Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-24 / 52. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY asszonyoknak és leányoknak igazságos jogait kifogja vívni. Hogy úgy a családi életben, mint a szocziál- politikai küzdelmekben, mindig a férfié lesz a vezérszerep, szinte bizonyosnak vehető; átlag véve nagyobb tevékenysége, erélyesebb, kitartóbb tettereje, meggon- doltsága, erre őt mintegy predesztinálja. A természet nem tette a nőt a férfiúnál kisebb értékűvé, csak különbözővé, s ezt a különbséget nem a társas élet fejlesztette ki. Amennyiben a társadalomnak a nők szabadsága, önállósága és jogi helyzete korlátozásában része van, remélhető, hogy a nőnek tevékenységi köre inkább és inkább fog nagyobbodni. Már eddig is sok korlát hullott le, ami csaknem napjainkig, a nők kereseti, foglalkozási, tanuskodási, kezeskedési stb működését bénította, mert a megváltozott gazdasági viszo- j nyoknak, s ezekkel kapcsolatosan a modern nő magasabb műveltségi színvonalának, s végre a sok erkölcsi oknak, a nők küzdelmét jogaikért, elvégre is győzelemre kellett juttatni. De azért még sem gondoljuk, hogy az a mértéktelen női emánczipáczio, a miért némely fellengző nőharczos, mint ideálért küzd, valaha bekövetkezzék. A nők többsége maga lesz ellene, mert a nő elsősorban, mégis csak feleség és anya. Hanem igen, egyéniségéhez teljes joga van, s belátásával, finom érzületével, a férfi éleslátásához, s mély érzületéhez csatlakozva, a közre jótékonyan hathat, tényleges közreműködésével pedig a kultúrát gazdagíthatja, finomíthatja. Mig az ősnépeknél és sokáig a külturnemzeteknél is, a házasságkötés tisztán üzlet, ' egyezmény volt, család és család, szülők és szülők között, — mig az önálló férjválasztás jog-, igény- és tiszteletveszlést vont maga után, — mig a germán-román középkorban is a férfi és nő egyesülése szerelemből, szenvedélyből, csak a házasságtörésekből volt ismeretes, addig ma az ara szabad beleegyezése nélkül érvényes házasság nem létesülhet, s bár érdek, konvenczionális fordul elő ma is elég, még a legfelsőbb körökben is, a legtöbb szerelmi, vagy legalább a férfi és nő szabad egyéni megegyezéséből keletkezik. S jóllehet nem éppen helytelen, ha rang ranghoz, pénz pénzhez szegődik, a házasságnak mégis csak többnek kell lennie, mint két család kötelékének a házasfelek közvetítésével. Abban sincsen semmi rósz, hogy a házasulok, ha fiatalságuk miatt még nem bírnak kellő belátással, a szülők tanácsát és beleegyezését kérik ki, de sokkal jobb mégis, ha házasságra saját tetszésükből és akaratukból lépnek. Meszáliánszok, nem egyenlő ranguak, nem egyenlően vagyonosak között kötött házasságok, melyektől régebben még a polgárság és parasztság is tartózkodott, ma már fejedelmi házakban is fordulnak elő. A megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok megkövetelik, hogy a személy egyénisége mindinkább érvényesüljön. A család és házasság összefüggését vizsgálva a különféle társadalmi képződményekkel, a következőket találjuk. A vallás befolyást igyekszik gyakorolni a házasságra, kárhoztatja a házasságtörést ; szemérmet és hűséget, a gyermekektől pedig a szülők iránt engedelmességet és tiszteletet követel. A házasságot isteni intézménynek tekinti. A természeti népek házasság- kötéskor kikérik a szellemek és démonok védelmét, az egy istent hivő vallások papjai isten áldását könyör- gik a házasulókra, s még a mahommedánok is, a kiknél pedig a házasságkötés csak polgári szerződés, Allah nevében kötik meg a frigyet. A keresztények házasság- kötéséhez kezdetben nem tartották szükségesnek az egyházi áldást, s elég volt a házasságra lépők akaratnyilvánítása. Csak a 10-ik század óta lett az kötelező; de hogy ma már az egyház arra milyen súlyt fektet, bizonyítják a küzdelmek a polgári házasság behozatalakor. A papok az 5-ik századig minden akadály nélkül nősülhettek, hiszen az apostolok közül is többnek volt felesége. A papi nőtlenséget először VII. Gergely pápa rendelte el 1074-ben, az alsóbb rendű gör. papságnak azonban a házasság ma is megvan engedve. A protestá- nizmus a nőtlenséggel teljesen szakított. A papi nőtlenség oka az a gondolat volt, hogy a pap egyedüli feladata istennek szolgálni, a család pedig ezen feladatának teljesítésétől elvonja ; meg hogy a házasság által nimbuszának egy részét elveszti. A katholikus egyház a házassági köteléket az elválás nehézségeivel igyekszik megszilárdítani, de azért nem jogtalan a modern ember törekvése sem, ha a szerencsétlen házasság elviselhetetlen béklyóiból szabadulni akar. Arra, hogy a házasság, daczára minden jogi és egyházi szentesítésnek, igazságtalan, erkölcstelen :—és bűnös viszony is lehet, régebben nem igen — gondoltak. Az államnak kiváló érdeke, sőt kötelessége a házasságkötésekre felügyelni. Csakis igy biztosíthatja a rendet és háríthatja el a károkat. Mint minden más szerződést, úgy a házasságot is, a házasfelek, az utódok és mások érdekében is törvényileg kell szentesíteni. Ezért nem érvényes a házasság az állam közbejötté nélkül. Az állam egyetértve az egyházzal, megállapítja a házasságkötés és az elvállás feltételeit. Kötelességeket szab ki és jogokat ad, a házasfeleknek s a gyermekeknek. Még a házasságon kívül szülötteknek is, habár ezeknek ügyében, — hiába szólal fel a humánizmus,-— még sok a teendő. Megbünteti a gyermekek elhanyagolását és bántalmazását, s kötelezi a szülőket azok nevelésére, taníttatására; de viszont a gyermekeket is, gyámoltalan szülőik támogatására. A családtagok egyszersmint állampolgárok is, s mint ilyenek alá vannak vetve az államhatalomnak. A házasfelek, a szülők és gyermekek, meg a rokonok közötti viszonyokat, a házassági-, a család is az örökösödésijog szabályozza. A társadalom és házasság kölcsönösen hat egymásra. Faj-, rang- és osztálykülömbség, felsőbb és alsóbb ranguak, nemesek és polgárok, gazdagok és szegények, urak és szolgák között megnehezíti és akadályozza a házasságkötést. Más részről, ha az mégis létrejön és el van ismerve, igen alkalmas a társadalmi különbségek áthidalására. Á házasság idejére és formájára nagy befolyást gyakorolnak a társadalmi szokások és erkölcsök is. A nép jellemének és az idők változásának megfelelőleg, inkább kevésbbé, az erkölcsök a házasfelektől hűséget, összhangzó együttműködést követelnek; megkövetelik a gyermekek szeretetteljes gondozását, az illendőséget és szemérmet, Mást látunk sok vadnépnél. Fajtalanságot, hűtlenséget, a nő brutális bántalmazását, gyermekek, betegek, öregek elpusztítását; a mi alól a társadalom pressziója miatt senki sem vonhatja ki magát, mert az eljárást törvényszámba veszik. Még a kulturnépeknél is a férj házasságtörését enyhébben Ítélik meg, mint a feleségét. Igazságtalanságnak látszik, de van benne logika, kivált ha a nő anya, vagy anyaságra van kilátása. A nő házasságtörésének súlyosabbak a következményei. A társadalom a fajtalanságot minden tekintetben elitéli, mert megbecsülvén a tartózkodást és önuralmat, azt gyengeségnek, szégyennek tenkinti. Nem tagadható azonban, hogy nézete a nemi érintkezésről, az individualizmus erős fejlődésének következtében, az utolsó évtizedek során enyhébbé vált, s a férfi és nő együttélését formális házasság nélkül, az úgynevezett szabad szerelmet kevésbbé szigorúan ítéli meg. Kedvez ezen felfogásnak a művészet, az irodalom, sőt a modern erkölcstan is; és előmozdítja azt a nők tnindnagyobb gazdasági és jogi önállósága; szóval mint mondtuk, az egyéni önérzet fejlődése is. A prostitucziót éppen azért Ítéli meg szigorúan, mert azon tényben, hogy a nő pénzért adja oda magát, áruvá lesz, az egyéniség megsemmisülését látja. Szívesen elfeledi eközben, hogy a szerencsétlen teremtményt éppen a társadalmi szervezkedés hiánya, s nem egyszer kemény sorscsapások kényszerítik szomorú foglalkozására. Úgy jár el ebben az esetben is, mint sok másban. Engedi a szegényt bűnözni, s aztán a gyalázatba taszítja. Örömmel vehetjük azonban észre, hogy a legújabb időkben, különösen a feminista egyesületek, a nők ezen lealacsonyító helyzetének megváltoztatására nagy igyekezetei fejtenek ki, s remélhető, hogy a gazdasági viszonyok fellendülésével, ha a férfi korábban alapíthat családot, ha a férjhez nem mehető nő állandóan jövedelmező foglalkozásra tehet szert, a baj szűnni is fog. Az állam nagyobb baj elkerülése czimén tűri a prostitucziót, ami különben nem is egv alakban, gazdasági, sőt vallási czélokat szolgálva, nem volt ismeretlen a régibb népeknél sem. Babylonban, Arméniában, Indiában, később Görögországban, Rómában, Khinában, Japánban és többfelé. Úgy a házasságkötések számára, mint a családi élet alakulására befolyást gyakorolnak a gazdasági viszonyok is. A bizonyos korban elérhető gazdasági önállóság, a megélhetés nehézségei, a férfiak és nők részéről támasztott anyagi és kulturális életigények mértéke szerint, többen vagy kevesebben, korábban vagy később lépnek házasságra. Csak a pauperizmus kedvezőtlen hatására, a szegények nagy gyermekszámára, a malthuziánizmusra, vagyis a jobb módúak egy és két gyermekrendszerére kell gondolnunk, s beláthatjuk, hogy az utódok száma és azok halandósága is gazdasági mozzanatoktól függ. De tekintettel a vidéki élet pátriárkális viszonyaira, más oldalról pedig a nagy városok népének, férfiainak, asszonyainak és gyermekeinek a családi összetartozást bomlasztó gyári munkálkodására, megérthetjük, hogy a családi életet mennyire befolyásolhatja a kereseti mód, a foglalkozás is. Dr Luez Ignácz. 2^T 3rilttér. (E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem felelős.) Tek. Holczmann István asztalos mester urnák Nagykárolyban. A leányom részére szállított bútorokkal, azoknak gondos csomagolásával megvagyunk elégedve, miért is munkáit szívesen ajánlom ismerőseimnek. Nagykároly, 1905. deczember 20. Tisztelettel: Özv. Varga Imréné. Tek. Holczmann István mü- és bútor asztalos mester urnák Nagykárolyban. A ma négy éve öntől vásárolt modern stylu 3 szoba bútornak mai napig sincs semmi hibájuk, úgy szintén a másik leányom részére ez év tavaszán kül dött 3 szoba bútorral is teljesen meg vagyok elégedve Fogadja őszinte köszönetem. Legyen nyugodt, ha Nagykároly város közönsége is megismeri munkáit, hiába való lesz minden mendemonda. Győr, 1905. deczember 1. Tisztelője : Náki Károly. Tekintetes Holczmann István urnák. A bútorok megérkeztek, hiba nélküliek. Teljesen megvagyunk vele elégedve. Nagyon szépen köszönjük. Szaniszló, 1905. október hó. Madarán Sándor és neje. Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY. HIRDETÉSEK: Meglepő jó hatásúnak bizonyult írja : Kossuth Ferencz, dr. Rózsaflfy Alajos a budapesti m. kir. államrendőrség főorvosa, dr. Tóthfalussy Gyula a MÁV. h. főorvosa, Hindy Szabó László belűgymin. tanácsos, Báró Bánffy Farkasné, számtalan előkelő orvos stb.. INDASZESZ (sósborszesz) esuz, rheuma, lej fáj ás ellen. Nagykárolyban kapható: Magyar Korona gyógyszertárban, továbbá Vargha Imre, ifj. Matolcsy Sándor, Janitzky Albert és Ferenczy István uraknál. ______ t—3_______________ Ha é tkezés után Brázay-féle sósborszeszszel — vízzel keverve — öblögeti a száját, úgy fogai, a száj és íny tiszták maradnak s megvédetnek a romlástól. ■nHBHBBBBHHBBBBBHBinBBni
