Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 49. szám

S ZATMARMEGYEI KÖZLÖNY állomásán Kopócsapáti elnevezéssel 1906. évi szep­tember hó 1-én a posta ügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe. A postaügynökség összeköttetését a Nagykároly és Csap között mindkét irányban közlekedő 342. számú kalauzpostákkal és ezek utján a gyürei postahivatallal kapja. — A sertésvész gyógyítása. Nálam, valamint szomszédaimnál a sertésvész nagy erővel fellépett. Kí­sérleteztem a Hazslinszky főv. gyógyszerész által elő­állított „Sarin“ nevű gyógyszerrel, mely minden alka­lommal fényesen bevált és sok szegény embernek mentette meg kis vagyonkáját, ezért gazdatársaimnak a „Sarin“-nal való kísérletezést a legmelegebben aján­lom. Kurucz Sándor ev. ref. lelkész. Rádfalva, Baranya megye. — Anyakönyvi közlemények: A helybeli anya­könyvi hivatalnál folyó hó 18-tól 25-ig a következő bejegyzések tétettek: Születtek: aug. 20. Tempfli Mihálynak „István“ ; Lengel Györgynek „Mária“; Ven- czel Györgynek „István“; aug. 22. Kir Józsefnek „Mária“ ; Pózmán Ödönnek „István“; Kalmár József­nek „Terézia“; aug. hó 24. Kovács Józsefnek „Juli­ánná“; Pintye Györgynek „László“. —Meghaltak: aug. hó 19. Kis Emma róm. kath. 4 éves vörhenyben ; aug. hó 20. Barak Sándorné szül. Egei Terézia ev. ref. 58 éves véredény keményedésben ; Gyulai Eszter ev. ref. 17 éves tüdőgümőkórban; Kovács István róm. kath. 11 éves vesedobban; aug. hó 21-én: Oláh István gör. kath. 78 éves gyomorrákban; Winkler Róza róm. kath. 16 éves hasi hagymázban ; Tischler Ferdinánd róm. kath. 69 éves agygutában : aug. 22-én : Horváth György róm. kath. 77 éves tüdőhurutban; Hanka János gör. kath. 41 éves hashártya gyuladás- ban. — Házasságot kötöttek: Mészáros József Botos Klára nagykárolyi; Strasser Lipót budapesti — Müller Száli nagykárolyi; Heinrich János szaniszlói — Rencz Mária nagykárolyi lakosok. Birtok változás. Stelli Ferencz és társai kaplonyi lakosok megvették özv. Serly Mátyásné és társai nagykárolyi lakosoktól a nagykárolyi 1096. 1067. 1068. 1092. 1100. 1190. 245. 1229. 2108. 1237. 1263. 222. 1184. 317 és 1231 sz. betétekben foglalt ingatla­nokat 13543 koronáért. — Szerkesztői üzenet. (S. K. urnák Szatmár) Lapunk czimét azért nem változtattuk meg, mert aczim soha, a múltban sem vétett sem hazafisagnak, sem a magyar becsületnek. Elégedjék meg azzal, hogy a lap lehányt magáról minden salakot, a melyet az önkény- uralom nehány könnyen hivő s talán érdek hajhász egyén révén reá oktrojált, de immár fennen hirdeti a legmagyarabb hazafiságot. Talán olvasott gyermek korában a bibliabeli tékozló fiúról ? Lám megbocsátott neki atyja : mert megtért. A kiben szív nincsen, abban hazafiság, tisztesség és becsület sem lehet. (Szerk.) T A N Ü G Y. Iskolai értesítés. i. A kegyes tan i t óren d i ek vezetése alatt álló nagy károlyi római kath. fő­gimnáziumban az 1906—1907. tanévre a folyta- tatólagos beiratások szeptember hó 1., 3. és 4-én fognak megtörténni. A felvételi, javító és póttvizsgálatok folyó hó 30. és 3l-én d. e. 8—11 óráig tartatnak meg. Az 1-ső osztályba 68 tanulónál több fel nem vehető, igy az első két napon a helybeliek, a többi napon a vidékiek fognak beíratni az I. osztályba. A felvételnél fizetendő dijak : a beiratási dij 4 kor. az ifjúsági könyvtári dij 1 kor. az értesitődij 1 kor. ének dij czimén minden tanuló fizet 2 koronát. Az első félévi tandíj a helybeliek részéről 20 kor. a vidékiekéről 24 korona, mely a félév kezdetétől számított harmincz nap alatt fizetendő le az igaz­gatónál. A szegénysorsu, jó előmenetelő tanulók azonban — az első osztálynak csak az iskolai év második felétől kezdve — tandíj elengedésért folyamodhatnak s lehetőleg felmentetnek a fizetés alól. Folyamodvá­nyaikat a tandijszedés jogát élvező Nagykároly város polgármesteri hivatalának czimezve, szeptember 10-íg, illetőleg február hó 10-ig