Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 45. szám
s z egyesülés, amely czélul tűzi ki, hogy a szervezett szolidaritás erejével valósítsa meg azon igazságokat, melyekhez a munkásság a meggyőződés megrögzöttségével ragaszkodik, megszerezze azon jogokat, melyeket politikai, társadalmi és első sorban közgazdasági téren követel. Nyílt harczélben állanak tehát szemben a küzdő felek. Mindkettő egyesitett erővel, mindkettő a harcz kimenetele iránti bizalommal. A két közgazdasági tényező erőpróbát tart, az ütköző felek elszántságával, hatalmi tudatával és törekvésével áll egymással szemben. És ha most sikerült is kitolni még ezt a döntő mérkőzést, előbb utóbb be kell annak következni. Mert csak ezután következhetik be a béke% És ez a harcz súlyos, kíméletlen lesz. A romboló természet nem okozott annyi kárt, mint amennyi ebből fog származni. Mert a harcz lefolyása alatt gyümölcsözetlenül hever a tőke és nem veszi ki részét a gazdasági tevékenységből a munka. Beáll tehát a közgazdasági stagnáczió sőt a rombolás, a megsemmisülés. Hogy melyik fél bírja tovább a hadviselést, ez fogja eldönteni a kimenetelt, a békét. Az bizonyos, hogy ennél nagyobb ütközetet még nem jegyzett fel a világhistória. Mert ennek nem lesznek ugyan hősei, de százmillió lesz a harczosa. S százmillió ember együttes akarata fogja követelni: Jogot a munkának! Százmillió forintok rengeteg önbizalma fogja követelni : Jogot a tőkének! Jogának tudatában él mindkettő, melyiknek van ereje jogát érvényesíteni, ez lesz a harcz kérdése. S ha megoldódott a kérdés, akkor áll be a béke, minden történelmi emlékezetű békék leghatalmasabb békéje! A gimnázium válsága. — Különböző hírek a felirat ügyében. — A válságba jutott gimnázium ügyében még mindég nincsen kedvező fordulat, azonban ha egyik hírünknek hitelt adhatunk — és nekünk nincsen okunk ebben kételkedni— úgy a gimnázium ügye nem fog kedvező módon megoldatni. Úgy szól ez a hírünk, hogy a piarista rendkormány nem nagyon veszi lelkére a városi tanács felterjesztését, sőt épen ellenkezőleg bizalommal viseltetik nagy károlyi tagjai iránt és eme bizalma jeléül mindet meghagyja az itteni társházban. Más forrásból vett adataink szerint azonban a kérdést a rendkormány csak az általános áthelyezések során fogja megoldani, a mikor is azokat a tanárokat, a kik ezt kérték, más intézetekhez fogja Nagykárolyból áthelyezni. Az általános áthelyezések rendszerint augusztus 10-ig bezárólag szoktak megtörténni, és igy alig két hét választ el bennünket attól az időtől, mikor az úgy kulturailag, mint gazdaságilag nagy fontosságú kérdésben a rendkormány dönteni fog. Tudomásunk szerint a nagykárolyi társháznak csupán két tagja kérte áthelyezését. A mennyiben bármelyik hírünk valónak bizonyul: úgy a városi tanács felirata nem tekinthető elintézettnek, mert még ha néhány áthelyezés történik is, a tanügy állásán ez nem fog változtatni: mert rendszerváltozás nem történt. Qualificált modern tanárok a diploma nélküli ócska felfogásuak helyett: ez a mi követelésünk. Ha a rendkormány ezt nem akarja, vagy — a mit jobban hiszünk — tanárhiány miatt nem tudja teljesíteni, úgy előáll a másik kérdés: Mi a teendő ? A felelet egyszerű ! Felbontani a szerződést a piaristákkal és átadni a gimnáziumot az államnak : a huszadik század kultúrájának egyedül hivatott terjesztőinek. E tárgyhoz különben, ha a kérdés aktuálissá válnék, újból hozzá fogunk szólani. A papi javak hasznosítása. Nagykároly, julius 28. Beledobatott a politikai küzdőtérre a papi javak hasznosítása. Jól értsük meg. Nem a javak elkobzása, szekularizácziója vagy megváltása, hanem a javak örök vagy ideiglenes bérletekre osztása apró parczellákban. Ez az ötlet nem uj. Egyidős a papi javak szekulari- zácziójával, a melynek szószólója a harmin- czas évek rendi ülésén Palóczy László volt, Borsod vármegyének radikális követe. A papi javak hasznosítása nem koptatná e javak állagát ; rendeltetésétől se vonná el. Megmaradna a birtok nemzeti vagyonnak, csak törpébb földtestekben, szaporább kezek gondozására bízva. Nem is az idő, de a megélhetés követelése, hogy a magyar föld legyen a magyaroké, És, tessék elhinni, hogy ama százegynehányan túl, akik ma az úgynevezett agrár államot alkotják, birtokolván az ország ingatlan javainak kétharmadát: él még néhány milliócska magyar, akik valamennyien nemcsak meghalni, de élni is akarnak a hazáért. Rámutathatnánk a döntő okra, amely a papi javak hasznosításának kérdését felszínen tartja. Utalhatunk Ivánkovics János rozsnyói püspökségére, Bubics kassai gazdálkodására. És még néhány Ivánkovicsra és Bubicsra, akiknek pocsékolással vetekedő nagylelkűsége csak haláluk után kerül nyilvánosságra. Apró parczellákra töredezve a papi birtokot, a napszámos rendet kötjük meg a kivándorlás ellen. Azt a rendet, amely nem a horribilisnek hirdetett 1 frt 20 krajczár napszámból megélni nein tud, de a mely megelégedett 35 krajczár napszámmal akkor, amikor nem mint ma 500—600, sőt 1000 forintért se adják az ingatlan egy holdját, hanem mikor a javát kínálták 50 forintjával. Az agrár állam megalapításának a kezdete volna a papi javak tervbe vett hasznosítása. ATM ARMEGYEI KÖZLŐN Hamisított felirat. A gimnázium botránykrónikája az elmúlt héten újabb esettel szaporodott, ezúttal azonban — nem a tanári kar részéről. Ismeretlen tettesek a következő és nyol- czadik osztályú tanulóknak névaláírását meghamisított feliratot intéztek a piarista rendkormányhoz, melyben Niklos János tanár elhelyezését kérik, mert ha ez nem történik meg, úgy a jövő tanévben „vagy nem lesz nyolczadikos, vagy úgy jár a tanári kar az érettségi vizsgával, mint az idén“ A rendkormány gyanúsnak és különben is rendkívül különösnek találván ezt a gyatrán fogalmazott irásmunkát, azt hozzászólás végett leküldte az itteni gimn. igazgatói hivatalhoz, a mely az ügyet vizsgálat alá is vette. Itt kitűnt, hogy afelirat aláírásai egytől-egyig hamisítottak. A vizsgálat most erélyesen folyik a hamisítók kikutatása czéljából. HÍREK. — Wolaffka Nándor utóda — mint értesülünk — Szentkirályi Zoltán országgyűlési képviselő Görcsön szilágymegyei község lelkésze lesz. Az elárvult debreczeni róm. kath. paróchia igy nagykárolyi születésű emberrel töltetik be, a mi örömmel tölt el benünket. Szentkirályi Zoltán ugyanis 1864-ben született Nagykárolyban. Iskoláit ugyanitt és Szat- máron végezte. Az idei általános választáson a diósadi kerület választotta meg függetlenségi programmal egy nemzetiségi jelölttel szemben. — Nyugdíjazás. A legutóbbi vármegyei közgyűlésen nyugdíjazott Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző I. aljegyző augusztus elsejével megy nyugdíjba. Boldogság és megelégedés kisérje vármegyénk egyik legbuzgóbb tisztviselőjét a nyugalom esztendőin keresztül. — Távozó házfönök. Dr. Schweighoffer János volt házfőnök — ki városunkban való rövid tartózkodása alatt a vele érintkezők szeretetét és becsülését érdemelte ki — folyó hó 24-én a reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott, minthogy az uj házfőnök dr. Tietz Antal már megérkezett és állását elfoglalta. A távozó házfőnököt az uj főnök, Cseh Lajos igazgató és számos rendtársa kisérte ki a vonathoz, kik mindannyian érzékeny búcsút vettek a szeretve tisztelt rendtárstól. — A nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság 120 tagú rendező bizottsága 1906. julius 27-én bizottsági ülést tartott, melyben elnök bejelentvén azt, hogy a zászlóanya a szeptember 2-ra kitűzött határnapon akadályozva lévén, kéri az ünnepély megtartását aug. 26-án avagy szeptember 8-ára halasztani. E tárgyban nagy vita indulván meg, melynek eredményeképen a rendezőbizottság Kun István asztaltársasági elnökpártoló indítványára kimondotta, hogy a zászlószentelési ünnepélyt Y s ezzel kapcsolatos tánczünnepélyt nem aug. 26-án, hanem szept. hó 8-án tartja meg s egyben felkéri Nagykároly város ifjúságát, hogy a vófélyi tiszt el, avagy el nem vállalására már nyilatkozni szíveskedjék. Az ünnepélyre vonatkozólag még a következőket jelenthetjük. A diszelnökséget gróf Károlyi István vállalta el. Az ünnepi szónoklatot Ilosvay Aladár vármegyei alispán fogja mondani, a dalárda pedig énekszámokat ad elő. A programm, mely részletesen még nincsen összeállítva, nagyjában a következő: szeptember 8-án d. u. 4 órakor zászlószentelés a róm. kath. templomban. A felszentelést Palczer Ernő nyug. házfőnök fogja végezni nagy segédlettel. Innen a közönség a városházára vonul, melynek nagy termében kezdetét veszi, a díszközgyűlés Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Ennek folyamán megy végbe a szögeknek a zászló rudjába való beverése, a mely alkalommal a különböző vallásfelekezetek papjai ünnepi beszédeket mondanak. A díszközgyűlés után a közönség a polgári kaszinóba vonul, a hol kezdetét veszi a tánczmulatság, melyre a rendezőség két czigánybandát is szerződtetett. Koszorús leányok a következők : Czukor Ella, Gufárt Erzsi, Friedl Anna, Serly Margit, Hagen Róza, Orosz Erzsiké, Govrich Anna, Hagen Róza (Fény- utcza,) Nagy Juliska, Szűcs Juliska, Stötner Róza, Hagen Mariska (Hajdú-város,) Széchényi Mariska, Csőkör Róza, Keszy Emma, Sándor Erzsi, Turóczi Zsuzsa, Vida Irma, Görög Mariska, Szabó Mariska, Bolemann Margit, Sikolya Erzsi, Grieszhaber Anna, Kirilla Mariska, Kovács Emma, Torzsa Mariska, Pápáy Anna, Katz Leona, Mangu Gizi, Péchy Helén, Irsik Miczi, Gyu- rovits Mariska, Fülöp Margit, Patay Etelka, Fülöp Ilona, Janitzky Margit, Janitzky Irma, Adler Margit, Kacsó Mariska, Vetzák Lujza, Varga Erzsiké, Hetey Blanka, Weisz Piroska, Toóth Jolánka, Sternberg Anna, Schnell Jolán, Serényi Erzsi, Meszesi Erzsi, Bródy Bella, Katz Sári, Kerekes Anna, Tátorján Anna, Dukász Anna, Feifer Erzsi, Gvőrffy Ilona, Csipkés Jolán és Karaszka Margit. — Zázlószöget jegyeztek: Szatrnárvár- megye közönsége. Kun István, dr. KovácsDezső, Némethy Sándor, Péchy László ig. főmérnök, Kovács György Sternberg Lipót, Nagy Jenő, Kalafoni Jenő, Jeney Géza, Vetzák Ede, Kinczler Frigyes, ifj. Sternberg Sándor, Simkó Aladár, dr. Jékel László, Adler Ernő, Kohn Márkusz, Kinczel János, Jakabffy Gábor, Sárkady Zsigmond, Papp Béla, Schnébli János, Gör. kath. egyház, Rosenberg Bernát, Petz János, Friedl István, Orosz János, Hermann Samu, Ág. evang. hitközség, Hadnagy Ignácz, dr. Vetzák Ede, Wagner István, Fitos Ferencz, Kaufmann József, Somossy Miklós, Nagykárolyi takarék- pénztár, Schuszterits Ferencz, Wagner Lajos, Róm. kath. egyház, Tietz Antal dr., Niklos János,' Reszler György, Kaufmann Jenő, Rubletzky Ignácz, Nonn Gyúta, Schiffbeck Károly, Rubletzky István, N. Szabó Albert dr., Madarassy Gyula, Csipkés András, Nagykárolyi önsegélyző népbank, Róth istván Lajos, Ev. ref. egyház, Reök Gyula, dr. Gózner Elek, Varjas Endre, Rády József, Spitz Antal egyházi elnök, Róth Károly, Väfgä Imre, 'Féifer Ede, Lütz György,' Péchy István;: Kerekes Zsigmond, Mangu Béla, dr. Serly Gusztáv, Madarassy István, Kimer János, Kir. adóhivatali tisztikar, Kacsó Károly, Lichtschein Lajos, Hirsch Mór (Nágy- Somkut,) Boksch Kálmán, Ilosvay Aladár, Lendek Pál, dr. Serly Jenő, Singer Lipót, dr. Falussy Árpád, dr. Czukor Lajos, Kaufmann Izidor, Szűcs András. A stat. quo izr. hitközség, Grosz_József orth. izr. hitk; elnök, ifj. Matolcsy Sándor, Liebhauser Lajos, Weisz Jakab, Janitzky Albert, Manyák Károly, Kepets Hermann, Putser Károly, Reszler Simon, Brichta Miksa, Breider Albert, Katz Sámuel, Pénzéi Mihály, Zinndr István, Grieszhaber Albert, Gaál Kálmán, Mózes Sorná, Weisz Lajos, Szabó Kálmán, Eigner Simon czég, Gyurovits Gyula, Matolcsy Sándor és Nagykároly város. — Megüresedett főorvosi állás. A Fekete Sámuel dr. nyugdíjaztatásával megüresedett vármegyei tiszti főorvosi állásra a szatmári lapok dr. Kölcsey Ákost tippelik erősen. A mi tudomásunk szerint a második tiszti főorvosi állás nem lesz betöltve. Széli Kálmán akkori belügyminiszter ugyanis 1903-ban csupán ideiglenesen engedélyezte a második főorvosi állást, amely teljesen fölöslegessé is válik az esetre, ha ez a hivatal fiatal tetterős férfival töltetik be. Tanári kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Balezer György trsztenai algimnáziumi helyettes rajztanárt a nagybányai áll. főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. — A „budapesti egyetemi hallgatók nagykárolyi köre“ augusztus hó 11-iki mulatságának védnökségét vármegyénk főispánja dr. Falussy Árpád elvállalta, sőt a mulatságon való részvételét is megígérte. A rendezőség rendkívüli tevékenységet fejt ki egy érdekes és vonzó konczert-műsor összeállítására. Az előjelekből Ítélve a mulatság nagyszabású és szép sikerű lesz. — Cabarat-estély A budapesti Népszínház tagjai közül Harmath Ilona, Kápolnay Irén, Pázmán Ferencz és Pintér Imre folyó hó 26-án csütörtökön este a Magyar-Király kávéház kerti helyiségében cabaret-estélyt rendeztek „zsúfolt udvar“ mellett. A közönség zajosan tapsolta a lerándult művészeket, akik közkívánatra ma vasárnap este is — Szatmárról visszatérve — hangversenyeznek a „Magyar Királyban.“ A cabarat uj énekszámokból fog állani. Az első estélyen Éalussy Árpád főispán és Ilosvay Aladár alispán is megjelent, midkettő családjával. — Kérelem. A „Nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság“ zászlószentelési ünnepélyének végrehajtó-bizottsága tisztelettel felkéri mindazon u'rakat és hölgyeket, a kik
