Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-24 / 52. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

kellőleg szervezett társulat fogja megnyitni színkörünket, hozzá szokik a közönség a színkör látogatásához s igy élvezetes és anyagilag is prosperáló nyári szezonokhoz jutunk.

Nézetünk szerint tehát az adott körülmények között nincs más hátra, minthogy mi is lépjünk ki a Szatmár—eperjesi szinikerületből, illetve ne menjünk bele az uj alakulásba.

Mert ha szabad lesz a verseny, nem leszünk oda kötve egy társulathoz, esetleg válogathatunk a színtársulatok között s a rövid nyári szezon alatt kitűnő előadásokat nyújthatnánk a közönségnek. így esetleg az aradi, debreczeni társulat is ellátogat hozzánk, tudván ezek azt, hogy az uj szinház, színkör vonzó erővel bir, a közönség anyagi erején felül is áldozni kész csak azért, hogy jövőre is jó társulatokat biztosítson a maga részére.

Ez nem azt teszi, hogy Krémer Sándor társulatát feltétlenül kizárjuk a pályázók közül. Mert elismerjük Krémerről azt, hogy reális, igyekvő igazgató volt, a ki a szinikerülethez kötött nehézségeket igyekezett, a mennyire lehetséges volt, legyőzni.

De azt jelenti, hogy ne legyen a kezünk megkötve, visszanyerjük 'önrendelkezési jogunkat.

Ugyanis ha a szomszéd város polgármesterének oka volt panaszkodni a szinikerület ellen, most mikor úgy is elváltunk egymástól, mi is megtehetjük a felbontott viszonyra vonatkozó észrevételeinket.

Ha Krémernek, a téli szezonra rendszerint megerősített színtársulata sem tudta a szatmáriak műigényeit kielégíteni, mit mondjunk akkor mi, nyári szezonbeliek ? Hisz nálunk még gyengébb társulattal állított be rendszerint Krémer s igy e tekintetben nekünk még nagyobb okunk lett volna a panaszra.

De meg, ha a Krémer társulata nem volt teljes, ki volt ennek az oka?

Nem a szatmári szinügyi bizottság, a mely ezt az állapotot tűrte, fentartotta éveken át ? Szóval a mi helyzetünk az volt, hogy a milyen társulatot adott nekünk Szatmár, olyannal kellett megelégednünk.

Mindezek alapos megfontolása arra kényszerit bennünket, hogy mi is lépjünk ki a szinikerületből, ne menjünk bele újabb három évre a szövetkezésbe.

Mig nem volt a kezünk megkötve, néha rosszabb, de néha a kerületi társulatnál is jobb társulat látogatott el hozzánk.

Az uj színkör nem csak a közönségre de a színigazgatókra is vonzó erővel fog bírni.

Azért a szinügyi dolgokban jövőre legjobb lesz ha szabadkezet biztosítunk magunknak

Alfa

HÍREK.

— Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog karácsonyi ünneplést kívánunk.

— Személyi hiF. Nagy László főispán a tegnapi napon reggel Budapestről székhelyére érkezett. — Dr. Jászi Viktor debreczeni jogakadémiai dékán az ünnepeket városunkban tölti a szülei háznál.

— Karácsonyi istentiszteletek. A rom. kath. templomban : Vasárnap éjjel 12 órakor ünnepélyes énekes mise. Karácsony első napján d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise, utána ünnepi szentbeszéd ; 11 órakor csendes mise. Délután 3 órakor veesernye. Karácsony másodnapján 9 órakor énekes mise, utánna

szent beszéd, 11 órakor csendes mise. Délután 3 órakor veesernye. — Az ev. ref. templomban : Hétfőn ünnep első napján délelőtt fél 10 órakor istentisztelet, egyházi beszédet tart : Nt. Asztalos György lelkész, ágendázik : Ujlaky Miklós s. lelkész. Délután 3 órakor egyházi beszédet tart: Ujlaky Miklós s. lelkész. Ünnep másoünapján d. e. íél 10 órakor istentisztelet: egyházi beszédet mond : Ujlaky Miklós s. lelkész. Délután fél 3 órakor prédikál : Lukács Mihály tanító. O-év utolsó napján d. e. beszédet tart Lukács Mihály tanító, d. u. Ujlaky Miklós s. lelkész ; újév első napján d. e. Asztalos György lelkész, d. u. Ujlaky Miklós s. lelkész. — Az ág. ev. templomban : Karácsony első napján d. e. fél 10 órakor veszi kezdetét az istentisztelet és szent beszéd, tartja Boross János lelkész. Utánna az Ur szent vacsorája osztatik. Délután fél 3 órakor kezdődik az istentisztelet, szent beszédet tart Nagy Sándor tanító. Ünnep másodnapján d. e. fél 10 órakor kezdődik az istentisztelet; szent beszédet tart: Boros János lelkész. Délután rendes könyörgés.

— Királyi audienczia. Nagy Lászlót vármegyénk főispánját a napokban ő felsége a király Bécsben legfelsőbb kihallgatáson fogadta. A főispán azért jelentkezett az audienczián, hogy megköszönje a királynak főispánná történt kineveztetését.

— Kinevezések. A belügyminiszter a most rendszeresítendő határszéli rendőrséghez hir szerint Ilosvay Gusztávot, a szinérváraljai járás főszolgabíróját elsőosz- tályu kapitánynak, Papp Kálmán várnagyot fogalmazónak, Nagy József és Barkóczy László közigazgatási gyakornokot segédfogalmazónak nevezte ki.

— A szatmári püspök, dr. Mayer Béla beteg, hetek óta betegen fekszik rokonainál Zomborban, úgy hogy nem tudott elmenni Rómába sem a püspök szentelésre.

— Bírói kinevezés. A király Szász Gerő dr. egri ügyészségi alügyészt erdődi albirónak nevezte ki.

— Esküvő. Adriányi Zoltán grófi uradalmi kasz- nár, tartalékos-hadnagy folyó hó 16-án esküdött örök- hűséget Debreczenben Baróthy Gabriella kisasszonynak, Baróthy Béla kir. ítélőtáblái biró kedves leányának.

— Aljegyzői áthelyezések. Az igazságügyminiszter Pataki Ferencz szabadkai törvényszéki aljegyzőt a fehérgyarmati kir. járásbírósághoz, dr. Zsembery Tivadar fehérgyarmati kir. járásbirósági aljegyzőt pedig az egri kir. törvényszékhez helyezte át.

— A helybeli régi Kaszinó folyó hó 21-én választmányi ülést tartott Papp Béla elnök elnöklete alatt, melynek tárgyát a Kaszinó tulajdonát képező ház értékesítése képezte. A választmány hosszabb eszmecsere után azon megállapodásra jutott, hogy amennyiben a Kaszinó nincs oly helyzetben, hogy az eladást feltétlenül szorgalmazza, azt csak az esetben fogja eszközölni ha megfelelő ár igértetnék érte. Ellenesetben a háznak bérlet utján való értékesítését fogja javaslatba hozni. Megbízta az elnököt, hogy úgy az eladási mint a bérleti felhívást hirdesse meg s a kifejlendőkhöz képest tegyen a választmánynak előterjesztést. Második tárgyát az ülésnek uj tagok felvétele képezte. Uj tagokul jelentkeztek és felvétettek : Luby Béla, Doma- hidy Sándor, gróf Károlyi István, Luby Géza, Rébay Dezső, Dr. Serly Jenő, Dr. Gózner Elek, Czilli György és Horváth Ernő.

— A nagybányai képviselő választásról a legújabb hir az, hogy a függetlenségi-párt jelöltje Földes Béla egyetemi tanár lesz.

Észrevette ezt csakhamar az édes, hisz ő még a gondolataimat is kitalálta. Könyezve oda vont magához és gőgicsélő kedves szavakat súgott a fülembe.

— Ugy-ugy fiacskám, csak nézd, szokd meg az apádat. Hisz kicsinyem eddig te árva voltál. Mert tudod mikor még olyan iczi-piczi voltál, akkor hurczolták el az apádat azok a rossz emberek. Szegény, nem csoda azért, hogy nem ismered. Szeresd azért, mert a te apád és mert sokat szenvedett 1

És erre mind a ketten könyezni kezdtek és még is könyeiken át kölcsönösen azt hangoztatták, hogy most milyen boldogok?!

Az édes felvilágosító szavai után rövidke eszem kezdett eligazodni a furcsa helyzeten.

— Apámnak kell lenni! gondolám megadással, — hisz az én mindenem, az egyetlen édes annak mondja! De hát minek van csak nekem olyan apám, a ki eddig nem. volt sehol és egyszerre csak betoppan mint a Mikulás: Hopp! Itt vagyok! Különös észjárással, de a rossz gyermekek réme jutott eszembe!

Tehát elfogadtam már apámnak, de azért még is szokatlan, idegenszerü volt uj helyzetem.

Meg aztán féltékenykedni is kezdtem reá. Hisz a mióta betoppant, az óta az é d e s, a kinek addig mindene voltam, alig foglalkozik velem. Annyi beszélni valójuk van együtt, hogy én nem számitok. Lám még karácsonyi ajándékot is ad neki az édes. Mert egyszerre csak felállott és valami régi Írásokkal és egy selyem szalaggal tért vissza, a melyeket e szavakkal adott át neki:

— íme Józsi, ez az én karácsonyi ajándékom neked !

Az apám alig hogy egy pár pillantást vetett az írásokra, már is nagyon megörvendezett. Mert hálásan csókolta meg az anyám kezét.

— Igazán szép ez tőled kedves — szólt örömmel, — hogy megtudtad ezeket őrizni, annyi bujdoklás, és viszontagság után. Becsesebb dologgal nem is kedveskedhettél volna, mint ezekkel az emlékekkel. Mert sajnos, már csak emlékek !

Csodálkoztam azon, hogy miért tud örülni az

apám az ilyen értéktelen dolgoknak. Ha legalább paripa volna mézeskalácsból, vagy puska !

(Az irás honvéd-alezredesi kinevezési okmánya volt és az 1848—49-iki magyarsereg törzstisztjeinek, a Kossuth Lajos saját jegyzeteivel ellátott hiteles névsora volt és a szalag hadtest segédtiszti vállszalagja. (Ha én azt akkor tudtam volna és felfogni tudtam volna!)

Később a szüleim társalgása kezdett unalmassá válni előttem. Mert annyit beszéltek össze-vissza elmúlt dolgokról, hogy hol örvendeztek, hol könnyeztek. De egy mondása még is feltűnt apámnak.

— És most Teréz — szólalt meg, mialatt anyám arczát szeretetteljesen megsimogatta, — kezdhetjük élőről az életet. A mink volt azt felemésztette az évekig tartó bujdosás, raboskodás. Itt vagyok, semmi nélkül, mint az ujjam. Vége a dicsőségnek, a kenyér- kereset hiv ! (És párnap múlva a volt törzstiszt valami napdijazással összekötött állással volt kénytelen családja kenyerét megkeresni.)

Addig untattak, hatottak reám idegenszerüleg a múltaknak ezen emlegetései, mig végre ravaszul elsor- fordáltam és játszani kezdtem a pörgettyűvel. De azért kedvetlen, mindennapos kedélyhangulatomból kizavart voltam.

Életem megváltozott helyzete, szokatlan újdonsága annyira hatott kis szivemre, egész valómra, hogy még éjjel is arról álmodtam. ^

Álmomba oda kerültünk mind a hárman abba a sokzáru nagy épületbe, valamelyik osztrák börtönbe és csodálatos, mikor kiszabadultunk onnat, teljesen ismertük és szerettük egymást!

* *

*

így rontotta meg a Bachkorszak az én első olyan karácsonyomat, melyen öntudatosan tudtam volna már örülni a Kis Jézus ajándékainak.

Mert ama bizonyos nyomor és szenvedés utószele még az én gyermeki lelkületemet is megérintette egy perezre és eltörölhetlen nyomokat hagyott szomorú emlékével egész életemre. — ö

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Károly s. tanfelügyelőt Szilágyvármegyébe kir. tanfelügyelőnek nevezte ki.

— A deczember 28-iki közgyűlés. Említettük már, hogy Ilosvay Aladár főjegyző, alispán-helyettes decz. 28-ra rendkívüli közgyűlést hivott össze. Most e meghívással szemben Nagy László főispán a következő értesítést küldötte a vármegyei bizottsági tagoknak. „Bizottsági tag ur! Szatmár vármegye Hivatalos Lapjának rendkívüli 58-ik számú kiadásában 24461 —1905. szám alatt Ilosvay Aladár alispán-helyettes főjegyző által deczember hó 28-án d. e. 10 és fél órára rendkívüli közgyűlés hivatott össze. Miután a közgyűlés összehívásának joga engem, mint főispánt illet, s ezen jogomat senkire át nem ruháztam, ezen közgyűlés nem törvényszerűen hivatott össze. Főispánságom ideje alatt tapasztalhatta czim, hogy az engedékenység végső határáig elmentem, de midőn állásom sarkalatos joga vonatik kétségbe, belekényszerittetem azon általam eddig gondosan került helyzetbe, hogy főispáni jogaimnak érvényt szerezzek. Ugyanazért tisztelettel értesítem czimet, hogy ezen általam össze nem hivott közgyűlésre be jönni ne méltóztassék, mert ezen törvénytelenül össze hivott közgyűlés megtartását minden rendelkezésemre álló eszközzel meg fogom akadályozni. Nagykároly, 1905. deczember 18. Nagy László főispán.*

— Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Friedl István miniszteri száragyakornokot, városunk fiát ideiglenes minőségit posta- és táviró számtisztté nevezte ki.

— Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 17-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen szép számmal jelentek meg a képviselő- testületi tagok. Napirend előtt Csipkés András hivatkozva a képviselőtestület tiltó határozatára, meginterpellálta a polgármestert, hogy miért függesztette ki a város tulajdonát képező hirdetési táblára a póttartalékosokat behívó rendeletet. Debreczeni István polgár- mester válaszát, miután felolvastatta a vármegyétől jött rendeletet, tudomásul vette a képviselőtestület. A közgyűlés tudomásul vette a villamos mű végleges átvételét és felhatalmazta a polgármestert arra, hogy a telepen létesítendő kutat még 50 méterrel fúrják le- jebb, mert eddig 250 méternyire nem találtak megfelelő vizet. A Nagykároly—Mátészalka—csapi vasút menetrendjének megváltoztatása iránt felírnak a kereskedelemügyi minisztériumhoz és Czukor Márton felszólalására a motorforgalom beállítását is kérik, oly czél- ból, hogy városunknak a Mátészalka-—nyíregyházai vonathoz is legyen közvetlen csatlakozása. A sertésvész elleni szabályrendelet tervezetét kinyomatni rendelte a közgyűlés és érdemleges határozatot egy későbbi közgyűlésen fog hozni. A Tompa-utcza és a Téglaszin-utcza kikövezését ez úttal mellőzik, de utasítják a polgármestert, hogy az összes ki nem kövezett utczák kikövezésére vonatkozó tervezetet terjessze a közgyűlés elé. Több kisebb jelentőségű ügy tárgyalása közben a polgármester felfüggesztette a rendkívüli közgyűlést és Ilosvay Aladár elnöklete mellett a jövő évi képv.-testületet alakították meg. Ezután ismét a polgármester vette át a közgyűlés vezetését, a mely nem szavazhatta meg a Strósz-féle telek megvételét a színkör építés czéljára, mert a törvény szerinti többség nem volt jelen. Ellenben elvben kimondta, hogy aKölcsey-utczát szabályozni óhajtja oly formán, hogy aKalina-féíe telket ez idő szerint ne sajátítsák ki. Ézt az indítványt N. Szabó Albert és Kovács Dezső terjesztette elő.

— Beszámoló. Dr. Kelemen Samu Szatmár város országgyűlési képviselője január 6-án beszámoló beszédet fog tartani. Ekkor lejön a beszámolóra gróf Batthányi Tivadar és több képviselő is Budapestről.

— A Népkonyha megnyitása e hó 20-án szerdán délbe volt. Az Izr. Nőegylet részéről Kaufmann Mártonná elnöknő és Dr. Somossy Ignáczné alelnöknő vezetése mellett az érdeklődő tagok nagy számban jelentek mag és teljesen megtöltötték a Népkonyha tiszta és egészséges helyiségeit. A jószivü emberek könyörületes adományiara szoruló szegények már jóval 12 óra előtt megjelentek a meleg szobákban és türeramel várták a megnyitás kezdetét, vagy mondjuk inkább a végét, a miután a párolgó ételeket találják fel. És a vezetőség dicséretére legyen mondva, nem sokáig kellett várniok. Mert a Nőegylet nem akarta nagy dobbal hirdetni a jótékonyság gyakorlását és nem számított a bámuló tömeg elismerésére, hanem lelkiismeretében kereste jótette jutalmát. Fürt Ferencz főrabbi keresetlen, rövid magyar beszéddel nyitotta meg a Népkonyhát, azután nyomba kezdetét vette a meleg, egészséges tiszta ételek felhordása. Az ebéd levesből, húsból és főzelékből állott. Az egyik szobában a felnőttek és ettől teljesen elkülönítve, egy másik szobában a szegény iskolás gyermekek, felekezeti külömbség nélkül élvezték az isteni eszme, a szeretet adományait. A Népkonyha sikerdus működésében nagy része van Dr. Somossy Jgnáczné- nak, az Izr. Nőegylet aleluöknőjének.

— Vármegyénket beperelte a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank, egyik tisztviselő lefoglalt fizetésének ki nem fizetése miatt. Lapunk múlt heti számában említettük, hogy Csies biró elhalasztotta a tárgyalást, mert a tiszti ügyész szavatosként a kincstárt kérte perbe idézni. A kincstár képviseletében Dr. Sternberg Zoltán jelent meg s a ki kijelentette, hogy a szavatosságot nem vállalja el a kincstár. Érre a biró elmarasztalta a vármegyét, úgy a kereseti összegben, mint a perköltségben.

— Lemondás. Varjas Endre főgimnasiumi tanár a Kölcsey-Egyesület irodalmi szakosztályának elnöke ezen tisztségéről lemondott.

— A helybeli jégpályát, ha az idő arra alkalmas lesz, folyó hó 24-én vagyis ma nyitják meg.