Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-10 / 37. szám

SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY Tárgysorozat. 1. Határozat az egylet feloszlatása vagy további fennállása tárgyában. 2. A feloszlás kimondása esetén határozat az elnökség azon indítványa felett, hogy az egylet mint­egy 700 koronányi vagyona a „Siketnémák debreczeni államilag segélyezett iskolája“-nak külön alapitvány- kényt adományoztassék. Nagykároly, 1905. szeptember hó 6-án. Tisztelettel Dr. Jászi Ferencz, egyleti alelnök. Jegyzet : Az alapszabályok 12. és 28. §-ai értelmében a közgyűlési szavazások távollévők részé­ről pecsételt zárt levélkékben a kijelölt tárgyakra vonatkozó hitelesített szavazatok által is történhetnek. HII^E K. — A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tartotta szept. havi ülését Ilosvay Aladár főjegyző elnöklete alatt. Az elnökön kívül jelen voltak: Domahidy Sándor, gróf Károlyi György és N. Szabó Antal választott bizottsági tagok, dr. Serly Gusztáv főorvos, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Kacsó Károly fő­mérnök, Barthos Zsigmond h. penzügyigazgató, Várady Sándor kir. ügyész, Bodnár uyörgy kir. tanfelügyelő. — Az ülésről térszü- ke miatt nem Írhatunk részletes tudósítást, különben nem történt az ülésen semmi felem- litésre méltó dolog. Azért csakis a havi jelen­tésekből említjük fel a következő adatokat: A vármegyei árvaszéknél átjött julius hóról 756, aug. havában beérkezett 2490 összesen 3246 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 27Ö0 ügydarabot, s Így a hátralék csak 546 ügydarab. Julius hó végén volt útadó hátralék 199861 K 05 f, a melyre befolyt aug. havában 12747 K 31 fillér és igy hátralékban maradt 187,113 K 74 f. Bodnár György kir. tanfel­ügyelő előadói javaslatát a bizottság örvende­tesen vette tudomásul a magyarnyelv sikeresebb tanítására vonatkozólag, a mely a legújabb miniszteri lendeleten alapszik. — Veni sancte. A helybeli főgymnasiumban a tanév ünnepélyes veni sanctéval vette kezdetét f. hó 4-én. A misét Cseh Lajos főgymnasiumi igazgató mondta. Mise után az ifjúság a torna terembe vonult, a hol a fegyelmi szabályok felolvasása után a tanévet megnyitották. Az előadások 5-én vették kezdetüket. Itt megemlítjük azt, hogy középiskolánkba az idén 287 tanuló iratkozott be. — Nőegyleti közgyűlés. A nőegylet; folyó hó 8-án, pénteken délután 4 órakor Serly Móricz Ilka egyleti 1. alelnök elnöklése mellett, a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tartott. A köz­gyűlés tárgysorozatának első pontját, az elnöki jelentés ismertetése képezte ; mely a folyó évi junius hó 30 napjával lezárt egyesületi év történetét tárgyazza. A jelentés tudomásul vételével a pénztári számadások bemutatására került a sor, melyet a közgyűlés rend­ben talált s a felmentvényt a péztárosnak megadta. Majd a folyó évre szóló költségelőirányzatot állapí­tották meg s végül az indítványok tárgyalására tértek át, melyek során Károlyi István grófot, azon alkalom­ból, hogy a nemes grófhazafias és jotékonyczélokra szánt képviselői javadalmazásából 1000 koronát ado­mányozott az árvaház czéljaira, az egyesület disztag- jává választották. Végül elhatározták, hogy amennyiben a folyó évben városunk társadalmában újból mozgalom indíttatnék szegénysorsu iskolás gyermekek felsegé- lyezésére, a nőegylet újból 100 korona pénzösszeggel járul a jótékonyczél előmozdításához. — Pótérettsógi vizsgálatok. A folyó évben a pótérettségi vizsgálatok a debreczeni rom. kath. főgimnáziumban e hó 11-én fognak megtartatni. — Tanügyi kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter özv. Szuhányi Gézáné szül. Kovács Mária oki. tanitónőt a szatmárnémetii állami óvodához óvó­nőnek nevezte ki. — Nagykároly város közgyűlése A város képvi- selő-testülete f. ho 5-én közgyűlést tartott, a, mely­nek legfontosabb tárgya volt az 1906. évi házi pénztári és közmunka költségvetés. Előzőleg bejelentette a polgármester, hogy a fogyasztási adókat, a vármegyei közgyűlés határozata értelmében, nem szolgáltatta be az állampénztárba, hanem pénzintézetben helyezte el. A költségvetés egyes tételeihez igen sokan szóltak hozzá. Így dr. Lucz Ignácz kimutatta, hogy a pótadó czimen előirányzott összeg nem teszi ki az állami adók 83 százalékát összesen csak 81 és 3/io százalékot. A polgármester azon felvilágosítása után, hogy törtszá­mokkal nem lehet dolgozni és különben sem szokott az egész pótadó befolyni, áttért a közgyűlés a részletes tárgyalásra. Több észrevétel volt az egyes rovatok és tételeknél. így N. Szabó Albert a régi városház bérjö­vedelmének felvételét kérte, Bordás Imre a városi ker­tészet kevés jövedelmét nehézményezte, dr. Adler Adolf pedig a vásárvámjog megvételét sürgette. Az adott felvilágosítások után áttértek a rendőrkapitány előter­jesztésére, a rendőrségi tisztviselők és rendőrök létszá­mának emelésére vonatkozólag. A pénzügyi bizottság és tanács javaslata az volt. hogy a rendőrtizedes javadalmazása 600 koronáról 700 koronára, a rendő­röké 480 koronáról 600 koronára és a próbarendőröké 400 koronáról 480 koronára emeltessék fel. Komódi Lajos, N. Szabó Albert, Nagy László alispán, Demidor Ignácz, Roóz Samu, Reök Gyula, Csipkés András, dr. Adler Adolf, Bordás Imre és Magyar Károly szól­tak hozzá a kérdéshez és végül elhatározták, hogy egy rendőrségi dijnoki állást szerveznek, ellenben a fize­tés emelést nem szavazták meg. Még több apróbb tételnél volt némi vita és végül az egész költségvetést letárgyalták s közszemlére kitenni rendelték. Hason- lólag elfogadta a közgyűlés a községi közmunkára vonatkozó költségvetést is. Elfogadták a hegyközség 1906. évi költségvetését és megállapították a legtöbb adót fizető városi képviselők 1906. évi névjegyzékét. Több magán kérvény elintézése után a közgyűlés véget ért. — A Nagykároly-Margittal vasút tervezői állítólag azzal az eszmével foglalkoznak, hogy a vo­nalat a szőlők alatt városunkon keresztül vezetik oly formán, hogy a város területén levő forgalom lebonyo­lítására is szolgálna. — A honvédek hazaérkezése. Honvéd zászlóaljunk f. hó 13-án fog az Abaujvármegyében megtartott őszi hadgyakorlatokról hazaérkezni. — Esküvő. Kosztka Antal helybeli esztergályos f. hó 5-én vezette oltárhoz Tomsa Illés helybeli lakos kedves leányát Emmát. — Választmányi ülés. A Helybeli dalegyesület folyó hó 2-án, szombatou, d. u. 5 órakor tartott választ­mányi ülésén Réti László az egylet karmesterének le­mondása elfogadtatott. Az igy megüresedett karmesteri állásra pályázatot fognak hirdetni és mig az állás, be­töltetik, a választmány Letlinger Bélát és Diczig Adá- mot kérte fel a karmester helyettesitsére Dr. Vetzák Ede alelnök lemondását szintén elfogadva a választmány a rendes évi közgyűlésig Kerekes Bertalaut kérte fel az alelnöki teendők ellátására és egyben a leköszönt alelnöknek buzgó és sikeres működéséért elismerését fejezte ki. Elhatározta továbbá a választmány, hogy pártoló tagjai részére a jövő hónapban egy nagyobb szabású hangversenyt fog rendezni. Jövő heti műsor. Vasárnap : János vitéz IV-szer. Hétfő : Bajusz, zóna, Operette. Kedd : Annuska vígjáték, bemutató. Szerda : Granadai vőlegény operette, bemu­tató. Csütörtök: Szahara konsul bohózat, bemutató. Péntek: Fecske fészek, zóna. Szombat: Kukoricza Jónás paródia, bemutató. — A Nagykároly—Mátészalka—Csapi vasút meg­nyitása, mint megbízható helyről értesülünk, folyó hó 15-én lesz. Az uj vasútvonalon a megnyitás nap­jától kezdve, zóna dijszabásszerü árak lépnek életbe s a vonatok az alábbi menetrend szerint fognak közlekedni : A mátészalka—csapi irányban az első vonat Nagykárolyból, csatlakozólag Budapest és Szat­márnémeti felől, reggel 4 óra54 perczkor indul és Csapra délelőtt 9 óra 23 perczkor érkezik, hol La- wocne, Budapest Ungvár felé talál csatlakozást. A második vonat Nagykárolyból, csatlakozással Buda­pest és Máramarossziget felől délután 4 óra 20 perczkor indul és Csapra este 9 óra 45 