Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-24 / 40. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Esztendők hosszú sora óta folyik már ez irányban a tárgyalás, a melynek valószínűleg most már rövid idő múlva vége is lesz.

Az érdekes tervről tudósítónk most azt jelenti, hogy gróf Károlyi István monstre küldöttséget vitt fel Budapestre Andrássy Gyula gróf belügyminiszterhez. A küldöttség persze nagykárolyiakból állt, akik a testvér Szatmár-Németi varostól minden áron elakarnak szakadni.

Azt óhajtják, hogy Szatmár-Németi a mórt meglévő vármegye egyik részének, Nagykároly pedig a másik részének legyen székhelye. Gróf Károlyi István ennek az ügynek évek óta lelkes harczosa. Most megérve látja a Szatmártól való szakadás ügyét s ezért igen rövid idő alatt keresztül óhajtja vinni Szat- mármegyének ketté választását.

Hasonló irányban dolgoznak a szatmárnémetiek is, független önálló megye akarnak lenni külön főispánnal. Az uj megye, melynek székhelye Nagykároly lesz, — Nyirmegye néven szerepelne az ország térképén.

A nagykárolyiak mozgalmához a Debreczenhez közel levő Ermihályfalva is csatlakozik, mert sehogy sincsennek megelégedve, hogy a messze levő Bihar- megyéhez tartozzanak. Kiszakadni óhajtanak Biharból s ez esetben külön járásbíróságot, kir. adóhivatalt kapna Ermihályfalva.

Mint nekünk jelentik, Andrássy belügyminiszter jogosnak találta a kérelmet és megígérte, hogy Szat- mármegye ketté választását elősegíti. Nagyon biznak egyébként a sikerben a károlyiak is, mert Károlyi István gróf minden befolyását érvényesíteni kívánja ez ügyben.______________________________________

H I E K.

— Személyi hírek. Csanády Frigyes honvéd- ezredes a péntek délutáni gyorsvonattal a helybeli zászlóalj megtekintése czéljából Szat- márról Nagykárolyba érkezett és szombaton elutazott. — Dr. Péchy István Szatmárvárme- gye főjegyzője a hét elején rövid ideig Nagybányán tartózkodott.-- Vármegyei közgyűlés- Szatmárvármegye törvényhatósága f. évjulius5-én rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat még összeállítva nem lévén, azt jövő számunkban fogjuk hozni.

— Törvényszék városunkban. A fővárosi lapok a múlt héten ezeket Írták: Az igazságügyi kormány munkaprogmmjába fölvette a bírósági adminisztratió és a szükséges területi beosztások reformját. Az igazságügyi minisztérium a bírósági ügyforgalom statisztikájának átvizsgálásánál arra a tapasztalatra jutott, hogy különösen a szatmári, beregszászi és szabadkai törvényszékeknél a bírák száma, az ügyforgalom és a területi beosztás nem felelnek meg a változott helyzet követelményeinek. E három törvényszék területén fekvő városok közül Nagykároly, Ungvár és Baja vannak uj törvényszéki székhelyül kijelölve, de a kormány az igazságügyi költségvetés túlterhelése nélkül csakis az ungvári törvényszéknek felépítését és szervezési munkálatait kezdheti meg ez évben. Az uj törvényszékek felállítására vonatkozó előmunkálatokat azonban csakis a városokkal folytatott költséghozzájárulási tárgyalások befejezése után kezdheti meg az igazságügyminiszterium. * *

voltak. Ellenségeinek sikerült a rokoni összeköttetést érvül hozni fel ellene.

Rátkayt ez a mellőztetés nagyon elkeserítette. Vigasztalást abban keresett, hogy egyrészt továbbra is küzdőként szerepelt a török elleni viaskodásban, — másrészt, a mikor pihenőt tartott, neki feküdt a tudományoknak. Ez a kettős foglalkozás megkönnyítette annyira-mennyire, nagyon is megsebzett lelkét.

De a kissé szenvedélyes természetű férfiúnak más téren is akadt kellemetlensége. Egy hazafias szellemben irt munkájával, melyet a horvát-bánok viselt dolgairól adott ki, erős szókimondásáért ellenségeit még inkább maga ellen zúdította. Igaz, hogy éppen e miatt akadt számos tisztelője is; de ezek nem bírták ellensúlyozni az őt lehetetlenné tenni akarók agyafúrt áskálódásait. S ez a nagyhírű pap, ez a lelkes magyar- horvát hazafi odajutott, hogy végre még állásától is megfosztották, — s mint egyszerű plébános, testben- lélekben megtörve, egy Zágráb melletti kis faluban fejezte be viszontagságokkal teljes életét.

*

A történelem számos példát mutat fel, hogy egyes kiválóbb férfiaknak, a sors különös szeszélyéből, éltük folyamán, megérdemelt kitüntetés avagy csak elismerés helyett is, nagyon sokszor mellőztetés és méltánytalanság jutott osztályrészül. De a halál után emlékük annál dicsőbben elevenült meg.

Rátkay György báró az állásától megfosztott zágrábi kanonok is ezek közzé a sorsüldözött férfiak közzé tartozott. A mikor már megszűnt élni: ádáz ellenfelei akkor kaptak észhez. Akkor kezdték észrevenni, hogy mily oktalanul törtek az ellen a kiváló egyházi férfiú ellen, a ki nagy tudománya s párját ritkító hazafisága miatt méltán érdemelte meg azt, hogy köztiszteletben részesittessék!

Kiengesztelődtek iránta teljesen. Hült tetemeit - fölszedették a szerény falusi plébánia sirkertjéből s nagy pompával átszállittatták a zágrábi székesegyház sírboltjába.

Most ott nyugszik a magyar származású s lángoló honszeretettől áthatott férfiú, dicsőségére úgy a magyar, mint a testvér horvát nemzetnek.

— Nőegyleti gyűlés. A nőegylet rendes évi közgyűlését folyó évi junius hó 24-én, ma vasárnap délután 3 órakor a városháza tanácstermében tartja meg. Azt követőleg a választmány tart értekezletet. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. A pénztári számadások bemutatása. 3. A költségelőirányzat megállapítása. 4. Uj tisztikar választása. 5. Esetleges indítványok. A választmányi ülésen a Melinda árvaházban üresedésben levő alapítványi helyek töltetnek be. A közgyűlésen való megjelenésre az összes tagokat ezúton is felkéri az egyesület elnöksége.

— Szatmár uj püspöke. Szatmári tudósitónk jelenti, hogy a szatmári egyházmegye uj püspöke dr. Boro- misza Tibor kalocsai őrkanonok lesz. A tárgyalások őfelsége s a római szentszék között már befejeztettek s csupán a kinevezési formalitások vannak még hátra, de a kinevezés befejezett ténynek tekinthető. Dr. Boromisza Tibor 1840-ben született Kalocsán ; áldozó pappá 1863-ban szentelték föl. Plébános 1881-ben lett Jánosfalván ; esperes 1889-ben, apát 1890-ben. 1893-ban a kalocsai székeskáptalanba mesterkanonoknak nevezték ki ; 1903-ban őrkanonoknak. Az uj püspök kandidátus széles látókörű, tudós, előzékeny és nagy műveltségű férfiú s a kalocsai egyházmegyében nagy népszerűségnek örvend.

— A Magyar Védöegyesület helybeli fiókja választmánya f. hó 17-én délután a polgármester szobájában tartotta meg alakuló közgyűlését Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnő elnöklete alatt. Debreczeni István polgármester mint a védőegyesület alelnöke a választmányi ülés megnyitása után a közgyűlési jegyzőkönyvnek az elnökválasztásra vonatkozó kivonata át- nyujtása mellett üdvözölte az elnöklő grófnőt, ki először volt ezúttal jelen a védőegyesület gyűlésén és köszönetét mondott a grófnőnek az elnökség elvállalásáért. Ezután alelnök jelentette, hogy az egyesületnek eddig 18 alapitó és 212 rendes tagja van ; van ezenkívül 69 tagja ki évenkint 2 koronával, 5 tagja ki évenkint 10 koronával, 1 tagja ki évenkint 1 koronával, és 10 tagja kik kisebb adománynyal segítik a Védőegyesületet, vagyis az eddigi tagok tagdijjárulékából 678 korona illeti a központot, mely megküldi a tagoknak közlönyét, s igy marad a helybeli fióknak is évi 678 K., ebből lesz fedezendő a titkár, pénztárnok tiszteletdija és a szolga dotátiója, melynek mennyiségét a közgyűlés fogja megállapítani. — Szükségesnek tartja ennélfogva a taggyüjtés folytatását, esetleg mulatságok rendezését. Az eddig befolyt pénzeket a Takarékpénztárba helyezte el. Ezután a választmány magát meg- alakultnak nyilvánította, s az alelnök javaslatára titkárul Néma Gusztáv városi aljegyzőt, pénztárnokul Rub- letzky István takarékpénztár-egyesületi pénztárnokot egyhangúlag megválasztotta, megalakította a női-, az ipari-, kereskedelmi- és társadalmi szakosztályt és kimondotta, hogy minden hónap első szombatján d. u. 5 órakor a polgármester szobájában választmányi ülés lesz, az alapszabályok leérkezte után egy közgyűlés fog összehivatni, mely a folyó évi kölfségvetést megállapítja és a tisztviselők dotatióját meghatározza. A választmány a közgyűlésnek javaslatba fogja hozni, hogy a titkárnak 200 K, a pénztárnoknak pedig 100 K. tiszteletdijat, a szolgának 100 K. fizetést szavazzon meg a közgyűlés. Elhatároztatott továbbá, hogy a szakosztályok megalakulásra és ügyrendjük kidolgozására hivassanak fel s hogy a központtal és tagokkal postai utón való érintkezésre vonatkozólag a portómentességet kérelmezze az elnökség s hogy a megalakulás a helyi közigazgatási hatósághoz tudomásvétel, a Budapesten székelő igazgatóságnak pedig jóváhagyás czéljából bejelentessék. Ezzel elnök megköszönve a megjelentek érdeklődését, a választmányi ülést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

— Nyugdíjaztatás. Gőnyei István központi és és Böszörményi Endre csenged főszolgabirák beadták nyugdíjaztatás iránti kérvényüket.-- Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter a vámfalusi anyakönyvi kerületbe Biró Ernő helyettes körjegyzőt anyakönyvvezetővé nevezte ki.

— Kik lesznek az uj főszolgabirák ? A központi és a csenged főszolgabírói állások a nyugdíjazások bekövetkeztekor üresedésbe jönnek, miért is már megindultak a kombinátiók ezen állások betöltése tekintetében. Jelöltekként a központi főszolgabírói állásra Gulácsy Tibor szolgabirót, Madarassy István vármegyei aljegyzőt és Sepsy Sándor szolgabirót, a csenged főszolgabírói állásra Bay Miklós szolgabirót, Dr. Ké- pessy László árvaszéki ülnököt és Neupauer Gyula szolgabirót emlegetik és a hangulatból Ítélve központi főszolgabíró Gulácsy Tibor, csengeri főszolgabíró pedig Dr. Képessy László lesz.

— Lefuvás. Vége az exlexnek, megkezdődnek az ujonczozások, mehet már a póttartalékos : ez az öröm hir zug mostanában keresztül egész Magyarországon Kárpátoktól Adriáig, ez az örömhír járja át a nagykárolyi kaszárnyát is széltében-hosszában a Széchényi- utczai kaputól a Honvéd-utczáig. Az az hogy csak járta, mert már nincs a kaszárnyában senki, a ki a hirt tovább adja, útban van már hazafelé a sok becsületes póttartalékos, elfelejtette már minden szenvedését, csak a családjára gondol, a gyermekeire, a kiket mindjárt meglát... mindjárt... mindjárt... Tegnap bocsátották haza a nagykárolyi kaszárnyából az 1903-as és 1904-es póttartalékosokat. Utolsó napokban meg nagy lövő gyakorlatot végeztek, melyen pénteken Csanády ezredes is részt vett, és megelégedését nyilvánította a tapasztaltak fölött. Szombaton délelőtt volt az utolsó gyakorlat és délután a leszerés. Estére alig

harmincz ember maradt a kaszárnyában, azok nagy része is kutyamosó tiszti szolga, vagy küldöncz. Busan néztek a távozó bajtársak után, mintha mondanák : „hejh, csak én mehetnék... haza... árpa érésre... búzavirág szedni a rózsám hajába“ ... Pár hét múlva hangos lesz újra a kaszárnya. Jönnek a derék ujonczok, a falu legszebb legényei, a király katonái, és újra visszhangzik majd a korparét, meg az epreskert a magyar ember füleinek oly kedves zengzetes magyar nyelven: „jobbra át, balra át.“

— Kossuth-szobor Nagykárolyban. A Nagykárolyban létesítendő Kossuth-szobor bizottsága közelebb ülést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt, a mikor a szobor-bizottságnak bemutatta a Kalós és Róna szoborművészek által készítendő Kossuth-szobor fényképfelvételeit. A bizottság alapos megbirálás alá vette a mintákat s úgy határozott, hogy Kalós Edét bízza meg a kivitellel. A szobor a róm. kath. templom előtti téren fog felállittatni s9—10 méter magas lesz a talapzattal együtt. Elkészítési határidő 1907. augusztus 31 s ára 20,000 korona lesz.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik nagylelkű adományaikkal és gyűjtésükkel az országos gyermekvédő liga nemes czéljait elősegíteni szívesek voltak, hálás köszönetét fejezi ki Gróf Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófnő.

— Meghívás. A vármegyei tisztviselői nyugdíj- választmány folyó hó 26-án kedden d. e. 11 órakor a székház emeleti kistermében ülést tart, melyre a meghívót Ilosvay Aladár alispán oly kéréssel bocsátotta ki, hogy a tagok azon teljes számmal jelenjenek meg.

— Értekezlet. F. hó 16-án dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja meghívása folytán a helybeli négy pénzintézet elnökei, igazgatói és ügyészei, valamint a megalakítani czélba vett „Közgazdasági Bank“ nehány alapitója, mintegy húszán értekezletre gyűltek össze oly czélból, hogy a főispán megismertesse, mily szándéka van a Közgazdasági Bank megalakításával és esetleg a pénzintézeteket is a bank megalakításában való részvételre rábírja, másrészről kimutassa, hogy a létesítendő bank alapítása nem akar a meglevő pénzintézetek hátrányára történni. A főispán előterjesztette, hogy a bank alapítása arra lenne szükséges, hogy aZ egy áru és terményraktár, egy pinczeszövetkezet, esetleg pezsgő, vagy cognacgyár-, len- és kender-, szövőgyár, bútorgyár, agyagipar vállalat és esetleg más ipar- vállalatok keletkezését elősegítse. A főispán előterjesztésére Reök Gyula, Vetzák Ede, Csipkés András, Nemestóthi Szabó Albert dr., Várady János dr. és Vetzák Ede dr. reflektáltak és oda eoncludáltak, hogy a hallottakat ad referendum tudomásul veszik, intézetük igazgatóságának tudomására hozzák, de szerintük az uj bank létesítését azért nem tartják szükségesnek, mivel az életképes iparvállalatok létesítését a meglevő pénzintézetek is szívesen elősegítik s ahhoz a szükséges tőkével is rendelkeznek; ha pedig az uj bank azon üzletkörnek kultiválását is tűzi ki czélul, mely a már meglevő intézeteké, akkor az uj intézet keletkezését fölöslegesnek tartják és ahhoz segédkezet nem nyújtanak. Vetzák Ede kijelelenti, hogy bár nem fél az uj bank alakulásától, mert az alakítandó intézet nem terveztetik oly egészséges alapon, hogy az a meglevő 4 intézetnek árthasson, — mégis aggódik amiatt, hogy úgy talál járni az újonnan alakítandó pénzintézet, mint Tisza István grófnak hason czélból alakított bankja : megbukik, — és mig annak bukása a pesti intézeteknek nem nagyon ártott, addig a most alakítandó uj banknak a bukása a nagykárolyi pénzintézeteknek óriási kárt okozhatna. Véleménye szerint pénzintézet alakítására szükség — nincs, mert a négy pénzintézet a hitelviszonyokat kielégíti és azonkívül, ha egészséges iparvállalat létesítése terveztetik, — akkor ehhez készséggel segédkezet nyújtanak, — szédületes vállalkozásoktól pedig óva int mindenkit, mert azok bukással járnak. A főispán Vetzák Edét arra kérte, hogy ne parentálja el a gyereket, mielőtt az még megszületett és kijelentette, hogy az eszme tőle ered, ő ez ügyben eddig nem tárgyalt senkivel, de az eszmét megakarja és megfogja valósítani, mert ez közérdek, a város érdeke. Ezzel az értekezlet véget ért.

— Egy irnoki állás beszüntetése. A debreczeni Ítélő tábla elnöke a járásbíróságunknál Puskás Ignácz írnoknak Monorra történt áthelyezésével üresedésbe jött irnoki állást beszüntette.

— A gyermeknap, melyet Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófnő kezdeményezésére városunkban múlt hó 28-án tartottak, az eddig beszolgáltatott gyüj- tőiveken összesen 359 K 28 fillért jövedelmezett.

— Kirendelési visszavonás. A belügyminiszter Kemény Emil miniszteri 9. fogalmazót főispáni titkári tisztségétől felmentette. A központba való berendelése felől azonban későbben fog intékedés történi.

— Záróünnepély. A helybeli iparos ta- noncziskola záróvizsgálatai ma fejeződnek be. Jutalom könyvet nyertek szorgalmukért és rajzmunkálataikért : Meszessy Károly és Hirni János asztalos tanonczok.

— Gyász. Városunk orvosi karának, de különösen a szegényebb sorsú lakosságnak mély gyásza van : dr. Váczi Lojos meghalt. Alig négy napig volt beteg, kórágya mellett önzetlen szeretettel, a tudás minden készségével állottak kartársai, mindhiába volt minden : a szegények bocsületes gyógyítója rövid szenvedés után jobb létre szenderült. Halála fölött kesereg kiterjedt családja, kartársai, és a szalmafedeles házak ama lakói, a kiknek egyedüli bizalmuk csak a Váczi dr. tudásában és rokonszenves egyéniségébe volt letéve. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki. Úgy