Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-05 / 10. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY a laktanyát első osztályúvá tegyük. Ugyanis ha a régi városházát visszabocsátják a város használatába és e helyett uj épületeket emelnek, laktanyánkat első osztá­lyúnak fogják nyilvánítani s a bérjövedelem fedezi az uj építkezéseket. A bizottság helyeslőleg vette tudo­másul ezt a bejelentést. — A nagykárolyi Dalegyesület választmányi és számvizsgáló bizottsági tagjai szombaton d. u. Sorakor a rendes tanhelyiségben Kaesó Károly elnöklete alatt választmányi gyűlést tartottak, a melynek tárgysorozata a következő volt: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése 2. Gyászjelentés nagyontisztelendő Voggen- huber Oszkár haláláról. 3. Az egyesület közgyűlése elé terjesztendő évi jelentés. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése. 5. A jövő költségelőirányzat megállapítása. 6. Indítványok. — Felhívás Magyarország összes márczius 15-iki bizottságaihoz. Az ország időrendileg első és legrégibb márczius 15-iki állandó bizottsága, a kolozsvári, mely már egy Szabadság-szoborra 13483 K 56 f készpénzzel rendelkezik, tisztelettel felkéri az ország összes márczius 15-iki bizottságait, kaszinóit stb., hogy ünnepélyeiket megfelelő belépti dij mellett rendezni s a tiszta jöve­delmet a kolozsvári Szabadság-szobor javára juttatni szíveskedjenek. E szobor egyszersmindt a nemzet­egység, Erdélynek Magyarországgal való elválhatatlan unió-ja megörökítését is fogja kifejezni. Az összegeket úgy hirlapilag, mint külön köszönettel fogja nyugtatni az elnökség. A márczius 15-iki bizottságok és ünne­pélyek számbavétele végett, kéri a kolozsvári bizottság azt is, hogy czimeiket pén2küldemény nélkül is tudatni kegyeskedjenek. Kolozsvár, 1905. február hó 20-án, Sándor József az Emke t. alelnök-főtitkára, elnök; Ferenczy Gyula a Mezőgazdasági bank r. t. vezér- igazgatója, pénztáros. — A zilahi kasszafurók Máramaros Szigeten. Mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, csütörtök éjjel a „Mármarosszigeti Takarék és Hitelszövetkezet“ kasszáját feltörték. A betörők módszere ugyanolyan volt, mint a zilahiaké. A tett helyén találtak egy olajos üveget és egy vésőt. Elvittek sok értékpapírt, takarék- könyvet és több mint 3000 K készpénzt. A rendőrség biztosra veszi, hogy a nagykárolyi, zilahi adóhivatalt és ezt a takarékpénztárt ugyanazon betörők dézs­málták meg. — Utczakövezés. A Széchenyi utczát és a Deák Ferencz teret egész a Gencsi-utcza torkolatáig kőkoczka burkolattal látják el. Az anyagok hordását megkezdték s rövid idő múlva a munkálatokhoz is hozzá látnak. — Iskolaépítés. A statusquo izr. hitközség a tem­ploma melletti üres telekre egy a modern kor köve­telményeinek megfelelő iskolaépítését határozta el. — Müller városunkban most letelepedett építész, benyújtotta az uj iskola tervét, mely emeletes lesz és költségelőirányzata 42000 korona. A hitközség kebe­lében fenálló 50-es bizottság ma tartja erre vonatko­zólag gyűlését és határozata után rövid idő múlva uj iskolában fogják a jövő reményeit tanítani. — Halálozás. Steinbek Jakab budapesti magánzó, Kaufmann Mártonnénak, a helybeli izr. nőegylet el­nökének atyja, múlt hó 23-án Budapesten elhalt 88 éves korában. — Ipartestületünk vasárnap tartott közgyűlésében tudomásul vette az elöljáróság jelentését és a múlt évi zárszámadást. Luczay János indítványára az épít­kezés körül teljesített fáradozásáért az elöljáróságnak köszönetét szavaztak, majd áttértek a jelen évi költ­ségvetés megvitatására. Luczay János és társai indít­ványára az alelnök, elöljáróság és számvevőség tisz­teletdija töröltetett, az elnöké az előző fizetés felében állapíttatott meg, a jegyző fizetését pedig 800 koronára emelték. A kilépett elöljárósági tagok helyett újat választottak és pedig : Drágus István, Farkas István, Hadadi József, Hancsis Illés, Kalina Ferencz, Luczay János, Némethy Sándor, Rácz János, a számvizsg. bizottság tagjaivá pedig Marián Ferencz, Kindris József (és az ezután legtöbb szavazatot nyert Szedlák Antal, Komáromi István és Magyar Károly közül az elnök döntő szavazata folytán) Magyar Károly titkos szavazas utján megválasztattak. Ezután áttértek Meszesy F’erencz és társai indítványa feletti határozat hozatalára. Indít­ványuk az volt, hogy létesítsenek egy ipari hitel­szövetkezetet. Miután a közgyűlés ehhez elvben hozzá­járult, Seri}' Ferencz ipartestületi elnök a gyűlést bezárta. — A temető mint éléskamra. Szabó János mező­tererni lakos vejével és 3 fiával betört Lindenmájer Pál és Sájerli Márton mezőteremi lakosok padlására, onnan elvitték egy disznó húsát, szakmáját és sonkáit, majd pedig betörtek a gróf magtárába és onnan 3 hl. búzát loptak el. A lopott tárgyakat a temetőbe ásták két sir közé, a hantot reá húzták, hogy sirhalomnak tűnjék fel. A hatóság azonban nyomára jött a turpisságnak s most a fogházban várják büntetésüket. — Divata lett, hogy például minden bedörzsö- lésre alkalmas külszerre ráfogják, hogy az csuzt, köszvényt biztosan gyógyít. Aki csuz — köszvényben szenved, az csakis az orvosi kitűnőségek által kivá­lónak elismert Zoltán-féle kenőcsöt használja, mert ez a legmakacsabb megbetegedéseknél is kitűnő eredménnyel lett alkalmazva, amint azt rengeteg kö­szönőlevél és orvosi ajánlás igazolja. Egy üveg ára 2 kor. Zoltán Béla gyógyszertárban, Budapest V., Szabadságtól — Vizbefult gyermek. Tronhere Ádám és neje Holleiter Erzsébet szakaszi lakosoknak 7 éves kis leányuk a Mária patak Szakasz alatt vonuló részénél f. évi február 20-án délután 5 órakor a vizbe esett s bele fűlt. A hulla eddig feltalálható nem volt. — Tűz. Szombaton éjfélben tüzet jelentett a vészharang kongása. Farkas Farkas Árpád-utczai háza eddig ismeretlen okból kigyuladt és leégett.-— Kivándorlás a Porosz határon át. A belügy­miniszter rendeletet küldött a főszolgabirókhoz és rendőrkapitányokhoz, a melyben felhívja, hogy a leg­alkalmasabb módon, de élőszóval is hozzák a kiván­dorolni szándékozók tudomására, miszerint külföldi kivándorlóknak csak azon esetre engedtetik meg a Porosz határ átlépése, ha egy Németországban enge­délyezett hajóstársaság tengerentúli kikötőbe szóló szállítási jegyével és a behajózási kikötőig szóló vasúti menetjegygyei vannak ellátva. Ezenkívül annyi kész­pénz birtokába kell lenniök, hogy tengeren túli partra szállásuk, vagy ha ez bármely okból megtagadtatnék, hazájukba való visszaszállításuk biztosítva legyen. Ezen összeg egészséges, testi fogyatkozással nem biró tiz éven felüli egyéneknél 400 márkában (480 koronában), tiz éven aluliaknál 100 márkában (120 koronában) van megállapítva. Minden külföldi kivándorlóknak, a ki ezen feltételeknek meg nem felel, egy lajstromozási állomáson kell keresztül mennie, a milyen ez időszerűit Myslowitz és Ratiborban áll fenn. — Az Amerikába vándorlókat érhető csalódások. A belügyminiszter utasította a főszolgabírókat és pol­gármestereket, hogy alább szószerinti szövegben közölt rendeletét a legkiterjedettebb módon ismertesse. Arról értesülök, hogy egész Európából az Amerikába irányuló kivándorlás oly mérveket öltött, hogy a New-Yorkba érkező kivándorlókkal zsúfolt hajók napokig várnak a kikötőben, mig partra szállás előtt a bevándorlási bizottság vizsgálata alá kerülhetnek a kivándorlók. Az is tudomásomra jutott, hogy kivándorlóink közül többektől, mint szerződött munkásoktól az észak-amerikai 39,334—1903. szám alatt közölt bevándorlási törvény alapján, másoktól ismét — mivel rokonaiknak és ismerőseiknek magukkal vitt lakczime nem helyes, a bevándorlási hatóság által a partra szállás megtagad- tatott és az illetők visszautazásra kényszerittettek. Felhívom czimedet, hogy az útlevélért folyamadókat közegei által e körülményre különösen is figyelmez­tesse és minden rendelkezésre álló eszköz felhaszná­lásával a legkiterjedettebb módon juttassa a lakosság tudomására, hogy a munkaviszonyok az észak-amerikai Egyesült-Államokban jelenleg nem kedvezők és igy a kivándorlók, amennyiben szándékuktól lebeszéléssel sem lennének eltérithetők, keserű csalódásoknak lehetnek kitéve. — Nevelőnek ajánlkozom igen sze­rény feltételek mellett, bárhová vidékre is. — Czim: Nevelő. Posterestante Nagykároly. — Jó Tanács. Abból ugyan bőven van és nagyon sokféle is, de a legjobb tanács mégis csak az, hogy a mostani csalékony időjárás folyamán állandóan Feller-féle Elsa-Fluidot tartsunk házunkban. Az ember minden pillanatban megbetegedéseknek van kitéve és ezen csudahatásunak elismert háziszer segélyével könnyen tultehetünk minden bajon. Ezen közkedvelt háziszer ugyanis gyorsan és biztosan gyógyít csuzt, köszvényt, bénulást, hátfájást, izom- és idegbántal- makat, zsábát ficzamot, influenzát, fejgörcsöt, elmu­laszt fülzugást, szemgyöngülóst, égési sebeket, meg­szüntet mell- és tagfájást, igen jól hat emésztési zavaroknál, puffadtság, savanyu felböfögés, veseégés, álmatlanság stb. ellen, nagyon dicsérik mint idegerő- sitő, köhögést csillapító szert. Dustartalmu összetéte­leinél fogva úgyszólván minden megbetegedésnél hatásos. 12 kis vagy 6 duplaügveget bérmentve küld az egyedüli készítő Feller V. Jenő gyógyszerész Stubica, Templom-utcza (Zágrábmegye). Óvakodjunk utánzatoktól. — Értesítés. A vármegye takarmányszükségbea szenvedő vidékeiről újabban mindinkább több és több magánkérvény érkezik a földmivelésügyi miniszter úrhoz, a melyben egyes birtokosok takarmánynemüeket kérnek azon indokolással, hogy ebbeli szükségleteiket kielégíteni egyáltalán nem képesek és ennélfogva ér­tékes állatállományuk fenntartása komoly veszélynek van kitéve. Földmivelésügyi miniszter ur méltányolva az állattenyésztéshez fűződő nagy gazdasági érdekeket s mérlegelve a veszélyt, a melynek fejlődő állattenyész­tésünk ki van téve, elhatározta, hogy amennyire a rendelkezésére álló eszközök engedik, segítségére megy a gazdaközönségnek, s a takarmány beszerzés meg­könnyítése czéljából egyes birtokosoknak métermá- zsánkénti 7 azaz hét korona árban készfizetés ellenében szénát rendelkezésükre bocsát. Megjegyzi azonban, hogy a vasúti szállítási kedvezmény biztosítása és vasúti kocsik kellő kihasználása érdekében lehetőleg csak teljes, vagy legalább fel kocsi rakományokat engedélyez és a szénát a kincstár költségén a vár­megyei főispán ur által megjelölendő vasúti állomásra és czimre csak utánvét mellett szállíttatja. Felhívom tehát a jelentkezőket, hogy kérvényeiket a mennyiség, a vasúti állomás és a czim pontos megjelölésével vár­megyei főispán úrhoz mielőbb adják be. Nagykároly, 1905. február hó 20-án. Debreczeni István, polgármester. Jelen számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A D D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY. 429—1905. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A nagykúrolyi kir. járásbíróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy Papp Béla nagykárolyi lakos­nak Mangold István nagykárolyi lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 84 korona 49 fillér tőke, ennek 1904. évi április hó 14. napjától járó 5% kamata, 49 korona 30 fillér eddigi. 10 korona ezuttali költség, valamint csatlakoztatott Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület 4000 korona s jár. iránti követelésének kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmár- németi-i kir. törvényszék területén fekvő nagykárolyi 846. sz. tjkvben A. I. 936/a. és 2417. hrsz. jószág­testet 2567 korona kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1905. évi márczius hó 13. napjának délelőtti 9 óráját, helyéül pedig Nagykárolyban a kir. járásbíróság árverési ter­mét tűzi ki, mikor a fent körülirt jószágtest a ki­kiáltási áron alul is elfog adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek a tkvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1905. január hó 29. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Elbel Béla kir. albiró he'yett: Szabó, kir. jbiró. flírlejtési Hirdetmény. A Mátészalkai Iparés Kereskedelmibank Mátészalkán a vasut-állomás melletti területen emelendő termény és áruraktár felépítésére pályázatot hirdet. A megfelelő tervek és méretszámitás, vala­mint az építési feltételek a bank helyiségében (Mátészalka, városházépület) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Építési vállalkozók felhivatnak, hogy aján­lataikat 1905. évi márczius 19-én d. e.10 óráig az Ipar és Kereskedelmibank igazgatóságához nyújtsák be. Az ajánlathoz 3000 azaz Három­ezer korona bánatpénz készpénzben vagy érték­papírban melléklendő. Elsőrangú vidéki pénz­intézet betétkönyvei bánatpénzül szintén el­fogadtatnak. Ajánlatok csak az összmunkára tehetők és az igazgatóság fentartja magának a jogot, hogy tekintet nélkül az ajánlati árra, a munka kivi­telével bárkit is megbízhasson. Későn érkező, vagy távirati ajánlatok figye­lembe nem vétetnek. Mátészalka, 1905. márczius 3. A mátészalkai ipar- és kereskedelmibank 1—1 részv. társ, igazgatósága. Jó lápilegelő 200 darab szarvasmarhára kapható Réti Adolf­nál Csengerbagoson. 1—2 26—1905. biz. szám. Hirdetmény. Tunyog község telekkönyvi betéteinek szer­kesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVI1L, és az 1891 : XVl. törvényezikkben előirt helyszíni eljárás végettés pedig egyelőre csupán az azonosító 1905. évi márczius hó 15. napján az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben mejelenend. Enélfogva felszóllittatnak 1) mindazok, a kik a tjkönyvbeu előforduló bejegyzésre nézve okadolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt, a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előter­jesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2) mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulaj­donjogot tartanak, hogy a tulajdonjog tjkvi bekebele­zését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkövnyvi bekebelezésére alkalmas okira­tok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok nincsenek az ábrásra az 1886: XXIX. t.-cz. 15—18. és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értel­mében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak, és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt iga­zolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telek­könyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje, és a tulajdonjogbekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elengedés kedvezményétől is elesnek. 3) azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Mátészalka, 1905. február hó 22. napján. Dr. Keresztessy Gyula kir. albiró helyett Rajczy János betétezerk. tkvezető. Deme Kálmán, 2—3 kir. albiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom