Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-06 / 32. szám

1

s

A nagykárolyi hegyközség közgyűlésének kérelmére az alkalmazott hegyőröket lőfegyverek használatára feljogosította.

Kékesoroszfalu község kataszteri felmérési költségeinek mikénti fedezése tárgyában,

Tartolcz község állami elemi iskola szervezése tárgyában,

Fábiánháza község képviselőtestületének ingatlan átengedése tárgyában,

Tyúkod község képviselőtestületének a Szatmár —mátészalkai h. é. vasút segélyezése tárgyában,

A kántorjánosii körjegyzőségbe segédjegyzői állásnak államsegélylyel való rendszeresítése tárgyában

Berend községben faiskola létesítése tárgvában,

Páczafalu község kölcsön felvétele tárgyában,

Dobrácsapáti község képviselőtestületének a községi közgyám részére jutalomdij megállapítása tárgyában kelt határozatát jóváhagyta.

A nagykárolyi képviselőtestületi tagok választásához elnökké N. Szabó Antalt, helyettessé Dr. Kovács Dezsőt kiküldte.

Mikola község képviselőtestületének ingatlan vétele s a felmerülendő kiadás fedezésére kölcsön felvétele tárgyában,

Szaniszló község óvoda telkére az államkincstár használati jogának bekebelezése tárgyában,

Pálfalva község ingatlan eladása tárgyában hozott határozatát,

Nagykároly svábrészi birtokosság szervezési szabályrendeletét,

Nyirmegyes község képviselőtestületének járványkórház építése tárgj'ában,

Esztró község képviselőtestületének a közös egelő téves telekkönyvezése tárgyában,

Nagykároly város telekkönyvi bejegyzéséhek helyesbbitése tárgyában hozott határozatát,

Olcsva községnek az Ecsedi-Láp lecsapoló társulattal ingatlan kisajátítása ügyében kötött egyezséget jóváhagyta.

Nagybánya sz. kir. város képviselőtestületének a Nagybánya—alsófernezelyi vasút hozzájárulása tárgyában kelt határozatát a főispánhoz áttétetni rendelte.

Nagybánya sz. kir. város módosított kéményseprési szabályrendeletét jóváhagyta.

Lőw Beti felebbezésére Apa község képviselőtestületének a szülésznői fizetés csökkentése tárgyában kelt határozatát megváltoztatta s a szülésznő fizetését 200 koronában megállapította.

Végre több vármegyei község zárszámadását és költségvetését felülbírálta.

Több tárgy nem lévén az elnöklő főjegyző a közgyűlést berekesztette.

HÍREK.

— Személyi hir. Dr. Schweighoffer János, a helj'beli kegyesrendi társház újonnan kinevezett főnöke és rórn. kath. plébános, múlt hó 31-én érkezett körünkbe s pár nap múlva átveszi hivatalának vezetését.

— Ajándék kápolnaépitésre. Királyunk a mérki görög katholikus magyar egyháznak kápolnaépités czéljaira magánpénztárából 200 koronát adományozott.

— Esküvő. Csipkés Károly, a helybeli Önsegélyző- Népbank könyvelője, folyó hö 5-én, szombaton vezette oltárhoz Irsik Margitkát, Irsik Ferencz helybeli kereskedő kedves leányát.

— Huszonötéves Jubileum. Ratkovszky Pál, a szatmári kir. kath. főgimnázium igazgatója most tölti be tanári működésének 25-ik évét. Ezt a nevezetes évfordulót a tanári kar szeptember hó 2-ik felében impozáns ünnepélylyel akarja megünnepelni, mivégből dr. Fodor Gyula tanár elnöklete alatt egy több tagból álló előkószitő bizottságot küldött ki, melynek feladatát képezendi, megállapítani a részleteket s bevonni úgy Szatmár városa, mint a vidék minél nagyobb társadalmát, a közkedveltségnek örvendő igazgató volt tanítványait és tisztelőit. Semmi kétség benne, hogy a tanári kar oly fényessé fogja tenni ezt a jubileumot, minőhöz hasonlót ritkán látott Szatmár városa.

— Vármegyei muzeum és könyvtár. Nagy László alispán kibocsájtotta Szatmarvármegye múzeumának a megye közönsége által jóváhagyott ügyrendjét. A publikumot érdekelni fogja az ügyrend 9 §-a, a mely szerint a könyvtárból könyvek megbízható egyéneknek biztosítéki dij ellenében kikölcsönözhetők, sőt vármegyei tisztviselők biztosítéki dij letétele nélkül fizetésük értékéig kaphatnak könyvet. De a muzeutui bizottságnak meg van az a joga, hogy megállapítsa, melyek azok a könyvek, melyek egyáltalaban nem kölcsönözhetők ki.

— Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete múlt hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott Debre- czeni István polgármester elnöklete alatt. A tárgysorozat első pontja gyanánt az 1904. évi zárszámadást a közgyűlés elfogadottnak jelentette ki és felsőbb

ZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztetni rendelte. Az építési szabály- rendelet módosítása tárgyában tekintettel azon körülményre, hogy a szabályrendelet igen lényeges pontjainak módosítása czéloztatik: azt határozta hogy az előbb nyomattassek ki, a képviselőtestület tagjainak küldessék meg s kellő áttanulmányozás után egy újabb gyűlésen tárgyaltassék. Az uj kövezetvámtarifa a kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyatván, tudomásul vette hogy az már 1905. julius hó 1-től életbe is lépett. Dr. Neroestóthi Szabó Albert indítványára, valamint Krasznabéltek község megkeresésére megbizatott a polgármester, miszerint a Nagykároly—Zilahi vasútvonalon az Ákosig terjedő községekre nézve hetivásárok alkalmával fél 111-ad oszt. kedvezményes menettérti jegyek kiszolgáltatása végett intézzen pártoló kérvényt az illetékes vasút igazgatóságához. Azután a polgármester jelentése tárgyaltatott a Nagykároly—somkuti vasút üzletvezető- ségi székhelyének áthelyezése tárgyában. A polgár- mester jelentése szerint a vasút igazgatósága a város ezen óhajának — a rossz üzleti viszonyok miatt — eleget nem tehet. Mert a legutóbbi évben az elsőbbségi részvényesek között alig 49,000 korona osztatott ki, jövőre nézve pedig — amennyiben a Lord-féle gőzfürészvállalat beszüntetése van kilátásba helyezve, mely vállalattól a vasút évenkint 25,000 koronát nyert, — jövedelemre kilátás egyáltalán nincs ; az igazgatóságnak a legnagyobb megtakarításokra kell törekednie. Különben is a rossz üzleti viszonyok arra kényszeritették a vasutat, hogy annak állami kezelésbe leendő átvételét kérelmezze. Az igazgatóság azonban biztosítja a várost, hogy a tisztviselők lakhelye tovább is Nagykárolyban marad. A polgármester jelentése tudomásul vétetett. A Kölcsey-utcza megyeház előtti részének kövezési ügyére nézve határozatba ment, hogy amenyiben az utczamélyitési és levezető csövek lefektetési költségeihez a vármegye alispánja által kilátásba helyezett 5000 K hozzájárulási összeg a vármegye közgyűlése által is rnegsza- vaztatik, az összesen 8000 K költségbe kerülő munkálatok foganatosíttassanak, s a költségek a convertált kölcsön maradványából fedeztessenek. Az 1895. évtől kezdve készített asphalt gyalogjárók tiz évi ingyenes jótállása lejár, s a városnak az épitettő Magyar Asphalt Részvénytársasággal kötött szerződése szerint a vállalat további 15 évre □ méterenkint 6 fillérjével számítva a gyalogjárók jókarban tartását magára vállalta. Minthogy ezen fentartás összege a városra oly terhet róna, mely az esetleges javításokkal szemben aránytalanul nagyobb összeget igényelne, megkerestetett nevezett részvénytársaság, hogy a szerződés ezen pontjának törlésébe egyezzék bele. A társulat a törlésbe beleegyezett. Habár a polgármester hangsúlyozta, hogy tapasztalati adatok hiányában a fentar- tásra szükséges összeget egyelőre megállapítani sem lehet, de tekintve, hogy a társulatnak pár év múlva fizetendő összeg a költségvetést 1800 K-t meghaladó összeggel terhelné, a pénzügyi bizottsággal egyetértőig javasolja, hogy 1906. évtől kezdve a költség- vetésben évenként 550 K vétessék fel, s az „járda javítási alap“ czimén külön kezeltessék s a szükséges javítások ebből fedeztessenek amit a közgyűlés elfogadott. A Honvéd-uteza délnyugati oldalának szabályozása s a Templomköz-utcza déli oldalán asphalt gyalogjáró készítése, a Rákóczy-utcza szabályozása s asphalt gyalogjáróval ellátása, a Honvédköz-utcza mindkét oldalának szabályozása s déli oldalán asphalt gyalogjáró készítése, a Petőfi-utcza keleti oldalának szabályozása s a szabályozott résznek asphalt gyalogjáróval leendő ellátása s végül aGencs-utcza mindkét oldalának szabályozása s asphalt gyalogjáróval való ellátása tárgyában tett építési és pénzügyi bizottsági javaslatok elfogadtattak. A közgyűlés tárgysorozatát a polgármester itt megszakította s tárgyalás alá bocsátotta Gróf Károlyi István és 66 képviselőtestületi tag indítványát az országgyűlésiig meg nem szavazott adók beszedése és államkincstárba való beszolgáltatása, vala- mintaz ujonczokállítása és atartalékosok behívása körül leendő közreműködés megtagadása iránt. Az indítvány tárgyalása előtt Debreczeni István polgármester figyelmeztette a közgyűlést, hogy ennek tárgyalása nem tartozik a képviselőtestület hatáskörébe, mert ha a vármegye közgyűlése — az ott tárgyalandó indítvány kapcsán — kimondja megtagadó natározatát, ez a városra nézve úgy is érvényes lesz. A polgármester indítványával szemben egyhangúlag elfogadtatott a jogügyi-bizottság és tanács javaslata, mely szerint kimondotta a képviselőtestület, hogy : 1. a magyar országgyűlés képviselőházának ez év junius hó 21-én a nemzeti ellenállás tárgyában hozott határozatát egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja; 2. felhívja a képviselőtestület a város közönségét, testületeket, intézeteket úgy, mint egyeseket, hogy tartsák hazafias kötelességüknek az állami köztartozás (adó, bélyeg, illeték) beszolgáltatását megtagadni, a had seregbe való önkéntes belépéstől tartózkodni mindaddig, mig a törvényhozás költségvetési és ujonczozási törvényt nem alkot ; 3. figyelmezteti a képviselőtes- . tület a város lakosságát arra is, hogy a nemzeti ellenállás ezen időszakában be nem fizetett állami köztartozások a törvényes állapot helyreálltával visszahato- lag esedékessé lesznek, miért is tanácsos, hogy az e tartozások fedezésére szükséges összegeket a közönség megtakarítsa és gyümölcsözőleg elhelyezze ;

4 utasitja a képviselő testület a város polgármesterét, hogy ezen határozatot úgy a város hivatalos közlönyének legközelebbi számában, mint falragaszok u'ján is hozza a közönség tudomására Egyben névszerinti szavazás utján azt is kimondotta hogy ezen határozat jogerőre emelkedés előtt — bárminemű jogorvoslatra való tekintet nélkül — végrehajtandó s a szükséges intézkedések megtételére a polgármestert utasította. Ezután több apró ügyet intézettel.

— Kiállítás. A czipészmester tanfolyam befejezést nyervén, az itt készített munkák ma vasárnap az ipartestület tanácstermében egész nap közszemlére lesznek kitéve.

— Eljegyzés. Magyar János Nagy-Váradon állomásozó honvedhadnagy a napokban jegyet váltott városunkban Varecska József helybeli lakos kedves és szép leányával Erzsikével.

— Jacobovits Jósef úri- és női divat és müipar- áru raktára a napokban költözött be uj helyiségébe. A magunk részéről csak örvendünk annak, hogy városunk ezen elsőrangú üzlete szép és kényelmes helyiséget nyert az építkezés által, mivel igy közönségünk fokozódó igényeit a legmesszebbmenőleg A kitudja elégíteni.

— Az érkávási ev. ref. egyház 1905. évi augusztus hó 12 én az állami iskola udvarán felállított sátorban műsorral egybekötött tánczvigalmat rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség nevében : Mátéfi János, Kovács Mihály. Műsor: 1. Felolvasás, tartja: G. Diószeghy Mór. 2. Szavalat, előadja: Madáchy Erzsiké. 3. Ének-kettős, előadják : Berecz Ida és Bognár Endre. 4. Szavalat, előadja : Diószeghy Erzsiké. 5 Monolog, előadja : Kovács Borcsa. Táncz. Belépődíj : Személyenkint 1 K. Családjegy négy személyre 3 korona. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak.

— A városi képviselőtestület felhívása A közgyűlés határozatához híven Debreczeni István polgármester kibocsájtotta felhívását városunk polgáraihoz a nemzeti ellenállás ezen időszakában, hogy adót, bélyeget, illetéket ne fizessenek és katonának önként elő ne áljának. A felhívás szó szerint a következőképen hangzik : 1. A képviselőtestület felhívja a közönséget, testületeket, intézeteket úgy, mint egyeseket, hogy a nemzeti ellenállás ezen időszakában tartsák hazafias kötelességüknek az állami köztartozások (u. m.: adó, bélyeg, illeték) beszolgáltatását megtagadni, a hadseregbe való önként belépéstől tartózkodni mindaddig, mig a törvényhozás költségvetési s ujonczozási törvényt nem alkot. 2. Figyelmezteti azonban a város lakosságát arra is, hegy a nemzeti ellenállás ezen időszakában be nem fizetett állami köztartozások a törvényes állapot helyreálltával viszahatólag esedékessé lesznek, miért is tanácsos, hogy az e tartozások fedezésére szükséges összegeket a közönség megtakarítsa s gyümölcsözőleg elhelyezze. — Kelt Nagykárolyban, 190 5. julius hó 31-én. Debreczeni István, polgármester.

— A Szamosba fűlt. Szinérváraljáról írják, hogy Mézner Lőrincz jómódú barlafalusi gazdálkodó a Szamoson akart keresztül hajtani, hogy a tikkasztó hő ség ellen enyhülést keressen. Lovai a folyó közepéig baj nélkül elvitték, de ott azután a szekér a mélys égbe sülyedt. Mézner kiáltozásától a lovak megvadultak és kiszabadultak a vízből, Mézner azonban az örvénybe veszett. A gazdátlanul, vizesen hazaérkező lova k adtak hirt a falubelieknek a szerencsétlenségről,akik Mézner keresésére siettek, hogy ha lehetséges, segítsenek rajta. A viz azonban jó mélyen eltemette áldozatát és csak másnap vetette ki a Szamos homokos partjára.

— Halálozás. Néhai Hengye Gergely volt erdőszádai körjegyző özvegye, Dr. Hengye Gergely erdő- szádai körorvos édes anyja f. hó 2-án elhunyt. A gyászesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb anya, anyós és nagyanya : özv. Hengye Gergelyné szül. Himán Erzsébet folyó évi augusztus hó 2-án, súlyos s keresztényi türelemmel viselt szenvedés s halotti szentségek ájtatos felvétele után, 68 éves korában az Urban elhunyt. A megbolgult temetése aug. 3-án d. e. 10 órakor fog megtörténni a róm. kath. egyház szertartása szerint, az engesztelő szent mise-áldozat pedig augusztus hó 5-én reggeli 7 órakor az erdőszádai gör. kát. templomban. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Erdőszáda, 1905. augusztus hó 2. Dr. Hengye Titusz, Hengye Emilia férj. Farkas Sándorné gyermekei. Brán Dénes, Szabó László, Farkas Sándor vejei. Brán Lujza, Brán Aurél, Brán Ágoston, Brán Ilona, Szabó Kornél, Szabó János, Farkas Irén, Farkas Valéria, Farkas Mária, Farkas Aurélia, özv. Nyisztor Jánosné szül. Hengye Terézia unokái. Herczegh Mária és Herczegh Pál mint unokái.

— Tüzek a lápon. A múlt hónap 28-án Gyene Zsigmond tyukodi tagjában Szász Bálint porcsal mai lakos tüzet csinált és ettől a láp meggyuladt. A hatóság minden intézkedést megtett a veszedelem elfő jtá- sára, a melyik 3 katasztrális hold területen pusztított.

A vész színhelyét körül arkolták és igy valószínű, hogy tovább nem fog terjedni. Augusztus 1 -je óta az urai és ujfalusi láp, a h >1 Tisza István grófnak is van birtoka — kigyuladt. A főszolgabíró 2 községet kirendelt a veszedelem elfojtására, de a lakosok elszéledtek, hogy felben maradt mezei munkájukat foly tassák, úgy hogy nemsokára senki sem volt a tűz színhelyén. A főszolgabíró erre a törvény értelmében másnap karhatalommal kényszeritette a népet az oltásra és csak ekkor sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni.