Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-30 / 18. szám

SZ ATMÁRMEG YE1 KÖZLÖNY Ida és gyermekeik: Laczi és Ella, nemkülönben az összes rokonok nevében legmélyebb fájdalommal súj­tott szívvel tudatja, hogy forrón szeretett, felejthetetlen neje, illetőleg testvérük, sógornőjük és nagynénjük : szentgyörgyi gróf Hugonnai Béláné szül. felső- és alsókorompai Simontsits Izabella ez évi április hó 22-én reggeli fél 9 órakor, életének 50-ik, felette boldog házassága 27-ik évében az Urban jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei folyó hó 24-én délelőtt fél 12 órakor fognak a gyászházban (IV. kér., Duna- utcza 1-ső szám alatt) a róm. kath. egyház szertar­tása szerint beszenteltetni és Tinnyén (Pestmegye) folyó hó 25-én délelőtt 11 órakor utólagos beszentelés után a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelkiüd- veért a temetést megelőzőleg ugyancsak folyó hó 25-én délelőtt fél 11 órakor fog a tinnyei róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1905. április hó 22-én. Áldás, béke poraira! — Hivatal áthelyezés. A Nagy károlyi Kerületi Betegsegélyző-pénztár hivatala f. évi április hó 27-től az ipartestület épületébe, a polgári leányiskola szom­szédságába helyeztetett át. A midőn ez az érdekeltek­nek ez utón tudomásul adatik, felhivatnak a gyárosok, kereskedők és iparosok, kik tanonczot, segédet vagy munkást iparuknál alkalmaznak, hogy azokat a beteg- segélyző-pénztárba 8 nap alatt jelentsék be, mert a mulasztók ellen a kihágási eljárás meg fog indíttatni. — Gyászjelentés. Lefkóczi Horváth Bertalan és gyermekei György, János, Pál, József, Olga; érmind­szenti Peley Emma férj. püspöki dr. Kercsztszeghy Lajosné; érmindszenti Peley Olga férj. nagyváradi Ferenczy Dezsőné — mint férje, gyermekei és nővérei, a nagy kiterjedésű rokonság nevében is, nehéz bánat­tal megtörötten és vigasztalhatatlanul lesujtottan tudatják lefkóczi Horváth Bertalanná szül. érmindszenti Peley Máriának, a gyengéden szerető hitvesnek, anyá­nak, nővérnek, élete 44-ik évében 1905-ik év április hó 22 ik napján éjjel 11 órakor hosszas és kinos szen­vedés után bekövetkezett gyászos elhunytét. A női és anyai kötelességeket leghívebben teljesítő s a rokoni szeretettől mélyen áthatott kedves halottnak hült tete­mei 1905-ik év április hó 25-ik napján d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök­nyugalomnak átadatni s a gyászszertartásnak a Rákoczy- utcza 47. sz. halottas háznál megtörténte után a pálfalvai családi sirkertben elhelyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 26-án d. e. 7 órakor fog a szatmári róm. kath. székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1905. április hó 23-án. Szeretet és áldás kisérje emlékét! — Felsőbánya város képviselőtestülete elhatározta, hogy a város területén kies fekvésű nyaraló-lakások építésére alkalmas, egyenkint 600—1800 m2 földterületet enged át évi 1—3 korona jogelismerési dij mellett azoknak, kik kötelezik magukat, hogy a kijelölt helyen két év alatt nyári lakot építenek. A terület, melyen a nyári lak épül, az illetőknek mindaddig birtokában marad, mig azt nyaralás czéljaira használja. Nyárilak építésére alkalmas területek örökáron is olcsón kapha­tók. A nyaralási ügy a városi hatóság felügyelete alatt áll. Nyisztor István városi tanácsos a hozzá ez irány­ban intézett megkeresésre készségesen azonnal válaszol. — Gyászeset. Kölcsey Sándort a debreczeni kir. Ítélőtábla biráját súlyos családi gyász érte. Kedves neje szül. Böszörményi Ilona úrnő a napokban elhunyt. Hült tetemeit Mikolába szállították, hol a családi sír­boltban helyezték örök nyugalomra. — Siketnómák előadása városunkban. A múlt héten a debreczeni siketnémák intézetétől levél érke­zett a városi hatósághoz, melyben jelzik, hogy Nagykárolyban előadást akarnak tartani. De minthogy az intézet nem tudja, melyik időpont volna e czélra legalkalmasabb, azért arra vonatkozólag kérnek felvi­lágosítást a várostól, hogy mikor volna legczélszerübb ezt a tervbe vett előadást megtartani. — A bikszádi vasútépítése. A szatmár—bikszódi helyiérdekű vasút, mely hivatva lesz Bikszádot nagyobb forgalmúvá és ismertebbé tenni, — rohamosan halad a megvalósulás stádiuma felé. A szükséges kisajátítá­sok Batiz község kivételével befejezést nyertek s bár e községgel szemben a birói eljárást folyamatba kell tenni, azért a vasút legkésőbb aug. 1-én a forgalom­nak átadható lesz. — Kiss szerencséje nagy! A m. kir. osztálysors­játék keddi befejező húzásán a 600,000 koronás ju­talmat és az 5000 koronás főnyereményt a 80621. 4At-ben eladott sorsjegygyei ismét a hírneves Kiss Károly és Társa bankháza Budapest, VII., Erzsébet- körut 19 szerencsés vevői nyerték, hol immár har­madszor nyerték meg a 6000,000 koronás jutalom­nyereményt. — Betörök. Smeliu Péter és Baksa Vaszil bik­szádi lakosok megunták a málékenyeret rágni és egy kis búza kenyérre éheztek. Feltörték tehát a múlt hét egyik napján Stenfeld Márton bikszádi székmester boltját s az ottan talált kenyereket az utolsó darabig elszállították Baksa házának padlására. Az osztozko­dáson azonban a két oláh hajba kapott, majd egymást döngetni kezdték, a nagy patáliának az előhívott csendőrök vetettek véget, a kik e közben reá jöttek a lopásra. A vallatás során Smeliu beismerte a lopást, azonban Baksa nem és folyton azt állította, mikép a lopott kenyereket Smeliu hozta a lakására ő meg ki­akarta onnan zavarni, innen keletkezett a verekedés. A csendőrök a két tolvajt beszállították a szinérváral- jai kir. járásbíróság börtönébe. — Sertés vész miatt Szatmár város egész bél­és külterületét ideértve a Szatmárhegyet is zár alá vették. — TŰZ. Folyó hó 24-én a szaniszlói uradalomhoz tartozó „Ménes-akol“ nevű tanyán kigyuladt egy juh- akol, a hol épp a juhokat etették. A juhász kiakarta hajtani a juhokat és be ment a juh akolba, azonban pár perez múlva a juhakol összeomlott s maga alá temete a szerencsétlen embert, a ki a juhok leg­nagyobb részével a tűz áldozata lett. — A penyigei vasúti állomáshoz vezető törvény- hatósági ut kiépítésére vonatkozó műszaki tervezetet a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta 4984 korona 30 fillér költségvetéssel. — A szerencsét megragadni tanuld, Mert a sze­rencse mindig közeledben van. Goethe adja ezt a ta­nácsot utravalóul az életre. Ne hagyjuk hát Fortuna istenasszony ujjmutatását figyelmen kívül. Lukács Vilmos ismert bankháza a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási diadalt aratott. És a bank­háznak madjnem csupa vidéki vevője volt az, akinek a szerencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos ur a ezég főnöke Nagy-károlyba, hogy kifizesse ott a 200.000 koronás főnyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint a 400.0G0 koronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két millió koronát meghaladó óriási összeget fizetett szerencsés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának mesés szerencséje a fővárosban közbe­széd tárgya és irigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a szerencse istennője érdemes emberre pazarolja ke­gyeit, mert a Lukács-bankház szigorú szolidságával, titoktartásával és vevőivel szemben tanúsított önzetlen előzékenységével közkedveltségre tett szert, mely az ország határaintul is ismeretes. „Isten áldása Lukácsnál* — példabeszéddé lett és számtalan tény igazolja ezt a közmondást. Amit másutt álmoskönyvekkel, komp­likált naptárakkal és egyéb szükségeszközökkel próbál­nak elérni — mindazt pótolja ez a varázsige : „Isten áldása Lukácsnál“! A szerencsét nem lehet kierősza­kolni — a szerencse mindig közelünkben van — csak meg kell ragadni, mint Goethe mondja És ez a szerencse állandóan hü volt és hü is marad Lukács bankházához, minélfogva olvasóinknak nem adhatunk annál jobb tanácsott : Vásároljanak osztálysorsjegyeket Lukác-; bankházából, melyek helyben kizárólag Eigner Simon czégnél kaphatók. — Orosz katonaszökevény. Köztudomás szerint Magyarországnak Oroszországgal nincs olyan szerző­dése, hogy a katona szökevényeket kölcsönösen kiszol­gáltatják. Ezért van, hogy a csendőrség külö­nösen a határszélen igen sok lerongyolódott, éhező oroszt fog el, a kik hazánkba mene­külnek a Mandsuriában folyó embertelen háború borzalmai elől. Ezek közül egy nehány bujdosva, koldulva elvetődik az ország szivébe, az alföldre is és csak ott tudja igazolásra felszólítani a hatóság. Ilyen bujdosót fogott el a múlt hétén az érmihályfalvai csendőrség. A város körül eltérő pusztákon bolyongott, mikor észrevették a szemfüles csendőrök és igazolásra szóllitották fel. Természetesen nem tudott magyarul, a miért is beszállították a szolgabirói hivatalhoz, a hol orosz tolmács segélyével kihallgatták és megállapították, hogy Molek Ijde a neve, orosz katonaszökevény. — Nagyszenzácziót keltő talámány az Unicum fémtisztó, szer mely az eddig forgalomban levő összes fémtisztitószereket teljesen felülmúlja. Az Unicum fel­találója Szabó Ákos budapesti lakos városunk szülötte. Az Unicum minden takarékos háziasszonynak igazi gyöngye és minden háztartásnál nélkülözhetetlen szer. Különösen ajtó és ablak kilincsek, gombok, fogantyúk sbt. mindenemü konyhaedények tisztítására, bárminő fémből legyenek is azok. Továbbá evőeszközök, (ezüst alpacka, ciha vagy ujezüstből) ha még oly lekopott és összekarczolt is, Unióimmal tisztítva örökös uj fényt kapnak. Nem eléggé ajánlható vadász fegyverek és revolverek tisztántartására, különösen a fegyver csövek rozsda mentesítésére utolérhetetlen szer az Unicum. Tűzoltó felszerelések tisztántartására a leg­alkalmasabb. CSARNOK. Az uj nevelőnő. Irta : Majos Jenő. Kolmark ur a gazdag nagy kereskedő meglehetős nagy zavarban volt. Oly kellemetlen hírrel lepték meg, amire egyáltalán nem volt elkészülve. A gyermekek nevelőnője Alice kisasszony az éj folyamán megszö­kött valami fiatalemberrel, aki régtől fogva elnézegett a házhoz, mint Alice kisasszonynak unokaöcscse. Kolmark ur végtelen felboszankodott az eseten, mert Alice kisasszonyban nemcsak gyermekeinek hűsé­ges és odaadó gondozóját vesztette el, de egyszers- mindt a háznak egy oly nélkülözhetetlen tagját, a ki páratlan figyelemmel vezette a háztartást s intézett mindent, akár mintegy gondos háziasszony. Alice kis­asszony ellen nem is volt soha semmi kifogás, úgy élt ott Kolmark ur és gyermekei közt, mint a család­nak meghitt bizalmas tagja s a gyermekek oly igazán, őszintén szerették a jőszivü francziát, akárcsak mint egy édes anyát lehet szeretni. S nem is volt csoda, hogy fokozódott ez a szeretet a gyermekek részéről, .mert ők azt az igazi anyát csak úgy a messzeségbe látták lebegni maguk előtt, aki szenvedélyes, könnyel­mű teremtés volt, aki egy szép napon széttépett minden anyai kapcsot s eltűnt akár mint a mesében szokás olyan nyomtalanul. Egy darabig hírek keringtek a gazdag Kol­mark fiatal féleségéről. Sokan azt állították, hogy színésznő lett, mások azon a véleményen voltak, hogy ez a kirándulása egy hirtelen jött szeszélj' szüleménye, ami elvégre is nem esik olyan komoly beszámítás alá, az amúgy is igen excentrikus gondolkodású asszonynál, hogy érette megbocsátni lehetetlen volna. De az idő egyre telt. Semmi pozitív hírek nem érkeztek az asszony felől. Kolmark ur is megunta a várakozást, s a mini komoly gondolatokra mélyedt, első elhatáro­zása oda irányult, hogy gyermekeiről történjék gon­doskodás. Azonnal útnak indított néhány levelet a lapok hirdetési rovatában és kedvező ajánlattétele közepette várta a legjobb eredményt. De végre is egy barátja ajánlatára Alice kisasszonyt fogadta a házhoz, aki Kolmark urnák szép reményét — ami a paedagogia kérdéseken kívül egyéb házi tevékenységek körét is felölelte — mind valóra váltotta. S Kolmark ur egy szép napon — mikor talán kellemes anyagi előnyöknek, nagyszámú részvényei árfolyamának tetemes növekedését vette hírül, úgy érezte belsejében, hogy ő boldog, megelégedett ember. Eltűnt feleségének emléke sem homályositotta el ez egyszerű igényekkel felruházott ember boldogságát. Nem vágyott többre, vágyak, czélok nem izgatták többé, gondtalan életét gyermekeinek testi és lélekbeni gyarapodása tette tökéletessé. S az oroszlán rész e nyugalom megteremtésében főképpen Alice kisasszonyt illette. Akinek jó szive pótolt egy hűtlen anyát, egy könnyelmű háziasszonyt és elvégre pótolhatott volna egyebet is, ha Kolmark ur egyenes, nyílt homloka felett nem húzódtak volna olyan őszbe csavarodott fürtök, amik téged kedves olvasó az elmúlt időkre emlékeztetnek. De hadjuk ezt. Hirtelen nagy változás állott be Kolmark ur ázánál. Tanácstalanul állt az egész ház, most látták csak a cselédek, de legjobban Kolmark ur maga, hogy mit vesztett el Alice kisasszonyban. De a helyzet nem volt egész reménytelen, Kolmark ur bízott abban, hogy a kisasszony vissza tér, mert hiszen lehetetlennek találta, hogy öt békésen eltöltött esztendő után Alice kisasszony ily kevés bizalommal viseltetnék irányában. És valóban a kisasszony őszintességében nem csaló­dott Kolmark ur. Nehány napra rá levelet kapott egy külföldi fürdőből. Alice kisasszonytól jött. A Kolmark ur nagy sajnálatára a szépen megirt levélnek egy szomorú tény volt az alapja. A kisasszony egyelőre nem jöhetett vissza, fogva tartotta őt a szerelem ott messze valahol a nizzai kék ég alatt . . . Adrienna és Lili a Kolmark ur ennivaló kis leánykái naphosszat siratták és egyre csak őt emlegették — a hűtlen Alice kisasszonyt. Pár nap múlva a helyzet teljesen tarthatatlanná lett. A gyermekek valósággal ostromolták atyjokat, hogy Alice kisasszonyt bármi módon is hozassa vissza. Kolmark urnák mit volt mit tennie, hasztalan kísérletei után újra fölkereste a lapok hirdetési rova­tát. Pár nap múlva érkezett is egy kedvező ajánlat, ami Kolmark urat ugyan kellemesen érintette, de gyermekeire éppenséggel nem gyakorolt megnyugtató hatást. De Kolmark ur mindennek daczára is kényte­len volt elfogadni az ajánlatot, mert már is oly zavarok álltak elő a házban, a melyekre nézve a kivezető utat egy férfi aligha találta volna meg. Az uj nevelőnő másnap estére ígérte érkezését. S valóban az Ígért terminust be is váltotta. Kolmark ur háza előtt pontban 10 órakor kocsi állt meg. Nagy pakokkal, fonott kosarakkal, kalapskatulyákkal. Egy elegáns kalapos hölgy szállt ki a kocsiból, fesztelen könnyedséggel haladt befelé. Arczát ugyan fátyol fedte, de a halvány fényű gáz világánál is kilehetett venni a vonásokat. Bájos fiatal arcza volt, egész való­ján látszott bizonyos rutin — oly megvásárolhatatlan előny, a mi nagyban jellemzi s mintegy leírja egy nőnek egész élete történetét. Az uj nevelőnő a következő pillanathan már ott állott Kolmark ur hivatalos szobájának ajtajánál. Lopva tekintet körül a díszesen berendezett lakásban, amely­nek falairól a nyugalom és boldogság mosolygott reá. Volt része egy kis meglepetésben, de mindenesetre nagyobb volt Kolmark ur csodálkozása, mikor gyer­mekeinek uj nevelőjében régi hitvesét fedezte fel. Kolmark ur zavara és talán hirtelon támadt érzel­mei legyőzték a messze múltban lejátszódott pikáns történeteket s úgy fogadta az uj nevelőnőt, hogy a cselédség előtt nemcsekély megbotránkozásban volt része. Nyakába borult és megcsókolta. De az uj ne­velőnő a szigorúnak ígérkező lady, hevesen eltaszitotta magától Kolmark urat s mindjárt meg is adta a fel­világosító magyarázatot. — Herry Adrienna vagyok az ön ajánlatát elfogadva a mai naptól fogva az ön gyer­mekeinek nevelőnője, kérem uraságodat jelölte meg szobámat, hogy nyugalomra térhessek. Kolmark ur úgy állt ott, mint egy kőszobor gondolatainak menete hirtelen megakadt. Az újonnan érkezett lady-t a szobaleány szobájába kalauzolta s Kolmár ur egyedül maradt lakosztályában, ugyan­abban a pózban lehorgasztott fővel és félig leeresztett karokkal. Az uj nevelőnő az alatt nyugodni tért, de lefek­vés előtt még benézett a gyermek szobába, ahol a párnák közül két bájos gyermek arcz kandikált felé. Oda hajolt feléjük és megcsókolta őket. Ez volt talán a legédesebb legigazibb csókja a szenvedélyes könnyű vérü nőnek. Kolmark ur pedig fenvirrasztott egész éjszaka és Herry Adrienna regény történetét szőtte számtalan színes változatban. Jelen számunkhoz V* iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D l S Z JENŐ Laptulajdonos :RÓTH KÁROLY. HITELLEVELEKET minden külföldi városra, gyógy- és üdülőhelyre legelőnyösebb feltételek mellett kiállít a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Budapesten. Az intézet a banküzletet és vagyonkezelést illető minden felvilágosítást készséggel nyújt. 2—4

Next

/
Oldalképek
Tartalom