Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-09 / 51. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos, Dr. Schönpflug Richárd tiszti-főügyész, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és Bodnár György kir. tanfelügyelő közigazgatási bizottsági tagok. Kende Zsigmond, Sántha Kálmán, Nagy Béla és Luby Béla elmaradásukat írásban kimentették. Dr. F a 1 u s s y Árpád főispán az ülést megnyitja, üdvözli a megjelent bizottsági tagokat s mielőtt az ügyek tárgyalásába bocsátkoznának : P 1 a c h y Gyula királyi tanácsos pénzügyigazgatót, a ki ez alkalommal először vett részt a közigazgatási bizottsági ülésen, mutatta be. Azon reményemnek — úgymond — adok kifejezést, hogy az uj igazgatóval, uj korszak^ következett be a pénzügyigazgatás terén. O, a ki ifjúságától ismeri az igazgatót, ismeri munkásságát, szorgalmát és érdemeit, meg van arról győződve,^hogy az uj igazgató a kormánytól reá rótt nagy feladatoknak úgy fog megfelelni, hogy azok a vármegye érdekeivel mindég összhangzásba lesznek. Kitartást és áldást kíván működésére. (Lelkes éljenzés). Pl achy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató köszöni a megtiszteltetest úgy a mel- tóságos főispán urnák, mint a Tekintetes Közigazgatasi Bizottságnak. Mielőtt elfoglalta volna állását, tudatában volt azon fontos es terhes feladatoknak, a melyek reá várakoznak. Működését a törvények, szabályok és ott a hol helye van, a méltányosság fogja vezetni. (Éljenzés.) Őrködni fog a felett, hogy az adófizető polgároktól egy fillér be ne szedessék jogtalanul és az adózó polgárok előtt ajtaja mindig nyitva áll. Az ügyek gyors lebonyolítására mindég kiváló gondja lesz. Ezen irányelvek szem előtt tartásával óhajt működni. Kéri működéséhez a főispán ur és a közigazgatás bizottság támogatását. Ezután olvastatik: Alispáni jelentés. A közbiztonság a vármegye területén augusztus hó folyamán kedvező volt. Az ügyforgalom a következő: Julius hóról elintézetlenül átjött 716 darab, augusztus hóban érkezett 2822 darab, összesen 3538 darab, elintéztetett augusztus hóban 3042 darab, maradt 496 darab, mely darabok legnagyobb része Nagy Sándortól maradt hátralék. Augusztus hóban semmi oly körülmény, mely a közigazgatás zavartalan menetére befolyást gyakorolt volna és igy különösebb intézkedést vont volna maga után elő nem fordult. Az alispáni jelentés felolvasása után N. Szabó Antal kérdést intéz az alispánhoz a gróf Bathtyáni arczképéről. Ugyanis ezen arcz- képet már megfesttette mintegy 3 év előtt a vármegye, kérdi tehát, hogy fejlődött-e már oda a kérdés, hogy az arczkép ünnepélyes aktus keretében, diszszónoklat megtartása mellett lelepleztessék ? Ajánlja diszszónoknak Luby Gézát, a ki kezdeményezője volt az arczkép megfestésnek. Ilosvay Aladár alispán: Az arczkép leleplezésének most már semmi akadálya nincs, maga részéről úgy tervezte, hogy az októberi közgyűlésen fog indítványt tenni, hogy a közgyűlés tűzze ki az arczkép leleplezésének idejét. Dr. Fal ussy Árpád főispán felhívta alispán figyelmét, hogy a régi képek is helyökre kerüljenek s miután már arra közgyűlési határozat van, a saját hatáskörében intézkedjék, hogy a régi képek megfelelő helyeikre jussanak. A bizottság oly értelemben határozott, hogy az októberi közgyűlés tűzze ki a díszközgyűlés idejét, melyen az arczkép lelepleztessék. Főorvosi jelentés. Szatmárvármegye közegészségügyi viszonyai aug. havában kedvezők voltak. Gyógykezelt beteg elhalt: 364; nem gyógykezelt 217. Az iskolák szünetelvén, a hatósági orvosok vizsgálatot nem tartottak. A piacz vizsgálatok alkalmával Nagybányán, Mátészalkán, Felsőbányán, Csengerben és Szinérváralján éretlen gyümölcs, romlott hús koboztatott el. A legnagyobb számmal mutatkozó hevenyfertőző betegségek voltak : roncsoló torok lob 5, kanyaró 6, vörheny 24 és kökhurut 28 esetben. A járvány ragályos kórok közzül járványos jelleggel mutatkozott a kanyaró Tyúkodon, a vörheny Mezőpetri és Csomaköz községben. Ebmarás 3 esetben fordult elő és a megmartak gyógykezelés czéljából a Pasteur intézetbe szállíttattak. Orvos törvényszéki bonczolat 6 tartatott, elgázolas, vízbe fulás, öngyilkosság, hirtelen halál eseteiben. Államépitészeti hivatal jelentése. A törvényhatóság területén átvonuló állami közutak lefolyt hóban jó karban voltak. A folyó évben engedélyezett fedanyag szállítását Smilovics Sándor vállalkozó a Nagybánya—kolozsvári közúton oly lanyhán folytatja, hogy a szerződésileg kikötött határidőre annak befejezése egyáltalán nem várható, miért is előterjesztés tétetett a kereskedelmi miniszterhez, hogy vállalkozó ellen a vele kötött szerződés 3-ik pontjának határozmányai alkalmazást nyerjenek. A törvényhatósági közutak szintén jókarban találtattak. darab. Augusztus hóban a vármegyei árvaszék ügymenetében fennakadás avagy illetékességi összeütközés nem fordult elő. Péuzügyigazgatói jelentés. Egyenes adóban 1905. év végével hátralék 2,91 ('.848 korona 52 fillér, ehhez a folyó évi I—III. évnegyedi részlet 1,811.539 korona 97 fillér, összes tartozás 4,731.388 korona 49 fillér, ebből levonva az utólagos törlést 63.877 korona 02 fillér, maradt helyesbített tartozás 4,667. 511 korona 47 fillér, erre befolyt folyó év január hó 1-től julius hó végéig 726.336 korona 69 fillér, augusztus hóban 360.583 korona 72 füléi, összesen 1,086.920 korona 41 fillér. Augusztus hó végével hátralék 3,580.591 korona 06 fillér. Összehasonlítva a folyó évi augusztus havi befizetést a múlt évi augusztus havi befizetéssel, a folyo évi augusztus hóban sokkal kedvezőbb a befizetés. Hadmentességi díjban 1905. év végével hátralék 221,033 kor. 66 fillér, ehhez a folyó évi előírás 35932 kor. 69 fillér, összes tartozás: 256,966 kor. 35 fillér; ebből levonva az utólagos törlést 3926 kor. 63 fillért, marad helyesbített tartozás: 253,039 kor. 72 fillér; erre befolyt folyó évi január 1-től julius hó végéig 2751 kor. 48 fillér, augusztus hóban 2688 korona 67 fillér, összesen: 5440 kor. 15 fillér; ennélfogva augusz- us hó végével hátralék : 247,599 kor. 57 fillér. Ideiglenes adómentességet nyert a vármegye területén augusztus havában: 85 ház; 235 lakrészszel. Tanfelügyelői jelentés Az elmúlt hó folyama még az iskolai szünet lévén, a tankötelesek összeírása, a népoktatási statisztika gyűjtése és a szervezési, tovább fejlesztési munkálatokkal volt elfoglalva a hivatal. A szinérváraljai, misztótfalusi iskolák tovább fejlesztését a nagyméltoságu miniszter engedélyezte, igy immár 35 elemi iskolában 165 állami tanító munkálkodik á magyar nemzeti népoktatás sikerén. A hivatal személyzetében változás történt, mennyiben a nagy- méltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Gálflfy Lajos szatmármegyei és dr. Votisky Géza besz- terczenaszód megyei kir. s. tanfelügyelőt kölcsönösen áthelyezte. A Air. ügyészség jelentése. Augusztus hó folyamán letartóztatva volt: 147 egyén; egész hó folyamán szabadult 132 egyén; a hó utolsó napján letartóztatva maradt : 15 egyén. A foglyok könyvnyomdán és házimunkával foglalkoztak. Elnöklő főispán az ülést Vé-ed 2 órakor zárta be. A kir. pénzügyigazgatóság számvevőségétől nyert aug. havi kimutatás adatai szerint augusztus hó végéig befizettetett 30693 K 03 fii. útadó folyt be. Hátralék tehát aug. hó végével 139,477 K 64 fii. útadó és 625 K 40 fillér régi közmunka váltság. Az államépitészeti hivatalhoz beérkezett 2949 ügydarab, — elintéztetett 2904 drb; maradt szeptember hóra 45 drb. Gazdasági kulturális egyesületek és a népsegitö akczió. ni. (Befejező rész.) Árvaszéki jelentés. A vármegyei árvaszék ügyforgalma és tevékenysége az elmúlt augusztus hóban a következő: mint elintézetlen hátralék átjött julius hóról 1263 darab, augusztus havában érkezett 2678 darab, összesen 3941 darab. Ebből elintéztetett 2696 darab, hátralék 1906. év augusztus hó végén 1245 darab. Az árvaszéki kiadóhivatalba érkezett 2696 darab. Ebből leíratott és irattárba adatott 2358 darab, maradt hátralék 338 Hogy miért kell a kormánynak is végre észre venni a társadalom szervezetében rejlő óriási hatalmat — amely egyenesen szembe helyezkedik, most már egyre fokozottabb erővel az államhatalommal? — ezt ezer és ezer példából tapasztalhatná, ha referálnának megbízottai az eseményekről, ha ezek nyitott szemmel néznék és nemcsak néznék, de látnák is az eseményekben rejlő nagy intelmeket, tanulságokat. A földművelési miniszter évek óta agitál a mellett, És mintha csak a pontos választ is megkapta volna kérdésére: letette a gyereket. Kiment a pitvarba. Onnét tejes köcsöggel tért vissza. A hetes leánytól tiszta keszkenőt kerített. Beletett egy darab kenyeret és a köcsögbe mártotta kendőstül; aztán élhetetlen jósággal odavetette a kicsike szájához, bizogatván : — No ne, ögyél! Az pedig, akárcsak értette volna a szót, éhes mohósággal szopogatni kezdte a pempőt. Erre már Vidáné Hazaérkezett. Mikor a szobába lépett és megpillantotta a gyerekkel veszkődő nagy embert, ámultán csapta öszsze kezeit, úgy kiáltotta: — Mit tösz kelmed ? Pók Gábor meg se zavarodott. Komolyan felelt vissza fordultában: — Szoptatok. Julis asszony jóságosán nevetett. — Hát aztán kié ez a gyerök ? — és közelebb lépett. Az ember mély meggyőződéssel szólt: — Most mán az enyém. — A kelmédé ? — Igön. Apródonként azonban kivallotta az esetet és vé- végezetül ránézett az asszonyra, mondván : — Hát elhoztam. — Julis asszonyt egyszeribe elfogta a rihatné- komság. Pók Gábor pedig úgy akarattal toldotta meg a beszédét: Embört nevelök belüle! Julis szemeit törülgette és szinte gyűlölködve vetette oda a csecsemő ismeretlen anyjára: — A dög asszony. __________________________ Azt án fojiódottan, ünnepélyesen fordult Gáborhoz: — Kelmedet mögáldja érötte a jó Isten. Pók hallgatott. Erre már nem volt szava. Csak nagy háladatosságal nézett az asszonyra, aki teljesseggel elértette szándékát Julis asszony megfürösztötte, tisztába szedte a gyereket. Mikor a dolgát elvégezte, leült. Nagy csöndesség támadt. így szokott az lenni, ha sok a mondani való. A gángé ember testén átfutott valami parázs érzelem. Szédülni kezdett, mert szokásánál mesz- szebbre gondolkodott. Egyszerre csak megszólalt: — Julis asszony, itt hagyom a gyerököt. Vidáné bólongatott a fejével, hogy jól van. — Mögfizetök érötte. Erre az asszony fölállott. Közel lépett Pók Gáborhoz és rátartós tiltakozással mondotta : — Nem köll fizetség. Aztán szomorúan hozzátette. — Neköm sincs gyerököm, De már nem mertek egymásra nézni. Pók Gábor agyában kergetőztek a félig sejtett gondolatok, de beszédbe foglalni egy szóravalót sem tudott. Mikor öreg este lett, odaállott Julis mellé. Becsületes arczán vonaglott a megindultság, pedig nagyban erősködött ellene, Julis asszonynak könnyeb dolga volt. Ő csak elbibelődött a kis jószággal, pedig a szive remegve sejtett valamit.... csak azt nem tudta volna megmondani, mit ? Az ember nagyokat lélegzett. Nem ment tovább, csak annyit mert mondoni: — Julis asszony. Kettőnké lösz a gverek. Azzal az ajtónak fordult, inert szégyenlette kifutó könyeit. Vidáné suttogva tette utánna : — Úgy lösz. Erre a biztatásra megfordult Pók Gábor. Nehéz volt a beszéde, de azért kiépítette valamiképen. Az asszony elpirult, Pok Gábor neki bátorodott: — Siralom igy az élet, Julis asszonynak is ... . neköm is.... Itt egyszerre sóhajtottak. — Nem öregödtünk még el? Ugy-e nem? Az ember mindig önérzetesebb hangon beszélt. — Későn elértjük egymás beszédjét. Aztán mög- birom én még a kenyérkereső munkát. És kidüllesztette széles, erős mellét. Az asszony szorongó szívvel zavarodottan nézett a szunnyadó gyerekre. Karja, teste megzsibbadt és nagyon is sebesen vert a szive. Pók Gábor lassan az asszony vállára tette a kezét. Aztán elszántan kimondotta : — Julis asszony, lögyön a feleségem! De mintha maga is megijedt volna merész szavától, engesztelésképen nyomban utána tette : — A gyérükért. Julis egyszeriben igen elgyöngült. Úgy érezte, hogy tüstént elérkezik a világ vége. Pók Gábor erre már egész ember lett. Odahuzta magához a aszszonyt, láztól égve súgta neki: — Löszöl a feleségöm ? Julis szerelmesen, sírva simult Pók Gábor mellére. Átfogta gömbölyű karjaival az embere nyakát úgy zokogta: — Leszök, a — gyérükért ........ * Az őszi idény beálltával megérkeztek a legújabb divatu női kabátok, palettók, havellok, boák, kis leánykabát és köpenyek, úgyszintén férfi- és fiuöltönyök, köpeny, rövid mikádó-kábát, felöltők, bőrkabátok, városi és utazó bundák. Elegáns férfiruhák a legújabb divat szerint, papi és tiszti egyenruhák elegáns kivitelben készíttetnek. Utazó bunda és lábzsák használatra kapható. Raktáron vannak: angol és hazai gyártmányú szövetek, s minden hozzávaló bélés, vászon, gomb, stb., melyek igen jutányos áron beszerezhetők Sza€ó Kálmán férfiszafíónői- és férfirufía-üzietéően. raktár szomszédságában.
