Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-17 / 39. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: A agy kár olybán, Jókai-utcza 2. sz. A jövendő képe és kötelességeink. Az érzelmi hatásokra dolgozó újságírói fantáziának talán sohasem volt akkora kelete, mint a nagy kibékülést követő hetekben. A tü­zet okádó vezérczikkek hálaadó zsolozsmákká változtak át és a zsurnalisztika száz számra varialta a „király és a nemzet“ megértették egymást jellegű szólamokat. Valamelyik szemes újság kipattantotta aztán, hogy a kibékülést nem csupán a két szuverén béke után vágyó fél lelkülete csinálta, de hathatósan elősegítette azt egy tudós-iró is: Méray Horváth Károly. Ő volt az, a kinek agyában először született meg a kibontakozás mikéntje, ő volt az, a ki egyrészt a Kristóffy—Fehérváry, másrészt a Barabás—Kossuth közötti béketárgyalásokat közvetítette a tudomány ama szent meggyőző­désével, hogy az általa felvett és utólag elfo­gadott alap az egyedüli, a melylyel a kibon­takozást meg lehet csinálni. A béke létrejött és Kossuth Ferencz keres­kedelmi miniszternek első dolga volt hálálkodó levelet Írni a tudósnak, melyben bejelenti egy- szersmint, hogy fáradozásaiért kitüntetésben fog részesülni. Méray Horváth a legutóbbi hetekben a „Huszadik század“ czimü társadalom tudo- dományi folyóiratban „48 pusztulása és az uj függetlenségi párt“ czimen tanulmányt irt a jövendő politikai alakulásról. A föltétlenül nagy- érdekű és a tudós külön rendszerével felépített munka oly konsequenciákat tartalmaz, melye­ket sokak előtt és általunk is elismert voltuk­nál fogva érdemesnek, sőt szükségesnek tar­tunk ismertetni. Az alap, a melyből Méray Horváth kiin­dul, a következő. A 48-as függetlenségi párt összetétele kétféle. Az egyik az, a mely ere­dendő természetével függ össze, azzal, hogy 1867 előtti képződmény, a kuruczvilág marad­ványa. Ezen természeténél fogva az ősi struk­túrákkal függ össze, az alkotmányharczok regi rétegeivel. A másik természete pedig az, hogy mégis mindenféle keletkezett uj módosulást, a mely társadalmunk testében képződött ki, a melyek legfőbbképpen gazdasági irányúak, neki kellett felvennie. „Ezekben rejlik az a sajátságos keveréke annak, a mit a 48-as függetlenségi párt mindig mutatott, hogy t. i., a modern demokratikus törekvés elvegyül benne a csökönyös arisztokratikus természetű osztályérdekek­kel; az ősi kuruczhajlam a modern gazdasági érde­keinkkel. A 48-as függetlenségi párt ezen kétféle alkatának kell most elmaradhatatlanul bomlás alá kerülnie a két- felől való nyomás alatt. A kétfelől való nyomás alatt, a mely egyrészről az ország kulturtestének hatalmas rétege felől jő, hogy be kell tölteni azt a helyet, a melyből a 67 kiküszöbölődik; másrészről pedig a ko­rona részéről gyakorlódik, hogy a 48-as függetlenségi párt oda be nem kerülhet. Ezen óriási, elhárithatlan nyomás alatt végbe kell mennie annak a mélyreható processzusnak, a melynek utolsó fázisa a 48 kiküszöbölődése. Mindaz, a mi az ország teste felől nyomásképen jött és megduzzasztotta a 48-as függetlenségi pártot: csak arra szolgált — ma már szemmelláthatók jelenségei — hogy erősítse ezt a pártot a 67 ellen. A legnagyobb izgalmak között is képtelenség volt a 48 megelevenedését várni; senki ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ' Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér, i*s­sem gondolt az alkotmányharcz amaz utolsó rácziójára, a mely 67 ellen épen a 48-at jelenti. Sőt 48 épen a Deák Ferencz alkotmányjogi passzív ellenállása alap­jára helyezkedett, nyilvánvaló bizonyságául annak, hogy az egész izgalom 67-est megelőző irányban sehogy sem akart visszaalakulni. Ebben van a magyarázata annak is, hogy épp a legintranzigensebb, legtisztább, tisztán elvi, ideális 67-esek lehettek a függetlenségi párt és az ennek védelme alatt létesült koaliczió része­sei. T. i. az által, hogy 48 nem nyúlhatott 67 mögé: az akut állapotok között teljesen azonossá vált a kettő. Mindazt, a mi 48-nak az ereje volt a 67 ellen: lázasan lüktette az egész ország: a gazdasági különválás tö­rekvését, a katonai kérdéseket, minden nemzeti aspi- rácziót és mégis a legteljesebben nyugalommal és egy­kedvűséggel fogadta, hogy mindebből nem lehet semmi, csakhogy végre czélt ért ama nyomás, a mely a koa­liczió élén a függetlenségi pártot a 67 kiszorításáig juttatta, legalább anynyiból, hogy a 67 ellentéte, a 48, beékelődött a kormányzati góczba. Tehát nem a 48 sarkalatos elveinek a diadaláért nyújtotta azt a hatal­masan megnyilvánult erőt az ország, mert akkor, ha ezért történt volna, lehetetlen lett volna azok elejtése. Hanem egyes:egyedül és egyenesen a kiküszöbölés folyamatáért. És pedig kizárólag az uj kulturréteg mó­dosító törekvésének az irányából: az általános válasz­tójog irányában. Nyilvánvaló mindezekből, hogy az ország felől nyújtott óriási és a külföldön meg nem értett nemzeti erő, energia, a 48-as függetlenségi pártnak ama kétféle alkata közül, a melyet megkülönböztetünk, csak az egyikféléjéhez kapcsolódott. Csakis ahhoz, a mely a modern kulturréteg erejét fogta össze. A másik alkata, a 48-as, a kui ucz, az alk..yharczos, az csak vele nőtt, vele izgatódott. Czélhoz amannak kellett jutnia. Az alkotmányjogi dolgok csak kapcsolódó reflex izgal­mak voltak, a melyek megszűntek, a midőn a tulaj- donképeni erőfeszítés izgalmai megszűntek. Tehát a 48-as függetlenségi pártnak amaz organikus ereje, a melynél fogva ily hatalmasan megnövekedett, tisztán csak azon erejében van, a mely az ország modern kulturrétegének az energiáiból fakadt és a mi 48-as, a mi alkotmányharczias, a mi kurucz tünetei voltak és vannak, azok csak reflex természetű izgalmak. És igy a mi erőt a 48-as függetlenségi párt ezen­túl is kifejthet, csakis a modern kulturréteg, a gazda­sági produktiv életfolyamatokat életünk energiáiból válthatja ki. Ereje csak az 1867 óta keletkezett mo­dern kulturországunkban van s nem a nemzeti élet 1867 előtti elemeiben. És ezzel el is van döntve a kérdés, hogy mi tör­ténik a 48-as függetlenségi párttal? A nagy organikus nyomás alatt: erőhöz csak azon alkata jut, a mely a modern kulturrétcghez van kötve. Minden 1867 előtti képződménye innen is, amonnan, a korona felől, csak oda nem fogható alkat. Tehát bomlásnak kell végbe­mennie, a melynek eredménye, hogy a függetlenségi pártból leválik az 1867 előtti képződmény, a 48, és marad egy modern függetlenségi párt, 48 nélkül, a mely az uj magyar kulturréteg gazdasági, ■ produktiv életföltételeihez módosul. “) Természetes dolog, hogy az egyház, a feudális arisztokráczia, a régi nemesség és összes társadalmi életköiének világa, mindaz harczba száll az uj rétegnek ama törekvései ellen, melyek a modern eszméket akarják meg­honosítani és megvalósítani. Tehát az összes konzervativizmus, amely az éledő kultúra által elnyomatva és a seny- vedés veszélyének kitéve érzi magát, az uj függetlenségi párt ellen formálódik. Hogy milyen nevet vesz fel a reakczió eme tömörülése, az mindegy, a lényeg az, hogy mögötte lesz a konzeivativizmus legmélyebb kifejezője a nép­párt. És mindaz, ami a mai 48-as független­ségi pártból az uj függetlenségi párt radikáliz- musa kiválik, csak a néppártba, vagy a nép­Hlrdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. párt mellé sorakozhatik, mely igy 48-as al­lűröket, szólamokat, jelszavakat vesz fel. A hatalmas konczepczióju tanulmány azt állítja, hogy ez az átalakuló, és átalakító fo­lyamat már a legközelebbi Tdő'ben, tehát még a választójogi harcz alatt fog lefolyni. Le egy­részt azért, mert minden még lappangó for­rongás az alatt tör ki; „ekkor ütközik össze teljes energiájával egy nemzet életének minden felgyülemlet modern gazdasági kulturereje mind­azzal, a mi középkori maradvány“. Ezeket az eseményeket Nagykárolyban már sokan bekövetkezendőnek látják; sőt mondhatni, hogy a 48-as párt megfelelő irány­ban való bomlása nálunk indult meg először helyes irányban. Mert mi egyesek politikai cselekedetében sohasem kicsinyes agyarkodá­sokat, de úgy maguknak, mint a velük tartók­nak egész társadalmi életfelfogásukat kerestük és találtuk meg. A néppárt felé hajló és az azzal együtt dolgozó 48-asok az egyik oldalon és a szocziális igazságot felszívó 48-as radi­kálisok a másik oldalon : ez Nagykárolyban ma a helyzet. Mindkét fél teljes harczi kézséggel fog az általános választói jog kérdésében egy­másra rontani, az egyik az általános választói jog jelszavával ezer akadályt, kivételt állítva fel a törvény körül, a másik eme emberi jog teljes hirdetésével. Hogy milyen magatartást fog tanúsítani a polgárság a nagy harczban, az kizárólag attól függ, melyik párt vezérkara fog a leg­közelebbi időkben vele minél többet foglalkozni. Nevelni, oktatnia népet, agitálni felszólalást tar­tani kulturális igazságok mellett, ezek egyedüli feladata a radikálisok táborkarának. Ha sikerül őket hazafias frázisok tömkelegéből kiszabadítani és a szocziális tanok felé vezetni, úgy nyert csa­tája van az uj 48-as pártnak. Ha nem, úgy Nagykárolyban csak két párt lesz a jövő esz­tendőben : az egyik a 48-as néppárt, a másik a munkásság és szellemi intelligenczia pártja: a szocziáldemokrata párt. Élénk figyelemmel fogjuk kisérni a pártok szervezkedését, kísérleteit és harczi küzdelmét. Helyén legyen most már minden ember a küz­delemben. mert hazánkra az igazán nagy, világtörténelmi idők és feladatok csak ezután jönnek. Nékünk radikálisoknak minden erőnkkel elő kell készülnünk erre az időre. „A ki az ország erejét a mai időkben czéltalanul pocsékolja ; az gazember!“ — Működnek a keresztény szocziálisták. Bécsben a keresztény szoczialista népgyülésről elindult tüntető tömeg megtámadta a hét elején a delegáczió épületét, melyben az országos bizottság tagjai épen ülést tartottak. Bezúzták az ablakokat, melyeken keresztül kések, botok, üvegcserepek és a következő gyönyörű jelszó röpültek a terembe: „Le a zsidó ma­gyarokkal“. Lám, lám, hiába való a libe­ralis újságok minden eddigi gyanúsítása, hogy az osztrák keresztény szocziálisták rokonságot tartanak a magyar, hasonnevű párttal. Hazug­Huszthy Zoltán fényképésznek Kossiitli-utcza 5-ili számú saját házánál (pgT kizárólag e czélra épitett gyönyörű szép műterme öltözőszobával s az álandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom