Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-21 / 57. szám

SZATM ARMEGYEI KÖZLÖNY

legyen bár szegény, imádja Istenét bármiként — lelkesednie kell.

Annak a jelszónak, mely csak egy virágszálat kér a tüdőbeteg megmentésére, el kell foglalnia százezrek szivét. A baj oly rettenetes, a segítség oly nagy anyagi erőt feltételez, hogy czélt csak akkor érhetünk el, ha millió sir koszorújából ajánltuk föl a virágszálat, ha millió síron egy mécscsel kevesebbet gyújtottunk föl s ez az egy virágszál ez az egy mécses a tüdőbetegek gyógyítására ömlik mind.

A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület most építi első népszanatoriumát. Száz beteget fognak az ország minden tájáról a jövő év márczius havától fölvenni s mivel a szanatóriumi kezelés három hónapot igényel, már ebben az első népszanatorium- ban évenként négyszáz veszendő, halállal eljegyzett embert fognak megmenteni. De ha millió síron hiányozni fogna az az egy virágszál (a mely hiány pedig legjobban tanúsítaná kegyeletünket) akkor már nemcsak az első népszanatorium még hiányzó tőkéje volna együtt, de már tavaszszal uj gyógyitóházakat lehetne tervezni és építeni és rövidesen, csak a társadalomba menjen bele élő hitként az egy virágszál fölajánlásának poetikus eszméje, — minden vidéknek megépitheti az agilis egyesület a maga népszanatoriumát.

Ha meggondoljuk, hogy már az első népszana- toriumban minden vidékről fognak fölvenni betegeket, tehát tőlünk is, akkor az irgalomadományokat nem fogják megtagadni. Vezessen minden embert az a gondolat, hogy a maga adományával hozzájárul emberek életének megmentéséhez.

Hogy idején alkalmazott szakszerű gyógyítással a tüdőbetegség gyógyítható, — azt Németország példája igazolja, a hol szanatóriumok létesítése óta 25%-kal kevesebb a tüdőbetegek halálozása. Nincs helye annak a fatáliás közönynek, melylyel a szörnyű veszedelem pusztítását nézzük. Mennyi könny, mennyi gyász van azokért, a kiket e kór elsorvasztott; mennyit meg lehetett volna menteni azok közül, a kiket gyászolunk. Nyissa meg szivét mindenki kegyeletének s ne sajnálja azt az egy virágszálat s azt az egy mécsest a veszendő emberekért való nemes föl- buzdulása lesz az az égbeszálló ima, mely levezekli minden földi gyarlóságunkat. Meggyászolt halottunk ott fonna magasban kedvesen veszi majd áldozatunkat. A kegyelet koszorújából a tüdőbetegeknek fölajánlott hiányzó virágszálat találja legszebbnek, mert áldást, boldogságot fakaszt, mely könnyet törül le, az árvaságnak, az elhagyottságnak keserű könnyeit.

Az első népszanatorium Gyulán a Lugos-szerü erdőben épül.

Előbb a helyet orvosi szempontból Kuthy Dezső ur, az Erzsébet-szanatorium igazgató-főorvosa és Tauszk Ferencz dr. egyetemi tanár urak megtekintették és a czélra alkalmasnak találták. A szanatórium 700.000 korona költséggel épül, a higiénia legnagyobb követelése szerint. A terveket a genialis és annyira gyászolt tervező, Czigler Győző készítette s a szakemberek tetszését annál inkább megnyerte, mert a férfi és női betegek külön helyeztettek el. Az egyesület rövid négy évi fennállása után gyűjtötte össze az építési tőkét, legnagyobb részét egy év óta, mióta az egész országra kiterjedő egyesület lett. Tagjai meghuszszorodtak (ma 7000 tagja van) és mivel, a társadalom áldozatkészsége jóformán csak egy év óta van vele, föltehető, hogy a közelebbi négy évben már több gyógyi- tóintézményt létesít, annál inkább mert a jövendőben az olcsóbb franczia rendszerű dispansereket akarja építeni.

Ha pedig föltételezzük (pedig föltételeznünk kell), hogy a társadalom megérti a segélykiáltast és a halot- taknapi koszorúból elküldi a szegénysorsu tüdőbetegnek azt az esengve kért egy virágszálat, — akkor bízvást elmondható, hogy megsokasodik hazánkban a népszanatoriumok száma és a társadalom az embermentés terén nagyot, Istennek tetszőt tett. Értse meg minden jó szív ezt a segélykiálltást.

Az egyesület a legnagyobb nyilvánossággal fogja a gyűjtést végezni. Hirlapilag nyugtázza az adományokat s lapjában a szanatóriumi lapokban minden adományt tételenkét elmismer, fel- használása módjáról pedig tájékoztatni fogja a közönséget. Azt akarja, hogy teljes' bizalommal, a legnemesebb ügynek, nemzetünk egy fájó sebét hegesztve, adhassa oda a maga egy virágszálát.

Boldogok leszünk, ha jelszavunk varázsos módon terjed szét, ha a nagy czélt megérti a mi közönségünk.

Csak egy virágszálat a tüdőbetegek megmentésére !

HIRE K.

— A püspök városunkban. Boromissza Tibor dr. szatmári püspök a helybeli „Oltár-Egyesület“ tisztelgő küldöttségének meghívására kijelentette, hogy az egyesületnek november hónapban rendezendő kiállítását megtekinti és a kiállított tárgyakat beszenteli.

— Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága

II. Rákóczi Ferencz és társai szentelt hamvainak a Budapesten és Kassán tartandó gyászünnepélyén részt vesz, azokon magát képviselteti és a rendezés intézésével a vármegyei alispánt bízta meg. A budapesti ünnepélyen a vármegye zászlóját és a két Rákóczi- zászlót lóháton Domahidy István, Domahidy Elemér és Balázsy József viszik. Ezután a Rákóczi koporsóját Falussy Árpád dr. főispán vezetése alatt a következő gyalog bandérium követi: Károlyi István gróf, Ilosvay Aladár, Vécsey László báró, Győrffy Sámuel báró, Luby Béla, Kende Péter, Teleki Géza gróf, Teleki Pál gróf és idősb Helmeczy József. A kassai lovasbandériumban részt vesznek: Teleki Pál gróf, Szerdahelyi Ágoston, berenczei Kovács Sándor, Lengyel Alajos dr., Balázsy József, Kende Péter, Kállay Ödön, Lengyel Endre dr., Cholnoky Imre, Galgóczy István. Ezután a menetben egy diszmagyarruhás bandérium vesz részt Falussy Árpád dr. főispán vezetése alatt. A küldöttségben részt vesznek: Károlyi István gróf, Ilosvay Aladár alispán, Vécsey László báró, Győffy Sámuel báró, Kende Zsigmond, Domahidy István, Domahidy Elemér, Szuhányí Ferencz, Péchy László, Teleki Géza gróf, Teleki Pál gróf, Jékey Zsigmond, Ujfalussy Miklós, Vécsey Miklós báró, Domahidy Viktor, Domahidy Pál és berenczei Kovács Sándor. A vármegye összes járásaiból egy stilszerü öltözetű népies küldöttséget küld s

II. Rákóczi Ferencz és Zrínyi Ilona, valamint Bercsényi és Csákv Krisztina koporsójára koszorút helyez. Thököly Imre hamvainak Késmárkra szállításánál a vármegye szintén diszmagyarruhás küldöttséggel képviselteti magát és koporsójára koszorút helyez. A főispán és alispán részére a vármegye diszruhás öltözetű huszárokat állíttat, azonkívül a koporsós menethez szintén hat diszruhás hajdút állíttat. Az ünnepélyen Szatmár vármegye hölgy-küldöttsége is részt vesz Károlyi Istvánná grófné vezetése alatt.

— A püspök és káptalan a kassai temetésen. Rákóczinak és bujdosó társának Kassán e hó 29-én leendő temetésén egyházmegyénk főpásztora dr. Boromissza Tibor személyesen fog megjelenni, hogy mint Rákóczi megyéinek egyik püspöke a legméltóbban áldozzon nemzetünk e dicső bajnokai emlékének. A székes káptalant P e m p Antal praelátus kanonok fogja képviselni.

— Előléptetett tanár. A vallás és közoktatási miniszter dr. Rencz János nagybányai állami főgimnáziumi rendes tanárt a VIII. fizetési osztályba léptette elő.

— Gyászeset. Özv. Balogh Bertalanná néh. Balogh Bertalan volt vármegyei tiszti alügyész özvegye, mint részvéttel értesülünk folyó hó 18-án Budapesten hirtelen elhunyt. A halott földi maradványait pénteken városunkba szállították s a temetés részvét mellett e hó 20-án délután Va 4 órakor ment végbe. A család a halálhírt a következő gyászjelentésben tudatta: Balogh Erzsébet, Margit, Ferencz és István mint a megboldogult gyermekei, Horváth Bálint, Horváth Ernő, özv. Moson Györgyné szül. Horváth Klára mint testvérei, Dr. Serly Gusztáv mint nagybátyja, özv. Witt Károlyné szül. Serly Mária mint nagynénje úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy felejthetetlen jó édes anyjuk, illetve testvérük, unokahuguk és rokonuk özv. Balogh Bertalanná szül. Horváth Mária úrnő folyó évi október hó 18-án délután 1 órakor, életének 49-ik évében, rövid betegség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó évi október hó 19-én, pénteken délután Ví3 órakor fognak a tud. egyetemi klinika halottasházában (Mária-utcza), a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni és Nagykárolyba szállítva, ott folyó hó 20-án délután V24 órakor a gyászházban : Fény-utcza 7. szám alatt, újólagos beszen- telés után a Mester-részi temetőben a feltámadás reményében nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat Nagykárolyban a róm. kath. plébánia- templomban folyó hó 22-én, hétfőn délelőtt 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1906. október hó 18-án. Nyugodjék békében drága jó anyánk !

— Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter Décse Ferencz segédjegyzőt az egri-i, — Mangu Dezső s. jegyzőt a nyirvasvári-i, — és Luervaldt János jegyzői írnokot a hidegkúti kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

— Vecsey Feri hangversenye Szatmáron. Folyó hó 17-én a szatmári színházban óriási közönség hallgatta, egy gyermek testbe rejtőzött kiváló zenei genie, művészi játékát. A legkiválóbb képzettségű zenész is mámorosán áll meg a genialitásnak e szokatlan jelensége előtt és magyarázatot nem találva, mély hódolattal fejezi ki mindenki elragadtatását. Vecsey Ferit játéka — mely úgy technika mint előadás tekintetében a legmagasabb színvonalon áll —■ korunk legnagyobb művészei közé emeli és ha haladása továbbra is ily nagy arányú marad, az elsők között az első helyet fogja kivívni magának. — Tornay Lajos nagytehetségü zongora-művész kisérte Vecsey Feri játékát, akinek külön előadott darabjait is méltó elismerésben részesítette, a nagyszámú intelligens közönség.

— Templom avatás Mikolában. Szép és lélekemelő ünnepély folyt le f. hó 7-én a mikolai ev. ref. egyház- községben. Ekkor avatták fel az 1832. évben megkezdett, tehát 74 éven át épített templomot. A templom avatási ünnepély a következő programm szerint folyt le : D. e. fél tiz órakor isteni tisztelettel kezdődött az ünnepség, a melyen az ünnepi imát Biki Károly szatmári esperes az egyházi kerület kiküldöttje tartotta. Utánna Saátor Dávid szinérváraljai ref. lelkész egyházmegyei tanács biró tartott gazdag, tartalmas felavató egyház beszédet. Majd Szabó Bertalan mikolai lelkész a templom történetét, Gachal János szatmári s. lelkész pedig az adakozók névsorát olvasta fel. Az istenitiszteletet délben bankett követte, a melyen csaknem az összes jelenlevő vendégek részt vettek és a legjobb kedély hangulatban töltötték az időt a késő délutáni órákig. Este 8 órakor kezdődött az ünnepség utolsó része a tánczmulatság és hangverseny. A hangversenyen szerepeltek Dénes Sándor felolvasással, Grosz Erzsiké czimbalom játékkal, Gachal János és Császi László szavalatokkal. A hangverseny után tánczmulatság volt.

— Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Dants J ó z s e f helybeli pénzügyőri biztost saját kérelmére Bánffy-Hunyadra, — és Jakab Imre ga- lánthai pénzügyőri biztost saját kérelmére városunkba áthelyezte.

— Eljegyzés. Katz Sárika urleányt eljegyezte Ungár Béla kecskeméti fakereskedő.

— Megszűnt posta fel és leadó állomás. Szatmárvármegye Csanálos községben „Csanálos Szatmárvármegye“ elnevezéssel 1906. évi november hó 1-én a postaügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe.

— Húsvéti kiállítás. A „Magyar ipar védő Egyesület“ kezdeményezésére a helybeli iparosok városunkban egy helyi érdekű ipari kiállítást szándékoznak rendezni a jövő év április havában. E tárgyban széles körű mozgalom indult meg az iránt, hogy a helybeli iparosainak alkalmat adjanak városunk közönségének annak bebizonyítására, hogy a kellő szakképzettséggel bírnak mindennemű iparczikk elő állítására. A közönség lesz hivatva megbírálni, hogy mennyiben felelnek meg a kivánalmaknak a mi derék iparossaink. Meg vagyunk arról győződve, hogy minden tekintetben kifogják állani a versenyt az idegen iparosok munkáival, de különösen az osztrák iparral, sőt azt jóval túl szárnyalják. Örömmel üdvözöljük iparosaink e mozgalmát.

— Hamisított ezüstpénzek. A postahivatalok beszolgáltatásaiban újabban ismét több ezüstérme-hamisítványt találtak. A hamisítványok többnyire ónból, horganyból, vagy ónból és antinonból készültek és sulyokról, rossz csengésükről, valamint veretük elmosódottsá- gáról ismerhetők fel. A kereskedelemügyi miniszter figyelmeztette a postahivatalokat, hogy az ezüstpénzek elfogadásánál fokozott óvatossággal járjanak el.

— Lemondás. Gróf Berchtold Arthur közigazgatási bizottsági tag ezen tisztéről lemondott.

— Tűz. Remetemezőn folyó hó 10-én este a gör. kath. papi lak tőszomszédságában vigyázatlanság következtében kigyuladt Herskovits Pál bérlő lakóháza. A vész hírére azonnal megjelentek a barlafalusi tűzoltók, kiknek sikerült a tűz tova terjedését megakadályozni s a tűzet teljesen lokalizálni. A szerencsétlenül járt család ingóságának egyrészével az éppen szemben levő állami iskolában töltötte az éjszakát.

— Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Jeszenszky Béla földbirtokos borhidi lakost a szinyérváraljai járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta.

— Póttartalékosok kártalanítása. Leérkezett a vármegyéhez a póttartalékosok segélyezésére vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet. „Miután az 1905. évi sorozás elmaradása miatt a béke létszám fentartá- sára kivételes tényleges szolgálatra a póttartalékosok lettek behiva, őket a kormány kártalanítani óhajtván és ezek közzül azokat fogjuk csak segélyezni, kik még a bevonulás előtt megnősülvén, bevonulásuk alkalmával feleségüket vagy gyermeküket kenyér kereső nélkül voltak kénytelenek vissza hagyni a tényleges szolgálat idejére: a mennyiben vagy teljesen vagyontalanok vagy csak oiy vagyonnal bírnak, mely mellett a család eltartására a családfő munkaereje feltétlenül szükséges. Azok a póttartalékosok tehát a kiknek vagyonuk, vagy a tényleges szolgálat alatt is élvezett jövedelmük volt, a segélyezésből ki vannak zárva. Ázok a pót- tartalékosok pedig, kiknek feleségük és saját gyermekeik eltartásával voltak terhelve csak különös méltánylást érdemlő esetekben és csakis a honvédelmi miniszter határozata alapján kivételesen segélyezhetők. A segely összeg megalapításánál a tényleges szolgálatban eltöltött napok száma, továbbá a megállapítandó férfi napszám lesz' alapul veendő“.

— Vasút államosítás. A nagykároly nagysomkuti vasút állami kezelésbe vétele befejezett tény. E vasutat tehát az állam 1907. év január 1-én állami kezelésbe veszi, az arra vonatkozó intézkedéseket már meg is tette. Ezután közvetlen kocsik fognak közlekedni Nagysomkutról, Erdődön és Szatmáron át egészen B:k- szádig és vissza s nem lesz kénytelen az utas Gil- vácsra menni előbb. Erdődtől Gilvácsig egy külön szárnyvonal marad.

— Birtok változások. Feldmann Jakab és neje Kohn Berta tasnádszantói lakosok megvették G ő n y e i István nagykárolyi lakosnak a Kölcsey-utcza 23 szám alatti belsőségét a rajta levő épületekkel és minden hozzátartozóival, legelőjoggal 12000 koronáért. — Schnébli Károly és Ritli Erzsébet nagykárolyi lakosok megvették Liptay Ferencz beregszászi lakosnak a nagykárolyi 17 számú betétben 1537. hrsz. alatti belsőségét a rajta levő épületekkel, a mesterrészi közös legelőből járó 2/55 rész legelő illetőséggel együtt 18000 koronáért. — Hegedűs Józsefné Tolnay Teréz- nek a gencsi 95 számú betétben 2525, 2526/1, 5526/2, 2526/3, 3526/4 hrsz. ingatlanát hagyatéki árverési utón megvették Tóth Gusztáv és Tóth Endre gencsi lakosok 42611 koronáért.

— Mészárszékek ellenőrzése. A kereskedelmügyi miniszter legutóbb kimondotta, hogy a marhahusmérés rendes kezelésének ellenőrzésére a városi, illetve községi elöljáróság illetékes, mert úgy a köz, valamint az állategészség tekintetében ezek vannak hivatva az ellenőrzést elsősorban gyakorolni.

— A két legnagyobb ékszerész czég a Debreczenben 30 év óta fenálló Blau Lipót és 24 éve fenálló Lőfkovits czég egyesült s most Lövkovits Arthur czége jutányosán óhajt menyasszonyi ékszert, ezüstöt stb. vásárolni, nyugodtan fordulhat Lőfkovits Arthur ékszerészhez Debreczenben. 6—7

— Don Bosco nagy naptára. 1906. évre. A naptár díszes kiállításra nézve fölmulja a többi napárakat. 100 lapra terjedő tartamra érdekfeszitő, változatos. Képei: Murillo nagy színes képen kivüi 30—40 művészi