Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-06 / 33. szám

ZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY

S

szembeh. Aranyosmegyesen három jelölt küzdött: Vécsey László báró alkotmánypárti, Tatár János nemzetiségi és Csizmadia Sándor szocziálista. Nagy többséggel Vécsey László lett megválasztva. Az ezidei választáson a szokott külsőségek hiányoztak. Csendben, ünnepélyesen folyt le, csupán a nemzetiségi vidéken volt egy pár kellemetlen összeütközés, mely áldozatot is követelt.

*

A függetlenségi eszme győzedelmesen került ki az ezidei választási harczból, mely választás tulajdonképpen nem is volt harcz, hanem egy szürke hivatalos actus. A nemzet dolgozni akar, okosan tette tehát, hogy a munka megkezdése előtt nem itta le magát, mert részeg állapotban csak aludni lehet. Az idei választásnak majd csak akkor isszák meg az áldomását, ha a magasztos czélok, melyeknek megvalósítására kiküldetett, tényleg megvalósulnak.

*

Az utolsó választás volt ez, melyen csak egy osztály tagjai járulhatnak a szavazati urnák ele. Csend, mélységes csend volt a mostani választásokon. Ä máskor oly hangos, vidám választópolgárok megérezték, hogy egy korhadt-rendszer haldoklása ez a választó actus, s ily esetben nem illik zajosan viselkedni, ha mindjárt a haldokló pusztulása örömmel tölti is el a sziveket. Az enyészet minden alakjában megható.

Nagy tornaünnepély Debreczenben

Sajnosán ismeretes tény, hogy a testi ügyesség, erő és egészség rendszeres fejlesztésére és fenntartására alakult és működő hazai torna- és egyéb testgyakorló egyesületek még igen távol vannak attól, hogy kétségbe nem vonható áldásos hatásukat a felnőttekre mindenütt és állandóan oly széles körben érvényesíthessék, mint kívánatos volna. Főoka egyrészt az, hogy sokan nem ismerik a tornászás igazi czélját, mások meg elfogultságból, vagy kényelem szerétéiből nem pártolják ez eszmét.

A „Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége“, melybe eddig 50 egylet tartozik, évenként más-más városban rendezett szövetségi tornaünnepélyeivel első sorban a már működő egyleteket akarja erősíteni, de egyúttal az ily tömeges megjelenésnek és együttes szereplésnek népszerűsítő erejénél fogva mind újabb i és újabb egyletek alakulását is elősegíteni ott, hol a test fejlesztés ügye még ily külső támogatásokra szorul.

Ez évben a Szövetség megbízásából a Debre- czeni Tornaegyesület rendezi a Vli. szövetségi kerületi versenyt, melyre az összes szövetségi egyletek hivatalosak, azonkívül a rendező egyesület nehány tiszántúli oly egyletet is meghívott, melyek nem tartoznak még a Szövetségbe. Itt e vidéken úgyis oly ritkán hallunk valamit az egyletek működéséről, hogy az ember hajlandó azt kérdezni, hogy a nagy magyar Alföldön nem tornásznak s nem űznek sportot ? Mily szép volna, ha például Debreczen, Nyíregyháza, Szatszent hevében elfelejtették, hogy versenyzők egy lány kezéért s egymást szeretve, támogatva, igaz, jó bajtársak voltak. Azon az örök emlékezetű aug. 9-iki napon, midőn Haynau Temesvárnál szétverte a magyar sereget, a két bajtársat szétverte a sors. Domokos Bálint súlyos sebektől egy nádasban húzta meg magát, mig Káldor menekülni volt kénytelen. Hosszú, nagyon hosszú ideig nem hallottak egymásról. Ez alatt az országképe is átváltozott. Sok véresköny hullott már azóta a történelem azon lapjaira, hol ezek a napok vannak megörökítve. Kár volna azt a sok méltatlan szenvedést, vértanuk halálát, megaláztatást újból elsorolni. Be van az vésve minden magyar ember szivében veres betekkel. Hagyjuk aludni a kisértő emlékezetet hideg sírjában és ugorjuk át ezt a megaláztatások korszakát.

Ismét nyár volt. A vérrel öntözött föld újra áldást termesztett és az üresen állott családi tűzhelyek megélénkültek. Vőlegény nélkül maradt mátkák fejére más tűzte föl a minus koszorút.

Klárika is mindennap szivszorongva húzódott meg á fehér moll-függöny mögé. Leste, várta akiért mindennap imádkozott. Most már tudta, hogy kit szeret, most már érezte, hogy a Domokos Bálintnál levő levelet óhajtja előbb visszakapni.

Lélegzet fojtva állt óra számra a rozmaringos ablakhoz támaszkodva s összekulcsolt kézzel sóhajtotta Domokos nevét. Fájó szívvel nézte a boldog ar- czokat, a hazatérő honvédeket, de nem mert egytől sem Domokos felől kérdezősködni.

Félt a választól!

Egy napon aztán a hazatérők között meglátta Káldor Gyulát, ki dicsőségben, érdemkereszttel a mellén, níint főhadnagy jött haza. Klárika fölsikoltott.

Zokogva borult az asztalra. Nem hallotta, hogy az ajtó nyílik, nem hallott mást csak a szive jajszavát. Káldor n émán nézte a siró leányt, majd hozzá lépve gyöngéden fölemelte a fejét.

■ — Klárika nem engem várt ?

már, Nagykároly, Nagyvárad s ese.tleg még több város egyletéi minden évben legalább egyszer együttes versenyt rendeznének. Sokba nem kerülne, a szövetségbe tartozó egyesületek a vasúton féljegyet kapnak, j ha legalább tiz tag utazik, a közel szomszédoknak nem kellene szállásról gondoskodni, a közönség behozná a költségek fedezetét, az ügy pedig hatalmas lendületet venne. Ily látogatások újabban mind sűrűbbek lesznek. Debreczen és Nyíregyháza már csinálja s a nyíregyházi uj tornaegylet ennek köszöni létrejöttét.

A debreczeni ünnep két napig tart. Szombaton, május 26-án lesznek a füleslabda- és rugólabdaver- seny előmérkőzései; vasárnap délelőtt a korláton, nyújtón és lovon történő tornászati főversenyből az előirt gyakorlatok, továbbá a hatos sulylökő csapatok, 100 400 méteres futás, vidéki egyletek számára az ötös stafétafutó és hatos magasugró csapatok előmérkő- zése és a debreczeni középiskolák felső osztályaiból válogatott versenyzők egymásközti, az egyletektől független versenye.

Délután együttes kivonulás a nagyerdei sporttérre, ott a Himnusz eléneklése után az elhozott egyleti és szövetségi zászlókat megkoszorúzzák az erre leikért fiatal leányok, erre következnek az együttes szabad- gyakorlatok, általános szertornászás verseny jellege nélkül, a futó és ugró versenyek döntője, mintacsapatok versenye buzogányokkal, majd a korláton, nyújtón és lovon a versenyzők által szabadon választott gyakorlatok bemutatása, a debreczeni középiskolák mászóversenye, rúdugrás és végül a rugó és füles- labdaverseny döntő küzdelme. Este közös vacsora és díjkiosztás az állomás vendéglőjében.

Eddig testületek és egyesek kilencz tiszteletdijat ajánlottak fel. Debreczen sz. kir. város 500 koronát adott dijakra, azonkívül a rendezés költségeire 3000 koronát és a sporttéren építendő állandó öltözőre és szolgalakásra 4000 koronát. Azonkívül dijat ajánlott a Debreczeni Kaszinó, a Kereskedelmi Csarnok, a debreczeni pénzintézetek, az egyesület maga. A tiszteletdijak mellett ezüst érmek és oklevelek lesznek. —

A résztvételre május 3-ig 21 egylet jelenkezett, körülbelül 455 taggal, kiknek elszállásolásáról a rendező egylet gondoskodik. A meghosszabbított jelentkezési határidő május 5-én járt le. Az egyéni versenyek nevezései május 14-ig küldendők be dr. Horvay Róbert versenytitkárhoz.

Egyelőre a közelből csak Nyáregyháza, Sárospatak és Arad jelentette résztvételét.

Igen kívánatos lenne, ha a Debreczenhez közel eső városok egyletei, ha nem is mint versenyzők, legalább mint nézők, megjelennének Debreczenben. Hátha üjabb erőt és lelkesedést merítenek a látottakból s a testgyakorlásnak újabb híveket tudnak szerezni !

H. R.

Színészet

Mintha megcsappant volna a színházba járó közönség érdeklődése. Azaz hogy egyeseknél nem is kezdődött meg az érdeklődés, ami őszintén megvallva, csúnya dolog.

Az elsőbb széksoroknak — a bérlet tulajdonosokról nem is szólva, — napról-napra egy és ugyanazon közönségük van. Azoknak nagy részét, kik magukat a helybeli társadalmi élet vezetésere tartják hivatottnak, úgyszólván egyszer sem láttuk még a színházban.

Hát ez nem jól van igv ! Ha megköveteljük a színtársulattól, hogy tagjai művészi kvalitásokkal bírjanak, akkor nekünk kötelességünk odahatni, hogy az a társulat anyagilag boldogulhasson. Botrány, hogy helyi premierekkor is alig van félháznyi közönség,

A lány bánatosan rázta a fejét és siró hangon kérdezte :

— Hol van ő ?

Káldor a zsebébe nyúlt s egy hosszú, sűrűn tele írott papirt vett elő amin ez állott : Halottak névsora, rámutatott egy aláhúzott névre. A lány mereven nézte a nevet, majd hang nélkül összeesett. Sokáig volt beteg, de mikor fölépült és Káldor követelte ígérete beváltását, szónélkül engedelmeskedett. Némán tűrte mikor ujjara húzta a karikagyűrűt és menyasszonyának nevezte. Mint az alvajáró járt kelt a házban s hangját sem lehetett hallani. Egy napon amint szobájában üldögélt a cseléd leány jött be és kis csomagot átadva neki igy szólt :

— Egy koldus adta, hogy hozzam be a kisasz- szonynak és azt üzeni, tessék jól meggondolni, mert ő vissza is fogadja ha a kisasszony nem akarja.

Klárika izgatottan bontotta föl a csomagot s örömmel sikoltott fel, amint a száraztölgyfa levelet a hajszállal át kötve meg látta. Első gondolata volt a jegygyűrűjét ujjáról lehúzni s az asztalra dobni. A gyűrű legurult és a szekrény alatt el tűnt. Örömmel futott az ablakhoz. Csakugyan Domokos Bálint volt, de milyen alakban! Födetlen, világos szőke hajára rá tűzött a nap, arcza szebb volt mint valaha, de az egyik lába fából volt. Klárika rémülten tántorgott vissza. Szive a megszakadásig dobogott. A féllábu ember megmozdult és a falábak olyan kísértetiesen kopogtak a kőkoczkákon.

Ettől a hangtól magborzadt. Sietve csomagolta be a száraz levelet s a bámészkodó cseléddel vissza küldte. Sápadtan, remegve hallgatta mint kopog végig a faláb. Feszülten figyelt s mikor már nem hallotta, lekuporo-, dott a földre s előkeresve a jegygyűrűt ismét felhúzta azt.

Eddig szólt az elbeszélés, de én még soká elgondolkoztam a női lélek örökké megfejthetetlen problémái fölött.

Anonyim.

holott Krémer, ismerve a nagykárolyi közönség művészi ízlését, úgyszólván naponta, a fővárosi színpadokon is állandóan műsorra kerülő uj, értékes j darabokkal igyekszik a közönséget ismételten meghódítani.

Sajnos azoban, hogy ez a jó akarat csak egyedül Krémer igazgatóban van meg. A társulat férfi színészei — egy pár törekvő, ambitiös tag kivételével — általában nem törődnek a közönséggel.

A szerep nemtudások napirenden vannak. Szánalmasan komikus látvány, milyen kétségbeesett ábrá- zattal pislantanak a sugólyuk felé. Különösen nem szokta tudnj a szerepét Váradi Márton, kinek játékán is meglátszik, hogy nem ambitióval dolgozik.

Lehet, hogy ezek a körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a közönség, mely folyton panaszkodik, hogy nincs hol szórakoznia, nem pártolja a szinházat, a mely a pártolásra máskülönben rászolgál.

Itt említjük meg, hogy a közönség közül többen jónéven vennék, ha egy-egy neki való szerepben Krémer igazgató is fellépne.

Részletes tudósításunk a következő :

Vasárnap április hó 29-én Gárdonyi Géza betyár története került színre. „Fehér Anna“ nem a legjobb müve Gárdonyinak és mert a sivár életet viszi színpadra, nem is nagy hatást ért el. Mindazonáltal úgy jellem festés, mint szerkezet dolgában felette áll a modern magyar színmüvek legtöbbjének. A szereplők tűrhetően játszottak, különösen említést érdemel Radó Rózsi.

Hétfőn, április 30-án „János Vitéz“ ment nagy és hálás közönség előtt. A félhelyárakat kitörő lelke- kesedéssel igyekszik kárpótolni a zónaelőadások karzati közönsége.

Kedden, május hó 1-én Henri Bernstein 3 felvo- násos színmüve a „Baccarat“ került színre, kizárólag intelligens közönség előtt. Különös, hogy az emberek úgyszólván megérzik, mi nekik való és mi nem. A karzat és a hátsó széksorok teljesen üresek voltak. Unatkozott volna ezen helyek rendes közönsége ezen előadáson, melynek tárgya távol áll az ő lelki világától. Még az intelligens közönséget is hidegen hagyta a darab cselekménye, ámbár itt felmerülhetne az a kérdés, hogy vájjon lehet-e felfogásának megnyilatkozása után, azt a közönséget intelligensnek nevezni ? A darab maga az élet. Az élet pedig sokszor produkál olyan dolgot, ami az embereknek nem mindig tetszik. Ezt a darabot kivonatokból nem lehet megismerni, ezt a darabot látni kell. Jók voltak Radó Rózsi és Peterdy. Tihanyi határozottan nem tetszett nekünk mint De Chaceory Róbert.

Szerdán, május hó 2-án Martos „A legvitézebb huszár“ czimü operettje került színre. A darab ez idényben először ment. Az operette szövege kiválik a sablonszerű szövegek köréből. Zenéje csinos, azonban soha se lesz népszerű. Simonyit Váradi személyesítette. Kitűnő kapitány volt Kovács Andor. Maga az étet. Rég láttunk színpadon hasonló jó alakítást. Itt jegyezzük meg, hogy a többi tiszteket játszó színészeknek halvány sejtelmük sincs a katonai fegyelemről, a mi sok gúnyos megjegyzésre adott okot. Jól megjátszották szerepeiket Komáromi (Juliette) és Tihanyi (Gyuri). Az a jelenet, mikor Juliette Gyurit, a kutyamosót gyakor- latoztatjá nagyon tetszett a közönségnek. Tisztái a polgármester szerepében szintén jó volt, kár hogy néha túloz. B. Fábián Linka érzéssel énekelt

Csütörtökön, május 3-án „A legvitézebb huszár“ lett megismételve, az elsőnél gyengébb előadásban.

Pénteken, május 4-én „János vitéz“-t adták zónaelőadásban. Telt ház és még teltebb karzat előtt. Tisztái és Kiss Miklós a karzatnak játszottak, amin azonban a jobb közönség boszankodott. Izléstelenke- désük a rózsaszál dal hatását is teljesen lerontotta. Ujfalussy Bella szépen tánczolt.

Szombaton, a „Három Ajax“-t adták. A kitűnő bohózat óriási hatást ért el. Meglepett bennünket a szereplők törekvése is, amelylyel a darabot jól megjátszani igyekeztek. Jó volt Tihanyi, Barna Andor, Peterdi Sándor és Úti Gizella. A nézőtéren egyes fiatalabb hölgyek némely mondásnál erősen elpirultak ugyan, de azért moho érdeklődéssel lesték a cselekmény folytatását. Közönség közepes számban.

H I R E K.

— Kinevezés. Pallay Sándort, Kossuth Ferencz kereskedelmügyi miniszter magán titkárát, városunk fiát, a Vl-ik fizetési osztályban vasúti ellnőrré nevezték ki.

— Uj főispánunk beiktatása a következőkép fog lefolyni. A főispán folyó ho 7-én a Debreczenből 6 órakor érkező vonattal fog megérkezni. Erkörtvélyesen a varmegye határán lesz az első fogadtatás, a szanisz- lói állomásnál zeneszóval fogadják, a helybeli indó- háznál a városbeliek élén Debreczeni István polgármester üdvözli. Ezután a főispán bevonul a vármegyei székházba,"'esteli 8 órakor pedig fáklyásmenet lesz, a mely alkalommal Dr. Vetzák Ede ügyvéd tart üdvözlő beszédet. Másnap délelőtt 11 órakor kezdődik a beiktató közgyűlés a vármegyei székház nagytermében. Gyűlés után 12 órakor küldöttségek fogadtatása lesz, délután 2 órakor pedig társasebéd a Magyar Király szállodában, melyen való résztvételre az alispáni hivatalnál, vagy Debreczeni István polgármesternél lehet jelentkezni. Este a színházban díszelőadás lesz, melyen „Ocskay brigadéros“-t adják elő. Színház után vacsora és táncz. — Szatmáron a beiktatás 10-én délután 4 órakor lesz ; főispánunkat aznap a déli gyorssal sokan készülnek átkisérni Szatmárra.

— A püspöki szék válsága. A szatmár- megyei kerület főpásztora Mayer József tudvalevőleg oly súlyos beteg, hogy nagy