Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-21 / 4. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1906. évi 4-ik számához. Folytatás a főlapról, adakoznak „bőkezűen“ hazafias czélokca, — ők legfeljebb szegény családjuk szomorú arczárói, könnyes széniéről Ítélhetik még az áldásdus politikai harczot. De ne merjenek zúgolódni! Hiszen a vezérek, miközben hamisítatlan Pomme- ryvel locsolgatták hazaszeretettől égő kebleiket, régen megmondották: sokat kell tűrnünk és szenvednünk ! Úgy látszik igazuk lesz. Hajsza! Ily czimen hirt adtunk lapunk legutóbbi számá­ban arról a sikertelen végrehajtásról, melyet dr. N. Sz. A. a „Nagykárolyi Önsegélyző Népbank“ ügyésze, Nagy László főispán privát lakásában a dédelgetett „vármegye“ ellen foganatosíttatott. Mint értesülünk : az ügynek a bíróság előtt már folytatása is volt. Dr. N. Sz. A. ugyanis nem volt megelégedve, a dolgok olyattén kimenetelével, hogy megbízója a „Népbank“ pénzéhez jutott a báró Rudnyánszky Dezső révén. Ő nem pénzt, hanem foglalást akart. Nagyon jól tudta ő, hogy a vármegye még a mai nyomorúságos állapotá­ban is jó 200 korona erejéig. Hanem a végrehajtás a főispáni lakásban ... ez izgatta a doktor urat. Minthogy pedig ez természetszerűleg elmaradt : dr. N. Sz. A. előterjesztéssel élt a végrehajtó eljárása ellen, kifejtvén, hogy a vármegye nevében csupán llosvay Aladár főjegyzőnek van joga fizetéseket eszközölni. Csies Lajos albiró azonban nem a napi szennyes politika szolgálatában, hanem a jog és törvény alapján állva, meghozta a következő elutasító végzést: 1906—04. Végzés. A kir. járásbíróság az előter­jesztést elutasítja, mert a bírósági végrehajtó azon eljárással, hogy a végrehajtást szenvedett helyett egy harmadik személy által teljesitett fizetést elfogadta és a fizetés ellenében a foglalást mellőzte : szabálytalan­ságot nem követett el; mert az 1881 : LX. t. ez. 41. §. értelmében a marasztalt félnek jogában áll a marasztalási összeget a végrehajtató részére letétbe helyezni, ebből követ­kezik, hogy a végrehajtást szenvedő helyett más is teljesíthet fizetést, és ezen fizetés ellenében a végre- hajtatónak nem lehet igénye az ingók lefoglalása, mert a fizetés által teljes kielégítést nyert. Úgy halljuk, hogy dr. N. Sz. A. ezt a végzést a debreczeni kir. Táblához fel fogja folyamodni. Addig tehát mig a Tábla végérvényesen el nem utasítja őt, ismét álrrodozhatik Nagy Lászlónak és családjának „hazaffyas megheczczeléséről“. H I r< E K . — Személyi hírek. Nagy László főispán a tegnap délutáni gyorsvonattal Budapestről szék­helyére érkezett.— Károlyi István gr.szerdán este a személyvonattal Budapestre ment. A mérki vadászatok tehát a jövő hétre maradtak. —- Károlyi Istvánná Budapestről három heti tar­tózkodásra Olaszországba utazott. — Dr. Leit- ner Adolf a miskolezi északi kerület ország­gyűlési képviselője péntek este városunkban tartózkodott, szombat reggel pedig birtokára Császáriba utazott. — Kinevezés. A belügyminiszter a misztótfalusi anyakönyvi kerületbe Buttyán Jánost anyakönyvi he­lyettessé nevezte ki. — A szatmári egyházmegye szeretett püspöke Mayer Béla, mint örömmel értesülünk betegségéből teljesen felépült. Beiktatását április elsejére tervezi. Most Zomborban rokonainál időzik. — Mérnöki kinevezés. A nagysomkuti közös ne­mesi erdő felosztására a szatmári kir. törvényszék működő mérnöknek Gál Jenő szatmári mérnököt ne­vezte ki. — Tempora mutantur! — változnak az idők, s mi is változunk vele. Nem is olyan lassan, — nem is kellenek hoszszu évek, még hónapok sem: s nem ismerünk magunkra, másra sem. Véletlenül kezünkbe akadtak a sürgönyök és levelek, amiket Nagy László fő­ispáni kinevezése alkalmából kapott. A halmaz Írásban turkálva fel-feltünt egy név,... ez is .. az is. Hódoló tisztelet, meleg barátság és sze­retet sugárzik minden sorból. Nem tételezzük fel a gratulálok egyikéről sem, hogy ne lettek volna tisztában milyen körülmények között,kinek a kezéből fogadta el Nagy László a főispáni mél­tóságot, — tisztában lehettek és voltak azzal, hogy politikai harezok fognak következni: es gratuláltak. Lapozgatunk a táviratok között:., gróf Teleki László... Kölcsey... Kovács Sán­dor szolgabiró .. . Fényes Béla... Szuhányi Ödön... Szalkay... Balogh Kálmán ügyvéd.. Izsák Elemér... Farkas Jenő polgármester.. Damokos Ferencz főszolgabíró... Felsőbánya város tisztikara... és igy tovább. És hol van­nak most a gratulálok ? — Egy részük tevé­keny részt vesz nem a főispán, hanem a lá­zári Nagy László személye ellen irányuló ádáz harezban, másik rész Staffage a méltatlan gyű­lölködéshez. Hja. — tempora mutantur! — Vivat terrori — A beszüntetett tisztviselői fizetések ki­utalása. Lapunk szerdai számában megírtuk, hogy a honmentő vészbizottság Böszörményi Endre főszolgabíró, Nagy Sándor tb. főjegyző, dr. Serly Gusztv t. főorvos, Almássy Ignácz t. t. főügyész és Kállay Ödön szolgabiró fize­tését beszüntette. Fel vagyunk hatalmazva an­nak kijelentésére, hogy fenti tisztviselők dotá- cziója a jövő hó elejétől folyósítva van. Ugyan­csak haladéktalanul íolyósittatik mindazon tiszt­viselők fizetése kiket ezután tilt el „soványka kasszájától“ a — jóléti — bizottság. — Hurczolkodás Szatmárra! Laptársunka „Nagykároly és Vidéke“ vezerczikkben foglal­kozott a nagykárolyi erdőgondnokság Szatmárra helyezésével. Teljes mértékben méltányoltuk a czikkben foglaltakat annál is inkább, mert ismét egy közintézmény áthelyezéséről kaptunk hirt. —- A „Szamosjobb és Tiszabalparti érdekeltség“ Szatmárra teszi át székhelyét A — Úgy látszik, hogy a legújabb nagykárolyi modor a vármegye összes intézményéit összpontosítja Szatmáron. No de nem baj. Ha mindent át visznek is Szatmárra, gr. Károlyi István megmarad nekünk ! Uj pénzügyi segéd-titkár. A magyar királyi pénzügyminiszter Merk Dezső nagykárolyi p. ü. fogal­mazót ugyanezen igazgatósághoz p. ü. s. titkárrá ne­vezte ki. A derék, rokonszenves tisztviselő előléptetése őszinte örömet keltett úgy tisztviselőtársai, mint bará­tai körében. — Esperesi kinevezés. Firczak Gyula munkácsi püspök Médvecz.ky Endre sárközujlaki gör. szert. kath. lelkészt tiszteletbeli esperesnek nevezte ki. — Lázas hírek. Az epigonok világát éljük. Buta kis parányok észtvesztett ficzánkolás közben harsogják : mi is vagyunk ! — mi is élünk ! —■ Élünk ? ? — Nem­csak, hogy élünk, de szerepet viszünk, szónokolunk, agitálunk, eszméket adunk, mozgalmakat irányítunk ! És az élet búvára bámulva látja, mint tologatják elő üres- fejeiket a parányok. Emberkék, kik azelőtt értékük­nek megfelelően az ismeretlenség boldogító homályá­ban lézengtek, — ma hivatott politikusoknak érzik magukat. Fel-fel fújják porhüvelyüket, hogy oroszlán­nak tartassanak, pedig a higgadt agy velő rögtön látja: csak kukaczok. —• Mindenki ért ma mindenhez, de legfőképen a politikához. Szép hazánkban nem talál­hatsz nyájas olvasó 10 olyan embert, ki ne tudna epületes, boldogító, honmentő tanácsot grd ni az eszme­szegény koponyának. Nem találsz ötöt, ki be ne volna avatva az udvari intrikák ágas-bogas szövevényébe. Mindegyik tud valami újat, mindegyik jól van érte­sülve, de azért mindegyik máskép. Égyik tudni véli, hogy Nagy László főispán belügyminiszter lesz, a má­sik a földmivelési tárczára tippel. — Egyik Kemény Alajos pénzügyigazgatóban látja a jövő főispánját, -- a másik Bay Lajos volt országos képviselőben. — Nagy László ekkor és ekkor megint Becsben volt, a kormány ma délelőtt 11 óra 22 perez 3 másodperezre biztosan megbukik, — sőt már az uj kormány név­sora, programmja- és bekövetkezendő bukásáról is biz­tos informácziokat kaphatsz a nagy férfiaktól. — Mindezekből természetesen a milliomod rész sem igaz. Hirtelen nagyságuk lámpalázából születnek ezek a hí­rek, melyek ép oly nyomtalanul elenyésznek, mint amilyen nyom nélkül eltűnnek a rend helyreálltával a pöffeszkedő parányok. — Maróthy Sándor vármegyei bizottsági tag űr­től levelet kaptunk, melynek elején köszönetét mond azon köszönetét nem érdemlő, kötelességből fakadó pár sorért, melylyel ismert nyílt levelét commentálcuk. A levél többi része annyira közérdekű, hogy írójától engedelmet kértünk annak közlésére. Azt Írja többek között: Nagyon helyesen mondja szerkesztő ur : nincs érdem az én „Nyílt levelem“ megírásában, mert egy­szerűen csak hangot kellett adni annak az érzelemnek, mely annyi ezer és ezer magyar ember lelkében titok­ban ég! — De ide mar ma nem elég a „tisztán látás“ és „titokban égés“ — sőt állítom hibásabb az, aki tisztán lát és hallgat, — sőt csakis azok a hibásak, hiszen a magyar nép nem politikus, csak magyar. Az csak azt tudja, azt érzi, hogy baj van és azt látja, (—■ ami nemzeti szerencsétlenség —), hogy a vezetők ugrálnak hol ide, hol oda. Hol Bécs előtt hajlon- ganak, hol a nép kedvét keresik. Az igazság, őszinte­ség, becsület haldoklik, — ezek nélkül pedig nem él­het nemzet! Ki hát, a névvel, ki hát a bátor, egyenes őszinte szóval, hiszen egy gyufa lobbanása is megre­peszti a legzordonabb sötétségét s utat mutat : tegyük együvé gyujtófainkat s fáklyát gyújthatunk. A gyer­mek rajong az után, ki folyton czukorral rontja, de majd a betegségből épülve ha megérti az ápoló igaz szeretetét, örökre hálás lesz és tanul. Ne feledjük el, hogy sokkal könnyebb a Bakonyi Samuk, Lengyel Zoltánok, Pozsgay Miklósok dolga, mint volt a Szé­chényié vagy Deáké, — de hiszem a magyarok Istenét, hogy rég elfeledték kis neveiket, mikor még a két „nagy“ neve fényesen, örökké ragyog. Bocskay, Rá- kóczy — vagyont, — hatalmat eldobó hazafisága előtt térdreborulok, de nemzetemért, fajomért ma Szé­chényi, Deák szelleméhez imádkozom. Maróthy Sán­dor. — Eddig a levél. Aki szereti a népet, az igazat és bátrat, annak leikébe vág minden sora. Mi pedig köszönjük Maróthy Sándornak, hogy alkalmat adott a fentiek közlésére. — Komédiák. Egyik pesti lap irja a következőket: Bánó József cs. kir. kamarás, a képviselőháznak vala­mikor volt alelnöke, a minap Sáros vármegye közgyű­lésén nagyon haragosan dörgött a „törvénytelen“ kor" mány ellen és kimondta, hogy a minisztereket és a főispánokat, meg mindenkit, aki ezzel a kormánynyal összeköttetésben áll, kíméletlenül bojkottálni kell. Kérd­jük Bánó Józsefet, érti-e ezt a bojkottot, szemben a fiával, Bánó Istvánnal is, akit a „törvénytelen“ kormány a minap — nevezett ki határrendőrségi kapitánynak ? A fenti esetnek vármegyénkben is van pendantja. Egyik előkelő urnák — ki 28-án élénkén résztvett a rückverckoncentrirungban — vejét 10000 koronás bizalmi állásba juttatta a kormány: Vájjon ő is bojkot­tálja a „szemét kormány“ által kinevezett vöt ? ! — Eljegyzés. Strohmájer József liptószentmiklósi. kir. államépitészeti mérnök, folyó hó 6-án^ tartotta el­jegyzését Berecz Gizella kisasszonynyal Érkáváson. — jegyzői gyűlés. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesülete Szatmáron a Pannónia szál­lodában e hó 24-én délelőtt 10 órakor közgyűlést, aztán értekezletet tart. — Oltáregyesületi felolvasó est. A jelen cyklus második felolvasó estéje jan. 28-án d. u. 6 órakor lesz a Polgári Kaszinóban a következő műsorral: 1. Bordal, Erkel „Bánk bán„-jából. — Czimbalmon elő­adja : Majdig Béla. 2. A Madonna-festészet. — Elő­adja : Cseh Lajos. 3. Szemlér F. : A könyörület. — Szavalja: Foltinek Bella. 4. Felolvasás. — Tartja: Fodor Gyula dr. 5. Ének-solo. — Előadja : Mondik Endre. Harmóniumon kiséri : Diczig Ádám. 6. Vig monológ. — Előadja : Polgár Gy. Ödön. 7. Magyar dalok. — Czimbalmon előadja : Majdig Béla. — Külön meghívók nem bocsáttatnak ki : —Belépődíj 1 korona ; diák-és karzatjegy 40 fillér. — Meghívás. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait az 1906. január 21 én délelőtt 10 órakor a vá­rosháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykárolyban, 1906. január 16. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. A vármegye törvényhatósági bizottság 53.822—1426 — 1905 Bjkv. számú véghatározata a városi színkör létesítése ügyében. 2. 1 Kölcsey-utczai 9-ik népsorszámu telek­nek szinkörépités czéljára leendő megvétele, 3. A ser­tésvész elleni védekezés tárgyában szabályrendelet alko­tás. 4. Vallás és közoktatásügyi miniszter ur köszöneté a siketnámák debreczeni intézete czéljaira megszava­zott évi segélyért. 5. A vármegyei közigazgatási biz. értesítése, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur a Nagykároly—Zilahi vasúton vasárnapokra kért kedvez­ményt nem adta meg. 6. Csipkés András indítványa a város hirdetéseinek hírlapi közzétételére nyilvános pá­lyázat hirdetése iránt. 7. Nagy Andrásné szül. Molnár Érzsébet, 8. Kiskorú Lukács Irén és Róza, 9. Schvartz Márton illetőségi ügye. 1905. decz. 21-én tartott pénz­tárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv bemutatása. — A független városi párt értekezlete. A múlt héten alakult független városi párt tegnap délután 5 órakor értekezletet tartott az ipar­testület helyiségében dr. Vetzák Ede elnöklete alatt. Az értekezlet pontjai a következők voltak: 1. A január 21-iki képviselőtestületi közgyűlés tárgyainak megvitatása. 2. Az áthelyezett erdő­gondnokság ügyében intézkedés. 3. Az osztrák ipar bojkottja iránt történendő intézkedések megvitatása. — A Kath legényegyesület február 4-én tartandó báljára nagyban folynak az előkészületek. A rendezőség mindent elkövet a bál sikere érdekében, hogy azaz előbbi évek mulatságaihoz mindenben méltó legyen. Reméljük, hogy a közönség is ép oly támogatásba fogja e törekvő egyesületet részesíteni, mint eddig s ugyanoly fényes eredményről fogunk beszámolni, mintáz előző években — Kettős esküvő. Szép családi ünnepély folyt le tegnap városunkban Kínál József helybeli jónevü -tereS- kedő házánál. Mariska leányát Baráth Béla, Margit leányát pedig Brugovitz József mindketten deési ke­reskedők vezették oltárhoz. A polgári házasságkötést Debreczeni István polgármester az egyházi esketést pedig Varjas Endre helybeli róm. kath. lelkész végezte, nagyszámú nászközönség jelenlétében. Tanuk voltak dr. Cservenyák Károly helybeli orvos a menyasszo­nyok nagybátyja, továbbá llosvay Jenő deési polgár- mester, Buday Elek isk. igazgató Deésről és Supka László kereskedő Nagyváradról. Az örömszülők házá­nál délben nagy lakoma volt s este a két uj pár eluta­zott otthonába. Boldogságot kívánunk frigyökre. — A szinikerület kérdése. Szatmár szinikerületünk egyetlen színházzal rendelkező városa legközelebb dönt ama nagy fontosságú kérdésben, hogy színházát melyik színigazgatónak adja bérbe. Szatmár város ugyan a jelenlegi pályázatot mint teljesen önálló szinikerület hirdette, mivel azonban mi mégis az u. n. szatmári színikerülethez tartozunk, és mig állandó színházunk nem lesz, más valamirevaló színtársulat a szatmárin kívül úgy sem lenne hajlandó a nyári hónapokat ná­lunk tölteni, kötelességünknek tartjuk — mint másod­sorban érdekeltek — a színigazgató kérdéséhez mi is hozzászólani. Tudjuk ugyan, hogy a legelfogulatlanabb vélemény is kételylyel találkozhatik, mindazon által vannak megdönthetetlen tények, melyek elől el nem zárkózhatik senki. Ezekre alapítjuk szerény vélemé­nyünket. Forgács Antal, B. Polgár Béla, Baróti Rezső, Micsei F. György és Kremer Sándor pályáztak a szín­házért. Ezek közül jelenleg csak Micsei és Krérner működő színigazgatók. Krérner Sándor jó és rósz tu­lajdonságait ismerjük, Micseiről pedig teljesen megbíz­ható forrásból tudjuk, hogy nem szakember. Epitő vállalkozóból lett színigazgató s éppen emiatt vesztette el a székesfehérvári pápai színházat is. B. Polgár Béla volt ugyan igazgató, de megrongált egészségére való tekintettel huzamosabb idő óta pauzái. Baróti Rezső szintén volt színigazgató 9 év előtt egy pár hónapig Ólmosi név alatt, de vállalkozása balul ütött ki s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom