Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-12 / 7. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY hatályos előmozdítása czéljából az uj házak 10 éves adómentessége 20 évre emeltessék fel. A bizottság részben a múlt ülésen, részben a mostani ülésen szakbizottságait a következőleg ala­kította meg: I. P'egyelmi választmány :NagyBéla,N.Szabó Antal választott, Kemény Alajos és Kacsó Károly hiva­talból közigazgatási bizottsági tagok rendes, Böször­ményi Sándor és Kovács Béla póttagoknak megválasz­tattak. II. Árvaügyi felebbviteli küldöttség: Domahidy Sándor és Nagy Béla közig, bizottsági tago­kat rendes, ináncsi Pap Kálmán közig, bizottsági tagot pedig póttagnak választották meg. Kinevezettek :N. Szabó Antal, Böszörményi Sándor rendes, Jékey Zsigmond póttag. III. Erdészeti albizottság: Nagy László mint elnök, N. Szabó Antal mint alelnök és Domahidy Sándor. IV. Erdészeti Il-od fokú kihágási bíró­ság: N. Szabó Antal, Nagy Béla, Böszörményi Sándor és Jékey Zsigmond rendes, ináncsi Pap Kálmán, gróf Károlyi György, Kende Zsigmond és Luby Béla pót­tagok. V. Pótadó elleni felszólamlási bizott­ság: N. Szabó Antal, Kemény Alajos, Kacsó Károly és ináncsi Pap Kálmán közig, bizottsági tagok. VI. M u n k ás ü g y i a 1 b i z ot t s á g : N. Szabó Antal, Domahidy Sándor, Kende Zsigmond, Böszörményi Sándor mint rendes — gróf Károlyi György, Jékey Zsigmond, ináncsi Pap Kálmán és Luby Béla mint póttagok. VII. Börtön vizsgáló bizottság: Kacsó Károly, Kemény Alajos, ináncsi Pap Kálmán N. Szabó Antal. _ Élénk érdeklődéssel kisérte a bizottság a tanfel­ügyelő jolentését, a melyben az állami iskolák felépí­tésének módozatairól számolt be. Ugyanis a közoktatás- ügyi miniszter tudatta, hogy ez évben az állami iskolák építésére csak 100,000 koronát tud folyósítani és ha ebből az elhelyezések biztosíthatók nem volnának, kénytelen lenne az engedélyezett állami iskolák szer­vezésének egy részét a jövő évre halasztani. A kir. tanfelügyelő szükségesnek tartja azért az állami isko­lák azonnali és együttes felépítését biztosítani. Ezt a következőleg óhajtotta megoldani: A 24 állami iskola elhelyezése és berendezése 396,000 koronát igé­nyel. A miniszter a jogerős határozattal megszavazott 5 %-os iskolai pótadót visszabocsátaná és minden tanítói lakásért évi 200 korona bért biztosítana a községeknek oly czélból, hogy ezen fedezetre megfe­lelő kölcsönt vegyenek fel. Ezen fedezetre 244,590 korona kölcsön volna felvehető s igy a miniszternek még ez évben 151,400 koronát kellene fedezni. De mert a községek nagy része, a biztos fedezet daczára kölcsönt venni nem hajlandó, a vármegye törvényha­tóságát az alispán utján arra kéri a tanfelügyelő, hogy ezen 244,590 korona kölcsönt, minthogy az egy fillér megterheltetést sem okoz, maga a törvényhatóság vegye fel egy összegben s az 5 %-os iskolai pótadót s a miniszter által közvetlenül a vármegyéhez utalandó 5400 kor. tanítói lakbéreket vegye át s ez által a kölcsönt törlesztheti és az iskolák azonnali kiépítését létesítheti. A tanfelügyelőnek terve az is, hogy a minisztert arra kérje, hogy lehetőleg 151,000 koronát utaljon ki még ez évben, de ha az akadályokba ütközik, mivel a vállalkozók kereseteinek végleszámo­lása 1906. évben is eszközölhető, legalább az 51,410 korona többletet 1906. év január havában utalja ki. A főispán meleg hangú beszédben arra kérte a bizottságot, hogy a tervezetet fogadja el, mivel ezáltal a vármegye évtizedes mulasztást fog helyre hozni. A főispán beszédéből kiérzett az a meleg érdeklődés, hogy az a nagy alkotás, a mely jó részben az ő fára­dozásának a gyümölcse, a végrehajtás stádiumában akadályra ne találjon. A bizottság elfogadta a felírást a vármegye közgyűléséhez. Hisszük azért, hogy a törvényhatóság is elfogja fogadni a javaslatot, annyival inkább, mert a kormány viselkedett. Szótlan volt s hiáka vonszolták, hogy igyék — nem ivott. De végre is a kapitány ur rászánta magát vidá­man koczintott és ivott. — A hangját. Csak egy szavát — könyörgött neki a kapitány ur. A hölgy nem felelt, a helyett egy kártyalapot nyújtott át a kapitánynak. A kártyalapra szúrós, szálkás betűkkel ez volt írva: „Szótlan leszek. Majd később.“ Ä kapitány boldogan tette zsebre, a kártyalapot s a barátja felé fordulva vigan mosolygott. Az ő ké­résére sokat ígérő volt ez a válasz. „Majd“. „Majd“ ez járt most eszébe a kapitány urnák. Szinte türel­metlen, nyugtalan kezdett lenni a jókedvű lovag, de azért egyre rendelte a pezsgőt. Mummot ittak. A kis márvány koczkás asztalka hamarosan megtelt a pezs­gés üvegekkel. A névjegyekbe burkolt pezsgős vi­nyetták egyre szaporodtak. Vígkedvű, mámoros lett a kis társaság. A kapitány ur, a szerelmetes lovag odahajolt a jelmezes hölgyhöz és hosszasan suttogott valamint a fülébe. A kis hölgyecske továbbra is szótlan maradt, de a kapitány ur szavaira barátságosan bólintott. A kapitány ur fizetett és nemsokára eltávoztak, aztán egy bérkocsit szólított és tisztelettel segítette föl a hölgyet a kocsiba. — Pol.tczner udvar 1 — Szólít oda a hölgy a bér­kocsisnak — Mehetünk ! A kocsi ajtaja becsukódott s a kocsi gyors robo- gással haladt tova a sima makadámon. A kapitány ur megdöbbenve fedezte föl a hang­ról, hogy a mellette ülő nő nem más mint az unoka- huga az akaratos kis Elli. Beszédes jókedve meg­csappant. Úgy érezte mintha egy kedves, színes [ álomból ébredt volna a rideg valóságra . . . ez évben vármegyénkben több állami iskolát akar j felállítani, mint összevéve az ország valamennyi vár­megyéjében. Az erdődi járás községei az iránt kérelmeztek, hogy Erdődön kir. adóhivatalt állítsanak fel. A bizott­ság a kérvényt pártolólag terjeszti fel. A bizottság tagjai az ülés végén megéljenezték a főispánt. HI R E K. — Személyi hir. Nagy László vármegyénk alis­pánja f. hó 5-én a reggeli gyorsvonattal Budapestre utazott, a honnét f. hó 8-án érkezett vissza. — Kris- tofify József főispán f. hó 9-én Budapestről székhelyére ér­kezett, a honnét szombat reggel visszautazott a fővárosba. — Kölcsey-köri felolvasó-est. A jelen cyklus má­sodik felolvasó-estje február 19-én, vasárnap délután 6 órakor lesz a Polgári Kaszinó nagytermében 1 koronás belépődíj mellett a következő műsorral: 1. Felolvasás. Tartja: S o m o s sy M i k 1 ó s n é. 2. Zeneszám. Zongorán játsza: Adler Adolf né. 3. Szavalat. Előadja : B a k ó B á 1 i n t n é. 4. Dalok a „Hajdúk hadnagyából“ és a „János vitézből“. Énekli: Stróbentz Gizi. 5. A pódiumról. Felolvasás. Irta: Nemestóthi Szabó Hedd a. 6. Hugo Viktor: A lelkiisrneret. Szavalja : Bornemissza Géza. E felolvasó-estre ez utón hívja meg az érdeklődőket a Kölcsey-Kör elnöksége. — Az uj kormány. Minden jel arra mutat, hogy az uj kormány a szövetkezett ellenzékből alakul meg. Hogy kik lesznek az uj kabinet tagjai, még határo­zottan tudni nem lehet s igy e tekintetben csak híresztelések után lehet indulni. Hir szerint miniszter- elnök lesz gr. Andrássy Gyula, belügyér br. Bánffy Dezső, igazságügyi miniszter: Wlassics Gyula, keres­kedelemügyi miniszter: Kossuth Ferencz, vallás- és közoktatásügyi miniszter: gr. Zichy János és Őfelsége személye körüli miniszter: gr. Károlyi István. — Prohászka Ottokár dr. egyetemi tanárt meg­érkezése alkalmával a múlt vasárnap egy társaság fogadta a helybeli vasúti indóháznál, a mikor Varjas Endre főgymn. tanár, az Oltáregyesület igazgatója meleg szavakban üdvözölte az országhirü szónokot. Prohászka Ottokár, a ki itt tartózkodása alkalmából a kegyesrendi ház vendége volt, az Oltáregyesület hang­versenye után hétfőn visszautazott Budapestre. — Esküvő. Mihályi Flórent dr. m.-szigeti ügyvéd, Mihályi Péter országyülési képviselő fia, a napokban esküdött örök hűséget Budapesten Hieronymi Karola kisasszonynak, Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter kedves leányának. — Az oltáregyesület hangversenye. A Polgári Kaszinó dísztermében vasárnap este tartotta meg az Oltáregyesület ez idei hangversenyét. Díszes, szép számú és intelligens közönség töltötte meg a székso­rokat, a kiket egyrészről a helyi szereplők iránti kíván­csiság, de különösen a Prohászka Ottokár budapesti egyetemi paptanár iránti érdeklődés gyűjtött össze. Hogy nem csalódtak benne, az bizonyos. A hir nem túlzott, mikor őt oly tartalmas, ragyogó stilusu szó­noknak irta le. — A műsort a dalárda ügyesen veze­tett szép „Fohásza“ nyitotta meg, a mi után Kaffka Margitnak e czélra átalakított bibliai tárgyú párbeszédes költeményét adták elő a helybeli műkedvelő gárda legjelesebbjei. A költemény czime: „Magdolna“, kit Papp Béláné személyesített. Megkapó jelmezben, lecsüngő aranyszőke hajjal jelent meg a színen s mindjárt első belépésénél a közönség közül a csodál­kozás moraját váltotta ki. Oly kifejezően domborította a bűnbánó Magdolna alakját, mintha a színpadon nőtt volna fel. Mikor pedig messzecsengő kellemes hangján szavalni kezdett, beleéltük magunkat a megtérő bűnös lelkiállapotába, ki látta az Urat, de az aposto­lok nem hiszik neki. Szűz Mária szerepét Balogh Terka adta gondosan, értelmesen kidolgozott alakításban. Körhü jelmezben, érzelmesen festette a Szűz Anya lelkiállapotát. Kurcz Vilma pedig János apostol csekély szerepében is ügyesen játszott, nagyon kedves volt. Puskás László Péter apostolt személyesítette megfelelő jelmezben és ügyes maszkirozással. Mély hangjával, kellemesen tagolt előadásával, ügyes alakí­tással pompásan illet be a buzgó szereplők közé. N. Szabó Albert pedig mint Jakab apostol keltett mély hatást a közönség sorai közt. A műsor harmadik pontjaként Haller Jenő lépett a déli növényekkel actualisan diszitett pódiumra, hogy harminiumon elő­adja Rink „Flöten Concert“ czimü darabját. A komoly tonusu darabot mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a közönség, s ha hosszú is volt, azért nem fáradt ki publikumunk a műélvezetben. Ezután lépett a pódiumra Prohászka Ottokár, hogy megismertesse velünk a legszebb művet. Magas szárnyalásu, költői képek­ben, gondolatokban igen gazdag előadást tartott a szeretetről, az eszmények szeretetéről. Széles körű tudással bizonyította tételét, s oly kellemesen behízelgő előadásmodorral rendelkezett, hogy a közönség feszült figyelemmel áhihatosan leste minden szavát. Szabad előadásában az idealismust helyezte ellentétbe a rea- lismussal. Előadása rapszodikus volt, bár óriási anyag felett rendelkezett, a mikor megszólaltatta a különféle iskola bölcselkedőit s meggyőző ^fordulatokkal döntötte halomra okoskodásaikat. Nagy szónok, a ki a jezsu­iták lélektanának, eszközeinek felhasználásával akar a lélekre hatni. És tud is hatni. Prohászka mélységes gondolatokban gazdag beszédje után közönségünk kifáradt lelkét egy ügyes leányka bámulatos hang­anyaggal rendelkező éneke üdítette fel. Filep Margitnak hívják a kedves műkedvelőt, ki gondosan kidolgozva adott elő egy műdalt, majd egy mélyen átérzett bus magyar nótát. „Álom volt a mi szerelmünk“ kezdetüt. A zongora kíséretét Láng Margit látta volna el, de a családjában bekövetkezett gyászeset megakadályozta j tisztje teljesítésében. Helyette az agilis pap, Haller Jenő látta el harmoniumon a kíséretet. A műsor 6-ik pont­jában Ilosvay Margit szavalta Márton Margit zongora kísérete mellett Vér Pál „Zrínyi Ilona nikodémiai lakomája“ czimü költeményét, melyhez a kíséretet Vendéghegyi Géza irta. Ezen ügves melodráma — melynek egyik ritka tulajdonsága, hogy a zene szöve­get magyarázza — nagy feladatot ró mind a két szereplőre. És Ilosvay Margit a szavalati részt, Márton Margit a kiséreti részt pompásan oldották meg. Az akkordokban fel fel csendülnek az „Őszi harmat után“ majd a „Rajtunk német dúl, Rajtunk török jár“ kez­detű kurucz nóták motívumai és ezeket Márton Margit ügyesen kiemelte, Ilosvay Margit kellemesen elszavalta. Mind a ketten maradandó hatást értek el, melyet nem volt képes elhomályosítani Kovács Gyulának az „Éjféli Nap Országáról“ vetített képekkel kisért szabad elő­adása sem. Végig vezetett bennünket Svédország, Norvégia, Dánia hegyes utain, Koppenhága, Krisztiania, Drotenheim városain, s végül bemutatta az éjszaki fokot, a hol ő éjfél után 1 órakor vakító sugarakat lövelve látta a napot. A közönség nagy érdeklődéssel kisérte az előadást s végül hálásan köszönte meg éljeneivel a kellemes és tanulságos előadást. A hatásos concertet a dalárda buzgón előadott „Viharban“ czimü kellemes éneke zárta be. Körülbelül 11 óra lehetett, mikor a közönség vacsorához ült, hogy azután friss erővel hajnalig tánczoljon a fiatalság. — Vasúti pótbejárás. A kereskedelmi miniszter elrendelte a szatmár—bikszádi vasút közigazgatási pótbejárását. A kormányt a bejáráson Tárnoky Móricz felügyelő képviseli. A bejárást f. hó 20 és a következő napokon tartják meg és pedig 21-én S.-Uljakon, 22-én Avas-Újvárosban és 23-án Bikszádon lesz a tárgyalás a telektulajdonosokkal. A vármegye képviseletében dr. Schönpflug Richárdot küldték ki. — A Polgári kaszinó bálja. Lapunk múlt heti számában már jeleztük, hogy a Polgári Kaszinó könyv­tára javára e héten szombaton tartja meg „ Karton Bál“-ját. A buzgó és nagyszámú rendezőség már szétküldte a meghívókat és most minden igyekezetével azon fáradozik, hogy ezen előjelekből ítélve nagysza­básúnak ígérkező bál a hozzáfűzött várakozásnak megfeleljen. A rendezőség a következő szövegű meg­hívót bocsájtotta ki : Meghívó. A nagyárolyi Polgári Olvasókör könyvtára javára össszes termeiben 1905. évi február hó 18-án, szombaton karton-bált rendez, melyre kívül czimzett urat és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij : Személy-jegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. Karzat-jegy 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók : Eigner Simon, Kovács György és Pucser Károly urak üzleté­ben és este a pénztárnál. Rendező-bizottság : Csipkés Károly, dr. Sternberg Zoltán elnökök, dr. Tóth Zoltán, jegyző.Berényilmre, pénztárnok.Kerekes Bertalan ellenőr. Adler Ernő, Adriányi Zoltán, Almássy Simon, Dr. Antal István, Baik Traján, Bálint Jenő, Berger Jenő, Berger József, Blau M. László, Csipkés Jenő, Dipold Ferenez, Dienes István, Dr. Egeli Imre, Erdős Jenő, Fetser József, Friedenstein Jenő, Gaál Miklós, Gallasz Ödön, Gyárfás József, Heinrich János, Hornyák Sándor, Jakabffi Gábor, Kardos Aurél, Ifj. Kaufmann Ignácz, Kaufmann Sándor, Kelemen Alajos, Kerekes János, Ifj. Kerekes Ödön, Ko­lossá Károly, Kovács György, Dr. Lang Gusztáv, Leitli János, Lenkey Lajos, Lukács, Mihály Ifj. Matolcsy Sán­dor, Nagy Elek, Nagy József, Páskády János, Pőhl Alf­réd, Pucser Károly, Puskás Elek László, Saád Gyula, Serly Ferencz, Serly István, Singer Márton, Somlay Ele­mér, Dr. Sternberg Endre, Sternberg Ottó, Strohmájer József, Dr. N. Szabó Albert, N. Szabó István, N. Szabó Tibor, Székely Euárd, Szteriády Sándor, Ifj. Tátorján István, Taub Géza, Taub Mihály, Tóth József, Tóth Kálmán, Ujházy Mihály, Varga Imre, Dr. Vetzák Ede, Vetzák Sándor rendező-bizottsági tagok. — Városi közgyűlés és a nyári színkör ügye. Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 5-én rendes közgyűlést tartott Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt. A közgyűlés első tárgya volt a belügyminiszter leirata, a melyben kifogásolta azt, hogy a gyámpénz- tári tartalékalapból az 1903. évben 5046 korona 72 fillért utalt át az elhagyatott 7 éven felüli gyermekek segélyalapja javára, mivel a belügyminiszter a számadások állása szerint csak 1791 korona 09 fillér átutalását látta szükségesnek. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy ezen alap kamat jövedelme most sem fedezi a szük­ségletet,felírni határozottá belügyminisztériumhoz, hogy a 7 éven felüli gyermekek segélyalapja javára történt át­utalást hagyja jóvá. Ezután kisorsolták a törvény értelmében azon városi képviselőket, akik a folyó év végén kilépnek. Az első kerületben Fógel Kálmánt, a második kerületben : Kaufmann Ignáczot, a .harmadik kerületben: ifj. Magyar Károlyt, Vida Istvánt és Ke- resztszeghy Mihályt, a negyedik kerületben : Brauneisz Józsefet, Kínál Jánost és Reök Gyulát sorsolták ki, a kiknek megbízatása a folyó év végén megszűnik és a kerületekben uj választás lesz. Ezután az egyes szakbizottságok kiegészítésére került a sor. A városi igazoló-választmányban tago­kul dr. Serly Gusztáv és Stróhmajer Ferencz, a leg­több adót fizető városi képviselők 1906. évi névjegy­zékének kiigazítását ellátó küldöttség tagjaivá Reök Gyula elnök elnöklete alatt Csipkés András, Fürth Ferencz, Serly Ferencz és Lukácsovits János, jegy­zőül Néma Gusztáv I-ső aljegyző, a jogügyi-bizottságba Zanathy Mihály lemondása folytán megürült helyre Vetzák Ede, a közkórházi-bizottságba a Nonn Ferencz és Varga Imre lemondása folytán megürült helyekre Bing Mór és Kaufmann Jenő, az ismeretlen helyen tartózkodó katonakötelesek kipuhatolását végző és a szegenyügyi-bizottság tagjaivá Csapó András, Hágen Ignacz és Vida Sándor, a pénztárvizsgáló-bizottságba Kaufmann Jenő és Vetzák Ede, az adókivető bizott­sághoz bizalmi férfiakul Kaufmann Ignácz, Serly Ferencz, Strohmájer Ferencz és Szalay Bálint választ- tattak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom