Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-22 / 30. szám
Nagykároly, 1906. április 22. vasára O- szám. XXXII. évfolyam. FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. EG JELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: 2Vagykárolyban, Jókai-utcza 2. sz. Politika és pártállás. (B.) A nagy békeakczióval lezárt nemzeti küzdelem tartama alatt a legérdekesebb tünetek voltak azok a kijelentések, a melyeket a polgártársak részéről lépten-nyomon lehetett hallani, hogy t. i. ha a király a nemzeti követeléseket nem teljesiti, akkor mindnyájan belépünk a függetlenségi pártba. Deák Ferencz nagy müvének a 67-es kiegyezésnek csődjét hirdették az emberek s azt hitték, hogy a Deák alkotmánya helyett uj közjogi alkotmány kiküzdésére alkalmas helyzetbe jut Magyarország. A megkötött békének az az eredménye, hogy ez időszerinl a két közjogi alapon álló pártvezérekből alakult felelős minisztérium intézi az ország ügyeit anélkül, hogy a nemzet még azokhoz az eredményekhez is jutott volna a melyek a 67-es alkotmány alapján a nemzetet minden alkotmányváltoztatás nélkül is megilletik, éppen az ellenkezőt idézte elő, mert bízvást lehet állítani, hogy a megkötött béke közjogi jelentőség tekinteteben semmi egyéb, mint a 67-es alkotmány sziklaszilárd megerősítése. Polónyi Géza igazságügyminiszternek a bírói kar üdvözlésére adott válaszában már bénnfoglaltatik ennek a ténynek elismerése; az igazságügyminiszter ur ugyanis, aki tudvalevőleg a legszélsőbb nenyvennyolczasok egyike, beszédében kijelentette azt, hogy a miniszteri székbe negyvennyolczas elveinek föntartásával ült, de ezeket az elveket nem a negyvennyolczas és hatvanhetes alkotmánynak közjogi ellentétben formulázta, hanem a 48-iki népELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-e# Kgyes szám ára 20 fillér. «=jogoknak és a 48-iki demokralikus reformeszméknek hangsúlyozásában. A legnagyobb tiszteletre méltó és minden magyar ember lelkében élő ideálként ápolandó eszménél egyébnek nem tekinthető tehát Magyarország közjogi függetlensége, amiTz aktuális politika szempontjából azt jelenti, hogy ám kövessék benső érzésük sugallatát azok, akik ennek az eszmenek a bajvívói akarnak lenni, de akik a bajvivás mellett a törvényhozás mindennapi feladatai szempontjából kívánják az államélet folytonosságát politikailag támogatni, azoknak félre kell tenni a közjogi különbözőséget és a tényleges alkotmányos alap bolygatása nélkül kell politikai elhatározásuk alapjait keresni. Többször utaltunk már arra, hogy Kossuth Lajos látnoki szemmel megjósolta a mai helyzetet. Már 1869-ben figyelmeztette párthiveit a két közjogi párt összeütközéséből elérhető eredményekre abban az esetben, ha a 48-as párt jutna abszolút többségre. Kossuth Lajos ebből a lehetőségből elérhető bizonyos eredményeket a következőkben jelölte ki : 1. A nemzet ki fogja tapasztalni, vájjon a hiresztelt parlementáris kormányzat valóság-e ha mindjárt azon párt jut is többségbe, amely a kabinetpolitika kivánalmrinak nem kedvező. 2. A reformkérdések mezején szabadabban fog mozogni a jövő országgyűlés s ami mindennél fontossabb: 3. Európa tudni fogja, hogy a magyar nemzet nem vállalkozik lovagjává azon kabinetpolitikának, amely az osztrák birodalommal egy államtestületté összeolvadásból logikailag Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. kéziratok nem küldetnek vissza. ,. * Hirdetések és előfizetési dijait a kiadóhivatalba (Nagykároly,' Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. következik. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy egy ily nyilatkozattal hazánk az enyészettől leszen megóva. Ez az eredmény, amit Kossuth Lajos megjósolt, itt áll előttünk készen harmincznyolcz esztendő múlva, amikor a 67-es alkotmány az államélet egész organizmusában teljesen megerősödött, annyira, hogy a függetlenségi párt elnöke és másik vezére kénytelenek voltak a 67-es alkotmány alapján az állam kormányzásában részt venni. Még előbb, 1868-ban pedig arra intett Kossuth Lajos, hogy a 48-as közjogi alap hívei pártjuk elnevezését ne a közjogi alapból, hanem a követendő politikájuk tartalmából merítsék s ezért ajánlotta, hogy nemzeti demokrata pártnak nevezzék a pártot, függetlenség, demokráczia és közművelődés jelszavával. Ezt a hármas kellékeket pedig azzal indokolta, hogy ha a haza független csak a demokráczia által lehet, a demokráczia hatalmassá csak a közművelődés által válhatik, a közművelődésnek kellő mérvbeni fölemelése csak a független hazában remélhető. A demokráczia kötelességét viszont abban az irányban, hogy a közművelődés szabadon fejlődhessék,' abban szabta meg, hogy a demokráczia őrködjek afelett, hogy a nemzet mértéktelenül meg ne terheltessék, mert ez által a közművelődés elé legyőzhetetlen akadályok gör- dittetnenek. Ezzel Kossuth Lajos a nemzet észszerűbb gazdasági politikájának eszméjét fejezte ki. Tehát: észszerű gazdasági politika mellett közművelődésében erős és független demokráczia megteremtését kívánta Kossuth r A K C Z A. Lajóka angyal lett. Irta: Gábor Antal. Lajóka hazafelé ballagott az óvodából. Lógázta a, kis uzsonnás táskát, amiből még kilenez órakor kíette azt az egy vizes zsemlyét, amit krajczárért ad a pék, mert tegnap estéről maradt a boltjában. Lajóka nagyon szerette az ilyen ovoda utáni sétákat, mivelhogy csak ilyenkor róhatta zavartalanul az utczát. Nagy szöszke fejét kissé lehajtva, mintha a kövezeten keresne valamit, világos-kék szemét tágra meresztve ment Lajóka szépen lassan és gondolkodott. Az életben sok minden meggondolni való van. Például most délelőtt is mutatott a néni egy gépcsigát. Nem hasonlított ahoz a csigához, amit a gyerekek a Madách utcza piszkos kocsiutján ostorral pörgetni szoktak s közben oda-oda ütnek egy-egy arrajáro lábaszárára. De azért csak mégis csiga volt. Gépcsiga. A néni felhúzta valami kulcscsal és. leállította a padlóra. A gépcsiga erre elkezdett peregni és nem búgott vagy Fütyült, mint a másik, közönséges csigák szoktak, hanem zenélt, valósággal zenélt. A néni azt mondta azután és az első pad elé lépett, ahol a Starnberger ül, aki mindig mosolyog.de sohasem érti meg, amit szólnak hozzá: _ Ha tudni fogod holnap a mai verset, majd szólok a papádnak, vegyen ilyen gépcsigát neked. A Starnberger erre is csak mosolygott, de nem felelt. Úgy látszik, mintha á Starnberger örülni tudna . .. Lajóka megállt; lehajolt és fölvett a földről két szem ragyogó fényes boxhendlit. A boxhendii is szép játék és nem kerül semmi pénzbe sem. A Starnberger meg a többi gazdag fiuk veszik a szentjánoskenyeret és szívesen odaadják belőle & boxhendlit, mert nem tudják,, mire lehetne jó az. Ők kaphatnak gépesigát is, hát avval játszanak. Lajóka nem kaphat még másik csigát sem, mert az pénzbe kerül, — még a pincka is pénzbe kerül; Lajóka avval sem játszhatik. A papa kocsis és azt mondják, hogy sokat dolgozik. Pedig nagyon szép munkája van. Lajóka soha szebbre nem vágyakozik. Két nagv-nagy szürke lovat hajt végig az utczán és a szekér úgy csörömpöl, hogy minden ember odanéz. Bizonyosan azt mondják : * *- Milyen két szép lova van ennek a Sindlauernek, — mert úgy hívják a papát; Sindlauer Ignácz a neve. És amit a lóhajtáson felül csinál, az is gyönyörű dolog. Azokat a szép, fehér liszteszsákokat teszi fel a vállára és viszi be a boltokba, amelyikek olyan pompás kis felhőket eresztenek ki magukból, ha az ember rájuk üt. Lajóka egész nap ütögetné azokat a zsákokat . . . A papa sokszor panaszkodik otthon, hogy sok a munka és a gazda kevés pénzt ad. De ez csak olyan beszéd lesz, amilyet a felnőttek gyakorta beszélnek, hogy semmi értelme nincsen. Lajóka szombaton, mikor a papa korábban jön haza, az ágyon felkuczorodva látja, hogy a papa leszámol az asztalra hét vagy nyolcz fényes ezüst forintot. Istenem, ez csak nem kevés pénz! De ha ez kevés volna is, gyakran van mellette harmincz meg még negyven aranykrajczár is — egy egész spórkasszára való ! Lám, a Szügyi bácsi, az még kevesebb pénzt ad szombatonként a mamának, mindig csak egy forintot és azt még se mondják kevésnek. Persze, mert a Szügyi bácsi nem rokonuk, csak lakó; de nagyon jó ember, ritka vasárnap, hogy valami czukrot, vagy egyéb jót ne hozna. A Szügyi bácsinak nincs felesége és gyerekei sincsenek — ezt úgy mondták otthon. De minek is neki gyerek, mikor olyan nagyon szereti Lajókát ? Csak egyre azon panaszkodik, hogy álmos, hogy sohasem aludhatja ki magát. Különös — már nagy ember, már nem parancsolhat neki se az apja, se az anyja és még sem aludhatja ki magát ... A Szügyi bácsi is kocsis, de még korábban kel föl, mint a papa, mert sört kell neki kihordani. Az igen érdekes ; egész nap ott ül a hordón, a kocsi oldalán és mindig szundikál, valahányszor Lajóka látta, rriindig szundikált. Lajóka hangos kocsicsörömpölésre nézett fel. A Szügyi bácsi kocsija . . . Milyen furcsán billegnek rajta a hordók ! Szügyi bácsi bizonyosan a másik oldalán ül most. Lajóka meg akarja kerülni a kocsit, hogy szóljon a Szügyi bácsinak. S ahogy kilép a kocsiutra, nincs senki, aki figyelmeztesse. A lovak csendesen lépkednek, azoktól nincs mit félni. Lajóka elébük lép, a rúd vége erősen megüti . .. a halántékát éppen. Ez nagyon fáj ... a kis szöszke fej kurta gondolatai összekavarodnak: a gépcsga ... a Starnberger . . . papa . . . Szűcsi bácsi . . . A hatalmas Dréher-lovak olyan lassan lépegetnek, hogy Lajóka elmehet a kocsi elől ; apró lába inog, csak a gyalogjáró széléig megy ... ott leül és néz maga elé. Egy barna fejkendős asszony megszólítja az összegubbadt gyereket : — Lajóka ! A fiú felnéz. A Kovács néni az. És felel neki : — Kovács néni . . . Aztán többet nenj szólt Lajóka. * Kovácsné úgy vitte haza a karján a halott gyereket. Semmi seb sem látszott a fején, az orvos később belső agyvérzést állapított meg. És a szűk udvari szobában, melynek levegőjén megérzett, hogy éjszaka sokkal több ember alszik benne, mint ahánynak kellene, ott feküdt Lajóka az asztalon, némán, viasz-sárgán, holtan. Kovácsné ült Huszthy Zoltán fényképésznek Kossuth-utcza ő-ik számú saját házánál 0BT kizárólag e czélra épített gyönyörű szép műterme öltözöszobával s az álandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.
