Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-01 / 40. szám
1 SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY Eltértek a tárgytól. Arról lehet csak most szó, hogy helyesli e a bizottság az alispán intézkedését, vagy nem ? Ha helyesli, nincs tovább intézkedésre szükség. Kérem az elnököt, hogy igy tegye fel a kérdést. (Az alispán elhagyja a termet). A bizottság ezután nagy többséggel kimondotta határozatát, hogy nem helyesli az alispán azon eljárását, mely- lyel végrehajtotta a miniszteri rende- letet. Ót- és megtorló intézkedések. Dr. Kovács Dezső: Nem lehet kétség a tekintetben, hogy ha a bizottság az alispán rendeletét törvénytelennek mondottaki, le kell vonni annak a kon- zekvencziáit is. Ma az alispánra nézve súlyosabb a helyzet, mert az augusztusi határozattal szemben azzal védekezhetett, hogy nem volt jelen annak meghozatalánál. Ha respektáljuk is az alispán férfias bátorságát, természetes másrészről az, hogy ragaszkodunk álláspontunkhoz s a mint az előző közgyűléshez javaslatot tettünk, most is csak azt tehetjük, vagyis azt javasolhatjuk a közgyűlésnek, hogy az alispán ellen ellenszegülés miatt indítsa meg a fegyelmi eljárást és függessze fel állásától. De itt meg nem állhatunk, mert ez csak egy demonstráció lesz, mert holnap talán megint visz- szahelyezik állásába. De azért meg kell tennünk, mert ha többször ismételjük ezt, végre vagy jobb útra tér, vagy levonja a konzekvenciát. Mert ebben benne van a bizalmatlansági szavazat is. A dolog egy másik része az, hogy minő intézkedéseket tegyünk arra nézve, hogy az alispán rendeletének ne legyen érvénye, kivételes idők, kivételes intézkedéseket követelnek. Világos az, hogy midőn a közgyűlés a meg nem szavazott adó és ujonczok tekintetében intézkedett, törvényes téren mozgott és midőn a miniszter ezt a határozatot megsemmisítette, törvénytelen rendeletet adott ki, tehát törvénytelen az alispán lendelete is, a mely azt végre- hajta. Indítványozza azért, hogy hívja fel a bizottság a tisztviselőket, a községi elöljáróságokat, hogy az alispán rendeletének ne merészeljenek enged el- meskedni, külömben fegyelmi eljárás és felfüggesztés éri őket. Domahidy István elfogadja Kovács Dezső indítványát, az alispánra vonatkozó rész kivételével. Böszörményi Emil előtte szólónak azt válaszolja, hogy nem személyes indokból fogadja el az indítványt. Itt az alispán személye ellen senkinek sem volt kifogása. A megtorló intézkedés oka egyedül az, hogy Szatmármegye eltiltotta az alispánt az önkéntes adó elfogadásától és az ujonczok előállításától. (Domahidy István Tartsuk fen a határozatot !) Hogy tartsuk fen ? Ha százszor határozunk is, az alispán másként rendelkezik. Ép azért, mert nem tudunk a megye határozatának érvényt szerezni, nincs más hátra, mint felfüggeszteni az alispánt állásától. Tehát a nélkül, hogy valakinek az alispán személye ellen kifogása volna, a szükség kényszerítő hatása alatt igy kell határoznunk (Cholnoky : Mi czéllesz elérve ? A vasúton majd meg magyarázom. Derültség.) Végül figyelmezteti a bizottságot, hogy nem határozatot, de felhívást fog intézni a községekhez, mert a múltkori közgyűlési határozatról is az a téves nézet volt, hogy azért függesztették fel az alispánt, mert felterjesztette a vármegye határozatát. Ezután a bizottság 17 szóval 7 ellenében elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja, miszerint az alispán ellen í e g y e 1 m i e 1 j á r á s t rendeljen el és állásától is függeszsze fel és hogy fehivást bocsájt ki a tisztviselőkhöz és községi elöljárókhoz, hogy az alispán rendeletét ne foganatosítsák. Böszörményi Emil végül indítványozta, hogy a 60-as bizottság a vármegye határozatát megsemmisítő miniszteri leiratra nézve azon javaslatot tegye a közgyűléshez, hogy a miniszteri ren- deletettörvénytelennektartjaésutasitja az alispánt, a tisztviselői kart, hogy az augusztus 3-iki határ oz at értelmében járjanak el. A bizottság ezt az indítványt is elfogadta és kimondotta, hogy ezen ügyek az őszi rendes közgyűlésen lesznek tárgyalandók. Végül a bizottság gróf Károlyi Gyula, mint az Ecsedi láp lecsapoló társulat elnökének panasza folytán kimondta azt, hogy az ártéri járulékok behajtása nem ütközik a közgyűlés tiltó határozatába és erről a szol- gabirákat és polgármestereket értesíteni rendelte. HÍREK. — A vármegyei tisztviselői nyugdijválasztmány tagjai október hó 5-én közgyűlést tartanak, a melynek tárgya a nyugdijszabályrendelet módosítása lesz. — A Nagykároly—mátészalka—csapi vasút megnyitása. A hol egy évtizeddel ezelőtt végtelen mocsár terült el, náddal, sással behintve, biztos otthona a vad ludaknak, gémnek, ott most az emberi elme buján termő földet csinált. A végtelen náderdőt tingó kalászok váltották fel s a hol ezelőtt csak csónakkal lehetett járni, ott szerda óta a vasparipa füstje hirdeti az embereknek a cultura megérkeztét és a lápi vidék romantikájának eltűnését. Régi óhajtása városunk és az érdekelt vidékek lakóinak, hogy Nagykároly mint egy népes vármegyének székhelye és papiroson központja, tényleg középpontja legyen a vármegye valamennyi járásának és vasúttal összeköttetésben legyen e megye valamennyi nevezetesebb helységeivel. Most már hála az égnek a megye valamennyi járásával, kivéve a csengeri járást vasúti összeköttetésben vagyunk. Nagy László alispán jóakaratu támogatása, Debreczeni István városunk polgármesterének szívós kitartása, Gregersen G. és fiai budapesti épitésvállalkozó munkássága és Cs. Lázár Elemér, az Ecsedi-láp lecsapoló társulat volt mérnöke, kezdeményezése lehetővé tette, hogy olyan vidék, mint Börvely, a melyről a példaszó azt tartotta, hogy ott van a világ vége, vasúttal, gőz- vasuttal álljon összeköttetésben nem Nagykárolylyal, hanem egész Magyarországgal. Mert e vasút menetrendje olyképen van összeállítva, hogy Budapesttel, Kőrösmezővel, Ungvárral, az ország három különböző irányban fekvő vasúti központjaival oly módon álljon összeköttetésben, hogy az átszálló állomáson alig egy néhány perczet kellessen az utasnak várni. A mikor a vasútnak ezt a nagy előnyét őszinte örömmel elismerjük, nem mulaszthatjuk el figyelmeztető szavunkat a menetrend egy olyan hiánya ellen felemelni, amelyet nemcsak Szatmármegye, de egész Északkeleti Magyar- ország lakossága meg fog érezni, ha csak az intéző körök jóakarata nem fogja ezt hamarosan pótolni. Értem alatta azt, hogy e vasútnak nincs csatlakozása a Nyíregyháza—mátészalkai vonalhoz. Mert megérkezik a vonat Mátészalkára reggel úgy 7 óra körül s a ki a Nyirvidék Mátészalka—nyíregyházi vasut vonalán fekvő valamely állomására akar menni, ha az egyenes utat választja, kénytelen délután 1 óráig várakozni Mátészalkán a legközelebbi vonatra, vagy pedig kerülhet Debreczen és Nyíregyházán át, hogy rendeltetési helyére jusson. Pedig ha e vonathoz csatlakozása volna a mi vonatunknak, akkor Magyarország északkeleti részének ez irányban haladó valamennyi utasa városunkon keresztül utazna a Nyirvidékre. Azért reméljük, hogy ezen a hiányon hamarosan fognak segíteni. Különben is úgy hallottuk, hogy legközelebb egy harmadik vonatot is fognak indítani, amelynek menetrendjét könnyen lehetne oly módon irányítani, hogy a Mátészalka — nyíregyházi vonalhoz közvetlen csatlakozást találjon. A műtanrendőri bejáráson, melyet szept. hó 26-án tartottak meg, a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében Garádi Sándor, vasúti és hajózási főfelügyelő jelent meg. Azonkívül jelen voltak Uhlarik Béla debreczeni üzletvezető, Szily Jenő és Berényi Lajos felügyelők az államvasutak igazgatósága részéről és az államvasutak többi magasrangu tisztviselője. A vármegyét Nagy László alispán, Kacsó Károly államépitészeti főmérnök és Schönpflug Richard dr. tiszti főügyész képviselte. A vállalatot Gregersen Nils és Dr. Gregersen Endre ügyvéd, valamint a mérnökök képviselték. Jelen voltak még Szatmármegye notabilitásai közül is többen, a kiket miután az indóházban a vállalat bő reggelivel vendégelt meg, pontban 9 órakor megindultak, az e czélra felszerelt különvonaton Kálmánd felé. Kálmándon a rezes banda hangjai mellett robogott be a vonat, az óvodai gyermekek pedig zászlókkal és éljenzéssel üdvözölték az érkezőket. Azután a többi állomásokon is, mint Börvelyben, Nagyecseden, Nyircsaholyban, Mátészalkán, Ópályiban, Vitkán, Vásárosnaményban stb. fényes fogadtatásban részesültek a bizottság tagjai, mígnem Záhonyra érkeztek, a hol vége szakadt az uj vasútnak és a vonat átlép a MÁV. vágányára. Csapon megebédeltek. A harmadik fogásnál felállott Nagy László alispán és poharát a kereskedelemügyi minisztérium jelenlevő képviselőjére ürítette. Garádi, a kereskedelemügyi minisztérium képviselője a négy vármegye jelenlevő képviselőit éltette. Beszélt még Dr. Rosenberg, a ki Nagy Lászlóra, Kacsó Károly, a ki Uhlarik Béla üzletvezetőre, Tóth József jegyző a Gregersen czégre, Szily Jenő Gregersen Gilbrandra ürítette poharát. Nagy László indítványára a czég nestorát, Gregersen Gilbrandot táviratilag üdvözölték. Három negyed kilenczkor érkeztek vissza városunkba. A jegyzőkönyv berekesztése után a miniszter megbízottja engedélyt adott a vasut forgalomba hozatalára. Este tiz órakor a társaság a Magyar Király vendéglőben fényesen szervírozott banketthez ült. — Névnap. Jenser Mihály főgymnasiumi tanárt névnapja alkalmából szeptember 29-én ismerősei és barátai felkeresték lakásán, hogy szerencse kivánataikat tolmácsolják. — Színészet. Krémer Sándornak, a szatmári szinikerület igazgatójának társulata hétfőn fejezte be az idén előadásainak sorozatát. Szombaton a Pesti nők czimü Operette került színre. A darab meséje idegenszerü és sületlen s egyetlen érdeme az, hogy zenéjét Lehár Ferencz, a Drótostót szerzője irta. Az előadás jó volt s különösen Harkányi Gizella (Erzsi) Tihanyi (Pedál) tűntek ki. Vasárnap ezt a darabot megismételték. Hétfőn bucsuelőadásul a János vitéz ment zónaelőadásban, veszélyesen zsúfolt ház előtt, jóelőadásban. A társulat innét Eperjesre ment. — Doktorátus. Dr. Antal István ügyvédjelöltet, az államtudományok tudorát a napokban jogtudományok tudorává avatták fel. Ugyancsak a napokban avatták fel az összes gyógytudományok tudorává Korányi Ferenczet, Katz Sámuel helybeli női divatáros fiát. — A Kölcsey szobor bizottságot Gróf Károlyi István a múlt hét vasárnapján gyűlésre hívta össze, melynek egyedüli tárgya az volt, hogy a szobor alapból megmaradt s jelenleg a Takarékpénztár-Egyesületnél betétképen elhelyezett 5985 K készpénzzel mit csináljanak ? Itt elhatározták, hogy az 5985 koronát a helybeli Kossuth szobor alapra adják a betétkönyvet pedig megőrzés végett Debreczeni polgármesternek átadták. Eősz Ferencznek pedig a szobor bizottság pénztárnokának buzgó működésért köszönetüket fejezték ki. — A szegény gyermekek felruházása czéljából értekezletet tartottak a városházán folyó hó 23-án, tekintettel arra, hogy a közeledő tél nélkülözései fenyegetik a ruhátlan kisdedeket. Varjas Endre hivatkozott arra, hogy a múlt esztendőben milyen eredményesen működött nemes hivatása teljesítésében ez az egyesület és egyúttal felkérte Gróf Károlyi Istvánnét az értekezlet elnökségének elfogadására. A grófné az elnökséget elfogadta s a megindult eszmecsere végeredménye- képen kimondta, hogy felkéri a polgármestert, miszerint a nemes czél érdekében a polgári biztossal gyűjtő- ivet köröztessen a város lakosai között. A jelenlevő nők azonnal nagyobb összeggel adakoztak, a kiknek nevei a következők: Károlyi Istvánné grófnő 120 K, Nagykárolyi Nőegylet, Nagykároly város, Péchy Lász- lóné 100—100 K, Nagykárolyi Izr. Nőegylet 25 K, Ilosvay Aladárné, Dr. Serly Gusztávné 20—20 K, Dr. Adler Adolfné, Dr. Áldor Adolfné, Aigner Imréné, Balogh Kálmánné, Dr. Cservenyák Károlyné, Debreczeni Istvánné, Kaufmann Mártonná, Kacsó Károlyné, ifj. Sternberg Sándorné 10—10 K, ifj. Andrássy Jett óné 5 K. — Gyászeset. Mint részvéttel értesülünk Damokos László nyug. kir. táblai biró és birtokos szept. hó 27-én élte 68-ik évében szivszélhüdésben Fehérgyarmaton elhunyt. Halálát gyászolják a Domahidy, Jékey, gróf Teleki és Latinovics rokon családok is. Alsócsernátoni Damokos László abból az ősrégi székely családból származott, a melyről Jókai „A Damokosok“ czimü regényét irta meg. Mint fiatal ember tevékeny részt vett a 60-as évek elején a pesti ifjúság hazafias mozgalmaiban, úgy hogy az önkény uralom el is fogatta. Később országgyűlési képviselő, majd tábiabiró lett, s mint ilyen nyugalomba vonult, vármegyénkben neje sz. Domahidy Irén birtokán töltötte el élte utolsó évtizedeit. Kellemes társadalmi ember volt az öreg ur, a kit mindenki becsült és tisztelt. Benne Damokos Ferencz, a nagybányai járás főszolgabírója édes apját, Jékey Sándor főszolgabíró és gróf Teleki János apósát vesztette el. Temetése nagy részvét mellett szept. 24-én ment végbe Fehérgyarmaton. A család a következő gyászjelentésben tudatta nagy veszteségét: Özv. alsócsernátori Damokos Lászlóné szül. domahidai Domahidy Irén és gyermekei: Ferencz és neje borsodi Latinovits Anna, gyermekeik: László és Anna; Ella és férje széki gróf Teleki János, gyermekeik: János, István, Margit és Ella ; Margit és férje buji és jékei Jékey Sándor és gyermekeik : Ferencz és Sándor ; testvérei: alsócsernátori Damokos Antal, alsócsernátori Damokos Anna férjezett alsócsernátori Damokos Jánosné. alsócsernátori Damokos Benedek családjaikkal a maguk és a kiterjedt rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a legjobb férjnek, apának, nagyapának, testvérnek, illetve sógornak és rokonnak alsócsernátori Damokos László volt országgyűlési képviselő, nyugalmazott kir. táblai bírónak f. évi szeptember hó 27-én d. u. 7V4 órakor életének 68-ik, boldog házasságának 36-ik évében rövid szenvedés után szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai f. hó 29-én d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a fehérgyarmati sirkertben örök nyugalomra tétetni. Fehérgyarmat, 1905. évi szeptember hó 27. Pihenj, — álmod nyugodt és csendes legyen ! — Vizsgaletétel. Heinrich János volt anyakönyvvezető helyettes, jelenleg királydaröczi lakos szept. hó 23-án Budapesten az államszámviteltanból a vizsgálatot jó sikerrel letette. — Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi nőegylet által fentartott „Melinda“ árvaházban, egy alapítványi hely betöltése czéljából pályázatot hirdetek. Felvétel iránt jelentkezhetnek keresztény vallásu, szegénysorsu, Nagykároly városi és Szatmármegye illetőségű árva leányok, kik már a 6 éves életkort betöltötték, de 10 évet meg nem haladott korúak. A Nagykároly városi illetőségűek és a teljesen árvák, Szatmármegyei illető- ségüekkel illetve fél árvákkal szemben előnyben részesülnek. A felvétel iránti kérvények, melyek a jelentkező árva gyermek, helyhatósági születési, orvosi és szegénységi bizonyitványával s az illető szülő esetleg mindkét szülő elhalálozását tanúsító bizonylattal sze- relendők fel, hozzám folyó évi október 15-ig nyújtandók, be. Nagykároly, 1905. szeptember 31. Serly Móricz Ilka, a nőegylet I. alelnöke. — Halálozás. Turenecz Róza, Turenecz János polgártársunk leánya életének 22-ik évében f. hő 25-én hajnalban meghalt. Temetése 26-án délután 4 órakor történt meg nagy részvét mellett. — Csőd. Jeremiás Hermann kisinajtényi lakos ellen a szatmári kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. Csődbiztossá Dr. Horváth Benő kir. törvényszéki albiró, tömeggodnokká Dr. Sternberg Endre helybeli, tömeggondokhelyettessé Dr. Lengyel Alajos szatmári ügyvédek neveztettek ki. A követelések bejelentésének határideje 1905. okt. 31 ; a felszámolás határnapja 1905. nov. 20, a csődválasztmány megalakításának határnapja 1905. nov. hó 22. — Szüreti mulatság. A Nagykárolyi Katholikus Legényegyesület szokásos szüreti mulatságát október Az őszi idény beálltával megérkeztek a legújabb divatu női kabátok, palettók, havellok kis leánykabát és köpenyek, úgyszintén §ÄT férfi- és fiuöltönyök, köpeny, rövid mikádó-kaöát, felöltő, stö, "^1 Elegáns férfiruhák a legújabb divat szerint mérték után elkészíttetnek. Utazó bundák és lábzsákok használatra kapható. Raktáron vannak: angol és hazai gyártmányú szövetek s minden hozzávaló bélés, vászon, gomb, stb. melyek igen jutányos áron beszerezhetők SZABÓ KÁLMÁN férfiszabó-, női- és férfiruha-üzletében. J I