tartoznak a gimnáziumi igazgatósághoz benyújtani. Mivel a tanulóknak a tanulmányokban való el­maradását legtöbbb esetben a hiányos felügyelet okozza, vidéki ifjak elhelyezésénél kézséggel nyújt segédkezet az igazgatóság. II. A nagykárolyi m. kir. állami polgári leány iskolában a behatások szeptember hó 1., 3. és 4-én d. e. 8—12 és délután 3—5-ig tartatnak meg az iskola hivatalos helyiségében. Tanítási dij egész évre 20 kor. beiratási dij 4 korona. A beiratási díjban a könyvtár használatáért, értesítőért járó dij is benn- foglaltatik. A tandijat a tanuló két részben fizeti, mép pedig 14 koronát a beiratásnál, 10 koronát pedig január hóban. Ezenfelül köteles minden tanuló a beiratásnál 1 koronát fizetni a tanulmányi kirándulási alapra. A díjmentes javító vizsgálatok folyó évi szeptem­ber hó 5-én tartatnak meg. Magánvizsgálatok a tanintézetben évenként négy­szer ; u. m. a tanév elején, karácsony táján, husvét előtti vagy utáni napokban és a tanév végén tartatnak. Magánvizsgát az intézetben csupán szatmármegyei lakos tehet a megengedett időben. A magánvizsgálat megengedéséért a folyamodvány a kir. tanfelügyelő­höz czimezve az intézet igazgatójánál nyújtandó be. III. A Nagy károlyi róm. kath. fi iskolá­ban a beiratások folyó évi szeptember hó 1-én veszik kezdetüket s bezárólag szeptember 8-ig tartatnak, naponként d. e. 8—11 óráig. Fölvételre a tanulók szülőikkel, vagy gyámjaikkal a róm. kath. fiúiskolában jelenjenek meg az igazgatónál és osztály tanítónál. A tanév ünnepélyesen a Szentlélek segítségül hívásával szeptember 8-án nyittatik meg és szeptember 10-én a tanítás megkezdődik. IV. Az ev. ref. elemi fiú - és leányiskolá­ban a következő 1906—1907. tanévre a beiratások szeptember 1-től bezárólag 5-ig tartatnak, naponként d. e. 8—11-ig, d. u. 2—4-ig, a szokott helyen és módon. A tanév szept. 6-án kezdetét veszi. Tanköteles­nek csak oly gyermek tekintetik, ki f. évi szeptember 1-ig 6-ik életévét már betöltötte, de 12-ik évét még túl nem haladta. V. Irgalmas nénék vezetése alatt álló „Margit“ leány nevelő intézetében a be­iratások folyó évi szeptember 1-én veszik kezdetüket s bezárólag szeptember 8-ig tartatnak naponként d. e. 8 — 11 óráig. Felvételre a tanulók szüleikkel vagy gyámjaikkal a róm. kath. fiúiskolában jelenjenek meg az igazgatónál és a zárda főnöknőnél, továbbá az osztály tanítónál; tanév szeptember 8-án nyitattik meg és szeptember 10-én a tanítás megkezdődik. VI. A nagykárolyi ág. hitv. ev. felekezeti vegyes I—VI. osztályú népiskolában a beiratások 1906. évi szeptember hó 1—8-ig eszközöltetnek Gróf Károlyi György-tér 28. sz. alatt levő iskola helyiségében mindenkor d. e. 9—11 óráig. A felveendő tanulók száma 44-nél több nem lehet. A később jelentkező tanulók csak az iskolaszék engedélyével vétetnek lel üresedés esetében. A más iskolából jövő tanuló köteles iskolai bizonyítványát s újra oltását felmutatni. A tanítás szeptember hó 10-én isteni tisztelettel veszi kezdetét. VII. A nagykárolyi gör. kath. román elemi népiskolában a beiratások 1906. szeptember 1-től 10-ig naponként d. e. 10 órától 12 óráig, délután 3 órától 5 óráig eszközölhetők az iskolai helyiségben. A tanítás szeptember 10-én kezdődik. A helybeli egyházi adófizető gör. kath. román szülő vagy gyám a behatáskor egy-egy gyermekért 4 korona tandijat fizet; vidékiek és idegenekért 10 koronát. A tanév elején külön hat osztályú elemi leány iskola nyílik meg egy tanítónő vezetése mellett, ki a női kézi munkát is fogja tanítani. KÖZGAZDASÁG. — Pályázat a felsőbb szőlő és borgazdasági tan­folyamra. A székes fővárosban szervezett felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyamra az 1906—1907. tanévre a hallgatók felvételére pályázat hirdettetik. A tanfolyam egy év, mely folyó év novemberben kezdődik, ezt meg­előzőleg is köteles azonban a felvett hallgató ott jelent­kezni, a hol megelőző gyakorlatra behivatik. A tan­folyamra pályázhatnak gazdasági akadémiát, illetve tan­intézetet jó sikerrel végzett ép, erős testalkatú egyének. Szegényebb sorsú, kitűnő bizonyítvánnyal rendelkező folyamodók egész (havi 100 K) vagy fél (havi 50 K) ösztöndíjban részesülhetnek. Pályázati kérvények leg­később folyó évi szeptember hó l-éig nyújthatók be a földmivelésügyi miniszterhez czimezve. Bővebb tájé­kozás szerezhető a gazdasági akadémia, illetve tan­intézetek igazgatóságánál. — Országos vásárok a vidéken. Aug. 27-én Kis- Várdán, aug. 27—28-án Munkácson, aug. 29—30-án Királyházán, szeptember 3—4-én Máramaros-Szigeten, szept. 3—4-én Nyíregyházán, szept. 5—6-án Zilahon. — Az idei baromfi-kiállítások. A baromfi-tenyész­tők Országos Egyesülete közreműködésével ez évben két országos jellegű baromfikiállitás lesz, ezenkívül az egyesület egy nagyszabású nemzetközi baromfikiállitást és vásárt rendez. Az első baromfikiállitás Nagyváradon lesz szept. hó 19—23-áig, rendezője a Biharmegyei gazdasági egyesület. Kiállításra elfogadnak mindennemű tenyészbaromfit, galambot, házinyulat, éneklő mada­rakat és baromfitenyésztő gépet és eszközöket. Hasonló baromfikiállitást rendez szeptember hó 22—26. napjain Zentán a zentai gazdakör. Ennek a bejelentési határ­ideje szeptember hó 1-én jár le. Mind a két kiállítás vásárral lesz egybekötve, a földmivelésügyi kormány ez alkalommal szerzi be a köztenyésztés fejlesztésére szolgáló cserebaromfit. A nemzetközi baromfikiállitás október második felében lesz Budapesten Ősbudavára területén. — A hordók hitelesítése. Egy 1886-iki miniszteri rendelet elrendelte, hogy midőn a hordókon az abroncs megszorittatik, vagy a sörös hordók szurokkal kiön­tetnek, újra hitelesitendők. Az eljárás egyszerűsítésére most a miniszter a rendeletet úgy változtatta meg, hogy a hitelesítés csak akkor szükséges, ha a hordókon olyan változás történik, a mely azok űrtartalmát a megengedhető hibahatárokon túl megváltoztatja. A hordó helyes űrtartalmáért mindenkor az felelős, a ki töltötte, kivéve azon esetet, a mikor a hordó töltése bebizonyithatólag közvetlenül a hitelesítés után történt anélkül, hogy a hordó bárminemű változásnak alá lett volna vetve, a mely esetben a felelősség a hitelesítőt terheli. — Az őszi keverékről. A borsónak, bükönynek rozszsal, esetleg árpával való keverékét őszi keverék­nek nevezzük, mely őszi keverék termelésével a gazda korán képes jó minőségű takarmányt betakarítani. Ezen őszi keverék termelésének különösen tejgazdasá­gokban van igen nagy jelentősége. Az őszi keverék azonban csak az esetben fog megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt szolgáltatni, ha alája a talajt jól fogjuk elkészíteni és gondoskodunk egyúttal a meg­felelő mennyiségű trágyáról is. Az őszi keverék alá nem elegendő a talajt csak egyszer megszántani, ha­nem lehetőleg többször. A gabonatarlót ugyanis minél előbb alá kell szántani és azután még egy vetőszántást is kell alkalmazni, mert ellenkező esetben a talaj erő­sen ki fog száradni és egy szántással a talaj nem hoz­ható megfelelő jó kultur állapotba. Az őszi keverék alá a talajt megfelelő trágyázásban is kell részesíteni. Ezt sok helyen oly módon eszközük, hogy istállótrágyát adnak az őszi keverék alá. Ez azonban nem szüksé­ges. Nem pedig azért, mert ekkor a pillangósok nem a levegőből, de a trágyából veszik fel a nitrogént és igy nem növelik a talaj nitrogén szükségletét. Ezt el­kerülendők helyesebben cselekszünk, ha az istállótrágya helyett műtrágyát alkalmazunk és pedig foszfor és káli műtrágyákat, melyek közül ilyen esetben a szuper­foszfát és a könnyebb talajakon a 40 %-os kálitrágya jöhet első sorban figyelembe. Ilyen módon a pillangós virágnak nitrogén-gyűjtő képessége is érvényre fog juthatni. — A gyümölcsfák téli gondozásáról. Igen sok kellemetlenségtől s a legtöbb esetben jelentékeny kár­tól kíméljük meg