Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-30 / 31. szám

SZATMARMEGYEÍ KÖZLÖNY dal több volt, mint 1905-ben, úgy az idei termés megközelíti az 1903. évi kitűnő esz­tendő termését, a mit csak örömmel lehet konstatálni és megelégedéssel tölthet el bennüket. A tengeri általános országos kedvező fej­lődését az eső hiánya bár megakasztotta, azonban ha időközben esőt kap, kitűnő ter­mésre van kilátás, a mely a múlt évi termést közel 50 °/o-al fogja íelülmulni. Ugyanez áll a többi kapásnövényekre, valamint a cukorrépa és mesterséges takarmányra is, a mely az idén jóval nagyobb sikerrel kecsegtet, mint az elmúlt esztendőben. A mi pedig a jövő kilátásait illeti, örvendve konstatálhatjuk, hogy a termett gabonánk mi­nősége olyan jó, hogy a várható eredmény szerint idei termelésünk értéke mintegy 130 — 150 millió koronával haladja túl a tavalyi év összegét, nem számítva bele a tengeri és többi kapásnövényeknél tapasztalható terméstöbblet összegét. Ha pedig a külföldi országok ter- méshirei a valóságnak megfelelnek, úgy kilá­tásunk lévén egy állandó magas gabonaárra, ez esetben a termelési érték gazdáinknak még mintegy 30 millió korona több jövedelmet biztosit. Annyi sorscsapás után jóleső érzéssel és igaz örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a magyar nép baján legalább ebben az esztendőben segítve van. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Károlyi József az elmúlt héten pár napig a helybeli grófi kastély vendége volt. — Baudisz Jenő ügyvéd, lapunk szerkesztője a ma reggeli vonattal pár heti fürdőzésre Karlsbadba utazott. Távolléte alatt Papp Béla ügyvéd volt szives a lap szerkesztését elvállalni. — Kinevezés. A belügyminiszter Dr. Ecsedy Gedeon bikszádi fürdőorvost és avasfelsőfalusi kör­orvost a székesfővárosi állami rendőrséghez fizetés­nélküli rendőrorvossá nevezte ki. Amennyire sajnáljuk a népszerű orvosnak vármegyénkből való távozását, épen oly őszinte örömmel gratulálunk a megérdemelt kinevezéshez. — Változások a kegyes tanitórend körében. A kegyes tanitórend kormánya az idén a rendtagok elhelyezésekor a helybeli társházat és főgymnasiumot érdeklőleg lényeges változtatásokat tett. Ugyanis Tímár Péter házfőnököt és plébánost, a ki több mint 30 éven át a helybeli társháznak volt tagja, a kit már tőzsgyö- keres nag37károlyinak tartottunk, saját kérelmére állá­sától felmentették és Magyar-Óvárra helyezték át. De áthelyezték Hám József főgymn. igazgatót is Sátor- alja-Ujhelyre házfőnöknek és igazgatónak. Hám József 13 éven át állt főgymnasiumunk élén és sok alkotás fűződik nevéhez. Helyére Cseh Lajos temesvári tanárt nevezték ki főgymnasiumunk igazgatójává. Cseh Lajos nevezetes arról, hogy ő volt a legutóbbi képviselővá­lasztáskor gróf Khuen Héderváry Károly ellenjelöltje Temesvárt. A két világi tanár helyébe Magyaróvárról Jakab Gyulát, a kit mint régi ismerősünket szivesen látunk viszont és Horvát Jenőt Budapestről helyeztek át, utóbbi plébános segéd lesz, s az eddigi plébános segéd Boross Antal mint tanár fog működni. — Az alispán beteg. Nagy László alispán fején egy kis pattanás utazás közben a vasúti kocsiban eldörzsölődött, minek folytán annyira elmérgesedett, hogy láza van. Mint utólag örömmel értesülünk, a baj nem vesz komolyabb jelleget. A hold ezüstösen világit le a dermedten alvó tájra. Egyszer csak halkan, mélabusan fölsir egy hegedű valahol. Egy szál csak, barátom, egy szál. Hanem ez aztán úgy sir, hogy minden élő lény köny- nyezni kezd bele. A tyukketreczben a tyúkok, kakasok kórusban kezdik kisérni a hegedű sírását. A kerítések mögül gyanús mormogás hallatszik. Ebben a pilla­natban belezug a hegedű — szólamba a brács duru- zsolása, a nagybőgő horkolása, ekkor aztán a mor­mogás ugatásba megy át, majd üvöltésben fejeződik be. A kutyák osztoznak a gyönyörűségben. Ebbe az elringató szimfóniába végül pedig bele­szól egy borízű hang és azt sirja a nótával: Ha elmegyek kis angyalom messzire, Jutok-e majd néha-néha eszedbe ? Na hát, ha mást igen, ezeket az éjszakákat igazán nem lehet elfelejteni. Az utolsó éjszakán — már mint a tisztek utolsó éjszakáján — Zuárd adta az éjjeli zenét. Nagy keservesen neki támaszkodott egy akácz- fának és onnan dirigálta a czigányokat. A többiek pedig tánczoltak a szomorú nótára. Úgy gondolom egy kicsit be voltak csípve. Tóni járta a legkeservesebben. Andalgón, érzéssel tánczolt s egyszer csak zsupsz! beleesett a kút mellett a po­csolyába. Hahaha! Azt kellett volna látni! Juj, de jól fes­tett. Annyit kaczagtam akkor éjszaka, hogy fájt a lejem. Szegény Tóni! Meghallotta a kaczagásomat a malőr pillanatában, mert másnap nem jött el búcsúzni. Kimentette magát. Na de igazán briliánsul festett. Amelyhez hasonló jókat, — hogy újra a klasszi­kusokat czitáljam — magának is kiván kis barátnője Janka. P. J. — A „Nagykárolyi Kör“ táncmulatsága. Liliomos levegő, szúrós szemű mamák, piros plüs fotelek, édes ajkú, mosolygó szemű leányok képezték azt a keretet, melyben az itthon időző egyetemi ifjak táncmulatsága tegnap lezajlott. A szép nőkért lelkesedni tudó szem gyönyörűséggel futott végig a művészi összevisszaság­ban elhelyezkedett, sürgő-forgó, csevegő bájos leány­arcokon, a kik mintha rózsakoszorut formáltak volna az est uralkodó egyénisége körül. Egyszerre mintha felbontotta volna valami ezt a rózsakeretet. A czigány vonójához nyúl, belecsap hegedűjébe s egy csárdás ideg csiklandó dallamát csalja ki belőle. A fekete frakkos ifjak sürögve sietnek a mosolygó keretek felé, kíkiszakitanak belőle egy-egy rózsát, végre az egész koszorú felbomlik, a terem közepére tolul s szilajon járja azt a tánczot, midőn szem a szemből olvas ki üdvöt, boldogságot — de kétségbeesést is. Azután a zene elhallgat. Szolgálatkész ifjak frissítőket hordanak hölgyeiknek és a mamáknak mindaddig, mig a czigány újra hegedűjéhez nem nyúl és most már egy polka szédítő tempójával zavarja meg a meghitt csevegést. És ettől kezdve vége-hossza nem volt a táncznak, az ujrának. Csárdást polkával, négyest valcerrel, boston- nal garnirozva tálalt fel a rendezőség, majd megfor­dítva bostont csárdással, négyest valcerrel vegyítve — egész a hajnali órákig, mikor a leányok egy kelleme­sen eltöltött nyári éj, az ifjak egy ügyesen rendezett táncmulatság emlékével tértek nyugodni. — Szóval a mulatság erkölcsi tekintetben kitünően sikerült, mivel a résztvevők egy kellemesen áttöltött éj emlékét vitték magukkal, s dicséretére válik a rendezőségnek, hogy — bár városunk közönsége, érthetetlen okokból, nem tud eléggé felmelegedni a „Nagykárolyi Kör“ iránt, mely városunkban a legszebb missiót teljesiti, —s nem sajnálva költséget és fáradtságot, évről-évre újabb meg­lepetésekkel igyekszik városunk intelligens társadalmá­nak egy pár kellemes órát szerezni. — A megjelent hölgyek neveit a rendezőknek ma hajnalban a követ­kezőleg sikerült összeállítani: Asszonyok : Buday Ala- dárné, Fülöp Istvánné, Govrik Ödönné,Ilosvay Lászlone, Marton Lászlóné, Robinsohn Mihályné, Taub Edené, Weinberger Benczéné, stb. Leányok : Fülöp Margitka, Govrik Annuska, Ilosvay Margitka, Ilosvay Bella, Katz Sárika, Márton Giziké, Weinberger Ilonka stb., — Eljegyzés. Csipkés Jenő nagykárolyi kir. járás- birósági Írnok f. hó 26-án tartotta eljegyzését Nagy­bányán Kuuay Anuuskaval, özv. Kuuay Edéné kedves leányával — Városi közgyűlés. Városunk képviselő-testülete ma délelőtt 10 óraKor a varosháza tanácstermében közgyűlést tart. Ez alkalommal úgy politikai vonat­kozásuknál fogva, mint a város fejlődésének szem­pontjából sok fontos tárgy kerül tárgyalás alá, melyek közül kiemeljük gróf Károlyi István és társainak lapunk múlt heti számában közölt ama indítványát, melyben határozatiig kérik kimondani, hogy varosunk az alkotmányellenes kormánynak sem adót, sem ujonczot nem ad, az ez irányban való közreműködését megtagadja és a meg nem szavazott adót nem szállítja be az aliamkincstarba. Egy néhány utczanak szabalyo- zasi vonalát állapítják meg és köves úttal, asphalt gyalogjáróval látják el. Érdekes Krémer Sándor szín­igazgató kérelme, a melyről lapunk más helyén teszünk említést. — Óvodamulatság- Kedélyes, családias jellegű mulatság volt f. hó 22-én a lampionokkal és színes papirgirlandokkal csinosan dekorált óvodakertben. Kevés számú, de intelligens, szép kis tarsasag gyűlt össze, s épen az a határtalan jókedv, mely a megjelentek minden egyes tagját hatalmaba kerítette, kölcsönözte a mulatságnak a fesztelen, családias jelleget. Az estély társas vacsorával vette kezdetét, mely után az ifjúság tánczra perdült s a kora hajnali órákig áldozott Terp- sichorenak. A szép erkölcsi siker Papp Béláné és Ujfalussy Jolán urhölgyek érdeme, kik fáradhatlanul buzgolkodtak és működtek közre ez estely rendezésé­ben. Jelen voltak hölgyek: Aczél Endréné, Bakó Bálintné leányával, Borody Györgyné Josefine és Irén leányaival, Debreczeni Istvánné, Hetey Ábrahámné és leánya Blanka, Jenser Mihályné, Jekel Lászlóné és leányai Anna és Olga, Kemény Alajosné, Kerekes Nánika, Maresch Emilné, Nagy Gáborné, Orosz Maina, Papp Beláné, Reök Istvánné, (Nyíregyháza) Reök Margit, Ujfalussy Jolán. — Színigazgatónk kérelme a városhoz. Városunk képviselő-testülete mai közgyűlésében fogja tárgyalni Krémer Sándornak, a szatmári szinikerület igazgató­jának az iránti kérelmét, hogy a város aug- 20-tól másfélhavi előadások tartására engedje át a városháza közgyűlési termét. Mindenesetre méltányos ez a kére­lem, ha tekintetbe vesszük azt a fonák helyzetet, hogy városunk is a szatmári szinikerülethez tartozik, s mióta leégett a színkör, a társulat alig tarthat váro­sunkban előadást, pedig az évi működési programba városunk is bele van illesztve. A múlt évben a tár­sulat a Polgári Olvasókör nagytermével próbálkozott, de úgy az igazgató, mint a közönség meggyőződött arról, hogy ez a terem nem alkalmas szinielőadások tartására, szűk, alacsony, nézőtere, színpadja kicsiny és valóságos gőzfürdő a levegője még félházak mellett is. A városi tanácsterem átengedésének az az egy akadálya van, hogy a mellékteremben van az iparos tanoncziskola, a melyet nem tudnak hová áthelyezni erre az időre. Meg talán félti a polgármester a terem épségét is. Hát ez mindenesetre nagy akadály. De azért valamit csak kell tenni, mert Krémer az egész társulatával nem tarthat másfél havi szünidőt, nem mehet a társulat nyaralni. Jusson azért eszébe a városi atyáknak az az idő, a mikor a színtársulatok olyan eminens hazafias czélokat szolgáltak, s mikor ettől a jelszótól vezéreltetve, hogy : A hazafiság a nemzeti­ségért mindenre képes 1 a vidéki társulatoknak tanyát kerítettek a föld alól is, csakhogy játszhassanak, hirdet­hessék az édes magyar szó hatalmát. És mert a magyar színészet missziója ma is hazafias, talán ki fogja valahogy módolni polgármesterünk azt, hogy a tanács­teremben felüthetik Krémerék másfél hóra Thalia templomát. Ennek a kényszerhelyzetnek a tanúsága pedig az, hogy építsük fel mielőbb az állandó színkört 1 — A fiatal kereskedők mulatsága A helybeli fiatal kereskedők augusztus 5-én szombaton rendezik szokásos nyári tánczmulatságukat. A buzgó rendező­ség minden lehetőt megtesz a mulatságsikere érde­kében, melyet a Polgári Casinó nyári helyiségében 2 kor. személyjegy és 5 kor. családjegy belépődíj mellett fognak megtartani, a Kereskedő Ifjak Köré­nek pénztára javára. Kezdete este Vs 9 órakor. A meghívó szövege a következő : A nagykárolyi fiatal kereskedők a helybeli kér. ifjak köre pénztára javára 1905. augusztus 5-én, szombaton, a Polgári Olvasókör nyári helyiségében zártkörű nyári táncz- vigalmat rendez. Rendező-bizottság : Ifj. Matolcsy Sándor, v. b. elnök. Kovács György, Kaufmann Alfréd v. b. alenökök. Petz János, pénztáros. Klein József, ellenőr. Barbul János, Ferenczy István, Frits Béla, Fetser József, Gyárfás József, Goldmann Bertalan, Gladowszky Gusztáv, Grünvald Izidor, Heinrich János, Klie József, Klie László, Klein Ignácz, Kohn Márkusz, Kaufmann József, ifj. Kaufmann Ignácz, Kolosa Ká­roly, Kondor Béla, Liebauser Ferencz, Matolcsy Sán­dor, Morvay Pál, Orosz Lajos, Pénzéi Mihály, Pucser Károly, Rosner Dezső, Rubletzky Miklós, Róth Lipót, Reich Kornél, Singer Márton, Somlay Elemér, Schvracz Vilmos, Schiff Zsigmond, Schvarcz Zoltán, Tóth Dani, ifj. Vida Sándor, Vida István, Vida Lajos, Varga Imre, Wéber Tibor, Weisz Jakab, Zinner István, rendező-bizottsági tagok. Belépődíj személyenkint 2 kor., családjegy 5 korona. Kezdete este fél 9 órakor, Jegyek előre válthatók Kovács György, Kohn Márkusz, Rubletzky Miklós üzletében és este a pénztárnál. Felülfizetéseket a helybeli lapokban köszönettej nyugtázunk. Kellemetlen idő esetén az üvegteremben lesz megtartva. — Szinielőadások városunkban Krémer Sándor, szinikerületünk igazgatója aug. 20-tól kezdve; szept. 24-ig előadásokat akar városunkban tartani, ha tudni­illik átengedik neki e czélra a városháza nagytermét. A társulat jelenleg Kisvárdán működik, szép erkölcsi és anyagi siker mellett. — Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselő­testületi tagjait 1905. év julius hó 30-ik napján délelőtt 10 orakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztettel meghívom. Debreczni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. Az 1904. évi zárszámadás megvizsgálása. 2. Az építési szabály­rendelet módosítása. 3. Az ujkövezetvámdij-tarifa jóváhagyásának bejelentése. 4. Krasznabéltek község megkeresése s Dr. Szabó Albert indítványa a Nagy­károly—zilahi h. é. vasútvonalon III osztályú kedvez­ményes menettérti jegyek életbeléptetése tárgyában teendő felterjésztése iránt. 5. Polgármester bejelentése a Nagykároly—somkuti vasút üzletvezetőségi szék­helye ügyében. 6. Külön szaktanító gazdasági ismétlő­iskola szervezése s az ismétlőiskola részére állam­segély kérése. 7. Iparos tanoncziskolai felügyelő­bizottság megválasztása. 8. A Kölcsey-utcza m egyeház előtti részének kövezési ügye. 9. A lápi törvény hatósági ut czéljaira igénybe vett magán területek kártalanítási dijának megállapítása. 10. Aszphalt gyalogjárók fenn­tartása tárgyában határozat. 11. A honvéd-uteza dél­nyugati oldalának szabályozása s a Templom-közutcza déli oldalán asphalt gyalogjáró készítés elrendelése. 12. A Rikóczy utcza szabályozása s asphalt gyalog­járóval ellátása. 13. A Honvédköz-utcza mindkét oldalának szabályozása s déli oldalán asphalt gyalog­járó készítés. 14. A Petőfi-utcza keleti oldalának szabályozása s asphaltgyalogj áróval ellátása. 15. A Gencs-utcza mindkét oldalának szabályozása s asphalt- gyalogjáróval ellátása. 16. Vida Lajos és társai kérelme a Verbőczy-utcza baloldalán a kőgyalogjáró javítása iránt. 17. A gazdasági részek kérelme, birto­kuk tulajdonjogának rendelkezése tárgyában. 18. A gimnáziumi ösztöndíjalap tulajdonát képező urai birtok bérbeadására vonatkozó szerződés jóváhagysa. 19. A siketnémákat gyámolitó debreczeni egyesület kérelme alapitványtétel iránt. 2o. Szaniszló község kérelme vásártartás engedélyezéséhez hozzájárulás iránt. 21. A „fővárosi 1848—49-iki ereklyemuzeum“ kérelme támogatás iránt. 22. özv. Róth Jakabné kérelme asphalt- dij tartozásának elengedése iránt. 23. Szoloraájer János kérelme a részére megállapított kisajátításai kártala­nítási dij felemelése iránt. 24. Ujfalussy Jolán óvónő kérelme községi adó törlése iránt. 25. Bevehetetlen telepedési dijak törlése. 23. Szilágyi György illető­ségi ügye. 27. Gyetkó György illetőségi ügye. 28. Kirai György illetőségi Ugye. 29. Simon László, Papp János és Netreba kérelme házuk nádfedele javításának megengedése iránt. 30. Reich János Verbőczy-utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása. 3L Leitner Ignácz Majtény-utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapítása. 32. 1905. év május hónapi péuztárvizsgálat bejelentése. 33. 1905. évi junius hónapi pénztárvizsgálat eredményének bejelen­tése. 34. Gróf Károlyi István és társai indítványa, az adófizetésnél, valamint az ujonczozásnál való közre­működés megtagadása iránt. 35. Krémer Sándor szín­igazgató kérelme, szinielőadások tartására a városházi nagyterem díjtalan átengedése iránt. — A drágaság ellen. A belügyminiszter — mint értesülünk — legközelebb körrendeletét intézett az az összes törvényhatóságokhoz, melyben tekintettel a fővárosi, de különösen a vidéki piaczi drágaságra, utasítja az illetékes hatóságokat, hogy maguk dolgoz­zanak ki piaczi tarifát. A miniszter nem kívánja meg­fosztani a piaczi elárusítóktól az őket megillető jövedelmet, azért a tarifa megállapítására vonatkozóan utasítást adott ki a hatóságoknak, hogy legyenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom