Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 63. szám
Nagykároly, 1966. decffemfyer 2. G3- száuanCLXXXII évfolyam. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.------ MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. ===== SZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: Nagykárolyban, Jókai-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész érre 5 korona. b.gyett szám ára 20 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóbivatalba (Nagykároly, Jókai-atexa 2. sz.) küldendők. Hitel. A megszeppent agitátorok. Nagykároly, 1906. november 31. (X) Széchenyi irt könyvet a hitelről, e fogalomnak gazdasági vonatkozásában. E sorok czélja ellenben: feltünteti a politikai hitel nagy jelentőségét, Andrássy Gyula gróf nehány nap előtt mondott beszedenek tanul- ságaképen. A régi rendszer maradványakepen elterjedt az a közmondás, hogy a politika úri hunczut- ság. E népies szólam tartalmával rokon az a társadalmi felfogás, a mely azt tartja, hogy külömbség tehető a politikai és polgári becsület között. Ilyen alapon sokan követnek el — és ma is elkövetnek — becstelenséget politikai téren s e mellett azzal a követeléssel lepnek fel a becsületben kényesebb ízléssel szemben, hogy ők semmifele jogos vaddal a társadalmi éi intkezésben nem illethetők, mert a politikában elkövetett hazudozás es becstelenség az ő polgári becsületüket nem érintheti. Ez hamis, hazug és erkölcstelen felfogás. Megengedem, hogy felsőbbséges erkölcsi czel érdekeben lehet vétséget elkövetni az általános és közönséges polgári erkölcs ellen. De akkor is kétségtelennek es nyilvánvalónak kell lennie a felsőbb rendű erkölcsnek, a mely a közönséges erkölcstől való eltérést megenged avagy megkövetel. De közönségesen hazudni és becsapni a világot, csak azért, mert ez a politikában ailitólag nem esik .súlyos beszámítás alá: az ilyen felfogás és az ilyen politikai morál bizony komprommitálja az egvent az ő polgári és társadalmi hitelében is. Láttuk minap a képviselőházban, micsoda hatalmas erő lakik az érintetlen politikai hitelben. Láttuk, mily varázzsal hat az olyan férfiúnak a szava, a kiről tudjak azt, hogy ha bárhol és bármikor és bármilyen vonatkozásban mond valamit: az abszolút igazság az, amit hangoztat. Andrássy szavában kétkedni nem lehet s nincs is senki, aki kételkedjék az ő politikájának föltétien becsületessegében. Szigorúan s mondhatni: ridegen kiméri mondanivalóját. Sem többet, sem kevesebbet nem mond annál, a mit tud, a mit kétségtelen tényekkel bizonyíthat s a mi föltétlenül igaz. Még a formákban is rendkívül rigorózus. Tömören fejtegeti gondolatait es érveit s barmint kínálkozik, egyet sem használ ki a hatás kedvéért. Frázis nincs az ő beszédeben; keresetlenül, minden szónoki pozitura nélkül terjeszti elő anyagáts a hatásos részeket inkább tompítja, mintsem élesíti. Kon- czepcziójában. tömörségében, gondolatainak melységeben es átfogó értékeben s szavának íöltétlen és makulátlan hitelességében rejlik az ereje, mely lebilincseli hallgatóját és olvasóját egyaránt. Ha ilyen ember beszél: akkor mindenek érzik magukon az igazság szárnyalását. És ha ilyen ember kilátásba helyez akcziót és tetteket, akkor kétségtelen bizonyosság az. hogy a tettek elfognak következni. Sőt ha néni is szól es nem is tesz hangzatos kijelentéseket, azért bizonyosak lehetünk arról, hogy a tettek nem maradnak el. Zajtalan tett a mely csak határában jelentkezik : ez az igazi korm myzati működés. És számtalan olyan kérdés van. ilyen a nemzetiségi is, — a melyről minél kevesebbet kell beszélni, de a melyben minél többet kell hatásosan cselekedni. A regi időben sokszor történt, hogy egy- egy kormanyferfiu zajos tetszést aratott az országgyűlésen a nemzetiségi kérdésről mondott terjedelmes beszédével. Tisza Kálmán például minden esztendőben átlag egyszer szörnyen megfenyegette a nemzetiségi izgatókat, a magyar állam hatalmának szétmorzsoló súlyával. A beszed elhangzott s szép tapsokat jövedelmezett. De a szavakat tett sohasem követte, ellenkezőleg, a kormányzat fölötte kedvezett a nemzetiségeknek, mert ezek szállították a legbiztosabb és legmegbízhatóbb kormánypárti mamelukokat. Ez volt az a korszak, a melyben a nemzetisegek hallgatag megerősödtek elannyira, hogy izgatóik ma már példátlan vakmerőséggel, nyíltan mernek szembeszállni a magyar állammal, a melynek hatalmát emlegetni annyiszor hallották, de amelynek súlyát sohasem érezték. Ha Andrássy szól s ha ő fenyegeti meg a lelketlen nemzetiségi izgatókat az állam- hatalom megtorló erejével: akkor ez komoly dolog s a hetyke agitátorok mar a torkukon erezhetik a magyar állam szorítását. Andrássy hiteles ember és hiteles politikus: ez ád — egyéni nagy adományain és fényes származásán kivül — hatalmas erkölcsi tekintélyt a szavának és közéleti egész működésének. A megyéspüspök városunkban. Múlt hó 25-én, vasárnap reggel a 7 órai gyorsvonattal érkezett városunkba Dr. Boromissza Tibor, szatmári püspök. Kíséretében voltak Pemp Antal, praelatus-kanonok, Dr. Hámon Róbert, Jaklovies György, Zahoranszky István, Lovász Győző. Az állomáson várták Dr. Titz Antal és Varjas Endre. Innen a piaristák házába hajtattak, hol a kapunál a társház tagjai fogadták. Kilencz órakor megindult a templomon át a piarista-ház kapujáig kereszt elővitele mellett s seT Á R C Z A. Azok az átkozott üzleti kirakatok. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Már kérem alásan engedjenek meg nekem a nagykárolyi kereskedők, én nyiltan kimondom, nem ajánlom egy nős embernek sem, hogy estenként feleségével — mégha muszáj is, pedig az nagy ur sétára induljon, hogy az üzleti kirakatokban gyönyörködjön, mert úgy jár, mint én jártam, kinek az üzleti kirakatok szemlélése orrának betörésébe és karjának kék posztóvá való csipkedésébe került. De ha sokat lamentálok, olvasóink félre dobják a lapot s nem tudják meg, mit tesz az a mostan megindult karácsonyi vásár idejében, az embernek élete párjával végigmenni a Fősoron s megnézni a kereskedők kirakatait. Tegnap este életem párjával — tetszik tudni orvosi rendeletre, most ez elkerülhetlenül szükséges sétára indultunk. Sétánk czélja a Czifrasor, a Főutczának a templom előtti megkerülése s a kastély oldalán való hazatérés volt. Beszélgetve haladtunk a Czifrasoron, midőn minden előzetes bevezetés nélkül, feleségem egy hatalmas csípését érzem karomon, s feleségem meg- állást parancsol. ______________________ de F ájdalmas volt ugyan a figyelmeztetés, parancs előtt megkellett hajlanom. — Édesem, szólt hozzám feleségem nem gondolod, hogy salonunk bútorzata kissé kopott? Nem tudtam mire vélni sem a kedélyes megszólítást (nem lévén ilyesmihez szokva), sem pedig annak indokát, akaratlanul is a jobb oldalra néztem s szemembe tűnt Grosz József helybeli butorraktáros fényesen kivilágitott kirakata. Gyönyörű garnitúrák, a hazai ipart feltüntető remek szekrények, asztalok, székek, consulok tűntek szemembe, de legjobban tetszett a fiatal házasoknak való rézbetétes ágyak dús választéka. Mosolyogva adtam meg a feleletet: Szivesen osztom édesem véleményedet megígérem,keresztelő után foglalkozni fogok a dologgal. Tovább lialadánk, beszélgetőnk a múltról, jelenről, midőn egy újabb csipés karomon megállásra késztetett. — Parancsolsz édesem ? kérdőm feleségemet. — Nézduracskám, Varga Imre mily szép korcsolyákat árul! vehetnél nekem egy párt belőle. Végignéztem feleségem termetén .. . Időelőttinek tartom felelém, de anyósom részére szivesen. Egy villámláshoz hasonló tekintetet vetett reám s mentünk tovább... Egyszer csak szorítást érzek karomon. — feleségem epedő tekinteteket vetett reám. — Mi ez gondolám s követtem tekintetét, Kovács Ggörgg férfi- és női divat üzlete előtt álottunk. Tstenemldesok szép dolgot láttunka kirakatban: Volt ott hazai gyártmányú zsolnai és gácsi női ruhaszövet, rózsahegyi és Pápán készült vásznak, tiszántúli szőnyegek, késmárki asztalneműk, delmen batiztok, zeffirek, selymek és itt fel nem sorolható czikkek igen olcsó és leszállított ár megjelölés mellett. Az üzlet tele volt vevőkkel, általános volt a sürgés-forgás. A czég főnöke nem győzte a kiszolgálást, a segédek fejüket vesztve szaladgáltak jobbra- balra, mig a vevők zaját is tulharsogva kihallatszott Kovács György mély, basszus hangja: „Nagyságos Asszonyom! Becsület szavamra mondom, nekemezazáru többevan, csak azért árulom ily jutányos ár mellett, mert a rósz üzletiviszony ok késztetnek reá“. Egy maradék ecru selyem vételének ígérete mellett, sikerült a kirakattól elcsalni feleségemet. Tovább a kálvárián! Ismét uj csipés! De édesem! Egy feddő tekintet s el kellett hallgatnom: Hermann Samu „Magyar csizmához“ czimzett czipész üzlete a megállási pont. Feleségem elkezdett panaszkodni, hogy szorítja lábát a czipő. — Mily remek kivitelűt készit Hermann, mily bájos kis papucsok kandikálnak a kirakatból feléje, mily jó volna neki egy komót, házi czipőbe bujtatni fájós lábait. Egy házi czipő vételének Ígérete mellett, sikerült 100 lépést előre haladnunk kitűzött czélunk felé. Ragyogó kirakat, villany körtékkel világított szebbnél szebb csillárok tűntek szemünkbe, illusztrálásául annak, hogy Nagykároly városban Medggesi és Singer villanyvilágitási vállalata a legelső czég e téren, ki a lakásokat a lehető legolaz Ő8ZÍ és téli idényre való, kiváló minőségű, hazai gyártmányú és eredeti angol rr 5 i és férfi iirliasz övetek Rendkívüli nagy választékban, bámulatos olcsó árak mellett kaphatók Szaloó DE^élrrrérr helybeli igen előnyösnek ismert ruhakereskedésében. Ugyanitt kész kész női-, férfi- és gyermekruhák, felöltők, boák árusittatnak, valamint mérték szerinti kivitelben kitűnő szabás mellett a leggyorsabban készíttetnek. > Megérkeztek!
