Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-19 / 48. szám
töltötte. Rendkívüli növendék lehet minden iparos-segéd vagy tanoncz, ki csak egyes tantárgyakat kíván hallgatni. Általános jeles vagy jó bizonyitványnyal rendelkező szegénysorsu növendékek ösztöndíjban részesülnek. Az iskolába való felvétel előjegyés alapján történik; szóbeli vagy Írásbeli jelentkezéseket elfogad az intézet Igazgatósága Zalathnán aug. hó 25-ig. Ugyancsak ezen határidőig nyújtandók be az ösztöndíj iránti kérvények is. — A debreczeni két legrégibb s legnagyobb ékszerüzlet a Blau és Löfkovits czégek egyesültek, amennyiben előbbi beolvadt utóbbiba. Ezentúl csak az országszerte előnyösen ismert Löfkovits Arthur órás és ékszerész CZég folytattatik, de jóval megnagyobbított arányokban. — Megjelent a „Debreczeni kereskedelmi tanintézet“ 1905—1906. tanévről szóló értesítője, mely gazdag tartalmával hazánk ezen legrégibb vidéki szakiskolájának hűképét adja. Az iskolát alapitó és fen- tartó kereskedő társulat hatalmas palotájának homlokzatán méltán tüntethette fel a jeligét: „A magyar kereskedelemnek“, mert a debreczeni kereskedelmi tanintézet összes tagozatai valóban a magyar kereskedelem eszméjének áilanak szolgálatában. A felső kereskedelmi iskola, a kereskedelmi tanfolyam, a ke- reskedő-tanoncziskola és a felnőttek részére rendszeresített esti szaktanfolyam mindnyájan a magyar kereskedelemnek nevelnek hasznos munkásokat, sőt a kereskedő társulat által fentartott polgári fiúiskola is előkészitő iskolája a kereskedelmi szakoktatásnak. A felső kereskedelmi iskolába beiratkozott tanulók száma párhuzamos osztályokba elhelyezve 162, a polgári iskola négy osztályába beiratkozott 232, a kereskedő tanoncziskolába 199, a női kereskedelmi szaktan- folyamra 34, a felnőttek szaktanfolyamára 30, összesen 659. Ezen nagy tanuló sereget egységesen, magyar szellemben, gyakorlati irányban neveli az intézet tanártestülete, mely a vallástanárokat nem számítva 18 tagból áll. Az iskolát a debreczeni kereskedő-társulat tartja fenn, részben a saját áldozatkészségéből, részben az állam, Debreczen szab. kir. város és a debreczeni kereskedelmi és iparkamara hathatós támogatása mellett. Az értesítő az általános tájékoztatók, előmeneteli táblázatok és statisztikai adatok mellett beszámol azon gazdag felszerelései, áruismereti, természetrajzi és egyéb gyűjteményei, tekintélyes tanári és ifjúsági könyvtárai a tanítás hasznos és mellőzhetlen segédeszközeiről. Az ifjúsági egyesületek élénk működése az ifjúság hazafias nevelését, egészséges szellem és kedélyképzését igazolják, a tornakor pedig a testinevelés gondozásáról tesz tanúságot. Szegénysorsu, de jó előmenetelü szorgalmas tanulók igaz pártolásban részesülnek. A kereskedő társulat alapítványi helyei, az iskolai segélyző egylet, melynek már 12000 koronát meghaladó tőkéje van és az ösztöndíjak megkönnyítik a szegény tanulók boldogulását. Évről-évre gyarapodnak azok az alapítványok, melyeknek jövedelme jeles tanulók jutalmazására szolgál. A kereskedő-társulat ösztöndíj alapján kívül a Steinfeld Antal alapítvány szolgál ezen czélra. Ezekhez hozzájárulnak újabban a Hajdúböszörményi részvénytársulati Takarékpénztár 4000 koronás alapítványa, valamint a debreczeni Ipar- Kereskedelmi Bank által létesített Sesztina Lajos emlékalap, melyből évenként 100—100 korona jutalmat kapnak azon felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók, kik a könyvviteltanból és a kereskedelmi számtanból legjobb eredményt értek el. A lefolyt évben befejezést nyert a kereskedelmi tanintézet kiépítése is. Mintegy 200.000 korona költséggel kiépült az uj kétemeletes nagy szárny, mely az iskolának és szertárainak kényelmesebb otthont ad. Az uj tornaterem, valamint a könyviteli tanterem modern berendezésükkel a legnagyobb elismerésre méltók. Az értesítő végül beszámol a személyi változásokról. Szojka Gyula igazgató a pozsonyi felső kereskedelmi iskola vezetőjéül hivatván meg, meleg szavakban búcsúzik az iskolától. Utódjául a kereskedő társulat Fábián Lajos Mór eddigi igazgató helyettest választotta meg. Kétséget nem szenved, hogy az uj igazgató a reá bízott iskolát nemcsak ugyanazon magas színvonalon fogja megtartani, de kipróbált munkaerejével és ügyszeretetével az iskolát a fejlődés utján tovább is vezeti. Tagadhatlan azonban, hogy az iskola újabb felvirágoztatása, színvonalának emelkedése a távozó igazgató: Szojka Gyula nevéhez fűződik, kinek érdemei elévülhetetlenek. A kereskedő társulat dr. Szántó Sámuel tanárnak az iskola szolgálatában eltöltött 24 évi kiváló sikerű munkásságának és az iskola fejlesztésében szerzett érdemeinek inél- tánylásakép az igazgató czimet adtanneg. Ezzel a fen- tartó kereskedő társulat igazi érdemet tisztelt meg. KÖZGAZDASÁG — A talajmivelés. Ősszel a talaj mivelésénél lehetőleg mindig arra törekedjünk, hogy a gabona lekerülte után a tarlót sekélyen alászántsuk. Azonban a tarlóhántással nem tettünk még eleget a talajmivelés követelményeinek. A tarlóhántást kövesse okvetlenül az őszi mély szántás is, melynek elhagyása határozottan káros lesz. Az őszi szántás mellőzésével a tarlóhántás gyomirtó hatását nem fogjuk tapasztalni ; a különböző növényi betegségek csirái és az állati kártevők álczái is, az őszi szántás elmulasztásával csak szaporodni fognak. Tehát az aratás után rögtön jöjjön az eke, hogy a talaj ősszel jól megmunkálható legyen. A tavasziak alá különösen fontos, hogy a talaj ősszel mélyen megszántassék. Tekintettel azonban arra, hogy ezen időben a munka megtorlódik, igen sok gazdának nincsen módjában a tarlóhántást és őszi szántást idejében elvégezni, különösén a kisgazda van ilyen helyzetben legtöbbször, akiknek nincs meg a szükséges tőkéje, hogy esetleg több igás ökröt szerezhessen be, ezen szorgalmi időszakra. Az ilyen viszonyok között gazdálkodóknak a meglevő igás erőt tel- 1 SZATMARMEGYEI KÖZLŐ jes mértékben ki kell használni. A tarlóhántásnál ez elérhető a kettes és hármas ekékkel. A tarlóhántásnak és különösen az őszi mély szántásnak a mai kedvezőtlen idő járás mellett lesz igen nagy jelentősége. A talajnak ilyen módon való megmivelése kívánatos lesz a laza szerkezetű és csapadékban szegény klimáju gazdaságokban, különösen a tavasziak alá akkor is, ha azok alá műtrágyákat akarunk alkalmazni, még pedig azért, mert az okszerű talaj miveléssel biztosíthatjuk jobban ezen trágyaféléknek a hatását. — Földmives-iskolai ösztönző dijak. Az országos Magyar Gazdasági Egyesület pályázatot hirdet a nagyatádi gazdakör, a Bakó János és gróf Batthány féle földmives iskolai egyenkint 240 koronás és a Gubitz Schöberl féle 400 koronás kertészeti tanintézeti ösztönző dijakra. A kérvényeket a szükséges bizonyítványokkal felszerelve augusztus hó 30-ig kell benyújtani. — A lóherések kezelése. A lóheréseket a véd- növény lekerülte után kezelésbe kell igen sok esetben részesíteni, ha azt akarjuk, hogy azok megfelelő terméseredményeket szolgáltassanak. A lóheréseket tehát a védnövény lekerülte után vizsgáljuk meg, hogy milyen állapotban vannak. Igen sok esetben azt tapasztalhatjuk, hogy azok foltosak. Ezen foltokat el kell tüntetni, még pedig oly módon, hogy a mint az időjárás megengedi t. i. az első kiadó eső után, azokat a foltokat bevetjük. A bevetés előtt természetesen fellazítjuk a talajt. A mag elvetése után kívánatosabb a területet lehengerezni. A lóherések ez időben való kezelése felültrágyázásból is állhat, mely czélra műtrágyát, vagy trágyalé öntözését használhatunk. A műtrágyák közül a chili salétrommal való felül trágyázás eredményre vezet, mert jó hatással van különösen a gyenge, de külömben jól benőtt lóherésre. A felül trágyázást későn alkalmazni nem tanácsos, mert ebben az esetben a lóherés túl buja fejlődésbe megy át a télbe, a minek következménye az lesz a kipálás. A lóherést őszszel kaszálni, vagy legeltetni szokták. A lóherés egész fejlődésére kihatással van az, hogy helyesen és megfelelő időben végezzük-e ezt. Ha a lóherés erős fej- lődésü, akkor kaszálni okvetlenül kell. Későn kaszálni azonban nem tanácsos, mert akkor a fagyos idők beálltáig kellően megerősödni nem tud. A lóherések legeltetésénél igen óvatosan kell bánni. A lóheréseket szarvasmarhával tanácsos legeltetni egyedül; a legeltetésnél ügyeljünk arra, hogy erősen le ne legelje az állat, mert a kopaszra lelegelt herés nem tud eléggé kisarjadozni. — Az üvegek szagának eltávolítása Gyakran megesik, hogy igen kitűnő üveganyagot kapunk olcsó pénzen, a melyet szívesen felhasználnánk borlefejtési czélokra, de nem merjük tenni, mert azokban igen erős illatu folyadékok mint rum, pálinka, likörnemüek, vagy hasonlók voltak és ha az üvegeket bármenynyire mossuk is, még mindig találunk benne illatot, a melyet borunk okvetlen magába fog venni, ha belé fejtjük az illető palaczkokba. Ilyen palaczknemüből a kellemetlen illatot csak úgy lehet teljes mértékben eltávolitanunk, ha azokba megfelelő áztatás és öblítés után, az utolsó öblögetéshez fekete mustárlisztet használunk, és pedig olyformán, hogy minden üvegbe némi lisztet szórunk, arra langyos vizet öntünk és az üveget igy vagy egy negyed órán át állva hagyjuk, mert tudvalevőleg az illat ágya mindig az üveg fenekén van, a hol a folyadék utolsó maradéka legerősebben megülepedett és innen kell azt teljesen feláztatnunk. Negyedóra eltelte után a lisztes vízzel jól kiöblítjük az üvegeket és ha kell, úgy ismételjük az eljárást. Második öblítés után azonban már feltétlenül megszabadult az üveg mindenféle idegen szagtól, s bátran használhatjuk bor alá. Ugyancsak sikeresen alkalmazható a fekete mustárliszt akkor is, ha kezeinken tapad erősen valamely szag, mert mustárliszttel való mosás után teljesen megszabadulunk tőle. — Másfélezer hektoliterbor kiöntése. Neustadtban (Németország) a bíróság fogházra és hamis borkészletének megsemmisítésére ítélte Koppel bornagykereskedőt. Az ítélet második pontjának, a borkészletnek a megsemmisítését nem régiben foganatosította a bíróság. Nem kevesebb mint 153,000 liter hamis bor került ilyen formán a város folyójába a Speierbachba. Az Ítélet végrehajtása 3 hónapig tartott. A bíróság a hordók kiürítésére villamos szivattyút szerzett be. PIACZI ÁRAK. Nagykároly, 1906. augusztus 13. Á r u c z k k e k T Ára K f legnehezebb . . . hektoliterenként 10 80 Búza közép . . . 10 40 legkönnyebb . • • » —1 — Kétszeres ................ 8 80 Rozs ........................ 7 — Árpa ........................ 6 40 Zab ........................ 6 20 Tengeri ................ 11 40 Borsó .................... 14 — Paszuly .................... — Lencse .................... • „ 22 — Köleskása................ — — Burgonva ................ 4 60 Marhahús ................ 1 28 Disznóhus ................ 1 36 Szalonna ................ 170 — » .................... 1 80 Disznó-zsir .... 1 84 Jelen számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: KUNÉRY KÁLMÁN. Laptulajdonos: MANYÁK ÉS TÓTH. N Y 9352—1906. k. ü. A Szatmárnémeti kir. ügyészségtől. * Árlejtést hirdetmény. A szatmárnémetii kir. ügyészség felügyelete alatt álló szatmárnémetii kir. törvényszéki központi és a hatósága területén levő nagykárolyi, nagybányai, nagy- somkuti, erdődi, halmii, szinérváraljai, fehérgyarmati és mátészalkai kir. járásbirósági fogházakban letartóztatottak rendes élelmezésének, valamint a beteg letartóztatottak számára orvosi rendelvény alapján kiszolgáltatandó étadagok és élelmi szerek kiszolgáltatásának a jövő 1907. évi január hó 1-ső napjától kezdődő három évre leendő biztosítása czéljából, a vezetésem alatti kir. ügyészség hivatalos helyiségében folyó 1906- évi szeptember hó !8-án tizennyolczadik napján délelőtti 10 órakor zárt-ajánlati versenynyel egybekapcsolt nyilvános árlejtés fog tartatni. Az egykoronás bélyeggel ellátott és az alábbi kellékeknek megfelelően kiállított és felszerelt zárt Írásbeli ajánlatok az árlejtés megkezdéséig, az alulirt kir. ügyészségnél nyújtandók be. Később érkezett ajánlatok, valamint az árlejtés befejezése után tett utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az Írásbeli ajánlatban külön-külön ajánlat teendő : 1. a rendes étadagra nézve, mely áll 35 czentili- ter leves, 35 czentiliter főzelék (husnapokon I0V2 dgr. csont és zsiradékmentes hús) és 56 dekagramm kenyérből ; 2. a böjti étadagokra nézve, mely áll 112 dekagramm kenyérből, s végül: 3. a betegek részére kiszolgáltatandó étkekre nézve, mely utóbbi ajánlatnál a számvevőileg megállapított kikiáltási árhoz viszonyított százalék leengedés mennyisége tüntetendő ki. A bánatpénz összege 1600 koronában állapittatik meg, mely készpénzben, vagy szabályszerint biztosítékul elfogadható értékpapírokban az ajánlathoz melléklendő, a szóbeli árlejtésben résztvenni kívánók által pedig az árlejtés megkezdése előtt leteendő, kiemeltetvén, hogy még le nem bonyolított más vállalatnak letétben levő biztosítéka, illetőleg az arra való hivatkozás, az előirt bánatpénzt nem pótolja. A kir. ügyészség által nem ismert vállalkozók előéletük és vagyoni állapotuk iráfit magukat a zárt ajánlathoz melléklendő, illetve a szóbeli árlejtésnél bemutatandó hatósági bizonyitványnyal igazolni tartoznak. A piaczi árak alapján számvevőségileg megállapított kikiáltási ár: 1. á rendes étadagra nézve 32 fillér; 2. a böjti étadagra nézve 20 fillér. A betegek részére kiszolgáltatandó étadagok kikiáltási árai, valamint a részletes árlejtesi feltételek, étlap és piaczi árjegyzék, a kir. ügyészség irodájában a hivatalos órák megtekinthetők. Az árlejtési feltételek ismerete, valamint az, hogy az ajánlattevő magát azoknak feltétlenül aláveti, az írásbeli ajánlatban kifejezetten megemlítendő. Szatmárnémeti, 1906. augusztus hó 11-éh. Dr. Jákó, kir. alügyész. 1097—1906. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróságnak 1905. évi Sp. I. 733—3. számú végzése következtében Dr. Várady János ügyvéd által képviselt Serly József javára özv. Márton Lászlóné ellen 76 korona 76 fillér s jái. erejéig 1905. évi november hó 18-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 602 koronára becsült következő ingóságok u. m.: bútorok, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járás bíróság 1905. évi V. 733—3. sz. végzése folytán 76 kor. 76 fillér tőkekövetelés, ennek 1905. évi szeptember hó 23-ik napjától járó 5 százalék kamatai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 45 korona 90 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, a fizetett összegek betudásával Nagykárolyban adós lakásán leendő eszközlésére 1906. évi augusztus hó 21 ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitlizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. A mennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1906. évi augusztus hó 9. ______________________Bakó, kir. bir. végrehajtó. IZ ÉS CSCijjC szol (Arad megyeit) kilónként 52 fillérért, továbbá igen szép = szárított gombát = kilónként 5 korona 20 fillérért szállít Sor^Ll37-a-3T Elem^-éz, fűszer- és csemegekereskedő Szatmár.