magunkat azon esetben, ha gyümölcs­fáinkat már ősszel jól megtakarítva bemeszeljük, mert ezáltal számtalan mennyiségű rovart pusztítunk el. A gyümölcsfák nemcsak a mohától, hanem az egyes el­halt kéregrészletektől is megtisztitandók, mert mentői simább valamely fa törzse, annál kevesebb alkalom kínálkozik a rovarok szaporodására. A gyümölcsfák takarítása erre a czélra szolgáló drótkefékkel történik. Az elhalt kéregrészletek kézzel, vagy késsél való le- tisztogatásától őrizkedjünk, mert ezáltal sokszor be- hasithatunk a fa héjába, a mi mindenesetre káros. Leghelyesebben úgy járhatunk el, ha nedves időjárást várunk be, mig ezen elhalt fás részletek megpuhulnak s akkor erős drótkefével a fa egész törzsét ledörzsöl­jük. így könnyen, minden nagyobb nehézség nélkül keresztülvihető a fa tisztogatása. A letisztogatott fa ágai azután mésztejjel betneszelendők. További teen­dőink közé tartozik arról gondoskodni, hogy a gyü­mölcsfák talaja körös-körül felásassék, azon czélból, hogy igy a téli nedvesség jobban behatolhasson a talajba. Ilyenkor gondoskodunk a gyümölcsfák trágyá­zásáról is, melyet vagy istállótrágyával, vagy műtrá­gyákkal eszközölhetünk. Ha istállótrágyával trágyázunk, azt a felásott talajra teregetjük ki, mert igy annak ér­tékes anyagai bemosódnak a tél folyamán a talajba a fagyökerekhez s tavasszal a talaj kellő kiszáradás után egyszerű gereblyével elegyengethető s a felesleges el nem korhadt szalma összegyűjtve, eltávolítható. Ha műtrágyákat alkalmazunk, azokat tavasszal kell a még el nem gereblyézett talajra elszórni s csak ezután begereblyézni. A műtrágyák őszi alkalmazása nem tanácsos, mert azok amúgy is elég gyorsan hatnak. — A tulipános óra osztrák óra. Az órások szak­lapja : A magyarnak Pécs, németnek Bécs-hez czimzett pécsi ékszerész, Schönwald Imre (van-e ki e nevet nem ismeri?) hirdetésének legújabb szövege ez. „A maikor kívánalmainak minden tekintetben megfelel Schőnwald Imre pécsi óra és ékszerüzlete. Talál ott mindenki egyaránt az Ízlésének és óhajának megfelelő tárgyakat, órát, ékszert, ezüst és arany dísztárgyakat. És minden ami Schőnwaldnál kapható magyar gyártmány“. No- hát ez már igazán visszaélés a közönség bizalmával és jóhiszeműségével, amely utoljára még el is találja hinni, hogy Schőnwald órát csinál. A napilapoknak tudnia kellene, hogy Magyarországon ez idő szerint egy szem órát sem csinálnak s olyan hirdetést, mely azt állítja, hogy csinálnak, nem kellene felvenniük, mert mig ezzel a hamis reklámmal egy embert boldo­gítanak, ezreket károstitanak. CSARNOK. Levéltöredék. Irta: Reviczky Irma. “ . . . — Mondd, miről is beszéltünk, midőn karonfogvást mentünk az erdei utón, a bűbájos nyári holdas estén ? Miről beszéltünk, mikor beértünk a topolyfa keretű széles országúira ? . . . Emlékszel-e még ? Együtt nyaraltunk abban a rongyos kis faluban a Kárpátok közt a múlt nyáron. A juniálison, melyet a vidék úri közönsége a tisztele­tedre rendezett, találkoztunk. A „fiatalság“ közt voltam én is. Be lettem neked mutatva. Én, a szegény városi kishivatalnok, a gazdag mágnásasszonynak . . . Téged a „kastélyba“ szállásoltak el. Engem egy kis szalmazsuppos viskóba kvártélyoztak be. Te hetenként kétszer zsurt adtál a környékbeli arisztokratáknak, — én úgy mulattam, hogy naponta kisétáltam a közeli erdőbe. Te a csillár fényében flirtetél a léha gavalérokkal. Én felkerestem az erdő sötét rengetegjét és áhítattal elmerengtem Istennek e remek, természetalkotta templomában. Egyszer azonban téged is oda csalt a sok szép tarka, illatos erdei virág, mellyel fel akartad disziteni a nappali szobádat . . . Tehát találkoztunk az erdőben is . . . Véletlenül. Emlékszel-e? Egyszer történt, egy hétköznapon Te egyedül mélyen mentél be az erdőbe, illatos, üde erika s csipkelevelü zöld páfrány után. Ezekből óriási csők-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom