Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-08 / 41. szám

szatmArmegyei közlöny

És azután a Golgotha véres földéből kivirult a szabadság fája; kinőtt a dualismus virága, a mely az újjászületett monarchiát visszahelyezte nagyhatalmi állásába, szabadságot adva a népeknek Lajthán innen és túl.

A 13 hős ezt váltotta meg ott Aradon vétanui halálával, ez volt az ők és társaik halálának ára, a melyet beváltott a történelem logikája.

Azért ma, midőn majdnem olyan válságos időket élünk, mint a minők Világos után következtek, midőn borús felhők tornyosulnak állami életünk egén, mint nagy megpróbáltatásokkor az egyes ember szerette sírjához, úgy zarándokoljunk el egy pillanatra Arad gyászos terére, s kérjünk tanácsot azoktól, akik halálukkal pecsételték meg elveiket, tették becsessé azt, a,mit haláluk árán elértek.

És ha megkérdezzük a nemzet, a szabadság vértanúit, ha megértjük küzdelmük árát, czélját, lehetetlenség, hogy el ne oszoljanak hazánk egéről a tornyosuló sötét felhők, be ne köszöntsön ismét a béke mindent éltető napja.

Mert az aradi Golgotha vértanúi azt fogják nekünk értésünkre adni, hogy mint ők nagyok voltak a küzdelemben, mi erősek, okosak legyünk annak megtartásában, a mit ők vívtak ki nekünk.

Az ő megszentelt, a szabadságért, nagy eszmék megvalósításáért mindent feláldozó életük, arra fog bennünket oktatni, hogy ne idézzünk fel oknélküli küzdelmet, de ha bele kényszerittettünk, küzdjük azt végig becsülettel.

Az ő tragikus végük, megszentelt emlékük tudata kötelességünkké fogja tenni azt, hogy bölcs mérséklettel megtartsuk a nemzetnek mind azt, a mit ők hősi önfeláldozó halálokkal századokra megalapítottak.

Ezért fordul ma az egész nemzet sóvárgó, mélabus lelke az aradi szent vesztőhely felé, hogy onnét erőt, tanácsot merítsen nehéz napjaiban.

Mert bár nehéz elfelejteni a Mesiás tragikus halálát is, nehéz behegedni annak a sebnek is, a mit a 13 bitófa emléke ütött egy egész nemzet szivén, de azért még is be kell hegedni, hisz abban volt a mi megváltásunk.

Ne igyekezzünk azért felszakitani azt a hegedő sebet, mert inkább áldozunk az ő megszentelt életük kegyeletének, ha nem harag, bosszú, de kiengesztelés kél szivünkbe, a béke, a békés megértéssel megtartani igyekezzünk azt, a mit ők haláluk árán adtak a magyarnak.

Adja az Ég, hogy mielőbb béke legyen a sokat szenvedett hazában.

Áldás nemzet-vértanúink emlékére !

HÍREK.

— Személyi hir. Nagy László alispán f. hó 1-én a fővárosba utazott, a honnét f. hó 3-án tért vissza. — Gróf Károlyi Gyula, az Ecsedi-láp lecsapoló társulat elnöke a társulatot érdeklő ügyben f. hó 4-én megfordult városunkban, a honnét 5-én utazott el. — Csilléry Dávid kir. járásbiró visszatérve szabadságáról, f. hó 2-án működését megkezdte.

— A király nevenapját folyó hó 4-én városunkban is megünnepelték. A középületekre kitűzték a a nemzeti lobogót és délelőtt 9 órakor nagymise volt a helybeli róm. kath. templomban. A misét dr. Schveig- hoffer János kegyesrendi házfőnök mondta Varjas Endre és Horváth Jenő lelkészek segédlete mellett. Az istentiszteleten megjelentek a vármegyei tisztikar tagjai Nagy László alispán, a honvédtisztikar tagjai

Mondom nem okos beszéd az ilyen. Az a lány úgyis elveszi büntetését. Megkapja amire rászolgált. A rongyos munkás ingerülten válaszolt: — Persze, hogy nem lehet. Nem engedik a rendőrök. Úgy vigyáznak arra a lányra, mint a proczessión a szent képre. Talán flakkerben szállítják el. — Igen a zöld fiakkerben röhögött a suhancz. A munkás folytatta: Csak azzal bánnak komiszul a rendőrök, aki őket bántja. Egyszer egyik pajtásom belekötött az egyik rendőrbe. Tyüh, hogy helybenhagyták. Azt hittem, lepedőben viszik haza. Ebben a pillanatban egy rendőr lépett ki. A házmesterné hozzátolakodott. Kedves biztos ur, nem halt meg az a legény? — Melyik legény? — Akit vitiollal öntöttek le. A rendőr nem válaszolt.

— Komisz pugris mormogta a munkás, — azt hiszi neki találták fel a világot. Öt perczmulva egy halvány szőke asszony jött ki az őrszobából, kendőjét mélyen a szemére huzva. Szeme körül élénk pirosság mutatkozott. A sirás nyoma. A tömeg halkan suttogta: Ez az! — Néhány perez múlva ismét két rendőr jött ki. A munkás megszólította az egyiket: — Mondja, miért eresztik szabadon az ilyet ? — Mi baja van vele ? — kérdezte a rendőr. — Nekem semmi, de annak, akit vitriollal leöntött. A rendőr flegmával válaszolt:

— Öntött nyavalyát, nem vitriolt. Hát mi volt, kérdezte a hordár. Semmi, az ura részeg volt, elitta az eszét, pénzét s elakarta venni a fülbevalóját. Utczai botrányt csinált, bevittük egy kicsit.

A csődület egy perez alatt szétoszlott. Csak a hordár és a rongyos ember maradt az őrszoba előtt. Az előbbi megszólalt :

— No, ugy-e hogy a férfiak közölt is akad komisz ?

A rongyos ember kellemetlenül válaszolt : Nem mondom, hogy nem akad . . .

Aztán, mint akit kudarcz ért, lassan eloldalgott.

Zöldi Márton.

Barkóczy Ferencz őrnagy vezetése alatt, továbbá a kir. járásbíróság, a kir. pénzügyigazgatóság és a többi hatóságok tagjai is részt vettek a hálaadó istenitiszteleten.

— Gyászmise. Október 6-án, az aradi vértanuk halálának évfordulóján gyászmisét mondtak a helybeli róm. kath. templomban, melyen megjelentek a hatóságok és a tanuló ifjúság.

— Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye közönsége f. hó 12-én d. e. 10 órakor tartja őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés fontosabb tárgyai: 1. Az 1906. évi házi költségelőirányzat. 2. A tisztviselői nyugdij-alapra 1% pótadó kivetésének tárgyalása.

3. A közművelődési pótadó-alapra 1% pótadó kivetése, melyből a szabályrendelet szerint rendelkezésre maradó 1U% a Kölcsey síremlékének felállitási költségeire javasoltatik fordittatni. 4. A székházjavitási-alapra V2°/o pótadó kivetése. 5. A h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsönök fedezetére lVa'Vo pótadó kivetése.

6. A törvényhatósági úthálózat egyidejű kiépítésére felveendő kölcsön tárgj'alása. 7. A nemzeti ellenállás tárgyában szeptember hó 7-én 919—1905. bjkvi sz. a. hozott közgyűlési határozatot megsemmisítő belügyminiszteri leirat. 8. A 60-as bizottság üléseinek jegyzőkönyvei s ezzel kapcsolatosan tett javaslat. 9. A 60-as bizottság indítványa Nagy László vármegyei alispán ellen állásától való egyidejű felfüggesztés mellett a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatnak ismételt elrendelése iránt. 10. Az albizottságok kiegészítése, illetve újból választása.

— Vármegyénk állandó választmánya az őszi rendes közgyűlés tárgysorozatának előkészítése tárgyában f. hó 9-én d. e. 9 órakor ülést tart.

— Eljegyzés Nagy Sándor vármegyei első aljegyző, tb. főjegyző szept. 30-án jegyet váltott özv. Gabányi Zsigmondné szül. Peleskey Mariksa úrnővel Apában. Lapunk munkatársának és barátjának szerencsét kívánunk frigyéhez!

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott ügyvezető miniszterelnök ífj. Komáromi Lajos beregszászi lakost a helybeli pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségben állami végrehajtóvá nevezte ki.

— Ifjúsági gyászünnepély. A helybeli főgimnáziumi ifjúság folyó hó 6-án az aradi vértanuk emlékezetére a tornacsarnokban igen sikerült gyászünnepélyt tartott. Meghívókat nem adtak ki, kevesen is vettek értesülést az ünnepély megtartásáról, még is szép és előkelő közönsége volt az ünnepélynek, a mely minden egyes számot zajos tetszés nyilvánításokkal honorált. Megnyitotta az ünnepélyt a főgimnáziumi énekkar által előadott Hymnus. Majd sikerült alkalmi felolvasást tartott Patay Béla Vili. o. t. Ezután megható gyászdalt énekelt a főgimnáziumi énnekkar. Kom- polthy Béla Vili. o. t. Várady Antaltól érzéssel szavalta az Imát. Nagyon sikerült szám volt a Rákóczi imája, előadva a főgimnáziumi ének és zenekar által. Ismét szavalás következett. A tizenhárom, Polágyi Lajostól, a melyet értelmesen szavalt Szabó János Vili. o. t. Nagy tetszést aratott a Havasi kürt trio, a melyet Kompolthy Béla VIII. Mangu Gyula VI. és Ilosvay György V. o. t. adtak elő. Mind jól kezelte a hangszert. Ilosvay György ügyesen kezelte a gordonkát. A záró beszédet, Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató mondta. Abból indult ki, hogy minő forduló pontot képez a 13 aradi vértanú halála a nemzet életében. A halált és a feltámadást jelképezi. Az ifjúsághoz szólva azt fejtegette, hogy az aradi Golgota a halált jelképezi, ha nem lelkesedik az ifjúság azon nagy eszmékért, a melyért a hősök meghaltak és a feltámadást, az életet, ha követik az eszmevértanuit. Az igazgató kitűnő szónoknak bizonyult be, mert megható, szabatos rövid és mégis eszmegazdag beszédének hatása alatt minden szemben felcsillámlott az érzelem gyöngye : a köny. Szóval beszéde az észhez és szívhez szólott egyaránt. Befejezte a szép ünnepélyt a Szózat eléneklése.

— Vizsgatétel. Róth Imre ügyvéd jelölt, városunk fia a napokban letette a fővárosban a honvédtiszti vizsgálatot.

— Meghívó. A szatmármegyei függetlenségi párt Nagykárolyban 1905. október hó 11-ikén este 9 órakor a Polgári Olvasókör helyiségében gyűlést tart a pártnak a másnapi megyegyülésen tanúsítandó megtartása tárgyában. Ezen gyűlésre a párt minden egyes tagját meghívom és megjelenését kérem. Luby Géza, megyei pártelnök.

A helybeli Kossuth-szobor bizottság folyó hó 4-éu ülést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Köszönetét mondtak a Kölcsey-szobor bizottságnak azért, hogy említett bizottság 6ü00 kor. pénzmaradványát a Kossuth-szobor alapnak engedte át. Ezután a jelen volt gr. Károlyi Istvánt felkérték, hogy Kallós és Róna szobrászokkal bocsátkozzék tárgyalásokba s tudassa velük, hogy a bizottság a szobrász tiszteletdijára 12,000 koronát, a talapzat költségeire 3000 koronát és az öntés költségeire 3000 koronát szánt és eredeti szobrot óhajt. Végül minthogy a szobor költségeiből tnég valami hiányzik, elrendelte a bizottság, hogy a városban gyűjtés eszközöltessék.

— Szüreti mulatság. A nagykárolyi kath. legényegyesület szokásos szüreti mulatságát folyó hó 1-én vasárnap tartotta meg a polgári olvasókör helyiségében. A mulatság úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben igen jól sikerült, mert azon nagyszámú közönség vett részt. A kedélyes mulatság csak a hajnali órákban ért véget.

— Meghívó. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait 1905. év október hó 8-ik napjan délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1905. október 4. Hetey Ábrahám, h. polgármester.— Tárgysorozat: 1. A pénzügyi bizottság javaslata a beszedett állami adó megváltási összegének befizetése

tárgyában a tilalom további fentartása iránt. 2. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 45,182/VII—1905. a. számú leirata a kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában. 3. A villamos mű felügyelő bizottság javaslata, a szolgálati szabályzat megállapítása) a villamos mű személyzet alkalmazására s azok fizetésének meghatározására vonatkozólag. 4. Varga Imre illetőségi ügye. 5. A Délmagyarországi Magyar Közmüvelődési-Egyesület megkeresése az egyesületbe tagul belépés iránt. 6. A Gencs-utczai 29. népsorszámu telekhez utczaterületből csatolt 6-7 m2 terület árának megállapítása. 7. A folyó évi szeptember hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása.

— Adomány a Kossuth-szobor alapra. Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Dr. Schönpflug Béla városi tiszti-orvos és Toóth Sándor uradalmi intéző a nagykároly— mátészalka—csapi vasút műtanrendőri bejárása alkalmával 16 koronát adományoztak a helybeli Kossuth- szobor alap javára.

— Házasság. Csipkai János csetneki tanító folyó hó 3-án esküdött örök hűséget Nagy Sándor helybeli ág. evang. tanító leányának, Eleonoráuak.

— Szüret. Nagykárolyban a szüret október 10-én kedden lesz. Szaniszlón is e napon tartják meg a szüretet.

— Uj osztálymérnökség városunkban. A nagykároly—mátészalka—csapi vasút osztálymérnöksége városunkban lett elhelyezve és annak élére Hajós Mór főmérnök állíttatott.

— Felhívás. Gr. Károlyi István, mint a 6Ű-as bizottság elnöke felhívást intézett a vármegyei bizottsági tagokhoz, a tisztviselőkhöz és községi elöljáróságokhoz, hogy a nemzeti ellenállást kimondó vármegyei határozatot megsemmisítő belügyminiszteri leiratnak, valamint ezen rendelet végrehajtása tárgyában 18194—1905. sz. alatt a vármegyei hivatalos lap 44-ik számában közzé tett alispáni rendeletnek, mint törvénytelennek ne engedelmeskedjenek. A felhívás vége a következőleg szól: Aki e rendeleteknek engedelmeskedik, megsérti a tételes törvényt és a vármegye közönségének ismételten egyhangúan hozott határozatát, következéskópen hivatalos kötelessége ellenére cselekszik, de ellenére cselekszik a hazafiasság paragrafusokba nem foglalt törvényének is, mely egy évszázad óta tartja fent a magyar hazát. Felhívjuk tehát a vármegye hatósága alatt álló összes tisztviselőket, hogy a belügyi ügyvivő és az alispán törvénytelen rendeletéitől az engedelmességet a törvények megtartására letett hivatali esküjök értelmében tagadják meg s magukat egyedül a fennálló törvények alapján ez évi augusztus hó 3-án és szeptember hó 7-én hozott közgyűlési határozatokhoz tartsák. A vármegye törvényhatósági bizottsága, mig egyfelől meg fogja tudni védeni az összes tisztviselőket minden zaklatás és anyagi kár ellen, másfelől azon nem remélt esetben, ha akadna olyan tisztviselő, a ki nem a törvények, hanem az önkéuykedő tényleges hatalom rendeletéinek engedelmeskednék, ezekkel szemben bizonyára gyakorolni fogja törvényes megtorló hatalmának egész szigorát. A vármegyei bizottsági tagokhoz pedig azon felhívással fordulunk, hogy saját hatáskörükben a tisztviselői kart támogatni és e felhívásunk közgyűlési határozattá emelése czéljából az októberi rendes közgyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Szomorú kötelesség az, melyet e felhívás kibocsátása által teljesítünk, de épen e válságos időben feltétlenül szükséges, hogy a vármegye közönségétől nyert megbízásunkat törvényes jogaink védelmére érvényesítsük s a tisztviselőket kötelességeik rendületlen teljesítésében támogassuk. Erőszakot alkalmazhat ellenünk a tényleges hatalom, — hiszen egyéb eszköze sincs, de törvényes jogaink védelmében meg nem tántoríthat egy pillanatra sem. Kelt Nagykárolyban, 1905. szeptember 28. Hazafias üdvözlettel a 60 as bizottság határozatából: Gróf Károlyi István, elnök.

— Honvédség köréből. Both Gyula honvéd-főhadnagy, zászlóalj segédtiszt a helybeli zászlóaljtól Szatmárra és Lonkay Gyula honvéd-hadnagy Szat- rnárról a helybeli zászlóaljhoz helyeztettek át. Both Gyula eltávozásával a helybeli zászlóaljnál segédtiszt Buday Aladár hadnagy lett. — Molnár Sándor és Sárvay János az idén végzett hadapród-üövendékek, mint hadapród-tiszthelyettesek a helybeli zászlóaljhoz osztattak be.

— Állami segélyezés. A helybeli ipari hitelszövetkezetnek a kereskedelemügyi minisztérium ügyvivője üzleti forgótőke gyanánt 5000 K feltételesen visszafizetendő állami és 800 K üzemi segélyt engedélyezett.

— Kisiklott vonat. A biharmegyei vicziuális vasút Nagyvárad felől Sz.-Somlyóra jövő vonata folyó hó 4-én éjjel a szilágy nagyfalusi határban, kisiklott. A vonat egy mozdonyból, két másod és egy harmadosztályú és egy teher kocsiból állott és valamennyi a kétméteres töltésről a rétre kiborult. Szerencsére emberben nem esett kár. Mert az utasok közül senki sem -sérült meg. Maga a mozdonyvezető a mozdony alá került, de olyan szerencsésen, hogv csak a lábát és felkarját nyomta bele a mozdony a puha földbe. Minthogy pedig másuap reggelig kellett ilyen helyzetbe feküdnie, a mikor kiásták a földből, addig is, hogy meg ne hüljön a nedves földön, felső teste alá vasúti párnákat tettek.

— Agyonütötte a gerenda. Pelcz Ferencz helybeli lakos ácssegéd folyó hó 4-én Piricsén egy ház építésénél dolgozott, a mikor a csapos gerénda lecsúszott és fején találta. A súlyosan sebesültet Piiicsé- ről hazaszállították, de itt csakhamar kiszenvedett. Törekvő, munkás és igyekvő iparos volt. Temetése folyó hó 6-án ment végbe.