perczkor érkezik, hol Lawoene és Ungvár felé talál csatlakozást. — Az ellenirányban az első vonat Csapról éjjel 3 óra 92 perczkor indul és Nagykárolyba délelőtt 8 óra 31 perczkor érkezik, hol Budapest felé talál csat­lakozást. A második vonat Csapról, csatlakozólag Budapest, Lawoene és Nyíregyháza felől, délután 3 óra 34 perczkor indul és Nagykárolyba este 8 óra 02 perczkor érkezik, hol Budapest és Szatmárnémeti felé talál csatlakozást. — A részletes menetrendre nézve az állomásokon kifüggesztett hirdetmények nyújtanak bővebb felvilágosítást. — Értesítés. A Nagykárolyi Ipari Hitelszövetke­zet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, foiyó hó 11-én kezdi meg működését. Hivatalos helyisége az ipartestület tanácstermében van egye­lőre, Hivatalos órák minden hétfőn délután 6—8 óráig. Felhivatnak, kik üzletrészeket jegyeztek, hogy az alapszabály 8-ik §-a értelmében a heti 1 K rész­letet a hivatalos órák alatt fizessék be, mert külön­ben a hátralékban maradt befizetés után hetenkint és üzletrészenkint 1 fillér késedelmi dij fizetendő. Üzletrészek a hivatalos órák ideje alatt folyton je­gyezhetők. Minthogy a Központi Hitelszövetkezet 15,000 K hitelt engedélyezett, a hitelszövetkezet tagjai részére váltó- vagy kötelezvényre kölcsönöket mar most leszámítol 6V2 kamatra minden kezelési költség nélkül. A kölcsönkérés az igazgatóság vala­mely tagjánál vagy a könyvelőnél az alapszabály 32. §-a értelmében szóval jelenthető be s az a hivatalos órát megelőző legközelebbi igazgatósági ülésen kerül elbírálás alá. Igazgatóság. — Esküdtek kisorsolása. A folyó hó 16-án kez­dődő esküdtszéki cyklusban járásbíróságunk területéről esküdtekül be vannak híva: Fitos Ferencz gyógysze­rész, Frank Lajos vendéglős, Gál Lajos iparos, Had­nagy Ignácz kereskedő, Jeney Géza nyugalamazott vármegyei főszámvevő és Klie László kereskedő, mindannyian helybeli lakosok. — Hirdetmény. 5915—1905. K. sz. Nagykároly város katonaügyosztálya közhírré teszi, hogy a nagy­károlyi illetékes és lakos cs. és kir. közöshadsereghez tartozó nem tényleges állományú tartalékos és pót­tartalékos legénységnek ellenőrzési szemléje folyó évi október ll-én, az idegen illetőségű, azonban Nagykárolyban tartózkodó bármely fegyvernemhez tartozó cs. és kir. tartalékos és póttartalékos legény­ség ellenőrzési szemléje f. évi október 12-én a vá­rosházánál fog megtartatni. A szemle reggel 9 órakor veszi kezdetét. Az utóellenőrzési szemle 1905. novem­ber 18-án Szatmáron a cs. és kir- 5-ik számú had­kiegészítő kerületi parancsnokságnál fog megtartatni. Nagykároly, 1905. augusztus hó 27. Debreczeni István, I polgármester. — Köszönetnyilvánítás Özvegy Ujváry Béláné ezúton mond hálás köszönetét mindazoknak, akik feledhetlen férje elhalálozása alkalmából személyes meg­jelenésükkel vagy résztvevő soraikkal gyászában osz­tozni és ezzel mélységes bánatát enyhíteni szívesek voltak. — Szép és biztos mellékkereset. Tanítók, jegyzők, papok vagy oly egyének, kik a szőlészethez csak némi­leg is értenek és oly vidéken laknak, hol a szőlő meg­érik vagy a hol a filoxera a szőlőket már elpusztította és ennek következtében azokujból lennének beülteten­dők, tehát a hol szőlőmívelóssel foglalkoznak: szép, ál­landó és biztos mellékkeresetre tehetnek szert, ha czi- müket beküldik: „HirdetésiIroda“ Budapest, Váczi-ut 20/b. — Hirdetmény. Tapasztaltatván, hogy a forgalom biztonsága érdekében a törvényben előirt intézkedések sem magánfelek, sem fuvarosok által a mai napig sem tartatnak be : ennélfogva az 1890. évi I-ső t.-cz. 107. §-a alapján 1. a forgalom biztonsága érdekében figyelmeztetik a közönség, miszerint minden jármüvei balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni ; 2. hidakon más járműnek eléje hajtani tilos ; 3 udvari, katonai, posta és tűzoltó, valamint mentő járműveknek, minden más, akár szembe jövő, akár azokkal egy irányban haladó jármű kitérni tar­tozik. Oly utakon, melyeken akár az ut keskenysége, akár más okból csak egy járt nyom létezik, az 1. alatti tervek megtartásával üres jármű a személyszál­lítónak vagy terheltnek, személyszállító a súlyosan terheltnek, egyenlő jármüvek közül a lejtőről lefelé jövő a felmenőnek egészen, végre egyenlő minőségűek és sik pályán egymásnak fél uyomszélességre kitérni tartoznak. Ezen rendelet ellen vétők 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. Nagy­károly, 1905. augusztus 29. Demidor Ignácz, rendőr- kapitány^ __ _____________ CS ARNOK. A bunda. A játéktermek káprázatos fényében selyemruhás dámák, frakkos urak tolongtak az asztalok körül. Min­denki játszott s a rouge et noir és trente et quarant esélyeinek forgandósága szerint hol itt, hol ottgyülem- lett fel egy-egy kis aranyhalom. A nagy küzdelemben csak Armand Dorier, az én amerikai barátom nem vett részt. Ott állt mögöttem s nyugodtan, gúnyos mo- solylyal nézte a croupier-k és szerencsevadászok har- czát, mintha soha se ismerte volna a roulette izgalmait. Rossz indulatu szerija közepébe kerültem, szakadat­lanul a vörös jött ki, én pedig a játékos konok ragasz­kodásával a fekete színre koczkáztattam aranyaimat. Már a huszadik tétet vesztettem, mikor Dorier beleavat­kozott : — Ugyan hagyja már abba, hisz látja, hogy nem megy. Jöjjön inkább egy kis sétára a parkba. Szót fogadtam s néhány perez múlva a klub körül elterülő part fasoraiban járkálva szívtuk az ózon- dus levegőt. Dorier folytatta a korholást. — Édes barátom maga túlságosan szenvedélyesen játszik. Én jóval idősebb vagyok többet is láttam ; higyje el nem magának való ez a játék, rossz vége lesz. — Ön úgy beszél kedves Dorier, mintha teljesen ment volna ettől a szenvedélytől. Sohase játszik ? — Nem barátom, soha . . . azaz hogy tizenöt esztendő óta nem teszem. Egyideig valóságos füstfelhőket fújt maga elé illatos havannájából aztán folytatta. — Étetem legszomorubb estélyének története fűződik ehez az elhatározásomhoz s az a történet itt játszódott le ezen a bájos, de mérges levegőjű helyen. Nézze csak barátom a hajamat, ugy-e érdekes. Az egyik fele korom fekete. A másik hófehér. Nos ezt az érdekességet is akkor szereztem. Nem szeretek róla beszélni, de ha nem untatom, elmondom néhány szóval, hadd okuljon belőle. — Dehogy untat, feleltem, áhítattal hallgatom. — Nos barátom mondtam önnek, hogy tizenöt év óta nem játszom. Akkor Bulgáriában éltem a fele­ségemmel. Szép fiatal asszony volt, előkelő házból való s kétszázezer frank hozományt is kaptam vele. Szófiában volt virágzó termény kereskedésem, szorgalmasan dolgoztam s a legjobb utón voltam, hogy milliomos váljék belőlem. Azután hirtelen beütött a katasztrófa. Néhány nagy ezég, amelynek sokat hite­leztem megbukott, azaz hogy megszökött a pénzem­mel. Mindenemet elvették, még a bútoraimat is. Mind­össze tízezer frankot sikerült megmentenem s egy értékes ezobolyprémes bundát, a feleségemét, mely testvérek között megért ötezer frankot. Ott hágj tűk Szófiát s elhatároztuk, hogy Párizsba megyünk szerencsét próbálni néhány frankunkkal. De útba ejtettük ezt a büntanyát. Nizzában egy kis szál­lóban vettünk lakást s átjártunk ide szerencsét pró­bálni. Eleinte nyertem néhány száz frankot s egyszer elkapott a játék láza. Éreztem, hogy itt visszanyerem vagyonom egy részét. A feleségem sirva könyörgött, hogy hagyjam abba, fiatalok vagyunk még munkával visszaszerezhetjük, ami elveszett, mig ha ezt a kis tőkénket is itthagyjuk éhen halhatunk abban a kegyet­lenül nagy városban. Nem hallgattam rá. Nem is avatkozott többé bele a dolgaimba, de nem jött el velem a játékterembe se. Igaza volt. Egy héttel később, mikor estefelé kijöttem a játékteremből mindössze tiz frankom volt. Iszonyú kétségbeesés fogott el. Mint egy őrült úgy járkáltam ebben a parkban és nem láttam más menekülést, mint a tengert, mely már előttem is annyi szerencsétlent temetett magába. A szállóban I tartoztunk s annyi pénzem se volt, hogy nőmet elvi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom