Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-20 / 35. szám
Nagykároly, 1906. május 20. Vasárnap. 35. szára. XXXII. évfolyam. POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. = SZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL: . hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: y agykárolyban, Jókai-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-5# ügyes szám ára 20 fillér. *sHirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. Az ember joga. Hazugságokból nem keletkezhetik igazság. Három és fél év óta nem történt Magyarországon más, mintáz, hogy a nemzetet hazugságokkal traktálják vezerei. A legnagyobb szélhámosságot a többségi elvvel követték el. Már Széli Kálmán idejében csalás volt a többségi elvvel való operálás, mert a Széli Kálmán többsége az önálló vámterület alapján keletkezett, s a politikát mégis a közös vámterület alapján csinálta a miniszterelnök. Csak törvényes többsége volt tehát, nem politikai többsége. Belebukott a hazugságok politikájába. Gróf Tisza István uralma alatt tovább űztek a többségi elvvel való hazudozást s mert meg lehetett állapítani, hogy a fölszitott nemzeti közhangulat nem azonosítja magát a régi kormánypárt politikai fölfogásával, Tisza Istvánnak is bele kellett bukni a többségi elv hazugságaiba. Neki is csak törvényes többsége és nem politikai többsége volt. A hazugságok hálóját tovább szőtték a nemzet élete körül. Az 1905. évi január hó 26-án megejtett általános választások tartalmát meghamisították. Gróf Tisza István 1904. november 18-án Per- czel Dezső segélyevei megsértette az alkotmány egyik biztosítékát, amit csak vád alá helyezéssel lehetett volna jogi utón megtorolni. Politikai bizalmi kérdést csináltak belőle és amikor a nemzet elitélte az alkotmány megsértését s pótolta igy a parlamenti bíróság ítéletét, ebbe az iteletbe belecsempészték a koaliczionális pártok és főleg az abban helyet foglaló legnagyobb függetlenségi párt programjának politikai sikerét. Fölállították a királylyal szemben ismét a többségi elvet, többségnek állitván a koaliczió pártjait a régi bukott kormánypárttal szemben. Az alkotmány szempontjából pedig a királynak volt igaza, mert az országgyűlésben a 67-es alap hívei voltak többségben. Bánffy elkövetvén azt a hibát, hogy kellő időben nem lépett ki a koaliczióból, Tisza István pedig tetézte ezt a nagy hibát azzal, hogy a régi szabadelvű pártot nyomban bukása után töl nem oszlatta, bekövetkezett az a sajátszerü helyzet, hogy a két inkarnátus 67-es politikus a 67-es polgárság politikai szabad mozgását lekötve tartotta, mig nem a mimikri-hajlamú polgárok átvedlettek 48-asokká. Az átvedles a hazugságok hullámai között történt. Fölszitották a forradalmat, állítólag a vezényszóért, a tapasztalat szerint pedig csak azért, hogy hatalomra jussanak. Es most, amikor végre egyetlen egyszer elkövetkezett az a tény, hogy a régi uralom közjogi alapjával teljesen ellentétes 48-as közjogi alap hívei jutottak abszolút többségre, egyszerre lemondanak a többségi elv érvényesítéséről, beleölik azt a bécsi paktumba. Ha az ember közelebbről megvizsgálja ezt a paktumot és fölismeri benne azt a fő mozzanatot, hogy a választói jog reformját maga a király kötötte ki döntő föltételül, akkor nagyon furcsa színben i.rrik föl a bécsi paktum. Vájjon azt hiszi a 48-as polgárság, hogy I. Ferencz József őfelsége a reform által olyan parlamentet akar teremteni, amelyben ismét a függetlenségi párt lesz abszolút többségben ? A független polgárság ezt elhiheti. Ha pedig nem hiszi s arra gondol, hogy a király által föltételezett uj népparlament a 67-es közjogi alap híveit juttatja többségre s a jövő a király ezen várakozását igazolni is fogja, vájjon a függetlenségi párt mostani vezérei és tagjai miként fognak beszámolni a nemzetnek azért,-" m. mert a mostani abszolút ruNuség jógáinak érvényesítését elmulasztottak V Ket-hárcxra esztendő múltán folyni fognak a hazudozások tovább s amint minden eddigi hazugságra, úgy a jövendő hazugságokra is meg fogják találni az alkalmas ürügyet, mely eljárásukat a nemzet érdekében valónak lesz hivatva föltüntetni. Szerte a hazában pedig egekig csapkod a függetlenségi láz hangulata, azé a lázé, amelyet Kossuth Lajos delejes rezgésnek nevezett. Mondhatjuk, hogy a 48-as vezérek jól kamatoztatják ezt a delejes rezgést, mely a 48-as hagyományok nyomán támadt és él a nemzet lelkében. A világ legnagyobb politikai csalása folyik a szemeink előtt és szinte elrémül az ember azon a rettenetes pusztításon, amit 38 esztendős czeltalan politizálás vitt véghez a nemzet poli- litikai értelmi világában. Sötét kábultság terpeszkedik politikai közéletünk fölött s a hazug ürügyek lehetetlenné teszik, hogy a polgárság meglássa, mi történik körülötte. Csak ebben a sötét káoszban volt lehetséges, hogy Polónyi Géza a haza, a vallás és Isten nevében hadat üzenhetett a szocziáldemokrácziának, büntetőjogi üldözéssel fenyegetvén elveiért kifejtendő propagandáját. Meg kell fosztani politikai jogaitól azt, aki megtagadja hazáját a nemzetköziség kedvéért! Csodaszép teória, méltó a szabad eszmék nagy minisztériumához. Tehát az általános szavazati jog jegyében lefolytatott diadalmas választás eredménye semmi más, mint hadüzenés a kor egyetlen uralkodó eszméjének : a szocziálizmusnak. Hát lehet ma másról beszélni, mint a kibontakozás egyetlen irányeszméjeről: a szocziálizmusról ? Történik-e ma más egyéb a polgárság lelki világában, mint a szocziális érzület öntudatlan háborgása? r P A R C Z A. Az asszony vizitelt. Irta : Farkas Antal. Halálra fáradtan jött fel az irodából. A főnök ur, aki elnöke volt a kerületi demokrata körnek, valami munkaidőt szabályozó javaslatot csinált az iparkamara részére. Ezt az elaborátumot diktálgatta nyolcztól tizenkettőig, kettőtől hétig-nyolczig. A szegény Írnoknak belegörbült a gerincze, megfájult a szeme, bütyköket tört az ujján a toll és valahányszor a főnök ur reformjavaslatára gondolt, mindanyiszor hideg borzongást érzett. És mindezt havi harmincz forintért kellett csinálni. Reszketve gondolt arra az eshetőségre, hogy a főnök ur újabb demokratikus reformot talál ki és agyondolgozgatja vagy megszökteti vele. Mi lesz akkor? Teljes őszinteséggel kivárna a pokolba a főnök ur szocziális reformjait. Azon törte a fejét, hogy mit fognak vacsorázni. Szerencse, hogy délben kapott két forint előleget. Az egyik még a zsebében sivalkodik. Muszáj felváltani, mert éhen nem feküdhetnek le. Az asszony várja. Bement a hentes boltba,vett szafaládét, vizes uborkát, meg rozskenyeret. A vacsorákban is szereti az ember a változatosságot. Tegnap virslit ettek tormával. Az uborkára sok vizet iszik az ember, aztán úgy érzi, hogy jóllakott. Ha már senkit se lehet becsapni, legalább a saját gyomrát csalja meg. Sötét volt a szobájában. Az asszony nem szokott lámpát gyújtani addig, mig az ura haza nem jön. A petróleumot nem adják ingyen, de meg az utczai gázlámpa bevilágít annyira, hogy az egyedül levő asszonyka nem ijed meg. — Jó estét! Gyújtsd meg a lámpát. Senki se fogadta a köszönését. A lámpa se gyűlt meg. — Eszti itthon vagy ? Eszti nem volt itthon. Első eset, hogy nem várja az urát. Hol az ördögbe kószálhat ? Nolcz óra elmúlt, itthon lehetne. A háziasszonyék már javában vacsoráinak. A konyhán keresztüljövet megérezte, hogy friss vacsorájuk van, mert a pörkölt-hus finom, hagymás illata ugyancsak megcsiklandozta az Írnok ur orrát. Hja, nekik telik. Az ember is keres, az asszony is, a lány is. Mindennap húsleves járja. Ok hónap vége felé már csak spiritus-masinán főznek egy kis rántott levest. Két-három tojást ütnek bele és kész az ebéd. A házi- asszonyéknak azt mondják, hogy a doktor rendelte igy, mert az Írnok ur gyomorbajos, aztán nem szabad nehéz kosztokat készíteni a számára. De hol van az asszony? Nem szokott elmaradni. Az uzsonna helyett minden délután sétál egyet, megbámulja a kirakatokat, gyönyörködik az uj kosztümökben, de már hat órakor hazajön, leül a díván sarkába és várja az urát. Andor ur nem volt olyan rósz ember, hogy mindjárt a legrosszabbra gondoljon. Az ő felesége, ha még olyan szegény is, nem megy kalandozni egy friss vacsora vagy egy uj szoknya kedvéért. Különben is kinek kellene az a hirtelen szőke, kopott karton-ruhás, sovány asszonyka ? Átment a szomszédba, mindjárt itthon lesz. Az is lehet, hogy pénzt kapott édes anyjától, elment vacsorát venni. A szafaládé holnap délre marad. Andor ur lámpát gyújtott, leeresztette a függönyöket és várt. A vacsora-vásárlást igazán elhirtelen- kedte, mert most már bizonyosan nem jön haza üres kézzel az asszony. Az édes anyja lent lakik a Ferencz- városban, csirkével kofálkodik. Nem lehetetlen, hogy egy egész sült csirkével tér haza. Ostobaság volt négy darab szafaládét vásárolni. Kapta magát, feldugta a sifon tetejére, hogy ne rontsa az étvágyát, ha a csirke megérkezik. Kilencz óra tájban jött haza az asszony. Nem is köszönt, hanem mindjárt a vetkőzéshez kezdett. Üres volt a keze, nem hozott egy falat ennivalót se. Andor ur feje kóválygott az éhségtől, de ő se szólt egy szót se. Czigarettára gyújtott és egy régi krajczá- ros újság olvasásába mélyedt. Közben azon gondolkozott, hogy hol járhatott Eszti ? Az anyja nem ereszti el üres marokkal. Az asszony dühösen vetkőzött. Lerúgta a félretaposott sarkú félczipőket is, alsószoknyában leült a dívány sarkába és roppant haragos arczot vágott. Andor nem állhatta tovább. — Mi bajod? Tán még neked áll feljebb ? Az asszony még erre sem szólt, ami Andor ur haragját élesztette fel. — Kijelentem, hogy tisztességes asszony nem csavarog egyedül este kilencz-iiz óráig érted ?! Éhes volt szörnyen. Az éhség pompásan tudja a haragot növeszteni. Az asszonynak csak ez kellett, ezt várta nehezen. Felugrott, megeredt a nyelve. — Hallgas, te nyomorult ! Nem volna csoda, ha megcsalnálak, ha eladnám magam pénzért. Nincs egy becsületes rongyom, nem tudsz a lábamra uj czipőt adni, koplalunk mint a kutya és még te gyanúsítasz ? Huszthy Zoltán fényképésznek Kossuth-utezü 5-ik számú saját házánál kizárólag e czélra épitett gyönyörű, szép műterme öltözöszobával s az álandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.
