Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-16 / 65. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Pártoló tag évi dija 4 korona.

Rendes tag évi dija 6 korona, melyben benne foglaltatik az ingyenes jogvédelem is.

Most, midőn egy már megalakultnak tekintendő szövetséggel állunk szemben, kötelességünknek ismerjük a nagyközönség figyelmét újból felhívni a szövetség és kisiparosaink támogatására, mert ezzel szolgálatot akarunk teljesíteni egyrészről városunk polgársága eme igazán törekvő részének, de másfelől édes hazánknak is, melyet a magyar ipar és az által a magyar iparos támogatásával nagyobbá és erősebbé tehetünk.

Pártoljuk a magyar ipart! Védjük meg kisiparosainkat a tőke és a vállalkozók kizsákmányolásától.

Ne hozakodjék elő azzal senki, hogy a külföldi ipar kiszorítása igen nehéz, vagy épen lehetetlen. — Éz a kijelentés csak a megszokott kényelem megnyilatkozása, vagy a nemzeti feladatok iránti közömbösség.

Dehogy nem lehet! csak akarni, erősen akarni kell! Mert a hol erős az akarat, ott biztos a siker.

A most megindult mozgalom nem kíván anyagi áldozatokat, hanem igenis azt feltétlenül és jogosan megkövetelheti, hogy a magyar háziiparnak azon készítményei, a melyek igényeinknek megfelelnek, de versenyképesek is, azok mint helybeli iparosaink által készített hazai termelvények méltányoltassanak s egyéb külföldi áruk felett előnyben részesittessenek.

Minden szükségletünket, kezdve a legapróbb, legigénytelenebb apróságtól egész a művészileg kiállított nagyértékü tárgyakig, a hazai ipar készítményéből lehetőleg a helyi piaczon szerezzük be. Meg kell próbálni s meggyőződnek állításunk valódiságáról. — Ma kisiparosainknak kedve sincsen művészi kivitelű tárgyak készítésére, mert nem akad arra vevőjük.

Sokan azt állítják: magyar s helyi ipar nem létezik. — Ez egyszerűen abszurd állítás, mert magyar ipar van s ma már versenyképes s habár nem is oly tökéletes mint a külföldé, de jóság és tartósság tekintetében el van ismerve.

Küzdjük le tulmagas igényeinket, engedjünk hiúságunkból valamit s minden ember magyar és a helyi viszonyokat tekintve — helyi iparosokkal fedezze szükségleteit, mert ezzel nem csak a magyar ipart állítjuk lábra, de nemzeti önérzetünk fokozódik azzal a tudattal, hogy minden darab a mely házunkban van, a melyet kezünk érint, magyar kezek munkája s helyi iparosaink állították össze. — Akkor nem fognak panaszkodni, akkor nem fog a magyar iparos munka-hiányában kivándorolni.

Kiszámíthatatlanok azok az anyagi és erkölcsi előnyök, a melyek gyors egymásutánban fognak megnyilvánulni városunk közgazdasági és társadalmi életében, ha erős akarattal támogatjuk helybeli iparosainkat.

Ezekkel az előnyökkel megteremtünk egy olyan iparos osztályt, mely szakképzettsége, megbízhatósága és műveltségénél fogva a legtekintélyesebb társadalmi tényezővé és a magyar nemzeti törekvések várává küzdi ki magát.

Ma iparosaink nem azért dolgoznak, hogy kézimunkájukkal maguknak elismerést és dicsőséget szerezzenek, hanem azért, mert kell dolgozniok a létfentar- tásért, a mindennapi kenyérért. — Ambiczió ma nem vezérli őket. Ma nem indul küföldi tanulmány-utra az iparos, hogy szakképzettségét bővítse, mert az ipartörlássuk mit lehetne tenni. Bizonyos, hogy semmi kedved sincs magad agyonlőni. Ostobaság volna és nagyon közönséges. Egy párbajban, az más. Ott az ember díszesen hal meg, a becsületért. Hát élni akarsz. Mindenesetre még ez éjszakán szöknöd kell. Mennyi pénzed van ? én is adok valamit. Legokosabb volna Románia felé menni, itt éred el a határt leghamarabb. Budapest felé veszedelmes az ut. Ott majd meglátod, merre osonhatsz. Esetleg kimégy Amerikába, ha lehet. Vagy eléred Párist. Néhány évig itt nyugodtan várhatnál. Csak vigyázz magadra. Ettől a pillanattól kezdve felejtsd el, hogy magyar gavallér voltál. Színésznő, büszkeség, lumpolás, lovagiaskodás és száz ilyen apró öröme az életnek: ezeknek most vége. Egyelőre talán. Az emberek felejtenek: ez az emberek szokása, A bűnügyek, pláne gavallérok bűnügyei, elévülnek: ez a bűnügyek szokása. Lehet, hogy hamarabb haza kerülhetsz, mint gondolod. Okosan itt is eligazítják az eligazithatót a jó embereid. Szóval, légy okos : éjfél- után indul a vonat. Kifoglak kisérni. Most pedig iszol ugye-e egy csésze teát?

Ez a biztos, ez a fölényes, folyékony, bátor beszéd kéjesen elzsibbasztotta Zálnokyt. Úgy képzelte, mintha minden álom lett volna. Őt is meggyötörte egy rossz álom. De ime nincsen semmi baj. Ő vendége valakinek, aki szigorú gavallér. Ez a szigorú gavallér nem fordult el tőle. Gondos, jó, meleg kezekkel simogatta meg a homlokát. Fölemelte őt s fülébe és szivébe súgta, hogy nem kell meghalni. Még minden jóra válhat s az életre kell gondolnia. Úgy, úgy, az életre. Oh, az áldott, a nemes, a derék barát. Elhcs- segtette tőle a halált, a szégyent, a börtönt.

Szerette volna megcsókolni a kezét az ő nemes barátjának. Az haragudott:

— Igaz, hogy most már ezután nem leszel ur. De ilyen nyomorult szolga-tempókkal se kezd az uj életet. És különösen pedig nekem ne játsz semmiféle komé- diát. Vigyázz magadra, mig biztonságba kerülsz.

vény s az állam mostoha gyermekei lévén, nincs megadva részükre az ehhez szükséges anyagi támogatás.

Erre szövetkeztek, ez egyik főczéljuk, a művelt és szakképzett iparos megteremtése.

Egy ilyen iparos osztálynak megteremtése megszünteti az ijesztő kivándorlást és egy tisztességes pályát nyit meg a magyar müveit ifjúságnak, a mely nem előítélet, de a létért való aggodalomból ma húzódik tőle.

De mihelyt a magyar ipar meghódítja legelső sorban Magyarországot, akkor a tanult ifjúság is helyt kér magának ezen becsületes foglalatosságban s a nemzeti anyagi jólét bizonyos.

Üdvözöljük az iparos szövetséget s kívánjuk, vezesse siker törekvésüket a magyar ipar fellendítése és a magyar haza boldogitására.

Iparos polgártársainkhoz azonban van még egy pár komoly szavunk.

Ha már megalakították az iparos szövetséget, ne maradjanak az alapítás eszméjénél, hanem valósítsák is azt meg.

Ne tartsa őket vissza a szövetségbe való belépéstől semmi, ne magán érdek, ne szenvedély, ne az egymás iránti gyűlölködés. — Legyenek egygyé, legyenek testvérekké, mert csak igy boldogulhatnak.

Eiég alkalmuk van tapasztalni a közéletben mire vezet az, ha szétforgácsolódik az erő, a mely tömörülve sokat teremthetne, mig lekötve mire sem képes.

A taggyüjtésre az aláírások megkezdődtek, hisz- szük és reméljük azt, hogy nem csak a megalakuláshoz szükséges 100 tag, de városunk összes iparos polgársága nevét ott találjuk az egyesületi aláírási iveken, mely egykoron dicsőséget fog szerezni mindazoknak, a kik annak megalakítása és felvirágoztatásában közreműködtek.

Simkó Aladár.

H I 1^ E K.

— Áthelyezés és kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Lupis Gyula helybeli m. kir. adótisztet saját kérelmére hason minőségben Ungvárra helyezte át. Helyébe a helybeli m. kir. adóhivatalhoz adótisztté Pap Sándor nagyenyedi adóhivatali gyakornok neveztetett ki.

— Kirendelés. Az igazságügyminiszter a szolnoki törvényszék területére vizsgálóbíróul Brezanóczy Sándor törvényszéki bírót, városunk fiát rendelte ki.

— Gyász a Károlyi családban özvegy gróf Károlyi Sándorné szül. Kornis Clarisse grófnő f. hó 10-én Abbáziában elhunyt. A jótékonyságáról ismert grófnőt 14-én helyezték örök nyugalomra a fóti családi sírboltba. Temetésén a nagyszámú és előkelő rokonságon kívül ott voltak a Károlyi uradalomnak összes tisztjei. A földmivelésügyi miniszter és számos főrangú család. — Az elhunytról a család a következő gyászjelentést adta ki: „Nagykárolyi gróf Károlyi László, a főrendiház örökös tagja és neje nagy-apponyi Apponyi Francziska grófnő, valamint gyermekeik: István, Fruzsina és Klára ; nagykárolyi gróf Károlyi Erzsébet férjezett gróf Poppenheim Sziegfriedné, férje gróf Poppenheim Sziegfried és gyermekeik: Sybille és Sándor; nagykárolyi gróf Károlyi Mihály; özv. gróf Kornis Miklósné Vécsey Mária bárónő; gróf Zichy

Azután pedig légy csöndes és okos. Tanulj meg dolgozni. Ha hazajöhetsz megint urnák, elfelejtheted. Nem nehéz azt itthon elfelejteni.

Zálnokyval pedig robogott a vonat. Virradt s a nagyobb állomásokon félnie kellett. Hátha a rendőrség táviratozott már. De alapjában ujjongott. A szabadulás, a meg nem tört erő nagy diadalát érezte. Közeledett a határhoz, baj nélkül s ujjongó, diadalmas érzése nőtt. Semmi, semmi. Ha valaki elébe kerül s igy szólt volna: Ön, Zálnoky a hamisító, a csaló, a tolvaj gavallér, — okvetlenül megfojtotta volna a hazugot. A nagyobb állomásokon már merészen és gonosz mosolygással mustrálta a nőket.

A határállomáson teljes óráig várt a vonat. Zálnoky nagyon csinos asszonyt látott egy idősebb férfiú karján. Követte sétájukban őket. Jelekkel integetett az asszonynak. A férfiú észrevette s reárivallt :

— Eltakarodjék, haszontalan, neveletlen fráter.

Zálnokyval fölfordult a világ. Neki mondott ilyet

bátran egy ember. Neki, aki egy ferde tekintetért már halálra lőtt és kaszabolt embereket. Utána kell rohannia s leteperni. És megverekszik vele. Már-már elindul s egyszerre irtózatos valóságban áll előtte, hogy ő róla már hírlapok Írták, hogy gazember és hogy ő most szökik. Mégis maradna. Hogy megleczkéztesse, aki az ő becsületét igy megsebezte. Nyög : nem lehet, nem lehet. Örülnie kell, hogy mindjárt megy a vonatja.

Szökdösve, meg-megállva, kerülően Párisban volt két hét múlva Elrejtette jól a nagyváros, túl volt a veszedelmen. Talán már nem is üldözik: barátai elal- taták az ügyet. Most már csak az időt kell kivárni. És nem tudott örülni. Felejtett már mindent. Botlásait, hitvány tragédiáját. Azt az embert is, aki megmentette. De ha arra az idegenre gondolt, aki a határszélen büntetetlenül merte őt megsérteni, sirt a dühtől. Sírva, magát tépve, dühöngve jajgatott:

— A becsületben gázolt a nyomorult. És én nem tanito ttam meg emberségre.

Pál Ferencz és gyermekei: Sarolta, Margit férjezett herczeg Pálffy Miklósné, férje herczeg Pálffy Miklós, Antal; özvegy gróf Bcrchtold Richárdné Bánffy Erzsébet grófnő s gyermekei; gróf Bánffy György és gyermekei ; özv. gróf Pálffy Pálné Károlyi Geraldine grófnő s gyermekei úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében szomorodott szívvel jelentik a forrón szeretett anyának, anyósnak nagyanyának, dédanyának testvérnek, sógornénak, nagynénének nagykárolyi özv. gróf Károlyi Sándorné született göncz-ruszkai Kornis Clarisse grófnőnek, cs. és kir. palotahölgy és az első osztályú Erzsébet-rend tulajdonosának stb. Abbáziában ez évi deczember hó 10-én, a halotti szentségek ájta- tos felvétele után, életének 73-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei az Abbáziában e hó 12-én déli 12 órakor végbemenő előzetes beszentelés után Fótra fognak szállíttatni s ott e hó 14-én délután 2 órakor a róm. kath. anya- szentegyház szertartásai szerint a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozatok szombaton, e hó 15-én délelőtt 11 órakor fognak a budapest-belvárosi főplebánia-templomban, valamint az összes kegyúri templomokban az Egek Urának bemutattatni. Abbázia, 1906. deczember hó 10-én.

— Uj ügyvéd. Dr. Antal István a napokban Budapesten az ügyvédi vizsgát jó sikerrel letette. Az uj ügyvéd városunkban telepedett meg és ügyvédi irodáját Deák Ferencz-tér 20-ik szám alatt (Nonn Gyula-féle ház emeletén) megnyitotta.

— Meghívó. A nagykárolyi Kossuth asztaltársaság folyó év és hó 9-ére összehívott közgyűlésére a- tagok az alapszabály XIII. §. értelmében kellő számban meg nem jelenvén, a közgyűlés megtartható nem volt, s az idézett §. értelmében a közgyűlés 8 napra rá újból összehívandó, mikor is tekintet nélkül a megjelent tagokra a közgyűlés megtartandó, ennélfogva tisztelettel felkéretnek a tagok, hogy folyó év és hó

16- án délután 5 órakor alulírott elnök lakásán tartandó közgyűlésre, tekintettel a közgyűlés fontos tárgyaira, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Tárgyak : a segélyek kiosztása feletti határozat, a lemondó tisztviselők és választmányi tagok 3 évre leendő választása és a pénzkezelési számadás alóli felmentés. Kun István, társasági elnök.

— Gyászeset. Schifbeck József okleveles gazdász folyó hó 15-én rövid szenvedés után elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki. Schifbeck Katalin férjezett Róth Károlyné, Schifbeck Mátyás és Schifbeck Károly úgy maguk, mint az alantirottak nevében fájdalomtelt szívvel tudatják forrón szeretett testvérük Schifbeck József okleveles gazdásznak élte 38-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 15-én hajnali 2 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 16-án délután V2 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Verbőczy-utcza 60-ik számú (régi Árokpart- és Tábla-utcza köz) gyászházból a helybeli mesterrészi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat lelki üdvért folyó hó

17- én reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. székesegyházban az Egek Urának bemutattatni. Nyugodjék békében! Nagykároly, 1906. deczember hó 15. Schifbeck Béla fia. Schifbeck Mátyásné szül. Matavovszky Ágnes sógornője és gyermekei: Pista, Bandi, Sárika. Schifbeck Károlyné szül. Vetzák Róza sógornője és gyermekei Laczi, Emil, Rózsika, Róth Károly sógora.

— Lapunk főmunkatársa bűnügyi tárgyalás czimü közleményét városunk több előkelő polgára kérelmére visszavonja.

— Értekezlet. Ma tartotta első értekezletét a Nagykároly—margittai vasút érdekeltsége. A.z értekezlet iránt csekély érdeklődés mutatkozott, egyedül Pír község volt tekintélyes számmal képviselve. Az értekezlet a vasút létesítése ügyében előkészítő bizottságot küldött ki, melynek elnökévé Ilosvay Aladár alispánt választotta meg.

— Elhunyt polgármester. Pap Géza Szatmár város polgármesterét e hó 10-én temették el igen nagy részvét mellett. Az összes hivatalok, egyházak, iskolák és egyesületek zászlók alatt vettek részt a temetésen. A búcsúbeszédet Biky Károly ev. ref. esperes mondotta. A törvényhatóság nevében Vajay Károly dr. tiszteletbeli főügyész búcsúztatta el a halottat. Délelőtt rendkívüli közgyűlés volt, a melyen Dr. Falussy Árpád főispán és Kelemen Samu dr. képviselő meleg hangon emlékeztek meg az elhunyt polgármester érdemeiről. A köztörvényhatóság elhatározta, hogy a polgármester érdemeit jegyzőkönyben örökíti meg.

— Pályázat postamesteri állásra. A nagypeleskei postamesteri állásra a nagyváradi posta igazgatóság pályázatot hirdet. A pályázatra vonatkozó részletek az igazgatóságnál megtudhatók.

— Az iparosok szövetségébe alapitó, pártoló avagy rendes tagoknak eddig az alabbiak léptek be : Tivadar József, Beckmann József, Strausz Dezső, Róth Manó, Valuka Antal, Czier Ignácz, Némethy Sándor, Papp István, Kínál János, Nagele Ferencz, Petruzsán Mihály, Varga Endre, Herskoviis Jenő, Hancsis Illés, Manyák Károly, Haufel Sámuel, Tóth József, Fried Jenő, Kindris József, Kodácsy Miklós, Mercs János, Bárth Béla, Gyárfás József, Havas Izidor, Kovács György, Leitner János, Ifj. Rencz Mihály, Orosz János, Mann Gusztáv, Huszty Zoltán, Schvarcz Lajos, Csókás László, Szabó Kálmán, Stier Ignácz.

a .téli idényre való, kiváló minőségű, hazai gyártmányú és eredeti angol

női és férfi rnliaszövetok

Rendkívüli nagy választékban, bámulatos olcsó árak mellett kaphatók Szafbó DE^áJLrrréan. helybeli igen előnyösnek ismert ruhakereskedésében. Ugyanitt kész kéSZ női-, férfi- és gyermekruhák, felöltők, boák árusittatnak, valamint mérték szerinti kivitelben

kitűnő Szabás mellett a leggyorsabban készíttetnek.