarnak és a hivatalos órákat a helybeli pénzügyigazgatóságnál, valamint a vármegye összes adóhivatalainál a következőleg állapította meg: Folyó évi szeptember hó 1 -tői 30-ig terjedő időre reggeli 7 órától délután 1 óráig; október hó 1-től pedig, reggeli 8 órától délután 2 óráig.

— Meghívás. Nagykároly város képviselőtestülete tagjait 1906. évi szeptember hó 2-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1906. aug. hó 27-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. A városi szervezeti szabályredekt módosítása. 2. A város 1907. évi költségvetésének tárgyalása és megállapítása. 3. A városi nyugdijügyi-bizottság kiegészítése. 4. A városi egészségügyi-bizottág kiegészítése. 5. A város 1904. évizárszámadását jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozat bemutatása. 6. A város 1905. évi zárszámadását jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozat bemutatása. 7. A város 1906. évi költségvetését jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozat bemutatása. 8. A városi hatóság kezelése alatt álló pénztárak pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában határozat. 9. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában határozat. 10. Dr. Somossy Ignácz és Makai József örököseinek kérelme annak megengedése iránt, hogy telkük közös kapubejárójának tulajdonjoga nevükre át- irassék. 11. Fogarassy István Hunyady-utczai telkének utczaszabályozás czéljaira leendő megvétele. 12. A hegyközség 1907. évi költségvetése. 13. Kuszka Lajos kérelme gencs-utczai telkéből utczaterülethez csatolt telekrészlet kártalanítási árának msenként 2 K-ban megállapítása iránt. 14. Nagy Sándor illetőségi ügye. 15. Az 1906. évi augusztus hó 13-án tartott pénztárvizsgálaton felvett jegyzőkönyv bemutatása. 16. A közgyűlés ideje előtt 24 órával beadható indítványok tárgyalása.

— A debreczeni két legrégibb s legnagyobb ékszerüzlet a Blau és Löfkovits czégek egyesültek, amennyiben előbbi beolvadt utóbbiba. Ezentúl csak az országszerte előnyösen ismert Löfkovits Arthur órás és ékszerész czég folytattatik, de jóval megnagyobbított aranyokban.