Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-15 / 42. szám

Mellékjét a Szatmármegyei Közlöny I905. óvi 42-ik számához. Folytatás a főlapról, Magyarországon, a hol alkotmány van. A Kmetty-féle idézésre vonatkozólag megjegyzi, hogy a napokban erre nézve Kmettytől egy nyilatkozat fog megjelenni. Elibe nem akar vágni ennek, de jegyezzük meg azt, hogy a 20. §-al szemben bárki bármit magyaráz, az nem helyes, mert a törvénynyel szemben magyarázni nem szabad. Az alispán egyéni tisztessége ellen semmi­féle szava nincs. De ennél a kérdésnél lehetetlen fel nem vetni azt a kérdést, hogy a többi 62 alispán mért nem tett úgy, mint Nagy László ? (Helyeslés. Igaz! Úgy van !) Gróf Károlyi István: A többi mind kókler? Kovács Dezső: Reméli, hogy a törvény és igazság szerint fog határozni a közgyűlés. Azt a tör­vényt, a melyre az alispán hivatkozott Goluchovszky szedte elő, mig a miénket Deák Ferencz és Kossuth Lajos. A mi eszményünk a szabad Magyarország, az alispáné az összbiródalom. (Perczekig tartó zajos taps és éljenzés.) Kölcsey Antal: Most ebben a nehéz viszo­nyokban minden emberhez ragaszkodni kell az alkot­mány védelmében. Nyereménynek tartottuk volna, ha az alispán mellénk áll. De azért nagyon erősnek tartja, hogy egy tisztviselő, a ki 17 éven át becsülettel szol- j gálta a vármegyét, ilyen erős büntetésben részesüljön, j De a 60-as bizottság nagyon szépen járt el, mikor utat adott neki arra, hogy reperálja meg tévedését, ha ki­nyilatkoztatja, hogy ennek a kormánynak semmiféle politikai rendeletét végre nem hajtja. (Helyeslés.) Böszörményi Emil: Az alispán beterjesz­tett nyilatkozatának egyik legcsattanósabb része a Kmetty-féle idézet. Nem akarja Kmetty holnapi nyi­latkozatát bevárni, mert könyvében mái nyilatkozott egyszer. Az alispán azt mondta Kovács Dezsőnek, hogy olvassa tovább, most én mondom az alispánnak, hogy a Kmetty könyvét is tovább kellett volna olvasni. (Tetszés) Ugyanis a 3-ik javított kiadásban azt mondja, hogy van egy felfogás, mely szerint az önként belépő ujonczok előállítása nem ujonczállitás, de helyesebb az a nézet, mely az önként előállott ujonczok előállí­tását és az önként befizetett adóknak az állampénz­tárba való szállítását nem engedi meg. Ezekből kiin­dulva következteti, hogy az alispán felfogása teljesen helytelen alapból indul ki és miután az alispán köte­lességei közé tartozik, hogy felsőbb hatóságának engedelmeskedjék, ő pedig ezzel szemben behozza az önkényuralmat, feltétlenül büntetendő. Szatmár megyé­nek saját alispánjával szemben kell autonómiáját megvédelmezni. Szatmárvármegye nem tudja határo­zatát végrehajtani az alispánjával szemben. (Zaj. Ellen­mondások). Ha az az alispánunk, aki nyíltan kimondja, hogy csak azokat a határozatokat fogja végrehajtani, a melyek egyéni felfogása szerint törvényesek, akkor autonomikus jogunk nincs. Ez a nyilatkozata a leg­nagyobb vétke az alispánnak. A másik oka annak, hogy elfogadja a 60-as bizottság javaslatát az, hogy ha Szatmármegye komolyan határoz, az nem handa banda, hanem azt akarja, hogy annak foganatja is legyen. Ha tehát a megye 3-szor elhatároz valamit, és ezt az alis­pán nem respektálja, akkor ennek nincs más conclu- ziója, mint fegyelmi alá vonni az alispánt. Kéri a 60-as bizottság javaslatának elfogadását. (Szavazzunk jégcsapok meredeztek és egész testét rázta, verte az éjszakai jeges szél. Az eltünf káplárra gondolt, Rankó Dusánra, a barna oláh gyerekre és talán ő érte hullot­tak a könyei is? Ugyanakkor pedig, amikor Rankó Dusán elmaradt az őrjárattal, Idő Milán is föltápászkodott hideg fek­helyéről, kilopózott a sátorból és nekivágott az éjsza­kának Rankó Dusán után. A Boskó mellett találkoztak. Rankó jött a folyó mellett visszafelé, Idő meg ment elébe. Megszokták már a hideget az oláh havasok között, egyikük se fázott. A tábortól félóra járásnyira találkoztak. Mellettük morajlott a viz és zörgő jégtöm­lőket tánczoltatott megáradt medrében. Idő halkan szólt a káplárhoz: Miért hívtál Rankó Dusán ? — Leszámolni egymással Idő Milán ! Hideg szél fújt az arczukoa, a folyam zúgott, morgott alattuk félelmetesen. Rankó csendesen beszélt. Harag nélkül gyűlölet nélkül: — Idő Milán én szeretlek téged. Jó czimbora vagy és én sohase bántottalak, pedig fölöttesebb vagyok káplárod! Azért szerettelek mindig, mert becsületes, nyílt legény voltál. Benned mégis megért a gyűlölet én irániam. Vesd ki ezt a lelkedből. Jöjj, nyújtsunk baráti kezet, aztán Ítéljen fölöttünk a mindenható Biró odafent. Számoljunk le férfiasán, katonákhoz illő módon és hogy egyikünket se terhelje a másik vére, bízzuk életünket, vagy halálunkat a sorsra. Merengve nézett a zugó vízbe és megrázkódott. Aztán csendesen folytatta. — S aki haza kerül közülünk, az mondja meg annak a lánynak, hogy a másik megérdemel tőle egy könyet, mert érte halt meg a messze idegenben. Lehajtották a fejüket, s látta mindakettő a hideg éjszakában azt a szerelmes, fekete szempárt villogni, amely elkisérte őket a háború gyilkos füzébe is. Rankó egy pénzdarabot forgatott a kezében, Idő Milán félelem nélkül emelte rá a szemeit és daczosan szólt: — Enyém a koronás fele! Ináncsi Papp Kálmán sajnálja, hogy meg- oszlunk olyan nehéz időkben, mikor mindnyájunknak egynek kellene lennünk. A kérdés bármilyen fontos, végkövetkezményeiben nem olyan fontos, mint a hogy előterjesztették. Az önként jelentkező adókról és ujan- czokról nem szól a törvény. Jól ismeri ezt a törvényt. Szabó Albert (közbe szól) Ináncsi Papp Kálmán. Ne méltóztassanak közbe szólni, mert én gyenge szónok vagyok és félek, hogy belesülök. Mi nyugodtan meghallgattuk a betanult szép beszédeket, tessék engem is meghall­gatni. (Derültség.) A meg nem szavazott adók elfogadását és ujonczok előállítását tiltja a tör­vény, miután semmiféle más fegyverünk nincsen. De méltóztassék megengedni, hogy az önként befizetett adók el nem fogadásával nemcsak egyeseket, hanem a törvényhatóságokat könnyen nagy veszede­lembe sodorhatjuk. O a maga részéről nem fog adót fizetni, de senkit nem akadályozna meg abban, hogy magát egy nagy szerencsétlenségtől megmentse. Igaz hogy az 1504 évi törvény tiltja az önkéntes adózást. De mikor azt a törvényt meghozták, akkor még adók sem voltak, mert a nemes ember nem fizetett adót. Ő mindenkinek a belátására bízná, hogy fizet e vagy nem. Ugyan igy vagyunk az ujonczokkal. Ha a szol- gabiró nem állítja elő, azért a katonai hatóság be fogja sorozni. (Zaj. Csendőrökkel sorozzunk ! kiáltás) Hogy nem lehet az alispán belátására bízni. (Zaj. A szónok hangja elvész a zajban.) Nekem a törvény jo­got adott arra, hogy szóljak, tehát evvel élni fogok. Nagyon sajnálja, ha ez nem tetszik, de tiszteljék min­denkinek a meggyőződését. Azt mondják, hogy nem lehet az alispán felfogásában bízni, a hogy a törvé­nyeket magyarázza. Ugyan ki fogja Andrássy Gyulát hazaárulónak nevezni, mert a 67 évi X. t. ez.-két ellen­tétben magyarázta az ország nagy többségével. Szóló a 60-as bizottsággal is ellentétes véleményben volt és kijelentette, hogy egy kormánynak —- a mely törvénytelen — minden rendelete törvénytelen. Azért indítványozta, hogy minden hónapban tartsanak közgyűlést, a mikor annak elibe terjesztenek minden rendeletet. De ezt elve­tettek. (Éljenzés.) Adler Adolf. A vita ki van mentve, de azért kötelessége azt konstatálni, hogy az alispán jelentésében kijelenti, miszerint az önként fizetendő adókról és ujonczokról a törvény nem intézkedik. Az aranybula eltörülte a fegyveres ellenállási jogot és ennek helyébe alkották ezt a törvényt, ezért nem szabad az önként fizetendő adókat és ujonezokat sem elfogadni. Kende Zsigmond. Szinte félve lehet fel­szólalni olyan embernek, a ki nem ügyvéd akkor, a mikor egy jogi kérdésről van szó, a melyet annyiféle­kép magyaráznak. A jelen ülésben 20 felszólaló közül 16 ügyvéd volt. (Derültség) Azért jogi szempontból nem szól a kérdéshez, hamen a tisztesség szempontjá­ból világítja meg, a melyben nem vagyunk laikusok. (Tetszés). Legnagyobb részét — sajnos úgy csinálták a törvényeknek, hogy ahhoz magyarázat fér. Itt az alispán felfogása más és más a felszólalók nagy több­ségéé. De az alispán arra hivatkozik, hogy törvényte­len rendeletet nem hajt végre. Már most az a kérdés, hogy mi a törvénytelen rendelet ? (Ez a!) Az alispán felfogásának mindég ura és fériasan ura lesz. Ő azért helyesen mondotta azt, hogy olyan nyilatkozatot nem tehet, amelylyel lekösse magát. Hiszen hallottunk A káplár megforgatta a pénzdarabot a levegőben, de még estében újra elkapta. Csendesen kérdezte : — Milán, igazán téged szeret ? — Azt mondta meghal, ha nem jövök vissza. A másik fájdalmasan összerázkódott. — Rólam nem szólt? — Mondta, hogy kár, hogy ragyás a képed ! Hosszú csend támadt. A káplár remegni kezdett a hidegtől. Ezt az érzést még nem ismerte. Erőltette a hangját, hogy beszélni tudjon. Megragadta Idő kezeit. Téged szeret, igazán téged ? . . . Tudja, hogy nekem két csillagom van, s neked egyse ? — Tudja hát, épp ezért mondta. — Akkor hát mehetsz Milán vigyázz, hogy haza juss és mond meg neki, hogy áldja meg az Isten meg téged is! Elhajította a pénzdarabot, amely koppanva ült meg valahol, talán éppen az írásos felivel fölfelé. Idő egy szót se szól. A leikébe szánó fájdalmas boldogság költözött és odaborult a káplár elé, a ki gyermekes örömmel simogatta a fedetlen fejét: — Nagy örömet csinálok nektek ugye? Aztán boldog, megelégedett mosolylyal megindult a Bosku mellett fölfelé ! A másik meg térdelt egy darabig, aztán a túl­áradó boldogságtól elvakulva bukdácsolva futni kezdett a föllármázott tábor felé, a honnan lobbanó fáklyák suhantak a szökevények keresésére szanaszéjjel a sötétségbe. Rankó Dusán lehúzta a csizmáit és hallgatta a viz zengő morajlását. Arczának egyetlen vonása se torzult el, a midőn meztelen lábaival a fagyos vízbe lépett. Álla alá állította a fegyvert és megnyomta a ravaszt. A lövés felverte az éjszaka csendjét és diadalmas erővel suhant sivitva az álkapcson és koponyán keresz­tül a borult ég felé és vitte magával a Rankó Dusán szomorú lelkét, a testét pedig, a nagy, erős testét sze­relmes csobogással ölelték magukba a Bosku hállámai ... Ikurusz. olyan véleményt is, hogy miért nem kért egy fél évre szabadságot? Szatmármegye alispánja 17 éve (Lelkes éljenzés) szolgálja a vármegyét és 17 évi működése után nem lehet azt róla feltenni, hogy kitér a kötele­ség elől, megszökik. A jelen szomorú viszonyok között nem csodálkozik azon, ha a nemzeti ellenállásban, olyan fegyvert használnak, amelyet a meggyőződés diktál. Luby Béla. És a törvény. Kende Zsigmond és a törvény megenged (Tetszés) 17 évi szolgálat után megbocsájtható, hogy az alispán egyéni véleményét kimondhassa. Ez már egyéni felfogás. Gróf Károlyi István. Egyéni, de a megyé­nek engedelmeskedni kötelessége : (Zaj.) Kende Zsigmond. A közbeszólásokból egy szó ütötte meg a fülét, hogy az alispán megesküdött arra, hogy a megyének engedelmeskedni fog. De első sorban arra esküdött meg, hogy a törvényeknek fog engedelmeskedni. Bebizonyítottuk mindnyájan, hogy nem pártoltuk a kormányt, mikor az összes javaslatokat elfogadtuk. (Nagy zaj az ellenzéken.) Róth Károly: Tessék vagyonos Weisz ur feliratkozni és azután beszélni (Derültség.) Kende Zsigmond. Az alispánt azért, mert a Kmetty könyvét máskép magyarázza, mint az ellen­zék, felfüggeszteni nem tisztességes dolog. (Éljenzés. Perczekig tartó taps.) Kovács Dezső: (Zaj. Szavazunk! felkiál­tások). Személyes kérdésben szólal fel. Előtte szóló bizonyos éllel emlitette fel azt, hogy hány ügyvédet hallott felszólalni. (Igaza volt!) Tehát sokat beszéltek. De nem tehet szóló arról, hogy a nemzeti ellenállás mellett az ügyvédek vannak és nem a kamarások. (Zaj. Derültség ! Gavalléros eljárás! felkiáltások). Kende Zsigmond. Úgy látszik a kérdést a személyes támadás terére vitték. De hát honnét tudja előtte szóló azt, hogy ő minő állásponton van. Kijelenti szóló, hogy a politikai viszonyok ma olyanok, hogy ő meggyőződése szerint csak pártonkivüli lehet. Honnét tudja tehát előtte szóló az ő pártállását, vagy abból, hogy nem politizálunk, annyit mint önnök, azt következteti, hogy ő kormánypárti ? Azért határozottan visszautasítja azon feltevést, hogy az ügyvédek jobb hazafiak volnának mint ő. (Éljenzés. Taps.) Dienes Lajos. Szatmárvármegye alispánja ellentétbe helyezi magát vármegyéjével. Csalhatatlan törvény magyarázónak tartja magát. Kimutatták már mások, hogy először az alispánnak a közgyűlés elé kellett volna vinni a kormányrendeletet. A másik kér­dés most az, hogy az alispán az önkéntes adók befi­zetését, önkéntesek elfogadását törvényesnek tartja. Különös felfogás, mikor a nemzeti ellenállásnak nincs más fegyvere. Mi lesz akkor, ha hajtani fogják befelé a meg nem szavazott adókat? Három évi szolgálat helyett egy évi szolgálatot adnak az önkénteseknek ? Figyelmezteti az alispánt, hogy ne tegye magát ellen­tétbe a vármegyével. Az alispán szólni akar, de Falussy Árpád azon közbeszólására, hogy nincs joga ismét beszélni, leül, majd szavazás előtt elhagyja a termet. A szavazás elrendelésénél vita keletkezett a felett, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselői szavaz­hatnak-e e kérdésnél. E kérdéshez többen hozzászóltak. Majos Károly. Azt fejtegeti, hogy a ren­dezett tanácsú városok tisztviselői szavazhatnak e kérdésnél, mivel a községi törvény csak a községi elöljárókat tiltja el kifejezetten az ilyen kérdésekben való szavazástól. N. Szabó Albert ellenkező nézetének ad kifejezést. Majd azt fejtegeti, hogy a szavazások alatt a főszolgabírók mint a rendfentartására kirendeltek, befolyásolják a szavazókat. Kíméljenek meg bennünket ezen pribékek alkalmatlankodásától. Leírhatatlan zaj keletkezett erre. Két főszolgabíró N. Szabó Alberthez rohant, s elementáris erővel tört ki az a felkiáltás, hogy vonja vissza szóló sértő kifeje­zését, utasítsa rendre az elnök, aki pedig már a sértő kifejezést sem hallhatta a nagy zajban. Ezen inczi- densnek az óriási zajban elrendelt szavazás vetett véget. Végül abban állapodott meg a közgyűlés, hogy a szavazatszedő bizottság elnökére bízzák e kérdés el­döntését. Ezután megválasztották a szavazatszedő küldött­séget. Elnök lett: Jékey Zsigmond, tagok : Madarassy Gyula és Böszörményi Emil. A szavazást, mely titkos volt, nagy érdeklődés mellett ejtették meg. Eredménye az volt, hogy 107 szavazat ellen 119 szavazattal a ‘köz­gyűlés mellőzte a 60-a s bizottság ja­vaslatát, az alispán elleni fegyelmi eljárás elrendelését. Az eredmény kihirdetését élénken meg éljenezték és tapsolták. Rendreutasítás és a közigazgatási bizottság tagjainak választása. llosvay Aladár főjegyző mint elnök a szavazás eredményének kihirdetése után visszatért a kellemetlen esetre. Hallomás szerint N. Szabó Albert olyan kife­jezéssel élt, a mely sértő és össze nem egyeztethető a közgyűlés tisztességével. Ezért rendre kellene uta­sítania, de minthogy úgy látja, hogy az illető szólásra jelentkezik, átadja neki a szót. N. Szabó Albert. A konzekvencziát levonja és újból nyilatkozik, hogy esetleg az illetők felelősségre i vonhassák. Elismeri, hogy olyan kifejezést használt, a I mely sérti a közgyűlés méltóságát, tehát azt vissza­kiáltások). Az őszi idény beálltával megérkeztek a legújabb divatu női kabátok, palettók, havellok kis leánykabát és köpenyek, úgyszintén PUT férfi- és fiuöltönyöü, ü'ópeny, rövid miüádó-fiaőát, felöltő, stő. “Hm Elegáns férfiruhák a legújabb divat szerint mérték után elkészíttetnek. Utazó bundák és lábzsákok használatra kapható. Raktáron vannak: angol és hazai gyártmányú szövetek s minden hozzávaló bélés, vászon, gomb, stb. melyek igen jutányos áron beszerezhetők SZABÓ KÁLMÁN férfiszabó-, női- és férfiruha-üzletében. zete és sirkőraktár szomszédságában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom